Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-05 / 30. szám
2 2011. FEBRUÁR 5., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Aranybánya a szomszédban? Mmonnao. Szlovákiai lapok információi szerint Körmöcbánya és Selmecbánya után Gyetva (Detva) lehet a nemesfémbányászat városa, ugyanis több tonna aranyat találtak a közeli hegyekben. Gyetva alig 70 kilométerre található Salgótarjántól. Az unió lehetőséget biztosít a külföldi munkavégzésre, így nem kizárt, hogy akár magyarországi munkásokat is foglalkoztathatnak majd az aranybányában. A hatóságoknál már kérvényezték a bánya megnyitását. Ha minden jól megy, akkor pár éven belül kezdődhet a termelés, amihez valószínű, hogy legalább 200 munkás kell majd, de egyes becslések szerint akár 600 is lehet később az ott dolgozók száma. A lelőhelyet 2006 körül fedezték fel és azóta már legalább 50 próbafúrást végeztek. Az mostani ismeretek tekintetében legalább 10 évig biztosítana munkát az aranybánya. „Univerzum 3D" Kazár. „Univerzum 3D” címmel tartanak vetítettképes előadást a kazán Magtár Közösségi Házban február 7-én, hétfőn 15 órai kezdettel. Hangos üzempróba Hágnál eegyc. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Salgótarjáni Polgári Védelmi Ki- rendeltsége február 7-én, hétfőn 10 órától hajtja végre a lakossági riasztó- és tájékoztató rendszer hangos üzempróbáját Salgótarján, Kishartyán, Rákóczibánya és Bátonyterenye területén. A ki- rendeltség munkatársai kérik a lakosság megértését! Kölyökbütykölde Salgótarján Valentin-napi ajándékokat készíthetnek azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a TEMI könyvtár kölyökbütykölde nevet viselő rendezvényére február 9-én, szerdán 13.30 órára. Tisztelt olvasók, kedves salgótarjáni polgárok! A Nógrád Megyei Hírlap 2011. február 3-án megjelent száma hosszasan taglalja a SKÁID II. Rákóczi Ferenc Tagiskola bezárását, és annak okait. Az árnyaltabb kép kialakítása érdekében szeretném megosztani Önökkel a magam és tantestületem észrevételeit Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy Salgótarján intézményrendszerét a korábbi 50000 fős lakosságot figyelembe véve alakították ki, nem pedig a mai alig 40000 lakóra tervezték. Azt is tudjuk, hogy a folyamatosan csökkenő lélekszámhoz kell igazítani az intézményi hálózatot. Azt viszont nem értjük, hogy a megszorítások miért a kötelező alapfeladatok ellátását érintik a nem kötelező feladatokkal szemben. Azt sem tudjuk, hogy a lapban említett kihasználtsági mutatók hogyan alakultak ki. Hiszen a birtokunkban lévő - a fenntartó által végzett - számítások alapján a Rákóczi a harmadik legkihasználtabb intézmény a városban 85,6 százalékos mutatójával. Jelenleg intézményünkben 505 tanuló tanul 22 tanulócsoportban. így a helykihasználtságunk 95,7 százalékos a rendelkezésünkre álló 23 tantermet tekintve. Az iskolánk fenntartója az állami támogatást (normatívát) is 505 tanuló után igényli meg. Gondoljuk, a számok önmagukért beszélnek. A városvezetés tervei - a teljesség igénye nélkül az alábbi problémákat, kérdéseket vetik még fel:- Milyen szakmai egyeztetés történt a költségvetési tervezés során?- Készült-e hatástanulmány az átalakításról?- Biztosan beférnek-e (az egészségügyi, törvényi előírásoknak megfelelően) a Rákóczi- sok a kijelölt épületekbe?- Ha elhelyezhetők is az osztályok, méltó körülmények közé kerülnek-e? Jut-e pénz termek kialakítására, egészségügyi festésre?- Hogyan oldják meg a Rákóczi körzetébe tartozó tanulók kijelölt iskolákba való szállítását? Mennyibe kerül majd ez a városnak?- Feltérképezték-e, milyen hátrányok érhetik az alsó és felső tagozat szétválasztásával a testvérpárokat és a szülőket?- Miért nem a Rákóczit újították fel, hiszen a pályázati kiírásoknak maximálisan megfelelt volna? A pályázatokat olyan iskolák felújítására lehetett benyújtani, ahol a magas számú halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat integráltan oktatják. A Rákóczi iskola pedig ilyen. Mi már megvalósítottuk az integrációt felújítás nélkül is.- Mi a valódi oka annak, hogy éppen a Rákóczira esett a választás? Sajnos érzelmek és indulatok nélkül nem lehet erről a témáról beszélni. A tervezett intézkedések következtében gyermekek, szülők, családok élete lehetetlenül el. Kollégáink közül sokan munka- nélkülivé válnak. Utolsó kérdésünk pedig a következő:- Nem tart attól a városvezetés, ha szétrombolja a közoktatási ellátó rendszert, akkor a város kiürül? Nem a városlakótól város a város? Tisztelettel a SKÁID II. Rákóczi Ferenc Tagiskola tantestülete nevében: Nádasdi Csilla tagintézmény-vezető RÓLUNK SZÓL CZENE GYULA Lenyúlás? 1993 ELEJÉN A tehetséggondozást és a felzárkóztatást is programjába építő sajátos iskola-modellünket a helyszínen, a salgótarjáni Acélgyári úton tanulmányozta a Fidesz két országgyűlési képviselője: Horváth László (jelenleg is képviselő) és Sasvári Szilárd (akkori képviselő). Tapasztalataikat beépítették a párt programjába. Az „Oktatáspolitikai tézisek”-et - köszönőlevél kíséretében - eljuttatták hozzánk is. Érdemes néhány mondatot idézni a dokumentumból: „Alapvető társadalompolitikai célnak tekintjük, hogy az első iskolaválasztás időpontja a mainál ne kerüljön korábbra. Azt, hogy a különböző családi környezetben élő gyermekek az általános iskolákban továbbra is együtt, azonos intézményi keretek között tanuljanak, ismerjék meg és fogadják el egymás különbségét: készüljenek fel arra, hogy felnőttként is együttműködhessenek. Az általános iskola szakmai fejlesztésére ezért indítunk olyan, az iskolák belső tagozódását segítő programot, amely a tehetséggondozást, s az esélyegyenlőséget egyaránt szolgálja”. Most - 2011-ben is - megállapíthatjuk, hogy a fiatal demokraták szakszerűen fogalmaztak. A középiskolák lefelé terjeszkedése azonban nem állt meg, s több helyen már nem az előszeretettel emlegetett „tehetséggondozásról" szól, hanem - a csökkenő gyermeklétszám miatt - az általános iskolai tanulók „lenyúlásáról”. Azt mondják, hogy egyes középiskolákban az 5. és 7. évfolyamokba történő felvételnél a 2-es és a 3-as érdemjegyek sem jelentenek akadályt A FURCSA HELYZETET JÓL ISMERIK A DÖNTÉSHOZÓK és a „megkop- pasztott” általános iskolák is. E témakörben figyelmet érdemel Budapest főpolgármesterének többször hangoztatott álláspontja. Tarlós István soha nem rejtette véka alá - mint az egyik napilapban is olvasható - hogy legszívesebben valamennyi gimnáziumot visszaterelne a hagyományos négyosztályos struktúrába. Az 1993-as tézisekkel összhangban szilárdan vallja: több szempontból is rossz megoldás a gyerekek számára a korai iskolaválasztás, s az általános iskolákat nem szerencsés megbolygatni, hiszen itt is lehetséges a tehetségekkel való foglalkozás. A főpolgármester álláspontját szakmai tekintélyek, s politikus társai közül is többen osztják. A 2009-es PISA és a 2008-as magyarországi kompetencia mérések is őket igazolják. Noha egyes pedagógusok és a szülők körében sok híve van az korai elkülönítésnek, a felmérések hazánkban és másutt is azt mutatják, hogy azok a jó tanuló gyerekek, akik heterogén összetételű osztályokban tanulnak, vagyis náluk sokkal gyengébbekkel együtt, jobb eredményt érnek el. a fentieknek akár oktatáspolitikai következményei is lehetnek. Kérdés persze, hogy a „lenyúlás” ellenzői kitartanak-e álláspontjuk mellett, s teret nyer-e másutt is a hasonló gondolkodás. Hangversenyen jeleskedtek Nógrádmgyer. a Hibó Tamás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nógrádmegyeri tagozatának zenész növendékei vendégszerepeitek a salgótarjáni anyaintézmény hangversenyén a közelmúltban. Nagy sikert aratott Miricz Vivien, Sándor Dominika és Oláh Erik előadása. Felkészítő tanáruk Antalné Boda Anna Mária volt. Amit politikusaink a tejbe apríthatnak (Folytatás az 1. oldalról.) Különböző értékpapírokban elhelyezett megtakarításai összesen 21,7 millió forintot tesznek ki. Takarékbetétben 3,7 millió forintot helyezett el, tartozása nincs. Az országgyűlési képviselői javadalmazásán túlmenően a Nógrád megyei önkormányzat elnökeként havi bruttó 602 ezer