Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-03 / 28. szám
2 2011. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA A február talán a legfontosabb hónap az önkormányzatok életében, hiszen a költségvetés elfogadásának időszaka ez. Salgótarjánban is régóta folyik az előkészítő munka, a kész tervezetet a február 17-i közgyűlés tárgyalja majd. A munka finisében Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármestert kérdeztük a 2011-es év stratégiájáról, céljairól. Cél a fenntarthatóság és a minőség megőrzése- Mióta és hogyan zajlik a költségvetés elkészítése?- Hónapok óta folyik ez a munka mind a hivatalban, mind az intézményeinkben. Nagyon komoly számításokat végeztek munkatársaink azért, hogy egy meglapozott számsort tudjunk majd február 17-én a közgyűlés asztalára tenni. Jelenleg az utolsó simításokat végezzük.- Mi a javaslat legfontosabb célja? A működés, a feladatellátás biztosítása vagy esetleg fontos prioritást kapott a racionalizálás, a tartalékok feltárása is?- Nagyon nehéz helyzetet kell kezelnünk, hiszen hosszú évek óta görgetünk magunkkal egy nagyon komoly hiányt. Továbbá figyelembe kell vennünk azt a makrogazdasági környezetet is, amely bennünket körülvesz. Az előző években az önkormányzati támogatásokból a kormány folyamatosan kivonult, egyre kevesebb támogatást kaptunk a feladatok ellátásához. Ezzel mindaddig meg is tudtunk birkózni, amíg saját bevételeink nem csökkentek. De a válságot, illetve a rossz válságkezelést követően a helyi adóból nagy bevételkiesésünk jelentkezett. 2010- ben 200 millió forinttal számoltunk, igaz ennél végül kevesebb lett a kiesés, de idén sem lehetünk e tekintetben nyugodtak. A mostani központi költségvetésből már látszik, hogy a normatí- vatámogatásban többet tudunk hozzátenni, mint a korábbi években és vannak olyan területek, ahol pluszbevételünk lesz (például az idegenforgalmi adó növeléséből származóan), viszont továbbra sem merünk magasabb adóbevétellel számolni.- Ennek fényében mi a 2011-es év stratégiája?- Tudomásul kell venni a tényeket és az alapján rendezni sorainkat Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lakosságszám változását és tudomásul kell venni, hogy ehhez egy nagyobb lélek- számra tervezett ellátórendszer társul. Működésünk nagy részét a közoktatási és a szociális, egészségügyi intézményeink fenntartása jelenti, kiadásaink mintegy 40 százalékát teszi ki. Jelentős ráfordításról van tehát szó, ezért el kell gondolkodnunk a rendszer racionalizálásán. Természetesen a területre irányuló kiemelt figyelem nem a 2011-es év újdonsága, hiszen az előző években mindent megtettünk annak érdekében, hogy a minőségi feladatellátás színvonala ne csökkenjen és vizsgáltuk azt is, hogy milyen állapotban vannak épületeink, ezért komoly forrásokat fordítottunk intézményfelújításokra. Ezt már az előző városvezetés elkezdte a Gagarin és a Dornyai tagiskola rendbe tételével, mi pedig folytattuk azzal, hogy az Arany és a Beszterce tagiskolában nyílászárókat cseréltünk és teljes körűen megújítjuk a Kodályt közel 800 millió forintból. A gyermekek még Felelős döntések meghozatalára készül Salgótarján közgyűlése ebben a tanévben újra birtokba vehetik az iskolát. Rövid időn belül pedig a Petőfi tagiskola újul meg újabb 800 millió forintból, a rendelkezésünkre álló szociális városrehabilitációs forrásból. Szinte nincs olyan oktatási intézményünk, amelyen ne végeztünk volna valamilyen beruházást, de a szociális ellátórendszert is modernizáltuk. A kistérséggel karöltve tettük otthonopedagógusok anyagi megbecsülésére fordítottunk. Tehát azt tudom mondani, hogy jó körülményeket teremtettünk akár az épületek, akár a szakmai munka vonatkozásában. És ezt, a város közoktatásában kialakult színvonalat szeretnénk továbbra is megőrizni. Stratégiánk célja tehát, hogy működőképes és fenntartható, a város jelenéhez igazodó szerkezeti felépítést alakítrendszerből való kivonásáról szól. Eddig is volt már integráció az alapképzésben, de az épületek megmaradtak, így egy-egy tagiskola 50-60 százalékos kihasználtsággal működik. Tudomásul kell venni valamennyiünknek, hogy ilyen gazdasági körülmények között, amiben ma Magyarországon az önkormányzatok vannak, luxus kapacitáshiányos épületeket működtetni. két, sőt tiltakozó akciót szerveztek. Mi a véleménye erről és hogyan lehetne megnyugtatni a kedélyeket?- Egyelőre nem született meg a döntés, ahogy mondtam, a költségvetést a februári közgyűlés tárgyalja majd. A feltárt számok alapján folyamatosan formálódnak a megoldási javaslataink. Egy éve például, a közokményhálózatot nem működtethetünk éveken keresztül. Mi arra törekszünk, hogy méltó környezetet teremtsünk és minőségi feladatellátás legyen Salgótarjánban. Közös jövőnk szempontjából ez a legfontosabb.