Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-18 / 14. szám

2011. JANUAR 18., KEDD 1 DÉL- ÉS NYUGAT-NÓGRÁD Megújul az óvoda Ronthány. Az óvoda felújítására 100 millió forintot nyertek pá­lyázaton - tudtuk meg az ön- kormányzattól. A projekttel kapcsolatban részletes tájékoz­tatást későbbre ígértek az ön- kormányzatnál. Kifosztották a kisteherautót Balassagyarmat Egy helyi férfi tett bejelentést a minap a Balas­sagyarmati Rendőrkapitány­ságra arról, hogy a vállalkozá­suk kisteher-gépjárművével előző este parkolt le a házuk előtti útszakaszon. Reggel pedig észrevette, hogy ismeretlen személyek eltulajdo­nították a négykerekű akkumu­látorát, valamint a raktérből há­rom darab saválló, huszonöt li­teres - szódával teli - ballont és egy szódás rekeszt, összesen ki­lencvenötezer forint értékben. A nyomozók pár órán belül el­fogták a bűncselekmény elkö­vetésével gyanúsítható 19 és 21 éves cserhátsurányi férfiakat, akiket lopás miatt gyanúsított­ként hallgattak ki. A gyanúsí­tottak a bűncselekmény elköve­tését elismerték. Színjátszók toborzása Pásztó. A városi művelődési központ „MI” színjátszó cso­portja általános és középiskolás diákokkal gyarapítaná táborát, aki kedvet érez ehhez az elfog­laltsághoz, február 15-ig jelent­kezhet. A foglalkozásokat dr. Szabó Irén vezetésével havi két alkalommal, csütörtöki napo­kon 14 órától tartják. Készül a költségvetés NÓZSa. Styevó Gábor polgármes­tertől megtudtuk: készül a 2011. évi költségvetésük. Idén nem volt még önkormányzati ülésük, január második felére tervezik. A polgármester úgy fogalmazott, hogy nagyon össze kell húzniuk a nadrágszíjat, hi­szen kemény évek jönnek. Szerkesztőségünk számítógépeit az smart security védi. Ki lehet ügyvéd? Az új év változásokat ho­zott az ügyvédi társada­lom számára is. Hogy a hatályos jogszabályok ér­telmében kiből lehet ügy­véd, azt megtudhatják a következőkben. Fontos ez, hiszen sok múlhat egy jó ügyvéden és ha már szükségünk van rá, érdemes tudni milyen kö­vetelményeknek felel meg az, akire ügyes-bajos dolgainkat rábízzuk. A „jogi útvesztőben” Dr. Szomszéd Károly a Nóg- rád megyei Ügyvédi Ka­mara elnöke segített el­igazodnunk. A nap témája. Az Alkotmánybí­róság álláspontja szerint az ügyvédi tevékenység közjogban (az eljárási jogokban nevesített feladatainak szakszerű ellátá­sát az ügyvédi kamara garan­tálja közhitelesen a jogkereső közönségnek és egyúttal intéz­ményesen garantálja a magán- tevékenység független folytatá­sát. Ebből eredően az ügyvédi hivatás csak köztestületi tag­ként, azaz közjogi intézmény tagjainak lehetséges /22/1994. (IV.16.) AB határozat/. A kötelező ügyvédi kamarai tagság a hivatás gyakorlás elő­feltétele. Az ügyvédi tevékeny­ségre az jogosult, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letet­te. (Üt. 13.§. (1) bekezdés) Ha valaki az ügyvédi pályát vá­lasztja, aláveti magát mindazon szabályoknak, amelyek az ügy­védi foglalkozás kereteit határoz­zák meg és tartalmát érintik. Az ügyvédi foglalkozás meg­választása ezeknek a szabá­lyoknak az elfogadását jelentik. Ezen szabályok nem diszkrimF natívak, az ügyvéddé válás fel­tételei alkotmányosan meghatá­rozhatók. Ezen feltételek, a vál­lalkozás jogát, a foglalkozás sza­bad megválasztásának jogát nem sértik, mivel elvileg min­denki által teljesíthető feltételek és elvileg mindenki előtt nyitva állnak/22/1994 (IV. 16) AB ha­tározat/, nem teszik kizárttá a vállalkozóvá válást. A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltéte­leknek. Ezek a feltételek együttes fel­tételek, bármelyik hiánya eseté­ben meg kell tagadni a kamara tagfelvételt, ugyanakkor ha mindegyik feltétel megvalósul, a tagfelvételi kérelmet teljesíte­ni kell. Ezen feltételeknek azon kérek mező felel meg, aki: • Az európai gazdasági tér­ségről szóló megállapodás­ban részes valamely állam állampolgára; • Jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik, • Magyar jogi szakvizsgát tett, • A Magyar Ügyvédek Bizto­sító és Segélyező