forintot keresett. Gazdasági érdekeltsége két korlátolt felelősségű társaságban van, ezek egyike nonprofit. BaUnlásJó (Magyar Szocialista Párt): Ötven százalékos tulajdoni hányaddal bír egy 3000 négyzetméteres területen fekvő salgótarjáni ingatlanban, s az azon 2008-ban épült 1050 négyzetméteres lakóházban, amelyből 442 négyzetmétert pince és garázs tesz ki. Szintén fele arányban tu- Boldvai László lajdonol - ugyancsak a megyeszékhelyen - egy 58 négyzet- méteres szövetkezeti lakást, amelyhez még 2007-ben jutott hozzá öröklés és ajándékozás útján. Haszonélvezője továbbá egy 130 négyzetméteres balatonkenesei üdülőnek. Gépjármű nincs a nevén. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítása 6,2 millió forint, emellett 4 millió forint készpénzzel rendelkezik. Pénzintézeti számlakövetelése 3,8 millió forint, magánszemélyekkel szembeni tartozása pedig 20 millió forint. Országgyűlési képviselői tiszteletdíján túlmenően egyéb jövedelemmel nem rendelkezik és gazdasági társaságban sincs érdekeltsége. Farias Gergely (Jobbik): A 25 esztendős képviselő nevén nincs sem ingatlan, sem autó, sem más, nagy értékű vagyontárgy. Parlamenti javadalmazásán túlmenően egyéb jövedelemmel Farkas Gergely nem rendelkezik és gazdasági társaságban sincs érdekeltsége. Értékpapírban elhelyezett megtakarítása 600 ezer forint, tartozása nincs. Dr. Nagy fodor (Kereszténydemokrata Néppárt): Fele arányban tulajdonosa 2002 óta egy 151 négyzetméteres társasházi öröklakásnak Budapest XII. kerületében és egy 841 négyzetméteres ingat- Dr. Nagy Andor lanon fekvő, kertes, fenyőfői lakóháznak. Bakonygyiróton egy szőlősben és egy - pincével és présházzal ellátott - gyümölcsösben van ötven százalékos tulajdonosi hányada. Hasonló mértékű tulajdonrésszel bír egy 778 négyzetméteres építési telekben Balatonfüreden, s teljes egészében az övé egy gyöngyöstarjáni szőlőterület. Autóját, egy Audi A6 3.0 TDI Quattro-t szintén 2007-ben vette. Pénzintézettel szembeni tartozását egy 20 millió forintos hitel jelenti. Ügyvezetőként havi bruttó 600 ezer forintot keres egy betéti társaságnál, amelyben beltagként ötven százalékos tulajdoni érdekeltsége van. Részvényes továbbá - húsz százalék arányban - egy zárt körű részvény- társaságban is. Szabó Csaba (Fidesz): Tulajdonosa egy 1386 négyzetméteres ingatlanon épült, 149 négyzetméter alapterületű hollókői lakóháznak, amely részben öröklés, részben adásvétel útján lett az övé, 2003-ra. Ugyanebben az évben vásárolt egy 154 négyzetméteres zárt kertet Hollókőn. Az általa irányított vi- lágörökségi faluban gyep-legelő, Nagyló- con pedig szántó esetében tett szert tulajdonhányadra öröklés által 1999-ben. Fiat Doblo Family típusú személygépkocsiját 2005-ben újonnan vette. Életbiztosításának befizetett biztosítási összege hozzávetőleg 1,5 millió forint, befektetési alapban 1000 amerikai dollárt helyezett el. Pénzintézetnek több mint 1,6 millió forinttal, magánszemélyeknek pedig 500 ezerrel tartozik. Hollókő polgármestereként havi bruttó 270 ezer forintot keres. Nincs fennálló tisztsége vagy érdekeltsége gazdasági társaságban. Székynédr. Sztrénu Mefinda (Fidesz): Ötven százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy 1691 négyzetméteres Somoskőújfalui ingatlanban és a rajta épült, 191,1 négyzetméter alapterületű lakóházban, 1997 óta. Szintén fele arányban tulajdonosa egy 2007-ben vásárolt Citroen C5 típusú autónak. Életbiztosításának névértéke Székyné hozzávetőleg 1,3 millió dr. Sztrémi Melinda forint Más megtakarítása nincs, van viszont 7 millió forint pénzintézettel szembeni tartozása. A jelentősebb értékű vagyontárgyak között könyveket bútorokat számítógépeket és audiovizuális technikai eszközöket jelölt meg a nyüatkozatában. Középiskolai tanári foglalkozását szünetelteti, Salgótarján megyei jogú város polgármestereként azonban - az országgyűlési képviselői javadalmazásán kívül is - rendelkezik adóköteles jövedelemmel: hozzávetőleg bruttó 618 ezer forintot keres havonta. Gazdasági társaságban nincs érdekeltsége. Szabó Csaba