- A közoktatás csak egy szelete az egész rendszernek, amelyet most átvizsgálnak. Milyen további lépéseket készítenek elő? sabbá az idősek klubjait és építettük ki a jelzőrendszeres házi segítségnyújtási szolgálatot, átmeneti otthonokat létesítettünk családok és gyermekek számára. Az egészségügyi-szociális Központon keresztül javítottuk a hajléktalan ellátás színvonalát, de például az Illyés Gyuláné speciális iskola is megújult és felépítettünk egy bentlakásos intézményt - a Félsziget lakóotthont - a fogyatékkal élők számára. Végtelen hosszú tehát a lista, mindent itt nem is tudok felsorolni.- Vegyük most kicsit górcső alá a közoktatást A középfokú oktatásban is komoly fejlesztések valósultak meg...- Igen, a legnagyobb eredményt a szakképzésben értük el, ott a térségi integrált szakképző központ fejlesztése révén egy modem tanműhely épült a gépipari bázisán, mintegy fél milliárd forintból. Fontos kiemelni a szakmai munka minőségi fejlesztését is: a pedagógusok nagyszámú pályázaton vettek részt minden nevelési-oktatási intézményünkben, amelyeket eszköz- fejlesztésre, tudásbővítésre és a sunk ki a hivatali struktúrától egészen az intézményhálózatig.- Maradjunk még egy kicsit a közoktatásnál. Milyen változásokra számíthatunk ezen a területen?- Megnéztük a jelenlegi intézményrendszer férőhely-kapacitását és azt, hogy mennyi gyermek nevelődik ezekben az épületekben. Az adatok sajnos elkeserítőek. Óvodai szinten 148 üres férőhelyünk van, amely azt jelenti, hogy körülbelül hat csoporttal kevesebb gyermeket nevelünk, mint amennyit az épületeink elbírnak. Az alapfokú oktatásban 816 üres férőhelyünk van ebben a tanévben. Elkészítettünk egy gördülő tervezést is, amely azt mutatja, hogy a következő években egészen a 2016- 17-es tanévig hogyan alakul ez a szám. Kiderült, hogy a 816 fős hiányhoz képest további 331 gyermekkel lesz kevesebb a rendszerben. Komoly és embert próbáló feladat a problémára megoldást találni, de kidolgoztunk egy javaslatot. Egy olyan tervet fogunk a közgyűlés asztalára tenni, amely két épületnek, a Rákóczi és a Bóna tagiskolának a Az óvodai szinten jelentkező gyermekszámhiány azt vonja maga után, hogy egy épületet, ki kell vonnunk az ellátásból. A javaslatban a Napsugár tagóvoda szerepel, amely már most is csak 50 százalékos kihasználtsággal működik.- Van már terv arra vonatkozóan, hogy az érintett gyerekeket hol fogják elhelyezni?- Javaslatunk szerint a következő hónapokban kell az egyeztetéseket a szakágazatnak lefolytatni és megoldást találni. Most úgy látjuk, hogy a Napsugár óvodásait a központi Mackóvár oviba el tudjuk helyezni, a rákóczisokat pedig az új Kodályba és a hamarosan megújuló Petőfibe. A bónás alsósok a diákotthonba járhatnak, a felsősök pedig a Dornyaiba. De hangsúlyozom: a közgyűlési döntést követően a szakiroda folytatja le az egyeztetéseket, végzi el a számításokat és tesz le végső megoldási javaslatot.- Az említett kivonásokkal kapcsolatban már elterjedtek hírek a városban, amelyre az érintett szülők megfogalmazták véleményütatási intézkedési tervben még a Dornyai tagiskolát jelöltük meg kivonandó épületként, a mostani adatok szerint azonban annak 90 százalékos a kihasználtsága, ugyanakkor a Dornyai befogadóképességénél jóval magasabb a hiányzó gyermeklétszám. Ésszerű döntést kívánunk tehát hozni, ezért gyűjtjük össze az adatokat, amelyek elvezetnek a vélhető legjobb megoldáshoz. Önmagáért beszélnek az 50-60 százalékos kihasználtsági mutatók: ha egy iskolába 500 gyermek járhatna, de a létszámot csak 300 fő körülire sikerül feltölteni, akkor ott az adóforintok óriási pazarlása folyik. Bízom benne, hogy ha az emberek megismerik a háttérinformációkat, a valós helyzetet, tényeket, akkor egész másként fognak gondolkodni. Érzelmek vezethetik a szülőket, adott esetben a pedagógusokat is, városvezetőként azonban felelősen, észérvek mentén kell döntenünk és a város egészében kell gondolkodnunk. Tudomásul kell venni, hogy ha csökken a gyermeklétszám, csökken a lakosságszám, akkor a szükségesnél sokkal nagyobb intéz- Július elsejéig szeretnénk a város minden egyes területét fölülvizsgálni. Fontos megnéznünk, hogy milyen működési átalakításokra van szükség a fenntarthatóság és a minőség megőrzése érdekében. Úgy is mondhatnám, hogy újra kell gombolnunk a kabátot, hiszen az a helyzet, ami jelenleg fennáll, nem tartható tovább. Tudom, az efféle lépések általában érdeksérelmekkel járnak, de a város érdekében nem tehetünk mást, mint azt, hogy folytatjuk, amit országosan elkezdtünk azzal, hogy csökkentettük az ön- kormányzati képviselők számát. Itt Salgótarjánban is magunkon kezdtük az átalakítást: csökkentettük a közgyűlési bizottságok és azok tagjainak számát, valamint a polgármesteri hivatal irodáinak számát is. Sok meghatározó lépésen tehát már túl vagyunk, most ezekhez igazítjuk a város teljes feladatellátó hálózatát is. Célunk, hogy intézkedéseink révén elérjük azt a lakosságszámhoz igazodó ideális állapotot, amikor el lehet mondani, hogy mostantól nem a működési hitelfelvételek, hanem azok lefaragása a mérvadó.