Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-22 / 18. szám

2 2011. JANUÁR 22., SZOMBAT ÉSZAK- ÉS KELET-NÓGRÁD ORSZÁG-VILÁG Milliárdos forráshiány Orosháza. A elmúlt nyolc évben közel ötven milliárd forintot nem ka­pott meg a vízgazdálkodási ágazat, s ennek a hiányát szenvedi most az ország - jelentette ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szö­vetségének (MAGOSZ) elnöke pénteken, Orosházán. Jakab István, aki egyben az Országgyűlés alelnöke is, azt mondta: a forráshiány követ­keztében pedig tönkrementek a csatornák, a közművek és a műtár­gyak és sajnos mostanra kétségbeesett gazdák maradtak, akik küzde­nek a belvíz ellen. Hozzátette: a nehéz költségvetési helyzet ellenére a kormány idén önálló soron 4,6 milliárd forintot biztosított a vízgazdál­kodással összefüggő feladatok megfelelő színvonalú ellátására. Nyomoz az NNI Budapest Idősekre szakosodott, brutális rablóbandát leplezett le a rendőrség. A banda tagjai főként az M3-as autópálya vonalán követtek el bűncselekményeket: áldozataikat bántalmazták, meg­kötözték és magukra hagyták, ketten közülük meg is haltak - is­mertette Szőke Tamás őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda különle­ges ügyek osztályának helyettes vezetője pénteken újságírók előtt. A rablóbanda számlájára tizenkét bűncselekmény írnak, de további hasonló eseteket is vizsgál a rendőrség. Folyamatos az alulfinanszírozottság Budapest Alulfinanszírozottság látszik a MÁV-csoport működésén - mondta Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken a MÁV Zrt. 2002-2010. közötti döntéseinek vizsgálatára létrehozott par­lamenti vizsgálóbizottság ülésén. A vizsgáló bizottság áttekintette ho­gyan alakult a MÁV-csoport gazdálkodása 2002-2010 között, illetve meghallgatta az Állami Számvevőszék képviselőjének szóbeli kiegé­szítését a vasúti közlekedés korszerűsítésének ellenőrzéséről szóló korábbi jelentéshez. Szarvas Ferenc kiemelte: a vizsgált nyolc év vesz­teségei az alulfinanszírozottság miatt alakultak ki, a vasúttársaság még az amortizáció szintjén sem tudta végrehajtani beruházásait Román elutasítás Bukarest Keleti szomszédunk elutasítja Laurent Wauquiez, a francia kormány uniós ügyekért felelős miniszterének kijelentését, misze­rint Románia schengeni csatlakozása biztonsági fenyegetést jelent - olvasható a román külügyminisztérium közleményében. A szaktár­ca szerint nincs valóságalapja ennek a félelemnek, s Romániába meghívta a francia minisztert, hogy a helyszínen, közvetlenül tájéko­zódjon a valós helyzetről Joseph DauJ az Európai Néppárt (ÉPP) frakcióvezetője Bukarestben azon meggyőződését fejezte ki, hogy az ÉPP frakciójának többsége támogatni fogja Románia schengeni csat­lakozását, ha Bukarest valóban teljesítette a technikai feltételeket. Tisztázatlan körülmények Pakisztán. Egyelőre nem lehet tudni, hogy kifejezetten a Mól ellen irányult-e a csütörtöki támadás Pakisztánban - jelentette ki Darvast István Magyarország iszlámábádi nagykövete pénteken azzal kap­csolatban, hogy fegyveres rajtaütésben meggyilkolták a magyar olajvállalat két alvállalkozóját A magyar diplomata az MTI telefonos megkeresésére elmondta, hogy a Mólnak az északnyugati határtar­tományban található koncessziós területén, az egyik kúttól a köz­ponti feldolgozó üzembe tartó konvoj- ra csaptak le fegyveresek. Az akció- mtj hírek ban meghalt a konvojt őrző határ- [ ...1 1 , , re ndőrség négy katonája, egy másik megsebesült. Két embert elraboltak. ^■■flÉBI Kiállítás, vitézi bajvívassal (Folytatás az 1. oldalról.) A vitézek társaságában érkezett a város polgármestere az eseményre- Amikor a múltról mutatjuk be az emlékeket, akkor a jövőért dolgo­zunk, vagyis a fiatalokért. Hiszem azt, hogy ezt a kiállítást valamennyi iskolás meg fogja tekinteni és azok a gyökerek ame­lyekért élünk, ismertté válnak. Közeleg Salgó­tarján várossá nyilvánításának nyolcvankilence­dik évfordulója. Ezt az eseményt évről-évre a Kohász Művelődési Központ falán elhelyezett emléktáblánál ünnepel­jük meg. így tisztelgünk városalapító atyáink és Salgótarján első polgármestere, dr. Förster Kálmán emléke előtt. Ehhez kapcsolódik egy másik rangos esemény, a Magyar Kultúra Napja salgótarjáni ren­dezvénye. Idén a 700 éves Baglyaskő vára emlékév központi programjaként jelenítjük meg a kultúra napi programot - mondta a polgármester, akinek gondolatait követően Szent László vitézei korhű öl­tözékben mutattak be bajvívást, majd dr. Szirácsik Éva tartott szaktárlat vezetést, amelyben ismertet­te a Kacsics nemzetség megjelenését szűkebb pát­riánk területén. A magyar kultúra előtt tisztelegtek Az ünnep alkalmából Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere mondott ünnepi köszöntőt A város önkormányzata, Bátonyterenye Barátainak Köre, a művelődési központ és könyvtár, valamint a helyi oktatási intézmé­nyek közös szervezésében tartottak városi ünnepséget a Magyar Kultú­ra Napja alkalmából Bátonyterenyén pénteken. Cs.E. Bátonyterenye. A délutáni rendezvénysoro­zat a kisterenyei Gyürky-Solymossy Kas­télyban kezdődött, ahol Babcsány Józsefné al­kotásaiból nyílt kiállítás. A látnivalókat Hor­váth Tibor, a város alpolgármester ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Ezt követően a Kos­suth Lajos Általános Iskola aulájában gyüle­keztek a vendégek, ahol az ünnep alkalmá­ból Nagy-Majdon József, Bátonyterenye pol­gármestere mondott ünnepi köszöntőt:- Nyelvünk egy a kultúrával, de a kultú­ránk sokkal több a nyelvünknél. A kultú­ránkban benne van az ezer éves európai tör­ténelmünk, a népművészet, a népmesék vi­lága, a népdal és benne van az a sok-sok al­kotó, akiknek nevét napokig sorolhatnánk. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezé­sek alkalmat adnak arra, hogy nagyobb fi­gyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek és emberi tudatunk erősíté­sének - vélelmezte, majd hozzátet­te: - Mi, Bátonyterenyén azon fára­dozunk, hogy egy kulturáltabb, em­beribb várost alakítsunk ki és hagy­junk utódainkra. Az itt élő polgárok jelentős része felelősséggel gondol Bátonyterenye jövőjére és munkál­kodik is a siker elérése érdekében. A város gazdasági helyzete sajnos nem biztosít elegendő lehetőséget látványos fejlesztések kivitelezésé­re. A mi feladatunk viszont nem az, hogy ezen keseregjünk, hanem az, hogy mind a gazdasággal, a keres­kedelemmel, a szolgáltatással, a kultúrával és az itt élők életminősé­gének javításával olyan feltételeket teremtsünk, hogy a városban élő és ide érkező befektetők itt akarjanak dolgozni és élni, értéket teremteni, kultúrát ápolni - mondta a polgár- mester, akinek ünnepi gondolatait követően Bátonyterenye oktatási intézmé­nyeinek tanulói adtak színvonalas műsort. A rendezvény további részében pedig a Kalá- kás Trió Hármashangzat című koncertjét hallgathatták meg a jelenlévők. TöM gyakorlati óra kell a szakmunkásképzőkbe! Szja. Bátonyterenye. - 2010. novemberében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Kormánnyal aláírta a szakképzés jövő­jét tartalmazó keret-megállapodást. Ez tartalmazza a 126 szakma kamarai fel­ügyeletét és német típusú rendszer be­vezetését. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képzési időből 80 százalék a gyakorlat - mondta lapunknak Dancsó János, asztalos mester majd hozzátette, hogy a beígért egymillió munkahelyhez nagy szükség van arra, hogy kisvállal­kozók mellett tanuljanak, képezzék magukat a fiatalok. Jelenleg mintegy 8-10 ezer kisvállalkozásnál vannak szakmunkások gyakorlati képzésen. Szeretnék ezt két év múlva megdup­lázni. Addig még rengeteg feladata van a kamara vezetésének.- Ki kell dolgozni a szakképzés teljes ke­retszerkezetét. Az eddigi vizsgakövetelmé­nyeket is át kell dolgozni. A központi vizs­gakövetelménynek szintén vannak olyan részei, amelyeket szükséges módosítani. Ebben én is részt veszek, méghozzá a bú- torasztalos szakmában, negyedmagam- mal. Ezt sok szakmában jeles szakembe­rek végzik az ország minden tájáról. A ke­reskedelmi és iparkamara a gazdasági élet­ből kérdez és kérdezett meg szakembere­ket, akik majd arra adnak iránymutatást, hogy hogyan nézzen ki a jövő szakképzé­se. Fontosak az üzemek, vállalatok, kis- és középvállalkozók javaslatai, észrevételei. Ezzel a feladattal március 30-ig el kell ké­szülnünk. Ezt követően bárki számára megtalálható lesz majd az interneten a ké­szülőben lévő anyag. Aki akar, az ötletelhet, hozzászólhat, egészen április 30-ig, majd május 30-ig mi még átdolgoz­zuk az anyagunkat az észrevételek alap­Dancsó szerint a szakmunkásképzésbe is jó képességű gyerekek kellenének ján. Ezt követően megkapja a kormány. Szeptembertől már ez alapján indulnak a képzések - tudatta az asztalos mester, aki szerint nagyon jó, hogy ismét 14 éves kor­tól lehet szakmát tanulni. így a gyereknek is nagyobb kedve van iskolába járni.- Félreértés ne essék, megmaradnak a tanárok munkahelyei, hiszen humán és reál tantárgyakat is tanítani kell a gyakor­lati képzések mellett. Viszont a gyakorlat orientáltáság meglesz. A folyamat évekig fog tartani. A három éves iskola csak az alap. Ezután még minimum ennyi év in­tenzív gyakorlat kell ahhoz, hogy való­ban szakemberekről beszélhessünk. Ezt az élet már többször igazolta. Modulrendszerű képzés van. Ez azt je­lenti, hogy ha egy asztalos át akar menni ácsnak, akkor szinte zökkenőmentesen tudja tovább folytatni a tanulmányait Ez azért van, mert szakmák és szakmák kö­zött párhuzamok vannak. Ugyanazt ta­nulja például anyagismeret címén az ács mint az asztalos. Vagyis gyorsabban át tud állni a munkaerőpiac igényeire - vé­li Dancsó, aki szerint a gimnáziumok csá­bítóbbak a szakmunkásképzőknél és saj­nos előfordult olyan, hogy szakmát tanul­ni csak a leggyengébb képességűek men­tek. Például olyanok, akiket gimnázium­ba nem vettek fel. Az asztalos mester szennt korlátozni kellene a gimnáziumok­ba felvehető gyermekek számát, hogy oda valóban csak az menjen, akik hosszú éve­ken át elméleti oktatásban szeretne részt venni. A szakmunkásképzésbe is jó ké­pességű gyerekek kellenek, s ha már min­denáron gimnáziumba akar menni vala­ki, akkor kedvet kellene neki csinálni ah­hoz, hogy utána válasszon magának egy olyan szakmát mint az asztalos. Az oktatási rendszerben kulcsfontossá­gúak a tanárok, akinek - Dancsó szerint - szintén képezniük kellene magukat- Sajnos már 50 év fölötti az a gárda, akiktől még meg lehet tanulni az egyes szakmák fogásait. Nagyon fontos len­ne, hogy a most fiatal tanműhelyi szak­oktatók rendszeresen részt vegyenek olyan képzéseken, amelyek valódi mű­helyekben zajlanak, munkaruhában. Nem egy teremben kell őket projektorokkal és tanárokkal képezni, hanem a valóságban. Én bevezetném már a 7-8-ik osztályban is a kötelező üzem és gyárlátogatásokat, hogy a gye­rekek testközelből Ismerhessék meg a szakmákat. A rajz és technika órák rangját pedig növelni kéne, ugyanis na­gyon sokat jelent a jó kézügyesség a szakmunkásoknál - zárta szavait az asztalos mester.

Next

/
Thumbnails
Contents