Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)

2011-03-24 / 68. szám

2 2011. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK NYUGAT- ÉS ÉSZAK-NÓGRÁD Vizes napot tartottak Endrefalva. A helyi általános isko­lában március 22-én, a víz világ­napja alkalmából „vizes napot” tartottak. Minden tanítási órán a víz volt a téma. A nap végére a gyerekek papírhajókat, tutajokat úsztattak, akváriumot rendeztek be, életközösségeket alkottak, ra­gasztottak, vízi csatákat és versil­lusztrációkat rajzoltak, plakáto­kat terveztek, valamint kereszt- rejtvényt is fejtettek. Antalné Var­ga Katalin igazgatótól megtud­tuk: az iskolarádió műsorában is különböző feladatokat kaptak a jövő környezetvédői, amelyeket aztán lelkesen oldottak meg. Rejtvényfejtésben versenyeznek Szécséliy. A hatodik alkalommal megrendezendő Kis Füles ifjú­sági rejtvényfejtő csapatver­senynek ad otthont az általános iskola március 26-án, szomba­ton 10 órától. Mint megtudtuk, a rendezvény keretein belül ti­zenegy csapat méri össze tudá­sát, rátermettségét. Fókuszban a szűrések fontossága NÓgrádmegyer. „Egyenlő eséllyel a rák ellen” címmel emlőszűrő, felvilágosító és egészségmegőr­ző programot tartanak a telepü­lésen március 26-án, szombaton 10 órától, az egészségnap kereté­ben. A hangsúly az emlőszűré­sen való részvétel fontosságán van. A rendezvény célja is az, hogy minél több 45-60 év közöt­ti nő vegyen részt ilyen jellegű vizsgálaton. Mint megtudtuk, a szombati esemény egyfajta rá­hangolódás is egyben, hiszen március 28-án, hétfőn és 29-én, kedden 35-35 főt várnak szű­résre, mindkét alkalommal 5-5 főt sorsolnak ki a résztvevők kö­zül, akik ajándékcsomagot kap­nak. Az „Én és az egészség” cí­mű rajzversenyen pedig 5 gyere­ket jutalmaznak. A családi vetél­kedőre, amin a sporttal és az egészséggel kapcsolatos játékos feladatokban mérhetik össze tu­dásukat és ügyességüket a részt­vevők, 10 család nevezett, őket szintén jutalmazzák. A rendez­vény a Joint magyarországi iro­dájának és a Susan G. Komén for Cure közös programjának, a Marcia Persky női egészség- megőrző programnak, valamint az OSI Nyílt Társadalom Intézet támogatásával valósul meg. „Száz vasutat, ezeret!” (Folytatás az 1. oldalról.) A fő alapvetések között ott találjuk még címszavakban a határon átnyúló kapcso­latokat, interregionális összeköttetéseket, együttműködéseket. Vélhetően abban mindenki egyet ért és talán szerénytelen­ség nélkül kimondható, hogy a szellemi élet terén és együttműködési oldalról a nógrádi és a dél-szlovákiai térség sokszor példaértékű módon dolgozik együtt és küzd a két hátrányos térség felemelkedé­séért. Ez rajtunk, itt élőkön múlik. A na­gyobb ívű, komplex infrastrukturális vagy éppen tömegközlekedési kérdésekben azonban már kisebb az érdekérvényesítő képességünk, ez már messze nem csak rajtunk múlik. Nógrád megye utolsó hatá­ron átnyúló tömegközlekedési összekötte­tése került most vészhelyzetbe, a Fülek- Somoskőújfalu közötti vonal formájában. Tavaly ősszel örömteli volt olvasni a szlo­vák kormány gondolatait a Világgazdaság­ban. Ivan Svejna (HÍD-MOST) közlekedés- ügyi államtitkár nyilatkozatában akkor ar­ról beszélt, hogy a szlovák kormányprog­ram kimondja, biztosítani fogják az átla­gon felüli útösszeköttetéseket Magyar- ország felé. Az új kormány megalakulása­kor ebben a politikai pozícióban nyilvá­nult meg talán legerősebben az a lehető­ség, hogy jobb összeköttetéseket teremtse­nek a jelentősebb magyar lakosságú szlo­vák területek és a környező magyarorszá­gi városok között Alig egy hónappal azután, hogy a térsé­get érintő, reményteljes vasúti fejleszté­sekről írtunk, kijózanító erejű volt szem­besülni azzal, hogy a nem is oly’ távoli jö­vőben nemhogy fejlesztésről, újraindítás­ról, sikerről, „jobb összeköttetésekről” tu­dunk majd beszámolni, hanem újabb leépítésről, forgalomszüneteltetésről. Észa­ki szomszédunk vasútja átalakul: csök­kentették a pályahasználati díjakat, a te­herszállítás részben kalapács alá kerül, növekednek a jegyárak, jelentős elbocsá­tásokra kell számítani - olvasató a felvidé­ki Új Szó internetes felületén. Sajnos nóg­rádi vonatkozása is van az átalakítások­nak, a teljesítménycsökkentés ugyanis személyforgalom szüneteltetést hozhat Je­lenleg biztosnak látszik több határközeli vonal, így a Fülek-Somoskőújfalu szakasz személyvonat-mentessége is. Ez a lépés azt jelenti, hogy a szlovák-magyar kisha- tárforgalomban megszűnnek a személy- vonatok, és csak gyorsvonatok lépik át az államhatárt, Párkány-Szob, illetve Hidas- németi-Hernádcsány viszonylatokban. Nógrádon keresztül a 2008-as menetrend- váltás óta nem közlekedik ilyen szerel­vény, ekkor fellegzett be ugyanis az Urpín nemzetközi gyorsvonatnak (Zsolna-Besz- tercebánya-Budapest), de az itt élők emlé­kezhetnek még a néhány évvel ezelőtti idő­szakból a Salgó (Losonc-Budapest) vagy a Bem (Szczecin/Wroclav-Zólyom-Buda- pest) gyorsvonatokra is. Mostantól pedig a maradék három pár személyvonat sorsa is A fő szempont az utasok száma lesz a bezárásoknál megpecsételődni látszik. A DSSK szerint rengeteg az olyan vonal, melyek üzemel­tetése a kevés utas miatt veszteséges. Ese­tünkben a Fülek-Somoskőújfalu vonallal kapcsolatban elmondható, hogy adataik szerint naponta átlagosan csak három em­ber vesz itt jegyet. A különböző nyilatko­zatok között az is olvasható, hogy a fő szempont az utasok száma lesz a bezárá­soknál. Megnéztük magunknak hányán is utaz­nak az említett szakaszon. A vonalon ösz- szesen 3 vonatpár közlekedik minden nap Fülekről indulva Somoskőújfaluig (majd vissza), ezen felül (a vasárnapok kivételé­vel) két pár közlekedik Sátorosig, valamint további egy vonat érkezik minden adott hét első magyarországi iskolai előadási napját megelőző délután, csatlakozást biz­tosítva a 81-es vonal egyetlen gyorsvona­tához, mely Somoskőújfalutól Budapestig viszi az utazókat Ezen a - főképp diákok utazását biztosító - járaton is megfelelő a kihasználtság, de a többi sem szégyenkez­het, mondják a bénái megállóban a 10:52 perckor Somoskőújfaluról indult vonatra várakozva. Azt elismerik, hogy vannak olyan járatok, melyek időpontja okán (pél­dául hajnali 5 órakor) nincsenek sokan a vonaton. Azonban a reggeli iskola- és mun­kakezdéshez, valamint a délutáni hazau­tazáshoz indított járatokon szinte kivétel nélkül megtelik a motorkocsi - utóbbiban mi is megbizonyosodhattunk. Annak elle­nére is jó a kihasználtság, hogy lényegé­ben - mint a panaszok között ezt is meg­tudhattuk - gyenge csatlakozási lehetősé­get biztosítanak a járatok. Salgótarján fe­lől általában fél órát kell várni a továbbin- dulásra, míg a nógrádi megyeszékhely felé minden vonat csatlakozáshoz érkezik. Fü­leken szinte minden vonat több mint fél órás „lyukból” indul, amikor sehonnan nem érkezik szerelvény, valamint az oda való érkezések kapcsán is lehetne jobb a csatlakozások kialakítása, habár igaz, hogy itt minden esetben van legalább egy irányba továbbutazási lehetőség a kettő (Feled/Kassa és Losonc/Zólyom) közül. Ugyanakkor az esti órákban például a gyé­rebb menetrend egyik - ahogy a helyiek fogalmaztak - „fehér hollójaként” befutó Salgótarján környéki HÉV? Salgótarján közlekedési viszonyai a domborzati adottságok okán nem éppen a legelőnyösebbek. A megyeszékhelyet átszelő 19-es jelzésű autóbuszjárat 52 perc alatt teszi meg az utat menetrend szerint Salgóbányától az ipari parkig, So­moskőújfalu vasútállomástól ez 36 per­cet vesz igénybe. Egy ipari parki vasúti megállóhely megléte esetén - a jelenle­gi pályaállapotok mellett - vasúton mint­egy 23 percbe telne ugyanez az út. Évek, sőt talán már évtizedek óta rendre hall­ható, újra és újra felmerülő gondolat