Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-16 / 39. szám
2011. FEBRUÁR 16., SZERDA 5 FARSANGOLÓ Itt a farsang, áll a bál! Szja. hagyó ív, a? A farsang időszaka január 6- án kezdődik és hamvazószerdáig tart. Nem kötődik hozzá vallási ünnep, leginkább a néphagyományra épül. Sokáig tiltották, ugyanis túl bujának tartotta az egyház, de végül belátták, hogy nem tehetnek semmit a felszámolása érdekében. Ha a történetét kutatjuk, akkor leginkább azt olvashatjuk, hogy a középkori Magyarországon a farsangot nemesi, népi és polgári kultúrában is megünnepelték. A nemesi, királyi udvarokban karneválokat szerveztek, amelyeket leginkább a mostani olaszországi, velencei karneválhoz lehetne hasonlítani. Gyönyörű ruhában táncoltak, ettek, ittak, mulattak napokon át. Mondhatni sok helyen tivor- nyáztak és ilyenkor a megszokottnál is nagyobb mennyiségű húst fogyasztottak. Elsősorban vadakat, de közkedveltek voltak a vörös húsú szárnyasok is. A nemesi karneválok mellett a polgárok is mulattak, de ők nem karneváloztak, hanem „fásángot” ünnepeltek. Az elnevezés a latinból és a németből is eredhet. Ha a németet nézzük, akkor a „fasching” szót elemezhetjük, ami inkább a hús elhagyására utal, mintsem a fogyasztására. A hús- vétot megelőző negyven napos böjtre nem volt jellemző a böjtölés! Többféle farsangot is megkülönböztetünk, van például kisfarsang, nagyfarsang, asszonyfarsang. Ez utóbbi a farsang időszakának végén zajlott és leginkább csak asszonyok vettek részt a mulatozásJelmezek Néha bajban vagyunk ha a gyermekünk vagy éppen mi farsangi bálba készülünk. Nem tudjuk, hogy minek is öltözzünk be. íme néhány gyors tipp! A leggyorsabban szellemek lehetünk, és ehhez nem is kell semmi más csak egy nagy méretű, fehér lepedő. Ezen vágjunk lyukat a szemünknek és már kész is a „jelmez”. Öltözhetünk gombának, ekkor szükségünk lesz egy nagy piros kartonlapra, amiből kivághatjuk a gomba kalapját (kör alak). Erre ragaszthatunk fehér pöttyöket. Gumiszalaggal rögzíthetjük az áll alá. Ugyanezzel a technikával virágot is kivághatunk. A gomba vagy a virág szárának pedig elég egy darab lepedő, amit össze lehet gombolni és a viselője nyakához méretezve lehet gumiszalagot fűzni bele. így nem esik le! A kéznél kivághatjuk, így az szabadon mozoghat. Például kiscica jelmezhez elég egy csíkos harisnya, sötét tornadressz és egy hosszú, fekete például valamilyen textíliából kivágott farok. A fejre hajpántra ragasztott füleket (háromszögre kivágva) tehetünk. Szemceruzával bajuszt rajzolhatunk az arcra. A kutya jelmez ugyanígy készülhet, csak nagyobb fülekkel. A varázslónak elég egy hegyes kalap és egy fekete lepedő. Mindkettőt díszíthetjük apró vagy nagyobb ezüst színű (alufóliából kivágott) csillagokkal. ban. Ha a férfiak be akartak kapcsolódni, akkor álarcot vettek és álruhába bújtak. Méghozzá leginkább nőnek, asszonynak öltöztek. Érdekes, hogy ilyenkor bármi szabad volt a nőknek, és ezt ki is használták. Úgy, hogy férfi módra dalolásztak, ettek, ittak, mulattak. Közkedvelt volt már a XIX. század elején is az úgynevezett „alakoskodás”, amikor jelmezekbe bújtak az emberek és különféle szerepjátékokkal járták a települést. Jellemző játék volt a lakodalom, a kivégzés, a riogatás és szinte kötelező jelleggel öltötték fel a férfiak és nők a másik nem ruháját. A cigányasszonynak, ördögnek, koldusnak, kereskedőnek való beöltözés nem volt ritka. Egyfajta szerepet vettek fel, s ennek hagyományait ma már leginkább Mohácson (busójárás) őrzik. A farsang lezárásaként pedig megtartották a tél- vagy farsangtemetést, mikor leginkább bábukat égettek, de gyakran egy-egy koporsó is a máglyára került. Csak mértékkel! Amerikai kutatók megállapították, hogy a diétás üdítőitalok is károsítják a szív- és érrendszert, rendszeres fogyasztóik pedig nagyobb eséllyel kapnak szélütést vagy szívinfarktust. A több mint kilenc éven át tartó tanulmány során a kutatók összesen 2564 embert vontak be vizsgálatukba. Az eredmények megdöbbentőek: a diétás üdítők kedvelőinek 61 százalékkal nagyobb az esélyük az érrendszeri problémákra, mint azoknak akik nem fogyasztanak ilyen italokat A vizsgálat során összesen 559 véredény-károsodást regisztráltak, figyelembe véve olyan tényezőket is, mint a sport, dohányzás, alkoholfogyasztás és a napi kalóriabevitel. A kutatók rámutattak egy másik, összesen 2657 résztvevővel készített vizsgálatuk eredményére is, mely szerint a só is károsítja az ereket Akik naponta több mint tíz gramm sót fogyasztanak, azoknak kétszer annyi esélyük van a szélütésre, mint a négy gramm alatti meny- nyiségben sót fogyasztóknak. Az ajánlott napi bevitel tehát nagyjából egy te- áskanálnyi. A farsangi mulatozás időszakában érdemes erre is figyelni. Közkedvelt volt ebben az időszakban a kocsonya, a cibereleves, a káposzta és a különféle fánkok. Az összejövetelek után megmaradt ételeket pedig odaadták a állatoknak. íme néhány recept! * Cibereleves: Két liter vízbe tegyünk öthat fej apróra zúzott fokhagymát és némi sót. Forraljuk fel! Egy tálban keverjünk össze egy nagy doboz tejfölt, két csapott evőkanál lisztet, másfél-két deciliter tejet. Jól keverjük össze és öntsük a fokhagymás vízbe. Keverjük el, hagyjuk a tűzön, amíg felforr, majd takarék lángon szinte csak melegítsük pár percig. Csavarjuk bele egy citrom levét és vegyük le a tűzről. Pirítsunk apróra vágott kenyérkockákat vajon, némi fokhagymával. Ez lesz a leves betétje! Bnrgonyaganca káposztával: Egy kiló meghámozott krumplit apróra vágva megfőzünk. Ha kész, összetörjük abban a vízben, amiben főtt. Lisztet szitálunk hozzá és közben folyamatosan keverjük. Teszünk bele sót, borsot. Ha már az álFarsangi ételek laga se nem túl folyékony se nem kemény, akkor fokhagymás zsírba vagy olajba mártott kanállal kiszaggatjuk és savanyú káposztával kibélelt tepsibe tesszük. Egymás mellé tesszük őket a tepsibe és végül megszórjuk savanyú káposztával. Addig sütjük, amíg picit megbámul. Túróval, tejföllel, pirított szalonnával tálaljuk. Szalagos fánk: öt deka élesztőt, egy evőkanál cukrot két deciliter langyos tejben felfuttatunk. Ezt beleöntjük fél kiló lisztbe, majd belemorzsolunk 12 dekagramm vajat és beleteszünk öt tojás sárgáját. Teszünk bele egy kis kanál sót is! Fakanállal összedolgozzuk, vagyis szinte habosra keverjük. Lisztezett nyújtódeszkára borítjuk és annyi liszttel átgyúrjuk, amennyit felvesz. Ha lágy, ruganyos a tészta, akkor konyharuhával lefedve legalább fél órán át, meleg helyen kelesztjük. Ha megkelt, ujjnyi vastagra nyújtjuk. Pogácsaszaggatóval vagy belisztezett pohárral kiszaggatjuk. Közepébe az ujjunkkal mélyedést készítünk. Bő, nem túl forró olajban szinte pár másodperc alatt kisütjük. A mélyedésbe rummal vagy anélkül kikevert lekvárt teszünk. Csörögefánk (herőce, heröfce): Két dekagramm élesztőt langyos, cukros egy deciliter tejben felfuttatunk. 25 dekagramm lisztet pici sóval, három tojás sárgájával és tíz dekagramm margarinnal elmorzsolunk, majd beleöntjük az élesztős tejet és az egy deciliter tejfölt. Aki akar, az tehet bele pár evőkanál rumot vagy aromát is! Jól kidolgozzuk fakanállal vagy dagasztógéppel. Letakarva, langyos helyen fél órán át kelesztjük. Lisztezett deszkán pár milliméter vastagra nyújtjuk a tésztát. Minél vékonyabbra, annál ropogósabb lesz! Körülbelül ötször tíz centiméteres rombuszokra vagdossuk. A rombuszok belsejében hoszszanti irányban két vágást ejtünk. Vigyázzunk, hogy a széleket ne vágjuk át! A végeket a vágásokon keresztülhúzzuk. Bő, forró olajban mindkét oldalukat pirosra sütjük. Porcukorral vagy akár kókuszreszelékkel meghintve, azonnal tálalhatjuk. ■■■■■■■■■■ így farsangoltunk Vígh Józsefné, a Mátra- gyöngye Népdalkor egykori vezetője - aki most már kazári lakos - érdeklődésünkre elmondta: az ő leány korában még nagyon szépen megünnepelték a farsangi időszakot.- Minden hétvégén báli mulatságot tartottunk, akkoriban úgy neveztük: megyünk a „táncba”. Szokás volt, hogy közvetlenül farsang vasárnapján jelmezbe bújtunk. Jó magam egy alkalommal mennyasszonynak öltöztem, s volt vőlegényem is. Ez mindig egy jó hangulatú, közös mulatozás volt, amelyre az ember szívesen emlékszik vissza. Ilyenkor mindig fánkot és herőcét sütöttünk - vallja a ma 63. születésnapját ünneplő Vígh Józsefné, akinek elmondása szerint akkoriban úgy mondták: aki a farsang hétfőjét nem ünnepli meg, az a nyáron megfekszi azt, vagyis beteg lesz. Mint megtudtuk, Vígh Józsefné a Mátragyöngyében is igyekezett a hagyományokat feleleveníteni, ápolni és ezt annak ellenére, hogy most már Kazáron lakik, nem szeretné feladni. Hamarosan beáll hát a helyi hagyományőrzők csoportjába is. Újra bajuszbált rendeztek Szegeden Újra bajuszbált rendeztek szombaton a szegedi Grand Caféban. Az immár ötödik alkalommal megszervezett és időközben nemzetközivé terebélyesedett farsangi mulatság alkalmából csaknem százan növesztették meg arcszőrzetüket „Az első bált hirtelen felindulásból rendeztük meg: viccesnek tűnt, hogy néhány ember bajuszt növeszt egy farsangi mulatság kedvéért” - mesélt az előzményekről az MTI-nek Tóth Péter Zoltán szervező, a művész mozi és kávézó munkatársa. Az art mozi törzsvendégei számára szervezett zártkörű mulatság alkalmából mintegy százan vállalták, hogy a különleges jelmez helyett vagy azt kiegészítve frissen növesztett bajusszal toppannak be. Rampuskasiitő-verseny és múltidézés Szja. Mátraverebély. a Mikszáth Kálmán Művelődési Házban február 14-én pampuskasütő versenyt rendeztek. A programra előzőleg nevezni kellett, majd a már elkészült édességeket kellett délutánra vinni. Tízen gondolták úgy, hogy megmérettetik magukat - tudtuk meg Bayerné Fürth Verától, a művelődési ház vezetőjétől. A zsűri háromtagú volt. Helyet foglalt benne Nagy Imréné, cukrászmester, Kovács Erzsébet, szakács és Zagyi Ferencné, alpolgármester. Volt aki pampus- kával, volt, aki csörögefánkkal készült. Ugyanolyan tányéron tálalták fel mindet, viszont nevek helyett csak számok voltak a finomságok mellett, így esélyt sem adtak a „bundázásra”. A zsűri szerint mindegyik nagyon finom, különleges és mégis más volt Volt, amelyikbe egy kis rum került, másikba citromhéj. A versenyzők mellett érdeklődők is voltak, akik szintén megkóstolhatták az édességeket. Nehéz döntés után megszületett az eredmény, amely szerint Juhász Jánosné lett az első helyezett. Jutalma egy hatalmas ajándékkosár volt, amelyet a férje segítsége nélkül talán haza sem tudott volna vinni. A második helyen Surányi Andrásné foglalt helyet, aki egy kis citromhéjjal fűszerezte pampuskáját, amitől még pikánsabb lett. A harmadik helyet Nagy Józsefné herőcéje „csípte el”. Nagy Józsefné elmondta: azért készített herőcét, mert gyermekkorában elcsent egyet az asztalról, ami miatt nagyon megszidták. Ez olyan mély nyomot hagyott benne, hogy azóta többször is készített és kitette az asztalra azért, hogy mindenki vehessen belőle. Vagyis, hogy ne legyen baj, ha valaki vesz a herőcéből. Juhász Jánosné, Klári néni több próbasütést is végzett, hogy jól sikerüljön a pampuskája. A zsűri elnöke végül azt mondta, hogy azért ő nyert, mert nem csak finom volt, de a színe, az állaga és a szalagja kiválóra sikeredett. Klári néni beszélt nekünk a régi farsangokról is. Elmondta, hogy az 1900-as évek elején még divat volt farsang időszakában házasságot kötni. Később pedig a fiatalok azért jártak a bálba, hogy párt válasszanak. Mesélt arról is, hogy régen a mulatozás három napig tartott - vasárnaptól keddig. Szinte egész végig táncoltak, ettek, ittak. A töltött káposzta, a kocsonya és a pam- puska minden asztalon ott volt, de többen ekkor vágták le a disznót is. A gyerekek külön farsangoltak, s amíg ők éjszaka otthon aludtak, addig a szülők mulatoztak. Nappal maskarások felvonulása színesítette a farsangot. Klári néni elmondta, hogy ilyenkor új ruhát kaptak a lányok. Nem jelmezt öltöttek, hanem az új ruhát. Aki megtehette, az minden napra másikat vásárolt. Kedd éjjel pedig együtt énekelték, hogy: „Elmentő farsang, itt hagyott A lyányoknak bánatot: Hozd el, Isten, másikat, A lyányoknak vígságot!”
