Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-29 / 24. szám
2011. JANUAR 29., SZOMBAT 3 GAZDASÁG Nomen est omen avagy: a név végzet Két közmunkást alkalmaznak Becske. Egy szociális munkás és egy kommunális munkás látja el a teendőket a községben a közmunka program keretében. A szociális munkás ebédet hord, takarít, postára jár, a másik közmunkás pedig árkot ás, földmunkákat végez, a szemét- gyűjtésben tevékenykedik, s hó esetén a síkosság-mentesítésben is segédkezik. A fizika csodái RímÓC. Szombaton még látogatható a Játékos tudomány - A fizika csodái” címmel nyílt interaktív kiállítás a dr. Manga János Közösségi Házban. A tárlat délelőtt 09 és 12 óra között látogatható és nemcsak bemutatja a különböző jelenségeket, hanem meg is magyarázza azokat. Megelevenednek a természeti törvények és játékos formában bukkannak elő, miközben a kiállított eszközöket a látogatók saját maguk működtetik. A kiállítás anyaga öt részre különül: érdekes fizikai jelenségeket játékosan bemutató eszközök (gravitáció, fény, hang, elektromosság és mágnesesség), ügyességet, gyorsaságot, koncentrációt próbára tevő eszközök, illúziók galériája, ördöglakatok és logikai játékok, valamint otthon, saját kezűleg elkészíthető kísérletek bemutatója. Csohány-emléknap Pásztó. Újabb fal készült el Csohány Kálmán kerámia alkotásának töredékeiből a Mikszáth Kálmán Gimnázium Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégiumban. Ünnepélyes avatását január 31-én hétfőn 13 órától a Csohány-emléknap keretében tartja a középiskola közössége, valamint a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány. Közreműködik Shah Gabriella művészettörténész, Herczegné Varga Ilona, a gimnázium igazgatója, Szabó Zsolt, az intézmény tanára és diákcsapata. A rendezvényen sor kerül a „Madarak és harangok” - a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány által alapított - díjak átadására is. Keresik, kutatják az eredetét, sokan meglelik. A családnevünk különböztet meg bennünket másoktól. Ez amolyan „bélyeg”, amit ha akarunk, akkor meg is változtathatunk. Sokan büszkén viselik nevüket még akkor is ha az egy kicsit úgymond ciki, hiszen ez által kötődnek őseikhez. Szja. NÓgrád megye. Titus Maccius Plautus római köztársaságbeli komikus színműíró alkalmazta először a „nőmén est omen” kifejezést, ami ma már szállóigévé vált. Jelentése: a név végzet, de azt Is szokták mondani, hogy a név kötelez. A családnevek, amelyek a VI- II-IX. században az észak-olasz városállamokban alakultak ki, öröklődnek. A kereskedőcsaládok például cégüket a tulajdonosról nevezték el és ez a „szokás” a mai napig megmaradt. Régen amikor az alapító meghalt, a fia, unokája üzleti érdekből ugyanazt a nevet használta továbbra is, hiszen így ismerték már régóta a céget. Ez sem ritka manapság sem. Az első magyar névtörvényt II. József hozta meg 1787-ben. Ez a törvény mindenki számára kötelezővé tette a családnév viselését. Többen éltek régen is és ma is ugyanolyan névvel. Például sok Kovács István van, és sok Nagy Mária. Régen ha valakinek úgymond új tulajdonsága lett, vagy például elvesztette az egyik szemét, akkor azon túl e szerint különböztették meg. így lettek a ra- gadvány vagy becenevek. A nem tősgyökeres lakosokat is megkülönböztették aszerint, hogy honnan érkeztek. Például egy Salgótarjánba települt szolnoki Kovács Istvánra mondhatták azt is, hogy a „szolnoki Kovács Pista”. Ezután előfordulhatott az is, hogy a szóban forgó Kovács István fiát már „Szolnoki Istvánnak” anyakönyvezték. Az Alföldről származóét „Alföldi Istvánnak, a Felvidékről származóét pedig „Felvidéki Istvánnak”. Az első magyar családnevek a nyelvészek szerint szerint keresztnév! eredetűek, amelyekben az apa nevéhez kapcsolódik egy „-fi” utótag. így lehetett valaki Sándorfi vagy esetleg Sándorffy, Pálfl vagy Pálffy. Apropó, „y”! Az „y” nem feltétlenül jelent ma már nemesi származást. Sőt, manapság már csak divatból van a vezetéknévben lévő „i” betű helyett az „y”. Többen a keresztnevüket is egyedivé, vagy inkább nyugatiasabbá akarják tenni, így lesz Szilviából Sylvia, a Szófiából Sophie, a Krisztiánból Christian, a Kittiből Kitty, a Katalinból Kathy. Vagyis, úgy változtatjuk a nevünket, ahogy csak nekünk tetszik. Az a kisfiú, akit például pár éve „Dömpereként anyakönyveztek magyarországon nem biztos, hogy ezzel a névvel akar majd élni. A lehetősége meglesz, és pénzért nevet változtathat majd ha akar. Több vezetéknév van, amelyet több tízezren viselnek. A lista elején a Nagy áll, majdnem negyedmillióan vannak, akiknek ez a vezetéknevük. Utána következik a Kovács, a Tóth, majd a Szabó. A Nagy és Kis név nem kizárólag termetre utalt egykoron. Most pedig egyáltalán nem a termetet jelöli. Régen például az életkort jelölte. Például a Tót, Tóth azért a leggyakoribb a népnevek közül, mert régen minden szláv nyelvűt tótnak hívtak. Egyedülállóak vagyunk Európában, ami a családnév és vezetéknév egymásutánját illeti. Információink szerint a távol-keleti nyelvekben ugyanilyen a sorrend. Fura, de a százmilliós lakosú Koreában például alig van több száz nemzetségnévnél. De nézzük csak, hogy megyénkben milyen vezetéknevűek laknak! Néhány településről érdeklődtünk, hogy náluk mi a leggyakoribb vezetéknév. A lista igen változatos. Több községben a szláv eredetű vezetékneveket még ma is sokan viselik. Alsópetényben Laluja és Kucsera vezetéknévvel élnek sokan. Alsótoldon jellemző családnév a Bercsényi valamint az Antal. Romhányban régebben sok volt a Termán vezetéknevű, most viszont inkább a Kovács, a Kis és a Varga jellemző. Nézsán régebben sok volt a szláv eredetű Styevó- ból, most inkább Kucserá-k Veres-ek, Vastag-ok, Zachar-ok, Fehér-ek és Vargá-k lakják a falut. Neműben sok a Pintér és a Bakos. Mátraverebélyben nagyon sok a Zagyi és a Verebélyi vezetéknevű. Taron a Sándor-ok, Sulyok-ok, Bazsó-k és Balogh-ok vannak szép számmal. Bárnában több család vezetékneve Susán, Gajdár, Torják. Mátramindszenten sok a Kun, a Hajas és a Varga. Terény- ben a Koplányi-k, Oczot-ok és Csordás-ok is többen laknak. Mátranovákon sok például a Simon, a Lakatos és a Kuborczik. Például Pásztó egyes területein sok a Maksó és a Csépe. Bérén többen is viselik a Sztrhárszky és az Osztroluczki vezetéknevet. Nagybárkányban jellemző vezetéknév a Balogh, a Nagy és a Boros. Kisbárkányban a Luczá-k, a Sántá-k és a Sejben-ek vannak sokan. Kishartyánban a Varga és a Ferencz családneveket viselik sokan. Szuhán a Pádár, a Bakos, a Végh és a Tóth van többségben. Lucfalván a Pribisán, a Bartkó és a Bacsa „népszerű”. Nógrádme- gyerben sokan vannak a Verbói- k, Balassagyarmaton sok a Völgyi és a Filipi. Különlegesség, hogy élnek náluk Lotharidesz-ek, akik neve valószínűleg görög gyökerekkel rendelkezik. Nagylócon sok a Dulai, a Rigó, a Lászlók és a Szeles. Karancs- kesziben a Tóth és a Karnis mellett régen sok volt a Barta, de ez utóbbi ma már nem jellemző. Az Oláh vezetéknévvel rendelkezők sokan megváltoztatják a négy betűt, és lesz belőlük például Magyar. (Ők sokan valamilyen másik nép nevét választják.) Pedig gyökereik egészen a bizánci birodalomig vezethetők vissza. Pontosabban dél itáliai és albán pásztorok keveredéséből jöttek létre az oláhok ősei, vagyis semmi közük a cigány néphez, nem abból alakultak ki. Apropó, romák! Sok család viseli a Csemer, a Csömör, a Lakatos, a Sárközi, a Horváth, a Baranyi, a Berki, a Bangó, a Radies, a a Puporka, a Pusoma, a Rostás, a Csonka, a Farkas, a Rácz, a Berki vezetéknevek valamelyikét. Ezek sem feltétlenül csak egy népcsoporthoz kapcsolódnak, de jellemző roma vezetéknevek. Vagyis attól, hogy valakit Baranyinak hívnak még nem feltétlenül jeleni, hogy cigány gyökerekkel, ősökkel rendelkezik. Nyitott órák Rétság. Fejes Zsolt, a város jegyzője január 31-én, hétfőn 14 és 17 óra között tartja fogadónapját a városházán. Üléseztek Nemti. Táborita Sándor polgár- mester lapunknak elmondta: január 25-én önkormányzati ülést tartottak, amelyen egyebek mellett döntöttek a Bátonytere- nyével társulásban működő óvoda költségvetéséről, valamint bérleti szerződésekről. A költségvetés készül, február 14-én fogja tárgyalni a testület. Volt, nincs településőr Bér. A községben 2010. december 31-ig volt településőrség, akik közül a Belügyminisztérium támogatott két főt és négyen közcélúként látták el a feladatokat. Segítették a 26 polgárőr munkáját, akik csak éjszaka járőröznek. Mati.cs János polgármester lapunknak elmondta: szükség lenne a nappali jelenlétre is, ugyanis csökken a közbiztonság. Van ugyan körzeti megbízottjuk, de sajnos még több emberre lenne szükség. Etnikai oktatás Szécsényfelfalil. Sok más tanintézményhez hasonlóan, a szé- csényfelfalui általános iskolában is folyik etnikai oktatás. Mint azt Bárányné Baranyi Ágnes tanítótól megtudtuk, a havi egy alkalommal tartott foglalkozáson - amelyekre gyakran ellátogatnak a szülők is - a kisdiákok a cigány kultúrával, a tánccal és dalokkal ismerkednek meg. Cigány vers- és meseírók munkáit olvassák fel. Néptáncos lányok Ludányhalászi. Hosszú évek óta működik sikerrel néptáncszakkör az általános iskolában. Kovács Gábométól, az intézmény igazgató-helyettesétől megtudtuk: a lányokból álló csoportnak heti rendszerességgel tart foglalkozást Sisáné Szabó Rita. A gyerekek szinte minden falusi rendezvényen számot adnak tudásukról: szüreti mulatságon, idősek napján és falunapon. Cigifogás a „szomszédban" Ersekvadkerti múltidézés Cigánd. A nemzetközi vámnapon akart 900 doboz csempészcigarettát ismeretlen helyre szállítani két sátoraljaújhelyi férfi. Vélhetően arra számítottak, hogy a pénzügyőrök nem dolgoznak az ünnepen. A rendőrök azonban elfogták őket... A Borsod megyei rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal regionális vám- és pénzügyőri főigazgatósága közös közleményben részletezte az esetet. Eszerint a csempészek autóban ültek, amikor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd határában meglátták az úton velük szembe jövő rendőrkocsit. Ettől annyira megijedtek, hogy gyorsan megfordultak és elindultak visszafelé. Ez lett gyanús a cigándi rendőrőrs járőrének, aki a sötétszürke Volkswagen Passat után eredt és leállította azt. Az ellenőrzéskor az autó hátsó ülésén lévő fekete sporttáskából és egy nejlonnal eltakart dobozból összesen 900 doboz zárjegy nélküli cigaretta került elő. A 33 és 34 éves férfiakat előállították a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányságra, amely az ügy vizsgálatát a rendőrök átadták a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A csempészek nem kívántak vallomást tenni, s nem árulták el azt sem, hogy hová és kinek szállították volna az árut. Csak annyi derült ki, hogy Kisvárdán vásárolták a különböző márkájú cigarettákat. Az illegális dohányárut és a szállításhoz használt Volkswagen Passatot lefoglalták a pénzügyőrök. A jármű tulajdonosa, aki az anyósülésen ült, ekkor mondta azt, hogy ő nem is tudott a „piszkos” szállítmányról: a barátja kölcsönkérte tőle a kocsit, ő pedig úgy gondolta, elkíséri... „A hagyományos közösség felbomlása felszabadította az embereket azoktól a dolgoktól, amiket nem szeretnek, de magukra hagyta őket.”- írta Younghus- bend, angol teoretikus. A hagyományok azonban búvópatak módjára felszínre törnek: mindig akadnak emberek, csoportok, akik a hagyományokból átmentik a folytathatót. Érsekvadkert szerencsés település, mert két ilyen értékes búvópatak is pezsdíti a falu életét: a Réti házaspár. Mindketten pedagógusként élték aktív éveiket, de nyugdíjba vonulásuk nem jelentette közéletből való távozásukat, sőt új lehetőségek kitáru- lását hozta meg számukra. Értékrendjüket, amit addig a pedagógiai munkában érvényesítettek, innentől egy egész falu közösségének szolgálatába állították. Meggyőződésükké vált, hogy egy nép, egy közösség jövője a múít, a hagyomány tiszteletére épül, és a régi szokások, ránk maradt tárgyak összegyűjtése, megmentése az értékek fennmaradásának a záloga. Az 1990-es évek közepén fogtak hozzá Érsekvadkert néphagyományainak felélesztéséhez, a régi használati tárgyak felkutatásához. Több mint egy évtizedes tevékenységük eredménye, két kezük munkája, hogy a falu megmaradt népművészeti tárgyai nem vesztek el, hanem a helytörténeti emlékház gazdag kiállítási anyagát alkotják. Elindítottak egy folyamatot, aminek nyomán néptánc csoportok, kézműves szakkörök, népdalkörök szerveződtek, ős gyerekek, felnőttek ébredtek rá, hogy a modernizálódó kultúránkban a hagyományőrzés létező és fontos igény. ÉRSEKVADKERT Réti Lajos fotóiból, amelyek ötven éve örökítik meg Érsekvadkert életét, reprezentatív CD készült. Bemutatására, levetítésére közel félszáz ember gyűlt össze január 24én az ifjúsági házban. A vetítés második szakaszát a Barák Barna által készített DVD töltötte ki színes tartalmával: menyasszony-kontyolás, vidám palóc mese Kovács Nikolett, valamint népdalok Szrenka Gergely és a Népdalkor előadásában, illetve a fonás-szövés bemutatása. Az érdeklődőket, akik több mint két órán át kísérték figyelemmel a falu múltját, farsangi meglepetésként finom fánkkal vendégelte meg a polgármester asz- szony, dr. Kovácsné Nagy Mária. A rendezvény sikerét jelezte a búcsúzáskor többek által megfogalmazott kívánság: osz- szuk meg minél szélesebb körben ezt a szép élményt! Legyen folytatása az emlékezésnek, ismerjék meg minél többen a megszépítő múltat, a rögzített pillanatokat.