a la­kosság részéről valamilyen vasúti, HÉV- jellegű szolgáltatás. A szerelvények itt vannak és közlekednek, ha pedig amúgy is megállnak minden „szénakazalnál” Hatvan és Somoskőújfalu között, akkor talán elgondolkodtató megoldás lehetne néhány új megálló a vonal salgótarjáni szakaszán belül, például az ipari park­nál, a kórháznál és a Beszterce-lakóte- lepnél. Az szinte biztos, hogy a közleke­dési gondjainkat nem oldaná meg teljes mértékben, de egy reális alternatívát kí­nálna az utazásra. A kibővített salgótar­jáni hálózaton keresztül haladó, eseti füleki „látogatással” tarkított viszonylat több problémát megoldana egy csapás­ra. Remek kiegészítője, sőt talán némileg tehermentesítője is lehetne az észak-dé­li irányú autóbuszjáratoknak egy ilyen új alternatíva, három egyszerű megállóhely kialakítása pedig messze nem kerülne csillagászati összegekbe. Kéri István zólyomi vonat előtt indul el a motorkocsi a határ felé. Érdekes adalék, hogy az omi­nózus vonatok az 50 km/h-hoz közelítő át­lagsebességet produkálnak Fülek és So­moskőújfalu közt, míg Hatvantól a határig ezt az értéket magyar szerelvényeknek csak 40-ig sikerül feltornászni. A bezárásról szóló hírekkel kapcsolat­ban rengeteg kérdés merült fel bennünk is. Mik a konkrét indokok? Kitűzték-e már az intézkedés hatályba lépésének pontos dátumát? Lép-e vajon valamit a MÁV, hogy esetlegesen magyar szerelvények járjanak át Fülekig? Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. szóvivője az alábbi rövid tájékoztatást ad­ta kérdéseinkre.- A Fülek-Somoskőújfalu vasúti vonal­lal kapcsolatosan tárgyalások folynak a MÁV-Start Zrt. és a szlovák állami vasút­társaság (DSSK) között, a vonatok további közlekedésének lehetőségeiről. A MÁV- Start Zrt a szlovák partnervasúttól hivata­los tájékoztatást kért, ennek közlése után lehetséges a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­riummal közösen kialakított állásfoglalás alapján - a finanszírozhatóság függvényé­ben - döntést hozni a közlekedés fenntar­tásáról - foglalta össze az aktuális helyze­tet a szóvivő. A Nógrád Volán Zrt.-nél Molnár Róbert személyszállítási igazgató érdeklődésünk­re elmondta, hogy a társaság nem tud olyan nemzetközi autóbuszjáratról, mely Nógrád megye útjain közelíti meg és lépi át a két ország közötti államhatárt, me­gyénkén keresztül zajló közvetlen autóbu­szos tömegközlekedési kapcsolat nincsen. Ezen vasútvonal személyszállítási szolgál­tatásával együtt tehát megyénk és a dél­szlovákiai térség közvetlen tömegközleke­dési összeköttetése is megszűnik létezni. Persze tény, hogy Balassagyarmatról nem tart sokból Szlovákgyarmatra átsétálni, vagy éppen a Somoskőújfalui autóbusz­végállomásról a túloldali buszfordulóhoz és ott megvárni a csatlakozást - de vélhe­tően a határon átnyúló közlekedési kapcso­latok fogalma alatt nem erre gondolnak Brüsszelben. Emblematikus szerepe van a vasútnak, egyfajta indikátor. Annak idején már töb­bek között Petőfi is meglátta a benne rejlő lehetőségeket, amik - ha akarjuk ezt elfo­gadni, ha nem - a mai napig megtartották jelentőségüket. Együtt jár ez a gazdaság ál­lapotával, ha „fűt a szekér” biztosan „megy a gőzös” is - ez szinte biztos. Tudjuk jól, mi­lyen gazdasági helyzetben élünk jelenleg és racionális, gazdaságos döntésnek tűnik alacsony forgalmú vasútvonalak bezárása - akármelyik oldalát nézzük a határnak. A racionalitást azonban talán néha felül kellene írnia annak, hogy ha ebben a tér­ségben minden témában csak az éppen aktuális helyzet szerinti gazdaságos dön­tést hozzuk, az nem feltétlen vezet jóra - különösen akkor nem, ha sem szebb, jobb vagy újabb alternatíva nem létezik.-Kéri István­Nem érték be a kéménnyel a lángok... Pilinyben fontos a közösségi étet Vélhetően kéménytűz mi­att égett le szerda hajnal­ban egy mátranováki csa­ládi ház tetőszerkezete. Információink szerint egy embert füstmérgezés gyanújával szállítottak kórházba a mentők. Mátranovák. Antal István, a salgó­tarjáni tűzoltóság szóvivője arról tájékoztatta lapunkat: szerdán hajnali 1.45 óra körüli időben kapták a tűzjelzést, amely szerint egy családi ház tetőszerkezete gyulladt ki Mátranovákon, a Pe­tőfi úton. A tűzoltók három gép­járműfecskendővel és tizennégy emberrel indultak a lángok meg­fékezésére. A kétszintes, ikerlakásos csa­ládi ház palaborítású, fa geren- dázatú tetőszerkezetének a fele gyakorlatilag megsemmisült a tűzben és a födém is több helyen beszakadt A lánglovagok, Sörös Zoltán tűzoltó főhadnagy irányításával, négy darab vízsugár segítségé­vel és kéziszerszámokkal mint­egy húsz perc alatt körülhatárol­ták a tüzet. Információink sze­rint a helyszínről a tulajdonost a mentők megfigyelésre kórházba szállították, mivel valószínűsít­hetően füstmérgezést szenve­dett. Feltételezhetően a kémény­ben lerakodott korom gyulladt be, majd a tűz átterjedt az épü­let födém- és tetőszerkezetére. Piliny. Lehoczki Szabolcs, Piliny község polgármestere fontos­nak ítéli meg, hogy településü­kön a lakosság komfortérzetét megfelelő infrastruktúraháló­zat szolgálja. A falu első embe­re legalább olyan fontosnak tartja a jó közösségi szellem ki­alakítását, azt, hogy az ott élő emberek a hovatartozás, a nem­zetségtudat, belső őszinte vá­gyát érezzék; rendelkezzenek a szórakozás és a szórakoztatás helyi feltételeivel. Az ott élők nyíltan és őszintén nyilvánítsa­nak véleményt a község min­dennapjairól, s az önkormány­zattal együtt alkotói, formálói legyenek a falu életének. Többek között ezt a célt szol­gálja a község ez évi rendezvény­naptárában foglaltak megvalósí­tása is. A munka ünnepén kétna­pos rendezvényt tartanak. Má­jus 1-je előestéjén a Bóbitás-he­gyen fellobban a tábortűz, ame­lyet az emberek körülülnek, be­szélgetnek, poharazgatnak, éne­kelnek. Másnap a közösségi ház parkjában tartják a vidám, szóra­koztató majálist. A hónap első va­sárnapján köszöntik az édes­anyákat A tervek szerint május elején, a béke napján, a D. világ­háború áldozataira emlékeznek. A községből is több civil és kato­na áldozata volt a háború borzal­mainak. Az áldozatok emlékmű­vénél elhelyezik a megemléke­zés virágait. Pilinyben évek óta színes, gazdag program várja a gyermeknapon a község ifjú nemzedékét, így lesz ez az idén is. A cigány kisebbségi önkor­mányzat a nyáron harmadik al­kalommal rendezi meg a roma kulturális napot. A tervek sze­rint augusztus 20-án szabadtéri szentmise keretében áldják meg az új kenyeret, majd megemlé­keznek államalapító Szent István királyunkról. A községben eddig augusztus 20-án tartották a falu­napot, a jól sikerült szórakoztató, látványos, két-három napos ren­dezvény híre messze túlmutatott a község határán. Idén szeptem­ber 3-án, a megyei vadásznappal együtt rendezik meg a falunapot. A községben tavaly szabadtéri színpad épült, elkészült a stáció, amit november 1-jén dr. Beer Mik­lós váci megyés püspök szentelt fel. Idén a község központjában elkészül a több mint kétméteres 1848-49-es forradalom és sza­badságharc emlékműve. Az em­lékmű két oldalára a plakettet BobályAttila szobrászművész ké­szíti. Az egyik plakett a forrada­lomnak, a másik a szabadság- harcnak, az aradi vértanúk áldo­zatainak állít emléket Az emlék­művet október 6-án avatják fel. Október hónapra tervezik az idő­sek napját és a falugyűlést No­vember első hét végéjén lesz a községben a vendégség. A hagyo­mányos mikulási rendezvényt az idén is megtartják. Karácsony szentestéje előtt a község köz­pontjában az önkormányzat és a helyi egyházközség rendezésé­ben kerül sor a falu karácsonya ünnepére. A jó hangulatú, közös évbúcsúztatót 2011. szilveszterén is megtartják. Szenográdi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents