Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)

2011-03-30 / 73. szám

4 2011. MÁRCIUS 30., SZERDA GAZDASÁG Nógrád megye gazdasága, 2010 A gépipar szárnyal, a turizmus kapaszkodik Megyénk gazdaságában az elmúlt évben is jobbára kedvezőtlen tendenciák érvé­nyesültek. A mezőgazdaságban tovább fogyott az állatállomány. Az ipari terme­lés jó reményeink szerint bővült, az épí­tőipari azonban nem várt módon is visz- szaesett. A kereskedelmi szálláshelye­ken a vendégek száma csökkent ugyan, de a vendégéjszakáké nőtt. A vállalkozá­sok száma gyarapodott, a beruházások csökkenése tartósnak bizonyult. Elemző írásunk - esetenként régiós és országos adatokat is tartalmazva - a KSH tájékoz­tatója alapján készült.* Mezőgazdaság: „még az ág is húzza” A kedvezőtlen időjárás miatt a főbb növény­féleségek terméseredménye országszerte el­maradt az előző évekétől. Miként a régiós ho­zamok is, a kukorica kivételével, amelynek a termésátlaga 7 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A hozamcsökkenés a cukorré­pánál volt a legnagyobb. A 2010 végi állatszám­lálás adatai alapján Észak-Magyarországon a szarvasmarha; a sertés; a juhállomány, vala­mint a tyúkfélék száma is csökkent az előző év azonos időpontjához képest. A tehenek száma Borsodban és Nógrádban stagnált, Heves me­gyében visszaesett. Ipar: a gépgyártás és az export élteti Telephely szerint a megyei, 4 főnél nagyobb ipa­ri üzemek összehasonlító áron 10 százalékkal több termelési értéket állítottak elő, mint egy évvel ko­rábban. Az országos átlagot nem érték el, de a ré­gióst meghaladták A megyei székhelyű, 49 főnél nagyobb cégek termelési értéke az országos átla­gon felüli volt, 13 százalékkal haladta meg a 2009. évit, míg az értékesítés 12 százalékkal. Utóbbin be­lül a belföldi 13 százalékkal csökkent, míg az ex­port 18 százalékkal nőtt. A fejlődés motorja to­vábbra is a megye ipari termelésének kétharma­dát adó, prosperáló gépgyártás. Az értékesítésen belül 36,5 százalékos az export növekedése, rész­aránya igen magas: 96 százalék. A megyei szék­helyű ipar a termelés bővülését az előző évinél kevesebb létszámmal érte el. Építőipar: jelentős csökkenés A legalább öt főt foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelési értéke több mint ötödével maradt el a 2009. évitől Országosan közel 9 százalék a csökkenés mértéke. Egy lakos­ra 121,5 ezer forint termelési érték jut, Nógrád megyében 32 ezer, a különbség kiáltó! A termelés minden létszám-kategóriában visszaesett. Legke­vésbé (11 százalékkal) a munkák több mint 46 százalékát elvégző, 5-9 főt foglalkoztató vállalko­zásoké, leginkább (közel négytizeddel) a 19 főnél többet foglalkoztatóké. A megfigyelt építőipari cé­gek 29 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint 2009-ben. Idegenforgalom: új irányító szervezetek Nógrád kereskedelmi szálláshelyein 2010-ben a vendégforgalom (43 834 fő) 2,8 százalékkal elma­radt az előző évitől, miközben a vendégéjszakák száma 7,5 százalékkal meghaladta azt Az átlagos tartózkodási idő a külföldi (3 vendégéjszaka) és a belföldi (2,3 vendégéjszaka) vendégeknél is emel­kedett, az előzőeknél 6,8; az utóbbiaknál 11 száza­lékkal. Továbbra is alacsony, 7,8 százalék a külföl­di vendégek aránya. Szállástípusok szerint a szál­lodák a kedveltebbek, a vendégek hattizede ott szállt meg és számuk (26,1 ezer fő) 8,5 százalékkal több a 2009. évinél. Az egyéb kereskedelmi szálláshelye­ket felkeresők száma 16 százalékkal csökkent. A külföldi vendégek többsége (87 százaléka) az EU or­szágaiból érkezett Nógrádba, a legtöbben Németor­szágból. Megyénk turizmusa új, irányító szerveze­tekkel (TDM-ekkel) kapaszkodhat felfelé. Vállalkozások: nincs előrelépés Gazdasági szervezeteink bővülése szerényebb (2,2 százalék) az országosnál. Nógrádban az egyéni, országosan a társas vállalkozások gyara­podtak jobban. így országosan tovább nőtt a tár­sas vállalkozások aránya, amely 2010 végén 36,5 százalék volt, míg Nógrádban a 25 százalékot sem érte el. A vállalkozások háromnegyedét (több mint 17 ezret) egyéni vállalkozói formában regisztrálták, számuk 2,4 százalékkal emelke­dett. Közülük 7,4 ezer mezőgazdasági, míg az in­gatlanügyletekben 1,8; a kereskedelemben 1,3 ezer vállalkozás működik. A megyében 5,7 ezer társas vállalkozást regisztráltak, egy százalékkal többet, mint 2009-ben. Közülük minden máso­dik korlátolt felelősségű társaság. Ezer lakosra országosan 165 vállalkozás jutott, ezen belül ré­giónkban 120, Nógrádban 113 (Borsodban még kevesebb). Beruházások: nagyon alacsony nívón A megyei székhelyű szervezetek közel 6 (orszá­gosan összesen 3,7) százalékkal kevesebbet fordí­tottak beruházásokra. A kedvezőtlen tendenciát megyénkben elsősorban ipari szervezetek okoz­ták, amelyek fejlesztési ráfordításai a 2009. évinek csak kétharmadát teszik ki. Ugyanakkor a mező- gazdasági és az építőipari beruházások emelked­tek, az előbbiekre 1,8; az utóbbiakra 0,7 milliárd forintot használtak fel. A szolgáltatások területén a jelentős arányt képviselő szállítás és raktározás ágazatban kétharmados növekedést, míg a keres­kedelemben egyharmados csökkenést regisztrál­tak. Az egy lakosra jutó teljesítményérték a régió megyéi közül Nógrádban a legalacsonyabb (közel 80 ezer forint), alig haladja meg a hazai átlag ne­gyedét. * FORRÁS: Statisztikai tájékoztató - Nógrád megye, 2010/4 Baráthi Ottó On is lehet elnök! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt 125 gyakorlatigényes szakképesítés teljes tartalomszabályo­zását gondolják újra egy tavaly aláírt megállapodás ér­telmében. A szakképzés továbbra is állami irányítás alatt marad, azonban nő a kamarák részvétele a gyakor­lati képzés területén. A kamara feladata többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsga­elnöki delegálás, szintvizsgák szervezése és koordinálá­sa, szakmai versenyek szervezése, illetve közreműködés a pályaválasztásban, és abban, hogy a hiányszakmák fe­lé tereljék a diákokat. A szakmai záróvizsga a szak­munkástanuló legutolsó, de egy­ben legfontosabb megméretteté­se, itt dől el, hogy a két-, vagy há­roméves képzés alapján a tanuló alkalmas-e szak­mája önálló végzésére. A záróvizsga elnökének te­hát óriási felelőssége van, rajtuk múlik, hogy milyen képességű és tu­dású tanulók kapnak szakmunkás bizonyítványokat - jelentette ki Erdei Györgyné, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezető­je, akitől megtudtuk: az országos elnöki névjegyzékbe továbbra is várják a jelentkezéseket. A kereskedelmi és iparkama­ra a korábbi 26 mellé további 99 (összesen 125) szakképesítést kapott felügyelete alá, amelyek záróvizsgáira ugyancsak a ka­mara delegál elnököket. A megnövekedett számú szakké­pesítés automatikusan több vizsgaelnököt is kíván, s hogy a Nógrád megyei vizsgákhoz a megyéből lehessen vizsgaelnö­köt is delegálni, szükséges a bő­vítés.- Olyan felsőfokú végzettségű szakembereket várunk, akik szakterületükön legalább tíz éves szakmai tapasztalattal ren­delkeznek, elsősorban a gépé­szet, építészet, kereskedelem és vendéglátás szakmacsoportok­ból - mondta Erdei Györgyné, hozzátéve: az elnökök és tagok felkészítését díjmentesen végzi a kamara.- Legutóbb március 2- án és 8-án szervezett a me­gyei kamara szakmai na­pot a megyénkben tevé­kenykedő vizsgabizottsági elnökök és tagok számára. Ennek célja az volt, hogy összefoglalja azon jogsza­bályokat, amelyek definiálják a szakmai vizsgát, meghatározzák annak szereplőit és szabályoz­zák e szereplők szakmai vizsgá­val kapcsolatos teendőit, felada­tait, kötelességeit, jogosultsága­ikat. jelentős változás ment vég­be a szakképesítések struktúrá­jában, amely már jelentkezik a képzésekben, hiszen elindultak a moduláris szakmai programok és ez a változás már elérte a szakmai vizsgáztatást is. A jog­szabályi környezet biztosított, de szükséges a vizsgáztatásban közreműködők figyelmét ki­emelten felhívni arra, hogy e vál­tozás alaposabb, szélesebb körű felkészültséget igényel, nagyobb felelősséget jelentés fokozottabb odafigyelést vár el a vizsgabizott­ságokban közreműködőktől - tette hozzá a szakképzési vezető. A szakemberek most nem csak tudásuk átadásával segíthetik a fiatalabb generációt Az elnöki névjegyzékbe jelentkezéseket folyamatosan várnak a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elérhetőségein: 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/a 32/520-866 erdeine@nkik.hu Március végéig több mint 220&an vizs­gáztak sikeresen a Foglalkoztatási Hivatal által megvalósított TÁMOP 2.1.1.-B Lépj egyet előre!- ápolási díjban részesülők képzési támogatása elnevezésű pro­jekt keretében. A program azoknak az ápolási díjban részesülő alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőtteknek kínált ingyenes képzési lehetőséget, és a képzés idejére megél­hetési támogatást, akik hagyományos képzési programokat nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el. Három tanfolyam: szociális gondozó ápoló, óvodai dajka és gyermek- és ifjúsági felügyelő képzés indult az ápolási díjon lévőknek Jászkiséren- tudtuk meg Balogh Károlynétól az önkormányzat szociális osztályának ügyintézőjétől. A hallgatóknak nagy előrelépés volt az OKJ-s képesítés megszerzése. Értékelték azt is, hogy megadatott nekik az ingyenes képzés révén az, hogy néhány órára kiszakadhattak a nyomasztó mindennapokból, és különösen sokat jelentett számukra, hogy hasonló sorsúak közösségébe kerültek. Hasznosabbnak érzik magukat azáltal is, hogy képesek voltak a tanfolyamot elvégezni, levizsgázni. A szo­ciális gondozóknak, ápolóknak feltehetően lesz módjuk munkát találni Jászkisér környékén. Tíz kilométeren belül ugyanis két szociális otthon Is van, az önkormányzat házi szociális gondozói hálózatot működtet, a jászkiséri kistérségi társuláson belül pedig a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás teremthet munkaalkalmat a családtag ápolása melleit, vagy az ápolás megszűnése után - összegezte Balogh Károlyné. A Lépj egyet előre) program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával másfél milliárd forintból valósult meg.

Next

/
Thumbnails
Contents