Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-05 / 3. szám
2011. JANUÁR 5., SZERDA 5 Célegyenesben a Duna stratégia vízpoutika Új szintre emeli a regionális együttműködést az akcióterv EU-ELNÖKSÉG 64a/''1" I Kék Duna. Az európai folyó gazdasági szerepének erősítése a stratégia fő célja Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a Duna régió stratégiára (DRS), amelynek elfogadása a 2011. évi soros magyar elnökségre esik. AS-összeállítás A stratégia a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az EU balti-tengeri régiós stratégiája után, amelyet a svéd elnökség idején, 2009 második felében fogadtak el, a DRS az unió második makroregionális fejlesztési stratégiája lesz. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. A magyar elnökség célja, hogy a 2011. júniusi Európai Tanács-ülésen a tagállamok elfogadják a stratégiát. Az Európai Tanács 2009. június 18-19-i ülésén hivatalosan felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig készítse el a DRS tervezetét. A bizottság 2010 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. Összeurópai szempontból mind a balti, mind a Duna-straté- gia szimbolikus, jelképezi, hogy a globalizáció korában az egyes államok egymásrautaltsága egyre növekszik. A stratégia így arra is alkalmat kínál, hogy a részt vevő országok koordináltan adjanak választ olyan globális jellegű kihívásokra, amelyeket csak határon átívelő módon lehet megoldani (energiabiztonság, klíma- változás, árvíz, aszály stb.). A DRS célja a régió gazdaságának és versenyképességének s végső soron polgárai jólétének fenntartható módon történő növelése, egy fejlődő és attraktív fontos A dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően. A Duna régiót schengeni és nem schengeni tagállamok, tagjelölt és külső országok alkotják, ez megnehezíti az összehangolt rendészeti fellépést, az országok közötti koordinációt. A térség létrehozása. A DRS segíti a kohézió erősítését a régióban, illetve a meglévő régiós különbségek csökkentését. Ennek fontos vetülete a kis- és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatása a térségben. A Közép- Európa-politika fontos elemeként a DRS elősegítheti a Nyugat-Balkán európai integrációjának a felvezetését is. DRS lehetőséget ad minden érintett rendvédelmi és egyéb szervezet operatív együttműködésére a Duna teljes hosz- szán. A katasztrófavédelmi információs rendszerek párhuzamosfejlesztésén keresztül elősegíti a Duna mint szállítási útvonal biztonságának erősítését. A DRS kiemelt cselekvési területe az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek a kiépítése, a régiót érintő közúü és vasúti közlekedési folyosók fejlesztése és az energiaellátás biztonságának javítása. A megújuló energia (így például a geotermikus energia) és az energiahatékonyság tekintetében a DRS egyértelműen az Európa 2020 stratégia szolgálatában áll. a drs épít a régió gazdag kulturális kínálatára mind az épített örökség védelmével és bemutatásával, mind a szellemi örökség sokszínűségének hangsúlyozásával. Ugyancsak fontos a Duna vízi turisztikai, vízisport-célú hasznosítása a folyó teljes szakaszán. A DRS jól illeszkedik a víz témaköréhez, a 2011. évi magyar EU-elnökségi program egyik központi eleméhez. A stratégia a 2012-ben kezdődő új, átfogó vízpolitika alakításához értékes hozzájárulás, mert a vízminőség védelmére koncentráló korábbi megközelítést kiegészíti az integrált és fenntartható vízgazdálkodás kérdéskörével. A vízpolitika a magyar elnökség önálló kezdeményezése, amelyet teljes politikai konszenzus övez. Magyarország célja az uniós és magyar szempontból fontos, vízgazdálkodási körbe tartozó szempontok fejlesztése, majd megerősítése az EU-politikákban. A magyar elnökségi időszak végén kerül sor a tagállamok közötti eszmecserére a bizottság 2012-ben esedékes átfogó vízpolitikai javaslatairól. ■ Feszített ütemtervet diktál az Európa 2020 stratégia indítása Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó tízéves lisszaboni stratégia 2010-ben véget ért. Éppen a globális válság idején. Az Európa 2020 stratégia kialakításakor külön hangsúlyt kapott a stratégia koordinációjának és végrehajtásának kérdése, amelyet a tagállamok a hatékonyság érdekében szorosan összekapcsoltak az úgynevezett gazdasági kormányzás egyik kulcselemével, az európai fél évvel. ■ A lisszaboni stratégia utódaként kialakított versenyképességi program a válság idején született meg. A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia célkitűzései között szerepel a foglalkoztatási ráta emelése, a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990- es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások arányának növelése, a képzettségi szint javítása, a társadalmi befogadás elősegítése. ■ Feszített ütemtervet tartva, hatékonyan kell levezényelni a vitákat, hogy a tagállamok döntést hozhassanak. A magyar soros elnökség kiemelkedően fontos feladata az Európa 2020 stratégia és a hozzá kapcsolódó európai félév beindítása. A feszített ütemtervet tartva, hatékonyan kell levezényelni a tanácsi vitákat, hogy a tagállamok felelős, az intelligens, fenntartható és gyors növekedést szolgáló döntéseket hozhassanak. A magyar elnökség hangsúlyosan arra törekszik, hogy a tanácsi formációk és az állandó elnök által vezetett Európai Tanács munkája között szi- nergikus együttműködés alakulhasson ki. ■ Az információs rendszereket erősítik a biztonság érdekében Páratlan lehetőség a kitűnő minőségű magyar bornak rendezvények A cél az volt, hogy az ételek tükrözzék a magyar gasztronómia jellegzetességeit a 21. század elején Magyarország 2011. első félévi uniós elnöksége idején összesen 260 elnökségi esemény, találkozó és munkaértekezlet lesz, ezek kivételes lehetőséget nyújtanak majd a magyar borkultúra és gasztronómia koncentrált bemutatására, hiszen remek alkalmat kínálnak arra, hogy a vendégeknek magyar borokat szolgáljanak fel. A találkozókon bizonyára szép számmal lesznek olyan résztvevők is, akik eddig talán még soha nem találkoztak magyar borral. A féléves magyar elnökség tehát lehetővé teszi, hogy a bor és a hozzá kapcsolódó gasztronómia is méltó és látható helyen szerepeljen a magyar diplomáciában. Az EU-elnökség gasztronómiai rendezvényeinek gerincét a borok adják, melyek kiválasztása nagy alapossággal és a hozzáértők széGál Helga elnökségi sommelier és Bakos Piroska szóvivő bort kóstolnak A sommelier „A BOR ÉS A GASZTRONÓMIA egyértelműen a kultúra része” - vallja Gál Helga, aki a szőlő és a bor iránti szeretetét a családjától örökölte, borászati és gazdasági szakértelmének elmélyítését megelőzően pedig tanárként dolgozott. Áz utóbbi két évtizedben rengeteg borvásáron és -kiállításon megfordult, azt reméli, hogy a magyar szőlő- és borkultúra néhány évtized múlva újra eléri azt a szintet, amelyen valaha állt, és ez Európa-szerte ismert és elismert lesz. „KITÜNTETETT HELYET kap a magyar elnökség asztalán a bor. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy milyen sok kis különleges terroirunk van. ” les körének bevonásával, szigorú szakmai szempontok szerint történt A válogatás során a bort nem csupán önmagában ítélték meg, hanem az is lényeges szemponttá lépett elő, hogy vajon mennyire képesek ételekkel, ételsorokkal harmonizálva helytállni. A cél az volt, hogy a borhoz készített ételek tükrözzék a magyar gasztronómia jellegzetességeit, a 21. századi magyar konyhát, annak megújulási törekvéseit. Hogy ez valóban méltó és rendezvényről rendezvényre magas színvonalon történjék, arról Gál Helga sommelier és Ruprecht László gasztronómiai tanácsadó gondoskodik. Az már most biztos, hogy a jó borok mellé igen jól elkészített és izgalmas ételeket kell adni ahhoz, hogy a vendégekre mély benyomást tegyenek. A jó ételekhez pedig jó, a mai és régi irányzatoknak is megfelelően leginkább regionális alapanyagok szükségesek. A rendezvényeken felszolgálandó borokat a zsűri 2010. november 9-11. között, borrégiónként válogatta ki. A bor kiemelt szerepe abban a központi gondolatban is testet ölt, miszerint a borrégiók „vendégül látják” az elnökség rendezvényeit. A jelesebb rendezvényeken felszolgált borokat az elnökségi sommelier, Gál Helga mutatja be a díszvacsorák elején. Ő az, aki a vendégeket az adott tájegység, borrégió gasztronómiai sajátosságaival is megismerteti. A terveknek megfelelően az elmondottak röviden ugyan, de szerepelnek a vendégek számára kiosztott borlapokon is. ■ Az összeállítás a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült
