Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-21 / 43. szám
2011. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ 3 KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-NÓGRÁD Mellőzött egyedi szennyvíztisztítók, kislétesítmények gezteti el a munkát Kapacitása el- tanyán, nincs az egyedi rendszer- mokszűrős kislétesítménynél 0 érheti akár a szennyvíz ágankén- nél olcsóbb és kömyezetbarátabb kWh/m3! Mindez forintra kon- ti napi 20 mM is. Nagy előnye, megoldás. A hiedelmekkel ellen- vertálva: 55, 35, illetve nulla foGyakorlati megoldásokról, üzemeltetési költségekről is szó esett TOL Holókő. Szabó Csaba országgyűlési képviselő, a település polgár- mestere köszöntőjében utalt rá, hogy a rendkívül magas magyar- országi közműdíjak ráirányították a figyelmet a korszerű és olcsó megoldásokra. Ha annak idején, amikor a várhoz kivezették a szennyvíz csatornát, ismert lett volna hazánkban egy alternatív módszer, bizonyára azt választották volna, hiszen a csatorna kiépítés tetemes költséggel járt. Ezért is üdvözölte, hogy Hollókő adhatott otthont ennek a rendhagyó konferenciának. A megjelenteket Forstner Antal, a KESZKKE elnök-helyettese köszöntötte. Bevezetőjében felhívta a résztvevők figyelmét többek könem szabad mindenütt csatornázni, továbbá az 1995. évi Lili törvényre, amely előírja a Települési Szennyvízkezelési Program elkészíttetését a települések részére, s ezek alapján megtudható, hogy melyik a legolcsóbb megoldás. Majd az egyesület elnöke, Kovácsházy Lászlóvázolta, miként került ilyen méltatlan helyzetbe az egyedi megoldások, technológiák köre. Mint mondta, létezik egy uniós irányelv, amelyet még az Európai Gazdasági Közösségben 1991-ben fogadtak el, s arról szól, hogy nincs értelme mindenhol csatornahálózatot kiépíteni, csak ott, ahol ez a legcélravezetőbb megoldás. Ahol viszont az egyedi a jobb, ott azt érdemes megvalósítani. E technológiai körbe tartoznak a külső energia-bevitelt nem energia-bevitellel üzemelő kisberendezések és a hazai klimatikus viszonyok mellett nem igazán alkalmas természet közeli, nádas, nyárfás rendszerek, a 2 ezer fős lé- lekszám alatti falvaknak nyújtva így olcsó alternatívát Az egyedi tisztítóművek legnagyobb alkalmazója Franciaország. Amíg az unió területén ma összesen kb. 10 millió egyedi rendszer üzemel, addig ebből csak a gallok- nál több, mint 5 millió! A KESZKKE-nek is köszönhetően hazánkban már közel 1500 rendszer működik egy adott francia gravitációs típusból, amely további helyeken is jóval olcsóbb megoldást kínál, mint a hagyományos rendszer kiépítése - hangoztatta. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény mellőzi a kemihogy telepítéséhez nem kell miatta utat, járdát bontani és azt helyreállítani magas költséggel. Havi üzemeltetési költsége pl. egy 4 fős házra vetítve nem éri el a 400 forintot, így versenyképessége egyértelmű. A keletkezett iszapot 3-5 évente elegendő elszállítatni, ami a példánkban szereplő 4 fős ház esetén Is csak 2 m3. Nyilván, az egyes megoldások és a bevont létesítmények köre módosíthat e számokon, de a nagyságrendi árelőny egyértelmű. A kormányzati hozzáállást ecsetelte Kisgyörgy Rozália, a szakminisztérium nyugalmazott főtanácsosa, aki szerint a globalizáció hívta életre a gigantikus csatornarendszereket, holott egy faluban, vagy egy hétvégi házas övezetben, tétben ezekre is lehet pályázni, sőt, nemcsak környezetvédelmi projektekben, hanem vidékfejlesztési pályázatok alapján is. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha egy településen egyedi tisztítóművet valósít meg valaki építési engedéllyel, és a későbbiekben megépítenék a közműves rendszert, az utána sem kötelezhető a rákötésre. Mindez jegyzői hatáskörben van hazánkban. Gyakorlati megoldásokról, azok üzemeltetési költségeiről számolt be Szigeti Attila építőmérnök, a Sziget-Aqua Kft. ügyvezetője. Tapasztalatai szerint a hagyományos csatornarendszer és tisztítómű fajlagos energia- költsége 1,3 kWh/m3, a kisberendezés esetén ez a szám 0,68 kWh/m3, míg gravitációs, horintot eredményez, egy köbméter szennyvíz ártalmatlanítása esetén. A konferencia további részében Viricze IjíszIó okleveles tájvédő geográfus, földtani szakértő érvelt az egyedi szennyvízkezelés mellett, kiemelve, hogy magas talajvizes területen is biztonsággal működnek az egyedi kis- létesítmények. Majd Némethy Róbert környezetvédelmi szakmérnök szólt a pályázati lehetőségekről. Heiter Adám területi képviselő a Magyar- országon már 17 éve jelenlévő francia Sotralentz gyártmányú kislétesítmények telepítésével és üzemelésével kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a zömében önkormányzati vezetőkből álló hallgatósággal. A keletkező iszapot három, öt évente elegendő elszállítatni zött a 91/271 /EGK irányelv fon- igénylő, gravitációs elven műkő- kábákat, baktérium