Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-18 / 41. szám

2 2011. FEBRUÁR 18., PÉNTEK KÖZÉP- ÉS KELET-NÓGRÁD „Nincs szó iskolabezárásáról" Elfogadták a költségvetést Nehéz nap virradt tegnap a városvezetőkre és a képviselőkre, a közgyűlés maratoni hosszúságúra „sikerült” (Folytatás az 1. oldalról) A közel kétmilliárd forintos fejlesztés része a bányamúzeum kiemelt attrakcióhoz illeszkedő kialakítása. A képviselők közt a javaslattal kapcsolatban parázs vita alakult ki, végül kilenc igen szavazattal elfogadták. A közgyűlés elfogadta a költ­ségvetést is, amelyből kiderül, hogy Nógrád Megye Önkor­mányzata a 2011-ben várhatóan több mint 11 milliárd forint „be­vétellel” gazdálkodik, mozgáste­rét alapvetően az állami támoga­tás és átengedett Szja bevétel összege határozza majd meg. Összességében megállapítható, hogy a 2011. évi feladatellátás­hoz kapcsolódó pénzügyi kere­teknél a korábbi évekhez viszo­nyítva pozitív előrelépés nem történt, a kedvezőtlen tendencia folytatódik. Az elmúlt években történt, többszáz millió forintos közpon­ti támogatás elvonás - a kiadá­sok csökkentésére tettszámta­SafeétMjáR. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közműve­lődési Intézetben „Értékeink Nógrád megyében” címmel Tar község mutatkozik be. A ren­dezvény megnyitója február 22- én fél öttől lesz a Bóna Kovács Károly Galériában, ahol Becsó Zsolt a megyei közgyűlés elnö­ke valamint Molnár Éva, az in­tézmény igazgatója köszönti a kiállítókat és a vendégeket Tar községet Román István, a tele­pülés polgármestere mutatja majd be és ajánlja az érdeklő­lan intézkedés ellenére is - je­lentős mértékű adósságspirál ki­alakulásához vezetett. Legérzé­kenyebben az önkormányzatot a két éve megszüntetett fix össze­gű átengedett Szja bevétel elvo­nása érintette, de az illetékbevé­telek - 2008-hoz képest 700 mil­lió forintos éves szintű - kiesése is hozzájárult a likviditási gon­dok elmélyüléséhez. A kieső for­rások a mindennapi működte­tést veszélyeztetik és rontják az önkormányzat hitelképességi pozícióját. A költségtakarékos­ság ellenére a 2009-es évet 555 millió forintot meghaladó, a 2010-es évet pedig már 1,2 mil­liárd forintot megközelítő folyó­számla hitellel zárták, így a 2011 évi költségvetés összeállítása eleve 1,2 milliárdot közelítő kö­telezettséggel indul. A közgyű­lés elnöke ezért javaslatot tett 300 millió forint zárolására is, amit később el is fogadtak. Leg­korábban áprilisban vizsgálják majd meg, hogy ez feloldható-e. dők figyelmébe a tari alkotókat. Többek között Antal Gergelyt, Barta Györgyit, Nagy Ádámot és Sződi Katalint, akik kerámi­áiból a galériában is szemezget­hetnek. Fellegi Antal festmé­nyeiből és Tuba József ková­csoltvas termékeiből szintén ízelítőt kapnak majd a látoga­tók. A Kontyvirág Néptánc­együttes és a nyugdíjas egyesü­let vegyeskara is fellép a prog­ramon, amelyen megkóstolhat­ják Kis István pékmester fi­nomságait is. (Folytatás az 1. oldalról.) Fekete Zsolt (MSZP) képviselő rákérdezett egyebek mellett ar­ra is, hogy mi indokolja a 200-ról 300 forintra történő óránkénti emelést, Dóm Ottó (MSZP) pedig a 2011 szeptemberétől megvásá­rolható bérlet felől érdeklődött. Szóba kerültek a szállítmányo­zók és azok is, akik a városban élnek és nap mint nap autóval közlekednek. Lőrincz Gyula szerint a „forgá­si sebesség” növelése érdekében vezetnék be a 300 forintos díjat, ugyanis a város zsúfolt és szank­ciók kellenek, amelyek a forgá­si sebességet növelik. Az sem mellékes, hogy város valameny- nyi pontját fizető automatákat fognak kihelyezni és még azok­nak is fizetni kell a parkolásért, akik az adott fizetőövezetekben laknak, s a házuk mögött par­kolnak. Egy kedvezményes, a vá­roslakók számára megvásárol­ható bérlet ára 16 ezer forint lesz, viszont ezzel bárhova par­kolhatnak majd. Az automaták kitelepítése körülbelül 150 mil­lió forintba kerül majd. Kedvez­ményeket is ad a város, ugyanis ha valaki csak este és hétvégente akar például a háza mögött par­kolni, annak majd nem kell fizet­nie. Ercsényi Ferenc (MSZP-TVE) képviselő leginkább hatástanul­mányokra volt kíváncsi és felve­tette, hogy majd talán elmennek az emberek a hipermarketbe vá­sárolni, mert nem fog tetszeni nekik, hogy a belvárosban sokat kell fizetni. Volt, aki rákérdezett arra, hogy nem minősül-e jog­sértésnek a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezőktől pénzt kérni a parkolásért, ha nem a számukra kijelölt helyre állnak. Eötvös Mihály alpolgár­mester közölte, hogy nem, ugyanis például Nyíregyházán is hozott már ilyen rendeletet az önkormányzat, amelyet az akko­ri közigazgatási hivatal nem uta­sított el. Az alpolgármester el­mondta azt is, hogy jelenleg 54 mozgáskorlátozottaknak fenn­tartott hely van, de hamarosan 65 lesz. Többen is hozzászóltak még a témához, amellyel holna­pi lapszámunkban részletesen foglalkozunk. A legtöbb kérdést felvető napirendi pontot végül 10 „igen” és öt „nem” mellett elfo­gadták. A költségvetés tárgyalása szintén szerepelt a napirendi pontok között. Több mint öt óra és rengeteg kérdés után névsze­rinti szavazással 10 „igen” vala­mint öt „nem” mellett fogadták el a 2011. évi költségvetést. A 15. - költségvetési - napi­rendi pont előtt Székyné dr. Sztrémi Melinda beszélt egye­bek mellett arról, hogy 2010-re csökkent a helyi adó bevétel és ezzel számolnak 2011-ben is. A polgármester hisz benne, hogy megáll a folyamat és gazdasági felemelkedés kezdődik 2012- ben, amely majd Salgótarján vo­natkozásában is érezteti hatását. Székyné beszélt az elmúlt évek kiadásainak csökkentéséről és a felelősségteljes gazdálkodásról is. Megemlítette a kötelező és a vállalt feladatokat, amely utóbbi­ba tartozik például a sport és a kultúra. Székyné szerint nem tartható tovább, hogy a gyer­mekvállalás megélhetési forrás legyen és az sem, hogy az embe­rek segélyből éljenek. A polgármester beszélt a SKÁID tagiskoláiról, a létszám- csökkenésekről, amely az óvo­dahálózatot is érintik. Székyné szerint jelenleg 150 üres óvodai és több mint 1000 üres általános iskolai hely van. Számítások sze­rint a 2016-17-es tanévre 331 fő­vel még kevesebb gyermek lesz majd az alapfokú oktatásban. A polgármester elmondta, hogy voltak előzetes egyeztetések a tagintézmény-vezetőkkel, így ők időben tudtak arról, hogy két is­kola és az egy óvoda épületének kivonása megtörténik a rend­szerből.- Salgótarjánban nincs szó is­kolabezárásról, ilyet nem talál­nak a költségvetés tervezetében- fogalmazott a polgármester, aki a továbbiakban cáfolta a ki­vont épületek eladását, ugyanis szerinte nem szabad értékesíte­ni az ingatlanokat. A Napsugár Tagóvoda iránt már orvosok is érdeklődtek, akik bérbe vennék. A másik két épület kihasználá­sára pedig ötleteket várnak. Dóra Ottó arra volt kíváncsi, hogy mennyit takarít meg a város az ingatlanok kivonásával? A vá­laszt dr. Romhányi Katalin a Nép­jóléti Iroda vezetője adta meg. Ezek szerint 2011-ben összesen 30 milliót, 2012-ben pedig 80 mil­liót takaríthat meg az önkormány­zat a három épület kivonásával. Több kérdés is felvetődött a költségvetéssel kapcsolatban, így az is, hogy miért kap körül­belül 35 millióval több támoga­tást idén a József Attila Művelő­dési és Konferencia-központ. A polgármesteri keret 20 millióról 30-ra emelését szintén nem tar­tották indokoltnak az ellenzéki képviselők, akik közül Dóra Ot­tó felvetette, hogy ne kezdjék el építeni a kerékpárutat, ne adja­nak többet a JAMKK-nak és ne legyen több a polgármesteri ke­ret A politikus szerint így „meg­menekülhet” például a II. Rákó­czi Ferenc Tagiskola, aminek szimpatizánsai feliratokkal tilta­koztak a közgyűlésen is az isko­la épületének intézményi kivo­nása ellen. Számtalan érv és ellenérv után ismét a tények kerültek elő, amelyek szerint több mint 1,2 milliárdot fordít az önkormány­zat szociális ellátásra. Többször elhangzott a közgyűlésen, hogy az emberek „szegények”. Dóra Ottó szerint az mégsem megol­dás, hogy évek óta a közoktatá­si ágazatnak kell elszenvednie a megszorításokat. Ráadásul 2008 óta nincs egyeztetés a városi frakciók között, így ők szinte mindent utólag tudnak meg. A politikus szerint el kellene