Egyesüle­tének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelős­ségbiztosítása van, • Az ügyvédi tevékenység fo­lyamatos gyakorlására al­kalmas irodahelyiséggel rendelkezik az adott kama­ra működési területén, • Nem esik az Ügyvédi tör­vény 13. §. (4) bekezdésé­ben felsorolt kizáró okok alá. • Az Európai Gazdasági Tér­ségről szóló megállapodás­ban részes valamely állam állampolgára. Magyar ál­lampolgár. A megállapodás az Európai Közösséget lét­rehozó Szerződés, amely valamely tagállam állam­polgárának egy másik tag­. állam területén való letele­pedésre vonatkozik. A lete­lepedés szabadsága magá­ban foglalja a gazdasági te­vékenység önálló vállalkozóként történő meg­kezdésére és folytatására vonatkozó jogosultságot. Az Európai Unió tagállamai állampolgárainak lehetőségük van arra is, hogy a mindenkire irányadó feltételek szerint kér­jék felvételüket az ügyvédi ka­marába, teljesítve az Ügyvédi törvénynek a kamarai tagság­hoz előírt összes feltételét. Jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik.- A jogi végzettség Magyaror­szágon szerzett, illetve azzal egyenértékűnek tekintett jogi diplomával igazolható.- Magyar jogi szakvizsgát tett. A magyar jogi szakvizsgá­ra vonatkozó rendelkezéseket a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991.(IV.4.) IM rendelet hatá­rozza meg.- Az ügyvédi tevékenység fo­lyamatos gyakorlására alkal­mas irodahelyiséggel rendel­kezik az adott kamara műkö­dési területén. Az iroda alkal­masságát a kamarák állapítják meg. Az irodahelyiségnek leg­alább 12 m2-nek kell lenni, 2 helyiségből állónak, hogy a ti­toktartás biztosítható legyen. A technikai felszerelést is a kamarák állapítják meg. To­vábbá kell lenni váró és külön WC helyiségeknek. Az irodá­nak olyan bejárati lehetőséget kell biztosítani, ahol az ügy­félnek személyi azonosság iga­zolása nélkül lehet bejutni. Ügyvédi iroda államhatalmi, közigazgatási, önkormányza­ti, igazságügyi és oktatási in­tézmény kizárólagos céljára szolgáló középületben nem engedélyezhető. Az ügyvéd irodája szolgálja az ügyvédi hivatás tekintélyét. Telefonnal és fax-készülékkel kell legyen ellátva. Lakás is szolgálhat iroda céljára. Az aliroda az ügyvéd vagy az ügyvédi irodá­nak a telephelye.- Nem esik az Ügyvédi tör­vény 13.§. (4) bekezdésében fel­sorolt kizáró okok alá. E tör­vényhely legközelebb külön fe­jezetben kerül részletezésre. (A témát folytatjuk holnapi lapszá­munkban) Dr. Szomszéd Károly Ügyvéd a Nógrád megyei Ügyvédi Ka­mara elnöke A mezőgazdasági kutatások központja Gyöngyös. A Károly Róbert Főis­kola Fleischmann Rudolf kutató- intézete az Észak-magyarországi Régió meghatározó nemesítő- és kutatóintézete. Munkája során a régióban főként a szántóföldi nö­vénytermesztéssel foglalkozók számára végez kutatásokat, melynek célja a termelés haté­konyságának növelése, valamint az új hasznosítási irányok meg­határozása. Az intézetet 1918-ban Székács Elemér megbízásából Fleisch­mann Rudolf vezetésével alapítot­ták Vetőmagnemesítő és Értékesí­tő Rt. Anyatelep néven. A Fleischmann Rudolf Kutatóintézet 2000. június 22-től a SZIE Gazdál­kodási és Mezőgazdasági Főisko­lai Karán belül a Gyöngyösi Főis­kolához került, majd a Főiskola önállóvá válásától, 2003 szeptem­berétől Károly Róbert Főiskola Fleischmann Rudolf Kutatóintézet néven folytatja tevékenységét. A korábban indított növényne- mesítési, agrotechnikai, táp­anyag-gazdálkodási és növényvé­delmi kutatások tovább folytatód­nak napjainkban is. A kutatóinté­zet ezeken kívül a környezetgaz­dálkodás, a fenntartható mezőgazdaság felé is új utakat nyitott a kutatásai során. A Kár­oly Róbert Főiskola céljaihoz iga­zodva a kutatóintézetben is folyik energetikai célú fás szárú ültetvé­nyek vizsgálata. A növényneme­sítés területén az őszi és tavaszi árpa nemesítésében a legintenzí­vebb a kutatás, de nemesítési munka folyik a pillangós virágú növényeknél és az őszi búzánál is. Ennek kitűnő alapot adnak a kedvező tájadottságok, a régióra jellemző klímaadottságok és a több évtizedes kutatási múlt, me­lyet a kutatóintézet maga mögött tudhat. A kutatóintézet eredmé­nyes működéséhez igen fontosak az elnyert, eredményes pályáza­tok, a mikromalátázás bevezeté­se, valamint a növényfajták folya­matos minőségének vizsgálata is. A kutatóintézet a kutatási ered­ményeit folyamatosan felhasznál­ja a technológiák fejlesztése so­rán, illetve a partner cégeivel kö­zösen erőteljesen részt vesz a me­zőgazdasági technológiai fejlesz­tésekben és a szaktanácsadási rendszerekben. A legújabb kuta­tási eredmények gyakorlati alkal­mazását is elősegíti a kutatóinté­zet a rendszeres tudományos ren­dezvényein, konferenciáin keresz­tül is, de az agráriumban dolgozók közvetlenül is betekintést kaphat­nak az intézetben folyó kutatások eredményeiről. Megyei Madách-ünnepség Víz alatt nyolcezer hektárnyi szántóföld (Folytatás az 1. oldalról.) És az eloszlásról még nem szóltunk, pedig ennek is nagy a jelentősége egy-egy mezőgaz­dasági szezonban - mondta a szakmai vezető. Január közepét írjuk, a tala­jok telítettek, így főleg a völgy­fenéken alakultak ki vízborítá­sok, a magasabban fekvő terü­leteken, fennsíkokon, völgyhá­takon pedig mintegy újra meg­jelentek, újra buzognak a korábban elapadt források. S mint arról már szó volt, ál­landósult a telítettség, az ünne­pek előtti harminc-harmincöt centiméteres, mostanra már csak foltokban látszó hó bizo­nyos fokig rontott a helyzeten. Bár szerencsénk volt azzal, hogy hideggel érkezett, s nem azonnal, lassan kezdett olvad­ni. Más kérdés, hogy a fagyos, elvizesedett talajréteg miatt csak összegyűlni, elfolyni tu­dott. Fenes Attila jelezte: jelenleg belvízzel borított megyénkben tizenhárom-, tizennégyezer hek­tár. (így volt ez tavaly koranyá­ron is.) Ennek csaknem a fele szántó, s ezen belül meghatáro­zó a kalászosok közül az őszi bú­za aránya: kétezer-ötszáz-há- romezer hektárnyi - ha nem is összefüggően, hanem inkább foltokban - víz alatt van. A töb­bi gyep, rét, legelő, ami azonban a húsmarha tartóknak okoz ko­moly gondot. A víz leeresztése, ahol lehet, szóba jöhet, össze­hangolt belvízvédekezés nincs a megyében, mert nem egybefüg­gő a vízborítás. Szerencsére az Ipoly, a Zagy­va kilépése most nem fenyeget, s hogy ez így is maradhasson, a mezőgazdaság pedig kedvező feltételek mellett indíthasson idén, szárazabb, hidegebb idő­szak kellene a tél további részé­ben és ugyancsak szárazabb idő volna jó koratavasszal is. Balassagyarmat. Január 21-én reggel kilenctől kerül sor a me­gyei Madách-nap rendezvényei­re. A Mikszáth Kálmán Gimná­zium, Szakközépiskola és Szak­iskola nemzetközi Madách- Mikszáth vers- és prózamondó versenyt szervez a hajdani me­gyeháza dísztermében. 14 óra­kor a Köztársaság téri Madách- szobornál koszorúzás követke­zik, ahol Kovács Péter középis­kolai tanuló mond verset. 15 órakor Kirják Miklós festő- és grafikusművész kiállítását nyit­ja meg Szentmártoni János Jó­zsef Attila-díjas költő, a Magyar írószövetség elnöke a Madách Imre Városi Könyvtár galériá­ján. Közreműködik Barát Attila szaxofonon. 15.45-kor a Ma­dách-ünnepség keretében a megjelenteket üdvözli, és a 2011. évi Madách-díjakat átadja Becsó Zsolt, a Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlés- e elnöke. Köszöntőt mond Ha- lász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Az idei kitüntetettek Pándy Pi­roska, a Magyar Állami Operaház magánénekese, illetve Bayer Zsolt író, publicista, szerkesztő. A Hor­váth Endre művészeti díjat Kirják Miklós részére Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere nyújtja át. „Álom-vízió mű” Az ember tragédiájához címmel a váci Fónay-HUMÁNIA- Társulat mutatja be előadását. A drama­turg Kautzky Ervin színművész, a rendező Ruzicska László szí­nész, a Madách Színház tagja. Közreműködnek Banda Ádám Pro Europa, Junior Prima- és Már­ciusi Ifjak-díjas hegedűművész, Barát Attila és Balya András sza­xofonon, Beregszászi Réka és Mé­száros Máté versenytáncosok és Csábi István előadóművész. A műsort Horváth Gabriella vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents