Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)

2011-03-29 / 72. szám

4 PF 9 6 2011. MÁRCIUS 29., KEDD GAZDASAG ­Sikeres projektet zárt az Egri TISZK projektzáró Korszerű tananyag segíti az egészségügyi szakállomány továbbképzését Az Egri TISZK Kiemelten Köz­hasznú Nonprofit Kft. társisko­lájával, a Kossuth Zsuzsa Szak­képző Iskolával, valamint annak gyakorlati képzőhelyével, a Markhot Ferenc Kórház Egész­ségügyi Szolgáltató Kft-vel együttműködve az első ellátás -elsősegélynyújtás és sürgőssé­gi betegellátáshoz szükséges kompetenciák fejlesztését tűzte ki célul az egészségügyi szakdol­gozók körében. A TISZK 2009. novemberében pályázatot adott be az ÚMFT Strukturális Alapok Programiro­dánál kiírt TÁMOP-6.2.2/B- 09/1-2009-0001 számú pályá­zatra, melyen sikerrel szerepelt és támogatást nyert az „Első el­látás - elsősegélynyújtás és sür­gősségi betegellátás elvégzésé­hez szükséges kompetenciák fej­lesztése OKJ ápolók és egészség- ügyi szakdolgozók körében”cí- mű projekt megvalósítására. A fenti intézményekkel tár­sult az Egri TISZK, amelynek megfelelő gyakorlata van uniós projektek menedzselésében. Ka­póra jött a TÁMOP-6.2.2/B-09/1- 2009-0001 pályázati kiírás, hi­szen egy a „Képzési programok az egészségügyben foglalkozta­tottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés” című kiírás alapján lehetőség volt olyan szakterületet keresni, ahol az egészségügyben lévő szak- és egyéb dolgozók körében kompetenciahiány jelentkezett. A két sikeres pályázó egyike a Semmelweis Egyetem mellett az Egri TISZK lett. Lehetővé vált, hogy mintegy 43,3 millió forin­tos költségvetésből hiánypótló mű készülhessen. Elismerést, de nagy felelősséget is jelentett a TISZK számára ez, hiszen mind szakmai, mind andragógiai szempontból helyt­mbmbhi álló tananyagokat kellett kidol­gozniuk. A tananyag FAT-os és ETI-s akkreditációja sikeres volt, és remélik, hogy az átalakuló­ban lévő egészségügyi intézmé­nyek a téma fontosságára tekin­tettel élnek a dolgozóik ez irá­nyú továbbképzésének lehetősé­gével. Az elkészült tananyag összes­ségében 120 órás, egyenként TO­TO órás, vizsgával záruló külön modul- ■ A két sikeres ból áll, mely az első pályázó egyike ellátást dolgozza fel az Egri TISZK lett. három egymástól jól elkülöníthető szinten. Míg az el­ső modul kifejezetten az egész­ségügyben dolgozó „laikusok” számára készült, addig a máso­dik már az ápolók, a harmadik pedig a sürgősségi ellátásban dolgozó szakállománynak ké­szült. Az elméleti részek önálló­an, frontális oktatás nélkül is, mintegy 20-25 percben feldol­gozhatnak, melyet nagyban se­gít a Scorm 1.2 távoktatási szab­ványnak megfelelően készített e- tananyag. Valamennyi óra anya­gába az írott anyag mellé 6, az adott témára legjellemzőbb fotót, 1-1 hang, videót, és animációs fájlt építettek be. Ezek lehetővé teszik a témák hatékony feldol­gozását valamennyi tanulási módszerrel. A tanórák végét a ta­nuló önellenőrzéssel, a modult modulzáró vizsgával fejezi be. A digitális tananyagon kívül a tanulók önál­ló felkészülését segí­ti egy tanulási útmu­tató, de segíteni szándékoznak a frontális okta­tást is, mivel készülőben van egy, valamennyi tanórát tartal­mazó tanári útmutató (régi kife­jezéssel élve óravázlat) is. Már a pályázatot is úgy adták be, hogy a szakmai és a tan­anyagfejlesztői munkán a TISZK két partnere, azaz a szakképző iskola és a kórház osztoznak. Ezt a csapatot erősítette meg a TISZK Fejlesztői weboldal készült A csapat támogatására létrehoztak egy fejlesztői weboldalt, ahol követhető az előrehaladás, és ami megkönnyítette az egy­mástól távol lévő kollégák munkáját. A munkameg­osztásnak köszönhetően tartották az ütemtervet, így a 2011. március 25-i projektzáró konferenciá­val késedelem nélkül, eredményesen sikerült le­zárni a projektet. külső szakértőkkel, lektorokkal, valamint profi szakemberekkel, akik az összeállított tananyag di­gitalizálását végezték. Ugyan­csak a Kossuthban folyt az elké­szült modulok tesztelése. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul(t) meg. Befektette a jóu»be ÚMFT infovonali 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu Levél a Pécskő útról Sítábor a határ másik oldalán Mi, a Pécskő út környékén la­kó nagyszülők és szülők, öröm­mel olvastuk a hírt a Nógrád Me­gyei Hírlap ez év március 21-i számában, hogy befejezik illet­ve, végleges - játékra alkalmas - állapotba hozzák a Gagarin is­kola melletti játszóteret. Aggódva figyeltük 2010 de­cembere óta, főleg a délutáni órákban - a játszótéren folyó randalírozást és azt, hogy az itt „tevékenykedő” nem játszótérre való egyénekre senki sem szól rá. Egyáltalán nem volt gazdája eddig a játszótérnek. Tévedés, vagy talán jól meg­fontolt szándék azt állítani, hogy ez a játszótér 2010-ben létesült, de dicséretes és elismerésre mél­tó, amilyen minőségben felújí­tásra került. Az előző „EU konform” létesít­ményt 2 év alatt tönkretették a szabadon garázdálkodó, min­dent romboló kamaszok, majd lepusztult állapotában még kö­rülbelül 3 évig vegetált. Szégye­A kis játszótér felújítás utáni állapota nére a városközpontnak, a ron- gálóknak és a közönyös embe­reknek. Nem minden közterüle­ti játszótér jár így. Példa erre Nyugati városrész (könyvtár melletti) játszótere, ahol csak az elszórt csikkek kifogásolhatók. A nemtörődömség jeleit látni (a mellékelt fotó szerint) a zene­iskola mögötti kis játszótérnél is. Ezt a játszót a választások előtt két nappal hipp-hopp felújítot­ták, de nem fejezték be. A talajt nagyjából elgyalulták, a füvesí­tés nem sikerült és a tér közepén keletkezett egy agyagos, lefo­lyástalan sártenger. Itt azóta nem lehet tornaórákat tartani, pedig tanárnak, gyereknek ked­velt helye volt. Csak volt! Befejezésül: Örülnénk a jó hírnek, de maradéktalanul csak akkor, ha a fennmaradá­sukat is biztosítottnak látnánk e két „közterületnek”. Remél­jük, hogy az „elnyűhetetlen- nek” minősített igen drága ját­szóteret nem csak a játszó gye­rekek, hanem vigyázó felnőttek „az arra hivatottak is” - jobban megbecsülnének és gondoskod­nának karbantartásáról, hos­szú életéről. Nem volna jó ha bebizonyíta­nánk: amit a svédek nem tud­nak elnyűni, azt mi magyarok 1- 2 év alatt teljesen tönkretesszük. Lonsták Elemér A 2011. februári sítábor so­kunk számára újdonság volt, s egyben csodálatos élménnyel gazdagodtunk. Az iskolánkban folyt a szervezkedés, s mi is ké­szülődtünk, de igazából csak az indulás napján kezdtünk izgulni. Nagykürtösön csöppentünk a szlovákok életébe, ahonnan az ot­tani testvériskolánkba járó, ve­lünk egyidős fiúkkal utaztunk együtt. Biele Vody (Fehér Víz) volt az apró, barátságos hely neve, itt volt a szállás és itt voltak a sípá­lyák, s mint azt Szenográdi Ta­más tanár úrtól megtudtuk, in­nen ered az Ipoly is. Mindent kí­váncsian fedeztünk fel, és végre elérkezett a síelés ideje. Az iskolánkból két tanárunk­kal együtt tizenhármán voltunk, mindenki sífelszereléssel indult útnak, de persze a szlovákok kö­zött volt, aki snowboarddal hasí­totta a pályát. Közülünk többen is jól tudtak már síelni, de néhányan kezdetben még a kis pályán is bi­zonytalanul csúsztunk le. Féltünk a lejtőnél, de Pancsovai Gergely tanár úr segítségének, lelkesíté­sének, a többi síelő tippjeinek, s persze a sok gyakorlásnak kö­szönhetően belejöttünk, és na­gyon megkedveltük a síelést. Örültünk, hogy nem kellett ro­hannunk, mindenki a saját tem­pójában tanult, és mi kitartóak voltunk. Később már a nagy pá­lyán suhantunk. Ahogy Pancso­vai tanár úr tapasztalatból mond­ta: „Mindig a harmadik napon tör­ténik a legtöbb baleset”, de sze­rencsére a bármikor előfordulha­tó eséseken kívül nem történt semmi baj. A táborban több csoporttal is találkoztunk, sokan tudtak ma­gyarul, a testvériskolánk diákjai közül pedig voltak, akik nagy se­gítségünkre szolgáltak, ha vala­mit nem értettünk, vagy fordíta­ni kellett. Amikor épp’ nem síel­tünk, a társalgóban és a szobák­ban töltöttük az időt, megismer­kedtünk a többiekkel, játszottunk, beszélgettünk és ze­nét hallgattunk. Pingpongoz­tunk, csocsóval játszhattunk, sőt, hogy igazán hangulatos legyen, szaunában is melegedhettünk. Nem mindennapi dolgok történ­tek, sosem unatkoztunk, és min­dig nevettünk valamin. Persze a sulitól is jó volt kicsit távol lenni. Nagyon sok fényképet és vide­ót készítettünk, amelyeket moso­lyogva nézünk vissza, és küldöz­getjük a szlovákoknak is, akikkel ma is tartjuk a kapcsolatot. A nagykürtösi igazgató úr lelkesen mondta, hogy legközelebb is vár bennünket. Az idő elteltével egy­re jobb lett a megszokott napiren­det követni, megkedveltük az ot­tani, nekünk furcsának számító ételeket, az utolsó napon pedig mindent bevetettünk, hátha ma­radhatnánk még egy kicsit. Ezek után szinte nem is akartunk ha­zajönni. Szívesen ajánlom min­den diáktársamnak, s persze má­soknak is ezt a lehetőséget. A táj meseszép, a síelés és a sportok jó szórakozást ígérnek, csak merni kell belevágni. Kiss Petra II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, 10. a A nagy játszótér a felújítás előtt MISÉN A DIÁKOK Balassagyamiat Urunk szü­letésének hírüladása, Gyü­mölcsoltó Boldogasszony napja alkalmából ünnepi szentmisén vettek részt a közelmúltban a Szent Imre Keresztény Általános Isko­la, Gimnázium és Szakké]> ző Iskola növendékei és ta­nári kara. A misét dr. Stel­la Leontin kanonok-plébá­nos celebrálta.

Next

/
Thumbnails
Contents