törzsekkel, tosságára, amely irányelv szerint dő egyedi kislétesítmények, az enzimekkel és vitaminokkal véAz idősekről és az idősbarát önkormányzatokról Szakmai konferencia Salgótarjánban-vgA Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete - a Nyugdíjasok Országos Képviseletével együttműködve - szakmai konferenciát szervezett Salgótarjánban az elmúlt héten az idősügy, valamint az Idősbarát Önkormányzati Mozgalom kérdéseiről. Fekete Lászlóné, a megyei képviselet elnöke a jelenlévők között köszöntötte a debreceni, a miskolci és a tatabányai idősügyi szervezetek képviselőit is. Az idősödő társadalomról, az egészséges, derűs időskor megéléséről dr. Imre Sándor gerontológqá, egyetemi tanár tartott előadást. A professzor másfél-két éve foglalkozik az időskor élettanával, szociológiai vonatkozásaival. Még 2003-ban pályázatot nyertek és a kutatócsoport Debrecenben háromszáz 90 éven felüli idős embert kérdezett meg arról, hogyan lehet egészségessen megélni az időskort? A professzor a jelenlévők figyelmébe ajánlotta az idős emberek legfontosabb élettapasztalatait: a rendszeres munkát, a mértékletes életmódot, a bizalmat a gondviselésben és azt, hogy az ember a kritikus élethelyzetekben is tudja, mit kell tennie. Hangsúlyozta: lényeges, hogy az ember élete során felismerje a számára fontos és kevésbé fontos dolgokat. A fontos dolgok között említette a szellemi és fizikai aktivitás megőrzését, a nyitottságot az új ismeretekre, a szeretetet, az egymás tiszteletét, becsülését, példát adva ezzel a fiataloknak. Dr. Szabó József, aki Bihartorda polgármestere volt 20 esztendeig, a Magyarországi Idősbarát Önkormányzati Mozgalom 6 éves tapasztalatait ismertette a konferencián. Az önkormányzata elnyerte az „Idősbarát Önkormányzat” címet, ő pedig tagja volt a pályázatokat bíráló országos bizottságnak. Tapasztalatai alapján sommázta: az idősügy megkerülhetetlen a településeken, közügy lett. Az időspolitikában a kormánynak, az önkormányzatnak, a civil szervezeteknek egyaránt feladatuk van. Az idősbarát önkormányzatok kötelező feladatoknál többet tesznek az idősekért: egészségükért, szociális biztonságukért, ismereteik bővítéséért, magányuk oldásáért. Korábban is és most is szükség van az ilyen intézkedésekre. Oldani kell azt a feszültséget, amely az idős emberek növekvő száma, jelentős részük szegényedése és a szociális háló zsugorodása között van. Both Ottó, a NYOK képviseletében az idős emberek életkörülményeinek biztonságáról szólt. Ma is él az egykori Önkormányzati Minisztérium és a NYOK állásfoglalása - amelyet az Ország- gyűlés egyhangúlag elfogadott az idős emberek élethelyzetének folyamatos javításáról, fokozott közéleti szerepükről. Szóvá tette azt is, hogy december 8-án feloszlatták az Országos Idősügyi Tanácsot, s az újjáalakulásra szánt 30 nap mindmáig ígéret maradt. Szlovacsek Gyuláné, a Nógrád Megyei Idősügyi Tanács titkára többek között elmondotta: a tanács a megyei nyugdíjas képviselet kezdeményezésére jött létre, a régi tagokkal működik. Az önkormányzat is végzett egyfajta felmérést az idősek szociális helyzetéről, mert az országos feladatok mellett a helyi tennivalókra is súlyt helyeznek. Szólt az idős emberek elmagányosodásáról amelynek a család, a közösségek a leghatásosabb ellenszerei. Arra bíztatta az idős embereket, ebben a korban sem lehetetlen az egymást becsülő, szerető párkapcsolat. Az előadásokat, a tájékoztatókat követő beszélgetés során sok mindenről szó esett. így az időskor értékeiről: az élet és munkaszeretetről, az egészség megőrzéséről, az élethosszig tartó tanulásról, az önkéntes közösségi-közéleti munkáról. Többen is felvetették a civil közösségek erősítését, hangsúlyozva, hogy ez nem csak a vezetőn, az időseken is múlik. Szükségesnek mondták a civil szervezetek és az önkormányzatok partnerkapcsolatának szilárdítását, működési feltételeik támogatását. A méltóság- teljes öregkor lehetőségeinek megteremtéséttől még távol vagyunk. Nem kevés az olyan idős ember - erre is mondtak példát a tanácskozáson - aki nyugdíjából próbálja segíteni munkanélküli gyerekeit, unokáit Az önkormányzatok a meghívás ellenére sem képviseltették magukat a konferencián. A tanácskozáson Patakiné Kemer Edit előadóművész Nagy László Rapszódia című versét mondta el mély átéléssel. Novák Sándor Kraszna Horka büszke várával Rákóczi dicső korát idézte. A színpompás viseletbe öltözött karancskeszi asszonykórus tagjai népdalok szép csokrát nyújtották át a résztvevőknek. Ráadásnak a Karancs himnuszt énekelték, széthintve a teremben a szülőföld, a haza szerete- tét, az összetartozás szép érzését. A sikeres folklór műsort Deák Béla és „zenekara” kísérte tárogatóval, hegedűkkel és tangó- harmonikával. Figyelő tekintetek: a konferencia hallgatósága Dr. Imre Sándor: Legyünk példák a gyerekek számára
