Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-10 / 34. szám

2011. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK 5 ORSZÁG-VILÁG- Tudod, mit mondott az őrmester, amikor azt akarták, hogy adjam be a téeszt? No, még mindig emlékszem a dumájára: „kedves Kertész elvtárs, nézzen rám, ha úgy tartja kedvem, akkor az egyik nap a csíkos nyakkendőmet veszem fel, másnap pedig a pöttyöset. Pár év, és ma­ga is megteheti, ha egy kicsit is kitartó”. Hogy miért nem hallgattam rá?! De később lepattanhattam volna a tűzoltókhoz is, ám soha nem szerettem az egyenruhát. Elég volt abból a seregben két év. Most meg tűkön ülök, hogy vajon elmehetek-e korkedvezményes nyugdíjba 60 évesen, 42 év munkaviszonnyal a hátam mögött. Uramisten! Én is óvodás nyugdíjas lehettem volna 40 éves koromra... Árvák maradnak-e a Ratkó-gverekek? Benkő Mihály A nap témája. A közelemben dolgozó La­ci ezt egy héten többször is elmeséli, amin csak azért nem csodálkozom, mert a Var­sói Szerződés védelmében megfáradtak, köztük a Ratkó-korosztály gyermekei, bár­milyen snassz is volt akkor az egyenruha, ha előre tudják, milyen szép új világ vár rájuk, legalább fontolóra vették volna, hogy magukon tartsák az angyalbőrt Mostanra viszont kategorikusakká vál­tak a kijelentéseikben is, mert elegük lett az elmúlt mintegy 40 év ígérgetéseiből, amiből leginkább a nadrágszíjhúzás po­litikája valósult meg mindig. Kipróbáltat- ták velük a szocializmust, aztán ezt a je­lenlegi, hivatalosan demokratizmusnak tartott, személyre és családokra szabott túlélőharcot Közben a legtöbben családot alapítottak és dolgoztak. Rengeteget... A hazáért, a lakásért, a sokszor kalákában felépített és nem egyszer a megroppaná­sig erőltetett házért. És persze a hétköz­napokért, benne a felcseperedő gyereke­kért, az ország terheit az immár szüleik­kel együtt cipelő Ratkó-unokákért. A szerepük nem elhanyagolható az or­szág, így Nógrád megye gazdaságában sem, amit egy szintén „Ratkó-gyermek” magánvéleménye is alátámaszt.- A közigazgatási szerveknél minden­képpen húzóerőnek tekinthető ez a kor­osztály, de a legkülönbözőbb gazdálkodó- egységeknél is fontos szerepet tölthetnek be - véleményez TelekNándomé, a Nógrád Megyei Önkormányzat pénzügyi, gazda­sági főosztályvezetője, majd így folytatja.- Az 1970-es években nagyon sokan már nem álltak meg közülük az érettsé­gi, vagy egy-egy szakma megszerzésénél, hanem főiskolai, netán egyetemi diplo­mát szerezve a későbbi évtizedek nélkü­lözhetetlen alkotóelemeivé váltak a ma­gyar gazdaságban, és az élet számos más területén szintén értékeset alkottak. A „családból” eddig ketten szólaltak meg az írásban, ideje hát, hogy a gyöke­rekről is beszéljünk. Több mint fél évtizedet ölel át a korosz­tály megjelenése, általában az 1950-1956 között születetteket sorolják ide. Ratkó Anna - aki 1950-1953 között volt egész­ségügyi miniszter - neve az akkori népe­sedéspolitika szinonimájává vált. Abor­tusztilalom... Gyermektelenségi adó... Ez volt - és lett sok-sok Ratkó-gyerek. Soha nem volt kedvencem a matemati­ka, de higgyék el, amikor Szűcs Lászlódétól, a KSH Miskolci Igazgatósága salgótarjáni képviseletének előadójától adatokat kérek, az mindig életet lehel a számokba. Mondanom sem kell, Szűcsné is a „családba” tartozik. Az ő precízen összeállított táblázataiból kiderül, hogy Magyarországon 2010-ben összesen 868 692 fő tartozott az 55-60 éves korosz­tályba, ami az ország 8,7 százaléka. Nóg­rád mutatója: 18 551 fő - 9,1 százalék. Megyénk érintett korosztályában 2004- hez képest 2009-ben 28,4 százalékkal volt több a munkanélküli. Sovány vigasz, hogy országosan pedig 62,6 százalékkal! Az ezer megfelelő korúra jutó halálozási szám tekintetében az 55-59 évesek köré­re állnak rendelkezésre adatok. Az orszá­gos mutatót (13,5 százalék) megyénk meghaladja (15,1%) a 2009-es mérés alap­ján. A számokon túl elmondható, hogy bár a halál nem válogat, de azért ötven évesen még nem illene meghalni... Közel hatvan évvel Ratkóék ötlete (és verdiktje) után, bár­mennyit is tett a korosz­tály az országért, az árva­ság sorsa fenyegeti őket. A jelek arra mutatnak, hogy az ország lassan- lassan elengedi a kezü­ket. A lebegtetett utalá­sok, a médiumok nem hi­ába megalapozott képze­lőereje, a szakemberek következtetései, továbbá a már nem is elhallgatott konkrétumok, a 2013-tól bekövetkező változások nem sok jóval kecsegtet­nek. A majdan nyugdíjba vonulók j árandóságának megnyirbálási terveiről jönnek a hírek, de a mi­niszterelnök által a közelmúltban a Wall Street Journalnak adott interjú sem meg­nyugtató a Ratkó-családtagok-számára. Az interjú egy részének továbbgondolása pletykariadóláncként futott végig az or­szágban, miszerint a társadalombiztosí­tási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az azt módosító 2009. évi XL. törvény 2010. január 1-jétől hatályos ren­delkezése alapján életbe lépett „lépcsőze­tes öregségi nyugdíjba vonulás” lehetősé­ge meg fog szűnni, és egységesen 65 év lesz a munka frontjáról való távozás kor­dátuma. Például aki 1954. január 1- de­cember 31. között született, az 63 év és 183 napos korábban mehet(ne) nyugdíjba. Ez ugye másfél évet jelentene, ami ebben a korban már nem elhanyagolható különb­ség.- Kétségbeesve tapasztalom, hogy a ge­nerációnkat nem engedik nyugdíjba vo­nulni - olvasom az egyik Ratkó beírását egy újság online kiadásában. Itt most nem a médium „hovatartozása” a lényeg, sokkal inkább az írás folytatása, ami szív- bemarkoló: - ha már muszáj volt meg­születnünk... Ám a szekérrúdnál elhelyezkedők is a muszájra hivatkoznak, igaz ez egy telje­sen másfajta muszáj: a KSH 2009-es adatai szerint 2 millió 989 ezer ember kap valamilyen nyugel­látást, ami a népesség közel 30 százaléka. Az „országnyugdíj” előte­remtésének aránytalan­ságaira rengeteg példát lehetne még felhozni, ám ez nem nyugtatja meg az érintetteket. Ugyancsak a tudatha­sadásos állapotot jellem­zi az „öreg vagy már, nem kellesz sehová, de azért próbálkozz 65 éves korodig” helyzetkép, amibe pluszként bele­rondít az, hogy rengeteg fiatal a megszerzett vég­zettség ellenére nem tud elhelyezkedni. A külföld­re vándorló szakértelemről pedig már ne is beszéljünk. Hja kérem, hogy egy nagy klasszikust idézzünk, akinek nem tet­szik, el lehet menni. Az meg már egyene­sen bicskanyitogató, amikor az évtizedek óta megalázó fizetésért dolgozóknak az öngondoskodásról fecsegnek.- Ugye, ezt viccnek szánta - mosolyo- dik el a következő Ratkó-gyerek (amúgy egy közismert megyei személyiség), ami­kor az érintett korosztály Nógrádban be­töltött szerepéről kérdezem.- Szerintem, akinek van esze, már el­ment nyugdíjba. Vagy inkább megtehette, valami, vagy valaki folytán - tegyük hozzá.- Annyian és annyifélét mondtak már az ország nyugdíjáról, de a „megoldás” mindig az úgynevezett húzóállományt sújtja. A megszorításokhoz ész nem kell, annál inkább hatalom, de lesz-e egyszer* olyan intelligencia ebben az országban, amely az eszét is használja majd a prob­léma megoldásánál - teszem fel a kér­dést egy újabb Ratkó-gyereknek, egy jo­gásznak.- Nézd, eddig mindig bevált az azt a lo­vat ütik, amelyik húz mondás - majd hoz­záteszi: a ló egy ideig horkant, rúgkapál, aztán tovább kínlódik, tovább vonszolja a terhet.- Amíg bele nem döglik?- Igen, vagy amíg újabb lovat nem ke­rítenek az ostor alá.- Nem nagyon születnek újabb, had­rendbe állítható lovak...- Ezért kellene a megszorításokon, a szó eredeti tartalmát megcsúfoló „refor­mokon” túllépni, és átalakítani a nyugdíj­elosztás rendszerét. Mondjuk megkülön­böztetett emelési sávokkal, s ha emiatt az alkotmányhoz kell nyúlni, hát legyen. Az alkotmány csak akkor jó, ha nem a szófor­dulatok és a szép szavak gyűjteménye. Amúgy meg a politikusok olyanok, mint az utcaöntözők, akik sarat tudnak csinál­ni, amikor süt a nap, de nem tudnak nap­sütést csinálni, amikor sár van. De ezt nem én mondtam, hanem egy bizonyos Alexandre Dumas, még a XIX. században. Márpedig most sár van! Nem engedik be a palesztinokat Kairó . Az egyiptomi bevándorlá­si szervek azt az utasítást kap­ták, hogy nem engedhetnek be palesztinokat az észak-afrikai ország területére - közölte szerdán egy névtelenséget kérő illetékes a francia hírügynök­séggel. Mint mondta, az utasí­tásnak megfelelően a kairói re­pülőtérről már vissza is fordí­tottak 12 palesztint azokba az országokba, ahonnan érkeztek. Egy repülőtéri forrás szerint a légitársaságokat figyelmeztet­ték, hogy ne szállítsanak pa­lesztinokat Egyiptomba. A kai­rói palesztin nagykövetség egyik vezetője megerősítette a belépési tilalmat, de jelezte: át­meneti intézkedésről van szó, amely nem vonatkozik az Egyiptomban élő, illetve az oda házasodott palesztinokra. Őrizetben a gyanúsítottak Moszkva. Négy személyt előállí­tottak Ingusföldön a moszkvai Domogyedovo repülőtéren janu­ár 24-én elkövetett öngyilkos me­rénylet előkészítésében való részvétel gyanújával, s közülük kettőt, a feltételezett merénylő Magomed Jevlojev kiskorú öcs- csét és húgát őrizetbe is vették - jelentette szerdán az Interfax hírügynökség és a Kommer- szant című orosz lap. Szerdán délben az Interfax hírügynöksé­get meg nem nevezett források arról tájékoztatták, hogy a DNS- elemzés bebizonyította: az ön­gyilkos merénylő a húszéves Magomed Jevlojev volt Pokolgépek robbantak Kírkllk. Gépkocsiba rejtett pokol­gépek robbantak fel szerdán az észak-iraki Kirkuk városában, s a terrorcselekményekben legke­vesebb nyolcán meghaltak, és mintegy hetvenen megsebesül­tek. Egy kurd rendőrparancs­nokságnál, egy főútnál és egy üzemanyagtöltő állomásnál tör­téntek robbantások, mindegyik esetben autóba rejtett pokolgé­pek léptek működésbe, nagyjá­ból egy időben. Az út melletti robbantás rendőrjárőrök ellen irányult Az első hírügynökségi jelentések ellentmondásosak voltak a robbantások helyszínét és az áldozatok számát illetően. Az olajban gazdag vidéken fekvő Kirkuk városában gyakoriak az arabok, kurdok és türkmének közötti etnikai villongások. Újraindult az élet Kototrtár. Alig több mint négy hónappal a vörösiszap-ka- tasztrófa után újraindult az élet a településeken, ami most itt látható, az maga a csoda - mondta Nagy Anna kormányszóvivő az iszapka­tasztrófa helyszínén tett saj­tóbejárást követően Kolon- táron. Nagy Anna szólt arról, hogy a katasztrófát követően az emberekben a teljes két­ségbeesés és zavarodottság uralkodott el, mostanra azon­ban újraindult az élet A kor­mányszóvivő köszönetét mondott a kabinet nevében a katasztrófavédelemnek és minden szervezetnek, bizott­ságnak, amely nagy figye­lemmel és törődéssel dolgo­zott a helyreállításon. Át kell alakítani a finanszírozást Budapest Az oktatás finanszí­rozási rendszerének átalakí­tását szorgalmazta Pokornl Zoltán, az Országgyűlés okta­tási bizottságának fideszes el­nöke egy szerdai budapesti szakmai konferencián. Kifej­tette: a mai fejkvótaalapú fi­nanszírozás és az ezzel egyi­dejűleg két lábon álló - önkor­mányzati és központi - rend­szer nem képes kezelni a je­lenlegi egyenlőtlenségeket. Hozzátette: a finanszírozás és a minősítési rendszer egymás védjegyei, és ha nincs nyilvá­nos, objektív, pozitív és nega­tív következményekkel járó értékelés, akkor nem lesz többletforrás sem. Nőtt az álláskeresők száma Munlnilfflf. Idén januárban 15,7 százalékkal - ez 93 000 fős emelkedést jelent - nőtt a nyil­vántartott álláskeresők száma Magyarországon az előző hó­naphoz képest, és még a sze­zonálisan kiigazított adatok szerint is mintegy 36 ezerrel többen kerestek állást az év el­ső hónapjában mint decem­berben - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hon­lapján közölt legfrissebb mun­kaerő-piaci adatokból. Az ál­láskeresők száma annak elle­nére emelkedett ilyen nagy mértékben, hogy az év első hó­napjában az előző hónaphoz képest 21 100-zal nőtt a beje­lentett új állások száma. Új forma Budapest A Quaestor Foglal­koztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. szerdától működik, ah­hoz bármelyik munkaadó csatlakozhat, amennyiben kiegészítő nyugdíjat akar ad­ni a munkavállalóinak - mondta Zugrovics Loránd ve­zérigazgató szerdán sajtótá­jékoztatón Budapesten. A munkaadó vagy a havi mun­kabér százalékában, vagy meghatározott összegben ha­tározhatja meg a foglalkozta­tói nyugdíjszolgáltatóba tör­ténő befizetést, de azt is meg­teheti, hogy csak a munka- vállaló befizetése esetén já­rul hozzá maga is a kiegészí­tő nyugdíjhoz - tette hozzá Horváth István termékfej­lesztési igazgató. Csökkentenénk Budapest A magyarok mint­egy fele hajlandó lenne anya­gilag is hozzájárulni az ál­lamadósság csökkentéséhez - közölte a Nézőpont Intézet szerdán közvélemény-kutatá­sának megállapítását A Né­zőpont Intézet reprezentatív mintán készült felmérése szerint a válaszadók 95 szá­zaléka súlyos problémának tekinti az állami eladósodott­ság mértékét. A közvéle­mény-kutató úgy értékeli: a „veszély” egységbe kovácsol­ta az eltérő pártszimpátiával rendelkezőket a szocialisták és az LMP támogatóinak 90- 91 százaléka tartja súlyos te­hernek a hazai államadóssá­got a Fidesz és a Jobbik tábo­rának pedig 96-98 százaléka. Veszélyben a költségvetés? Budapest Az MSZP szerint az államháztartás januári „horrorhiánya” világosan mutatja, hogy nem lehet egyensúlyban tartani a költ­ségvetést az „emberekre há­ruló extraadókkal, valamint a magán-nyugdíjpénztári vagyon lenyúlásával”. Burány Sándor, a szocialista párt gazdaságpolitikai kabi­netjének tagja az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemé­nyében furcsállja, hogy a Matolcsy György által veze­tett Nemzetgazdasági Mi­nisztérium „győzelemként állítja be” az év elején felhal­mozott több mint 122 milli­árd forintos hiányt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents