Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-04 / 2. szám
2011. JANUÁR 4., KEDD 5 EU-ELNÖKSÉG 20ii.hu Indul a magyar EU-elnökség együttműködés Nagy lehetőség, de komoly felelősség is fél évig irányítani az Európai Unió Tanácsát Január elsejétől június 30- ig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az első elnökség minden uniós tagállam számára tűzkeresztség: akkor értjük meg igazán az EU bonyolult döntéshozatali mechanizmusát, ha egyszer már irányítottuk. AS-összeállítás Olyan ügyek, célok szerepelnek az unió napirendjén 2011 elején, amelyek nagyban egybeesnek Magyarország saját törekvéseivel. Magyarország fejlődése, versenyképessége összekapcsolódik a közösség belső fejlődésével és globális versenyképességének alakulásával, ezért az elnökség elsődleges célja az integrációs folyamat, az Európai Unió erősítése. Az elnökség egyszerre jelent politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatokat, és az adott tagállam megítélését nagyban befolyásolja, hogy milyen eredményesen oldja meg azokat. Az elnökség hat hónapja az EU-n belül és kívül egyaránt láthatóbbá teszi Magyar- országot mint uniós tagállamot, a magyar közvéleményben pedig újra tudatosíthatja az Európai Unió létét, a tagsággal járó előnyöket és lehetőségeket. A soros elnökség azért is kihívás Magyarország számára, mert a lisszaboni szerződés hatálybalépése miatt új intézményi keretek működését kell bejáratni és gyakorlattal megtölteni. Nagy felelősséget ró Magyarországra, hogy 2011 első felében az EU napirendjén kiemelkedően fontos, az egész európai integráció jövője szempontjából meghatározó kérdések szerepelnek, megannyi bonyolult, stratégiai jellegű feladatot kell megoldani. A spanyol-belga-magyar trió elnökség utolsó tagjaként Magyarország azon lesz, hogy előmozdítsa a kiútkeresést a gazdasági válságból és a jövőbeli fejlődés alapjainak a megteremtését. Az unió sok krízisen ment már át, és mindig megerősödve lábalt ki belőlük. Most a magyar elnökség is olyan módon kíván válaszolni a kihívásokra, hogy az EU erősebbé váljon, mint valaha, létrejöjjön egy gazdaságilag, társaOrbán Viktor miniszterelnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, az elnökség két főszereplője Trióban könnyebb: elnökségek hármas csoportokban az európai unió soros elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Ez pontosan az Európai Unió Tanácsához kötődik: az elnökséget viselő állam adja a Tanács, az öszszes uniós szakbizottság, valamint munkacsoport elnökét is, ebben a minőségében dönt az ülések öszszehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről, és képviseli az uniót más államok felé. Az elnökség szempontjából meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. Az elnökséget betöltő államok a lisszaboni szerződés értelmében hármasával, egyfajta trióban szorosabban együttműködnek. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai megosztják egymással tapasztalataikat, és segítik egymást a felkészülésben. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat. MAGYARORSZÁG SPANYOLORSZÁGGAL és Belgiummal van egy trióban, a belga féltől vettük át az elnökséget, átadni pedig július 1-jén Lengyelországnak kell majd. dalmilag, politikailag és intézményiig egyaránt erős Európa. A magyar elnökség napirendjét alapvetően meghatározza a gazdasági válság következményeinek kezelése és az együttműködés új formáinak beindítása. Az uniót felkészültebbé kell tenni az eseüeges jövőbeli válságokkal szemben: állandó válságkezelő mechanizmus létrehozására, a gazdasági koordináció javítására és a pénzügyi fegyelem szigorúbb ellenőrzésére van szükség. A válság után is van azonban élet Már most szem előtt kell tartani, hogy milyen hosszú távú intézkedések növelhetik az EU globális versenyképességét. Az Európa 2020 stratégia szilárd alapot ad arra, hogy a foglalkoztatás bővítése, a regionális és szociális kohézió erősítése, a vállalkozások innovációs képességének javítása révén Európa megújulva és megerősödve kerüljön ki a mostani megrázkódtatásokból. E témákról beszélt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is decemberi budapesti látogatásán. A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában a gazdasági kihívások mellett a foglalkoztatáspolitika, az energiabiztonság és az uniós bővítés- és szomszédságpolitika kérdéseit emelte ki. Az Európai Tanács februári ülése az energia és az innováció kérdéseivel foglalkozik, a márciusi csúcs az Európa 2020 gazdasági stratégiával és annak társadalompolitikai célkitűzéseivel, májusban pedig a Keleti Partnerség országainak második csúcstalálkozójának ad otthont Magyarország. A gazdasági válság kezelése kapcsán Van Rompuy elmondta, az EU célja, hogy az uniós tagállamok szerteágazó gazdasági fejlődését egységes irányba terelje. Hangsúlyozta az erősebb gazdasági koordináció fontosságát, valamint azt, hogy a tagállamoknak a jogaik mellett a kötelességeikre is figyelemmel kell lenniük. A december 16-17-i csúcstalálkozó eredményeire utalva kiemelte: az unió mind a 27 tagállamának meggyőződése, hogy az eurózóna stabilitása egész Európa stabilitásának alapja. Van Rompuy szerint nem szabad ugyanakkor az euróövezeten kívüli országokról sem megfeledkezni, hiszen ezekre a tagállamokra, köztük Magyarországra, ugyanolyan terheket ró a válság, mint a közös pénzt használó társaikra. Erősítenek a tárcák a következő fél évben az elnökség komoly szervezést igényel a kormány részéről: a létszám több mint kétszáz fővel bővül. szervezés Magyarország a soros elnökségre való felkészülés részeként megerősítette a brüsz- szeli magyar Állandó Képviseletet, és 225fővel növelte a minisztériumok összlétszámát. Legnagyobb mértékben a Külügyminisztérium állománya nőtt, mivel ez a tárca vezeti az Európai Unióval kapcsolatos minisztériumközi koordinációt. a külügyminisztérium EU-ügye- kért felelős államtitkára Győri Enikő EU-szakos közgazdász, aki előtte az Európai Parlament képviselője, korábban római nagykövet, illetve az országgyűlési Fidesz-frakció uniós munka- csoportjának stábfőnöke volt az elnökségre tekintettel felállított három ideiglenes részleg közül a gazdálkodási főosztály végzi az elnökséggel kapcsolatos költségvetési döntések előkészítését, végrehajtásuk koordinálását. Kapcsolatot tart a közigazgatáson kívüli gazdasági szereplőkkel, a civil szféra képviselőivel. A szervezési, logiszukai, operatív irányító kormánybiztos Robák Ferenc korábbi brüsszeli nagykövet, párizsi gazdasági tanácsos. A feladata többek körn Györkös Péter, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője zött az, hogy ellenőrizze az EU- elnökséggel összefüggő kormányzati szakmai kommunikáció koordinációját. Felügyel az EU-elnökség költségvetési, gazdálkodásifeladatainak végrehajtására, s ő gondoskodik az elnökséggel kapcsolatos minisztériumközi koordinációról is. A kormánybiztos akár kormányintézkedéseket is kezdeményezhet, észrevételeket tehet a kormányelőterjesztésekre. Részt vesz a minisztériumok közigazgatási államtitkárainak rendszeres értekezletein. Feladatait részben Győri Enikővel együtt látja el. A MÁSIK KORMÁNYBIZTOS, Bar- siné Pataky Etelka készíti elő a magyar álláspontot a Duna régió stratégiájával kapcsolatos tárgyalásokhoz. Ő korábban az Európai Parlament, illetve az Országgyűlés képviselője volt, dolgozott nagykövetként is Bécsben. Akár kormányintézkedéseket is kezdeményezhet, észrevételeket tehet a kormány előterjesztéseihez. Részt vesz a minisztériumok közigazgatási államtitkárainak rendszeres értekezletein is. A RENDEZVÉNYSZERVEZÉSI főosztály az elnökséggel kapcsolatos magyarországi események szervezését koordinálja. Biztosítja a magyar EU-elnökség egységes arculatának megjelenését a Magyarországon, Brüsszelben és a más országokban megrendezendő eseményeken. Ez a részleg koordinálja a Magyarországra érkező delegációkhoz kapcsolódó logisztikai feladatok ellátását. Az EU-elnökségi kommunikációs főosztály pedig a sajtó- kapcsolatokért felelős. Emberközeli elnökségre készül Magyarország a magyar elnökség a napirendjét az emberi tényező köré kívánja építeni, négy fő témakörre összpontosítva: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért, erősebb Európa, polgárbarát unió, bővítés és szomszédságpolitika. NÖVEKEDÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS MODELL MEGŐRZÉSÉÉRT az Európa 2020 stratégia az európai polgárok életkörülményeit kívánja javítani, középpontjában a munkahelyteremtésnek és a fenntartható versenyképességnek kell állnia. A cél javítani a kis- és középvállalkozások helyzetén. Az elnökség kiemelt figyelmet kíván fordítani a gyermek- szegénység elleni küzdelemre, és érdemi, európai szintű lépések meghozatalára törekszik a romaintegráció kérdésében. ERŐSEBB EURÓPA A MAGYAR ELNÖKSÉG kiemelt figyelmet szentel annak, hogy az élelmiszer, az energia és a víz köré épülő szakpolitikákat és ezáltal Európát is megerősítse. A közös agrárpolitika felülvizsgálata, a közös energiapolitika megteremtése és egy új terület, az európai vízpolitika kialakítása ezt a célt szolgálja. A vízkészletek megőrzéséről szóló vitával párhuzamosan a magyar elnökség alatt fogadják el a Duna régiófejlesztésére irányuló európai stratégiát is. POLGÁRBARÁT UNIÓ az uniónak a polgárokat mindennapjaikban közvetlenül érintő kérdésekkel is foglalkozni kell. így Magyarország céljai közt szerepel a Stockholmi program végrehajtásának továbbvitele, a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő kibővítésének előmozdítása és az alapvető jogok védelme. Mindemellett a magyar elnökség célja, hogy ráirányítsa a tagállamok figyelmét a kulturális sokszínűségre mint védendő európai értékre. BŐVÍTÉS ÉS SZOMSZÉDSÁG- POLITIKA A MAGYAR ELNÖKSÉG kiemelt célkitűzése, hogy a Horvátországgal folyamatban levő csatlakozási tárgyalások 2011 első félében lezáruljanak. Rendkívül fontos a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítése is, amelynek keretében 2011 májusában Magyarországon rendezik meg a második Keleti Partnerség csúcstalálkozót. Az összeállítás a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült
