Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)
2011-03-04 / 53. szám
4 2011. MÁRCIUS 4., PÉNTEK A NAP TÉMÁJA A cukor árának nyomában A benzinturizmus évei után, lassan beköszönt az cukorturizmus időszaka (fotó: rigó ™<>r) Csörgő-lyuk földmozgás után M.J. Azok a mélységi erők, melyek január végén az oroszlányi földrengést okozták, a jelek szerint átszabták az ágasvári Csörgőlyuk barlang belvilágát is. Erre a következtetésre jutott Buda László salgótarjáni barlangász, aki meglepő tapasztalatairól számolt be lapunknak. Mint elmondta, a lejáratként használt kürtő beomlott, a két éve kutatási területként használt belső terület egy az egyben tönkrement. Valószínűleg az „átrendeződés” következményeként eltűnt szem elől az a vízesés, amit az ötvenes években fedeztek fel, a barlangászok által behelyezett vaslétra pedig úgy szakadt le, mintha levágták volna. Észlelése szerint új hasadékok is keletkeztek az üregben, mégis, összességében negatív számára az új kép, hiszen a két éves munkájuk ment tönkre a mélységi mozgások következtében. Buda László jelezte azt is, hogy jártak a helyszínen (a terület Mátraszentimréhez tartozik) a Bükki Nemzeti Park szakemberei is és azt javasolták, hogy egy ideig ne ereszkedjenek le a barlangba. Végül megjegyezte, hogy sem a szentkúti, sem a szilváskői hasadékoknál nem tapasztalt efféle vagy hasonló változásokat, a Csörgő-lyuk az a mélység, ami az eddigi hazai földrengések megtörténtét mindig jelezte. * * * 1983 és 1988 között a Salgótarjáni Hegymászó klub barlangászai Buda László és Manga Mihály jelentős feltárási eredményeket ért el, mintegy százötven méterrel növelték meg Csörgőlyuk járatainak hosszát. A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján ez olvasható róla: Csörgö-lyuk (Ágasvári, más néven, Remete-barlang) hazánk leghosszabb, nem karsztos eredetű barlangja. A 370 méter összhosszúságú, 30 méter mély rendszer a Mátra nyugati részén, az Ágasvár déli oldalában, kisebb sziklacsoport között, 528 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Kialakulását a tektonikus mozgások által feldarabo- lódott riolittufa kőzetblokkok - ma is tartó - átrendeződésének köszönheti. Szűk, nehezen járható, labirintus-szerű, omladékos járataiban időszakosan kisebb vízfolyás, legmélyebb pontján, a Denevér-teremben pedig állóvíz található. Klímája eltér az átlagostól, mélyebb pontjain a hőmérséklet egész éven át alig haladja meg a 4 Celsius fokot. Genetikai értékeire tekintettel 1982 óta fokozottan védett, lezárt barlang csak engedéllyel, barlangjárásban gyakorlott személyek számára látogatható. A Csörgő-lyukat alaposan átrendezte a földmozgás (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megyében mintegy három éve nem termelnek cukorrépát. Elsősorban a megye déli és délnyugati részén voltak cukorrépa földek, de elszórtan, kisebbek több helyen is. Közel volt a selypi és a hatvani cukorgyár, így a szállítás olcsó volt, a termőtalaj pedig nagyon jónak bizonyult. Ä nedves répaszelet és a répafarok kiváló tejtermelő takarmány, így sorba álltak érte a gazdálkodók. A gyárak és a termőterületek nagyon sok embernek biztosítottak munkát, így a bezárások és az ültetvények felszámolása hatalmas károkat okozott a munkaerőpiacon is. Magyarországon már csak egyetlen cukorgyár működik, Kaposváron. Pár éve még 11 társaságnak 12 gyára volt. Angol, francia, osztrák és német befektetők vásárolták meg őket, majd 1997-től folyamatosan zártak be mindig egyet, meg egyet... Bezárt a mezőhegyesi, a sarkadi, a sárvári, a selypi, a hatvani, a kábái, szolnoki, szerencsi, petőházi... Például a Heves megyében található selypi üzem 2000-ben zárta be kapuit, a hatvani négy évvel később. Fejünkbe vettük: kiderítjük, hogy miért kerül nálunk másfélkétszeresébe egy kiló cukor mint például Szlovákiában. Ráadásul a Füleken (Szlovákia) kapható ugyanolyan csomagolású, csak az ára nem annyi. Információink szerint Ausztriában van olyan bolt, ahol körülbelül 160 forintnak megfelelő euróért is lehet cukrot kapni, így nem is csoda, hogy megindult - elsősorban Győr-Moson-Sopron és Vas megyékből - a cukorturizmus. Romániából nagy tételben éri meg cukrot vásárolni, ezt több interneten fellelhető apróhirdetés is bizonyítja. Van, aki tonnáját 500 euro körül árulja, vagyis egy kiló körülbelül 135-140 forintra jön ki. Akinek van legalább 6,5 millió forintja, az Romániából egy kamionnyi cukrot is hozhat. Az adásvétel legális, a cukor pedig körülbelül kilónként 100-110 forintra jön ki. Legalább egymillió forint rajta a haszon - tudtuk meg egy nevét elhallgató informátorunktól. Akinek még ennél is több pénze van, az egy uszály cukrot is vehet. Ez már bizony több tízezer dollár, de sokmilliót lehet vele keresni. Az uszályt Romániában megpakolják, a Dunán felúsztatják, oda, ahova kell. De kitől is tudhatnánk meg, hogy miért kerül 340-460 forintba Nógrád megyében egy kiló cukor, amikor még két hete 200 körül volt...? Egy internetes kereső segítségével rátaláltunk a „Cukor terméktanácsra”, s mellette több telefonszámra. Tárcsáztuk. Kis idő elteltével egy hölgy vette fel a telefont, akinek elmondtuk, hogy csak arra lennénk kíváncsiak, hogy miért kerül például Salgótarjánban legalább 340 forintba egy kiló cukor, amikor körülbelül 10 kilométerrel odébb, a Szlovák határt átlépve 180-240 forintnak megfelelő euróért kapunk. A hölgy hatalmasat nevetett, majd közölte, hogy erre ő sem tudja a választ és valószínű, hogy senki sem tudná, akit kapcsolni tudna még. Ők is cukorgyártással foglalkoztak, de 2006-ban megszűnt a cégük, s tudomása szerint már csak Kaposváron van cukorgyár, ahol esetleg valaki tudhatja a választ... Hívtuk tehát a Magyar Cukor Zrt. kaposvári telephelyét. A vevőszolgálat az ügyvezető titkárságára irányított bennünket, amelyet többszöri tárcsázás után sem értünk el. Pedig nem volt foglalt a vonal, kicsörgött. Közben próbálkoztunk elektronikus üzenet küldésével is, hátha arra előbb kapunk választ. Vártunk, közben már a sokadik telefonszámot kaptuk, s végül egy budapesti iroda számát adta meg a telefon végén a vevőszolgálatos hölgy. Egy készséges női hang sajtóközleményt ígért, személyes kapcsolatot nem. Azt mondta, hogy azonnal továbbítja a kérésünket és már készítik is számunkra a tájékoztatót. Örültünk, hogy ilyen hamar meglelhetjük a választ, de nem így lett. Újra telefonáltunk, hátha rossz e-mail címet diktáltunk be, és ezért nem kaptuk még meg délután kettő órakor a délre ígért levelet. Ismét egy óra időt kértek, s a hölgy mondta, hogy készül, még ma küldik. így is lett, hat óra körül megjött a válasz... Megvilágosodtunk. Hogy miért? A válasz előtt most olvassák el Önök is Bráth Zoltánnak, a Magyar Cukor Zrt. igazgatósági elnökének és Fábián Zoltán igazgatósági tagnak a levelét. „Az Európai Unió cukorpiacán és Magyarországon kialakult jelenlegi rendkívüli ellátási helyzet a cukor világpiaci folyamatok és az európai cukorpiaci rendtartásban bekövetkező változások eredménye. A cukor világpiacán az árak 2010/11-ben 30 éve nem tapasztalt magasságot értek el. Az elmúlt hónapokban a fehércukor londoni tőzsdei jegyzése 800 $/tonna körül mozgott, amire utoljára 1980-ban, a második olajválságot követően volt példa. Emögött a globális cukorkereslet egyenletes növekedése és néhány meghatározó cukorexportőr ország vártnál lényegesen alacsonyabb termelése játszottak fontos szerepet. A jelenlegi árrobbanás mögött a készletek hirtelen csökkenése húzódik meg, ámelyek az éves fogyasztás 40-50 százalékáról mintegy 33 százalékra csökkentek 2010-ben. Ennek oka, hogy a globális termelés két egymást követő évben maradt el a fogyasztástól: 2009/10-ben a termelői régiók egy részében a megszokottnál szárazabb időjárás (Brazília), míg másutt éppen a túlzott csapadék- mennyiség (EU) vagy éppen az árvíz (Ausztrália) sújtotta a cukornád és cukorrépatermelést. A keresleti-kínálati viszonyok nyomán a cukorárak - rendkívüli ingadozás mellett - 2009-ben elhagyták a „megszokott” 200- 350 dollár/tonna közötti tartományt, majd 2010-től 700-800 dollár/tonna tartományban mozognak. A jellemző árszinthez képest a cukor világpiaci ára tehát megháromszorozódott, ami a gabonák piacán tapasztalt közelmúltbeli áremelkedésnél is mere- dekebb. A világpiaci változásokkal párhuzamosan jelentős változások történtek az Európai Unió cukorpiaci szabályozásában is. Az EU a megelőző évtizedek nyomott világpiaci áraiból kiindulva ugyanis 2005-ben döntött az akkor „drágának” tartott belső termelés csökkentéséről, annak érdekében, hogy növelje a versenyképességet és piacot biztosítson a legkevésbé fejlett országok akkor még olcsón megvehető nádcukrának is. Ezáltal az EU a belßldi piac ellátásában jelentős részben importra lett utalva, mivel belßldi kvótatermelése így mintegy 3-3,5 millió tonnával maradt el a fogyasztástól. Az import ugyanakkor a közelmúltbeli világpiaci árak mellett a tervezettnél lényegesen kisebb mennyiségben érkezett az EU-ba. Az a helyzet állt ugyanis elő, hogy a kedvezményes importkvóták birtokosai a világpiacon többet kaptak a cukorért, mintha az EU- ba szállították volna. Az Európai Bizottság pedig, a hónapok óta látható piaci hiányhelyzet ellenére csak 2011. februárjában kezdett bele olyan átmeneti importszabályok kidolgozásába, amelyek a piaci helyzet rendezését lehetővé tehetik. A fenti egyensúlytalanság fokozottan érvényesül a magyar piacon, ahol 2007 óta egyetlen szereplő, a Magyar Cukor Zrt. gyárt cukrot. A cég 105 ezer tonnás kvótája ugyanakkor a belßldi fogyasztásnak csak körülbelül egyharmad részét képes fedezni, a fennmaradó részt valamilyen formában importálnia kell az országnak. Jelentősen árnyalja ugyanakkora jelenlegi piaci helyzetet az, hogy 105 ezer tonnás hazai kvótacukor termelés nagyobbik része hosszú távú szerződésekkel lefedett. Ezeket a vásárlókat egyáltalán nem érinti a jelenlegi magas cukorár, mert a szállításokért továbbra is a tavaly nyáron lekötött lényegesen alacsonyabb árat fizetik. A korábbi többletkészletek ugyanakkor az egész EU-ban elapadtak 2010-re. A mostani beszerzések esetén az importőrnek ezért már a világpiaci cukorárat valamint a célpiacra való szállítás költségeit kell megfizetnie, már amennyiben sikerül az exportőr országokban áruhoz és szállítóeszközhöz jutni. A kínálat szűkössége 2010. novemberétől érezhető nyomást okozott a belföldi piacon, ami eddig nem tapasztalt áremelést indított el.... ... A cukorárak további alakulásában annak lesz meghatározó szerepe, hogy az Európai Bizottság mikorra teszi lehetővé pótlólagos cukormennyiségek piacra dobását, és hogy addigra a világpiacon az árak milyen irányba alakulnak. ” Ugye már értik, hogy miért ilyen drága a cukor? Azért, mert a világpiaci árhoz kell igazodnunk, de csak nekünk! Ugyanis egyetlen környező országban sem emelték a cukor árát, vagy ha emelték is, akkor is csak pár forintnak megfelelő összeggel. Magyarország egy ilyen ország. Mi mindig igazodunk a világpiaci árhoz, amelyet lassan már inkább „magyarországinak” kellene nevezni és nem „világpiacinak”. A Magyar Cukor Zrt. leveléből egyértelműen kiolvasható, hogy a cukor kiskereskedelmi ára hamarosan ismét nőni fog, mivel ugye a cukorgyár is arra kényszerül, hogy cukrot vásároljon máshonnan. Ráadásul egy ideje szerződésben rögzített számokkal dolgoznak, s mint tudjuk, a szerződések is lejárnak egy idő után. (Mindezek tudtá- ban érthetetlen, hogy sok esetben hogyan kerül magyar cukor például a szlovák polcokra...) Úgy látszik, hogy egyszerűbb külföldről behozni és drágán adni, mint helyben ültetni, betakarítani, feldolgozni, ezreknek munkát adni és legfeljebb 200 forintért adni egy kiló cukrot. A végén pedig megkapjuk majd a „világpiac legkiválóbb alkalmaz- kodója” címet, mert nálunk mindig igazodnak az árak! Kevesebben jönnek Sajtótájékoztatót tartott múlt héten a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, amelyen beszámoltak a migrációs helyzet 2010. évi alakulásáról. Miskolc. Dr. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának értékelése szerint az Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság dolgozói az elmúlt évben is jogszerűen és következetesen végezték szakmai munkájukat. A tavalyi évben 6600-an keresték fel a hivatalt, amely a 2009. évhez képest 11,4 százalékos visszaesést jelent. Ezt egyrészt a térség gazdasági helyzetével, másrészt pedig az azonnali ügyintézés lehetőségével magyarázzák, így az ügyfeleknek elég csak egyszer megjelenniük a hatóság előtt. Az előző évhez képest tavaly hatvannyolccal többen, összesen 517-en kértek tartózkodási engedélyt, letelepedési engedélyt viszont 31 -el kevesebben. A régióra jellemző gazdasági helyzet miatt nagyobb kereslet mutatkozik az olcsóbb ruhaneműre és fogyasztási cikkekre, így egyre több kínai állampolgár tulajdonában lévő üzlet nyitja meg kapuit. A szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmány kiadását 7,2 százalékkal kevesebben, 1061-en igényelték. A legtöbben keresőtevékenység céljából érkeztek (44,4 százalék), nagyobb arányt képviseltek a családtagként érkező kérelmezők (25,1 százalék), a tanulmányi célból igényelt kérelmek gyakorisága pedig valamelyest csökkent (9,3 százalék). Az elmúlt évben nagy hangsúlyt fektettek a hazánkban már valamilyen tartózkodásijogosultsággal rendelkező ügyfeleik hatósági ellenőrzésére is: szervezeti egységeik összesen 1002 ügyben végeztek ehhez kapcsolódó hatósági feladatokat, 136 esetben hoztak tartózkodási jog megszűnését megállapító határozatot és 122 korábban kiadott magyarországi tartózkodásra jogosító engedély került visszavonásra. Sikerként könyvelték el azokat az eseteket is, amikor hatósági ellenőrzésükkel összefüggésben az ügyfél az általa alapított cég sokszor több millió forintos adótartozását rendezte, vagy az alkalmazottait bejelentette az adóhatóságnál.- Illetékességi területünkön csekély számban fordul elő külföldiek által elkövetett idegenrendészeti jogszabálysértés, az illegális migránsok útvonalai továbbra sem érintik régiónkat - mondta el Baróczi Andrásáé, a regionális igazgatóság vezetője. Az országra nehezedő migrációs nyomás emelkedése miatt ideiglenesen két őrzött szállás megnyitására került sor Nógrád, illetve Heves megyében.