felej­teni a „Tó-strandon épülő 12 mil­liárdos nemtommit” és szeretné­nek már végre arra is választ kapni, hogy mi van a nagy múl­tú öblösüveggyárral. Szabó Ferenc (Fidesz), a Vá­sártér képviselője beszélt a II. Rákóczi Ferenc Tagiskolát érin­tő helyzetről és arról az ésszerű koncepcióról, amely épületeket von ki a rendszerből. Szerinte is szükség van erre, mert nem en­gedhet meg még több adósságot magának a város. Fenyvesi Gábor alpolgármes­ter mindenkit emlékeztetett az 1994-2006 közötti időszakra, amikor is nemcsak iskolák és óvodák zártak be, de értékes épületek is eladásra kerültek. A politikus emlékeztette a jelenlé­vőket arra, hogy van, amelyik most csak romhalmaz. Az ironikus „beszólásokkal” tarkított, leginkább a múltat idé­ző, felelősöket kereső és egymás­ra mutogató februári közgyűlés utolsó mozzanataként megsza­vazták a költségvetést, és vele együtt - ahogy a polgármester mondta - nem az iskolák és óvo­dák bezárását, hanem csak az épületek kivonását is az intéz­ményhálózatból. Nincs könnyű helyzetben a megye, tudják ezt a szakértők és a képviselők is Bemutatkozik Tar A fenntartható fejlődés és a környezetügy (Folytatás az 1. oldalról) Az első választ dr. LénártLász­ló, a Miskolci Egyetem docense próbálta megadni, amikor a karsztvizeink állapotával foglal­kozó előadását megtartotta. Pre­zentációjából kitűnt, hogy az egyébként árvizeket okozó eső­zések jótékony hatásaként feltöl­tődtek a karszt források, ame­lyek hazánk egyik legnagyobb kincsét képezik: az iható vizet Csupán a Bükkben 40-42 millió m3 karsztvíz található, amelyből mindössze 60-62 ezer m3-t ak­názunk ki. A bükki források két­harmadát a MIVIZ termeli ki, a fennmaradó egyharmadon osz­tozik az ÉRV Zrt., a Heves me­gyei Vízmű és ebből táplálkoz­nak a térség híres termál strand­jai is. Mindez egyúttal karsztvi­zeink védelmének fontosságára is ráirányítja a figyelmet. Legalább üyen fontos kérdés a levegő védelme - ezt már Tóth Róbert, a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium osztályvezetője mu­tatta be egy örvendetesen javu­ló állapotsoron keresztül. Külö­nösen sokat javult a levegő kén­dioxid koncentrációja az elmúlt 30 évben, de kedvező hatást vál­tott ki az ólmozatlan üzem­anyagok bevezetése is. Hazánk levegő tisztaságát 250 monitor állomás figyeli folyamatosan. Kedvezőtlenebb a kép a felszí­ni vizeink tekintetében - tette hozzá, hiszen legtöbb folyónk szennyezett, így a megyénket érintő Ipoly is. A térség legjobb vizével a Bodrog dicsekedhet A felszín alatt az Észak-Alfóldön található nagyobb szennyező for­rás: az arzén és a nitrát. Buda­pest parti szűrésű kútjaiban vi­szont olyan jó a víz, hogy vetek­szik a palackozott vizekkel. Vé­gül a hulladékgazdálkodásról ej­tett szót, amelynek irányelvei ugyan elkészültek, de bevezeté­se a közeljövő feladata lesz. A környezetvédelem területén igénybe vehető pályázati lehe­tőségekről is szólt előadásában Gazsi Ferenc, a VOSZ megyei el­nöke. Mint elmondta, az Űj Szé­chenyi Terv egyik kiemelt célja a zöldgazdaság fejlesztése, amelyhez erőforrásokat is társí­tott a kiíró. Emellett a vállalko­zói szektor egyik legnagyobb tá­maszáról, a többcélú Széchenyi A, konferencia záró részében kártyáról is szólt a gazdasági dr. Kiss Gábor, a nyitrai Szlovák szakember. Mezőgazdasági Egyetem kosi Tóth Róbert előadásában kiemelte a levegő védelmének fontosságát környezetvédelmi intézetének igazgatója mutatta be, milyen gyakorlati megoldások születtek a fenntartható energia termelés­ben, üzemanyag biztosításban. A salgótarjáni központtal karöltve pályáztak gyorsan növő fás szá­rú növények telepítésére, ame­lyek a biomassza erőművek fon­tos alapanyagai lehetnek, meg­mentve ezzel a természetes er­dőinket. Az amerikai Utah állam egyik intézete pedig olajtartalmú alga bioreaktoros előállításán fá­radozik, annak érdekében, hogy a termőföldet ne kelljen elvenni az élelmiszer termelés elől. Ma ugyancsak kömyezetügyi kérdé­seket tárgyalnak a központban, ezúttal a Zagyva-folyó megmen­tése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents