Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)
2010-12-13 / 288. szám
4 2010. DECEMBER 13., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Nyitott órák Bátonyterenye. Nagy-Majdon József, a város polgármestere december 17-én, pénteken 9 és 11 óra között a kisterenyei ügyfélszolgálati irodán, 12 és 14 óra között pedig a városházán tart fogadóórát. Advent a kegyhelyen Mátraverebély-Szentkút Az adventi időszakban XVI. Benedek pápa felhívásához csatlakozva, az általa megfogalmazott könyörgéssel a születendő gyermekekért és szüléikért imádkoznak a ferencesek. Az eddigi alkalmakon, gyertyagyújtásokon, polgári hatóságok képviselői és felnőtt hittanosok is részt vettek, december 19-én 18 órától pedig a füleki ferences közösség tagjaival mondanak imát, gyújtanak gyertyát a szentkútiak. Egy nap a természetért NÓgrádsípek. A természet szereteté- re, egyben védelmére ösztönözte, tanította a helyi keresztény általános iskola és óvoda tanulóit, apróságait az itt nemrégiben megtartott környezetvédelmi nap. Céljairól Szita Zoltánná igazgató úgy fogalmazott: - szerettük volna, ha a gyerekek több tapasztalatot szereznek a körülöttünk lévő világ szépségeiről, és megtanulják, hogy miért is kell óvni a növényeket, az állatokat, a földet és a vizeket. Azt tartottuk fontosnak, hogy elsőként hazánkról gyarapítsák ilyen irányú ismereteiket. Ezért a gyerekek színes előadásokat hallgattak meg Magyarország csodálatos állat- és növényvilágáról, ami egyedülálló Európában. Olyan fajokat mutattak be számukra, amelyek mára már csak országunkban figyelhetők meg - jelezte az intézményvezető. Az előadásokat a Bükki Nemzeti Park dolgozói tartották Harmos Krisztián, és Csernák Szabolcs részvételével. A szavakat tettek is követték: az óvodások és az iskolások fákat ültettek el az iskola udvarára valamint, az iskola feletti hegyen lévő kereszt közelében. Minden elültetett fa emléktáblát kapott. A legkisebbek Ginko Bilobát, az első-második évfolyamosok, vérbükköt, a harmadiknegyedikesek vörösfenyőt, az ötödikhatodikosok lepényfát, a hetediknyolcadikosok diófát tettek földbe. Ezután kézműves foglalkozásokkal folytatódott a nap, az ovisok papírból fakopácsot formáztak, a negyedikesek madáretetőket készítettek ezeket ki is helyezték. A felső tagozatos diákok pedig a globális felmelegedés hatásairól szóló filmet nézték meg. Világörökséggé nyilvánításukat ünnepelték A legfiatalabb hollókőiek műsorral köszöntötték a világörökségi cím adományozásának évfordulóját (Folytatás az 1. oldalról.) mint két évtizedre, kiemelve azt: 199(Mg az állam védnöksége alatt állt a falu, minden jelentősebb fejlesztés állami volt. Az önkormányzati rendszerben eltelt húsz év viszont nagy feladatot rótt a község önkormányzatára: szinte mindent magának kellett megoldania. - Elmondhatjuk, hogy jelentősen fejlődött az Ófalu, a vár, de az Ófaluban a rendszerváltás előtt nagyobb volt az élet. Minden házat laktak, háziállatokat tartottak a hollókőiek. Az az idő sajnos már nem tér vissza, amikor együtt jártunk kapálni a szőlőbe, s valódi élet töltötte meg a falut - fogalmazott a település vezetője, hozzátéve: a turizmus azonban virágzani kezdett, a látogatók száma jelentősen nőtt 1987 óta. Szabó Csaba a 2010-es esztendőt is értékelte: a pályázatok, a jövőnek szóló nagyszabású tervek sok energiát és pénzt emésztettek fel, így jelentősebb beruházás az idén nem történt, ráadásul a tavaszi időjárás is megnehezítette Hollókő életét - Ennek ellenére a programjaink jól sikerültek: mind a húsvét, mind a pünkösd, a bomap, a szüret, bár a válság a turizmusra is rányomta a bélyegét - mondta a polgár- mester, külön megemlítve a település rangos európai elismerését, a francia nemzeti innovációs meg-figyelő intézet Territoria Europe elnevezésű díját, amellyel a helyben élők életminőségét javító önkormányzati innovációs kezdeményezéseket ismerték el, vagyis a településbe befektetett munkát értékelték. A község első embere a „Próbáljon szerencsét Hollókőn!” elnevezésű másfél milliárdos, kiemelt projektről, s a vár további fejlesztésének tervéről is szólt. Idén a Hollókő községért díjat Nagy Ferencné, az egykori idegenforgalmi iroda vezetője érdemelte ki, aki az 1970-es évektől kezdve sokat tett Hollókő turizmusáért. Szintén a Hollókő községért díjjal jutalmazták dr. Székács Anna magyar-japán idegenvezetőt, akinek nagy szerepe van a község japán kapcsolatainak kialakításában. Az ünnepi műsorban a helyi óvodások, iskolások, a fiatalasszonyok tánccsoportja lépett fel, s az ünnepi alkalomra a Hollókőért Közalapítvány által kiadott Hollókői Daloskönyvből a község asz- szonyai adták elő településük szép népdalait RÓLUNK SZÓL BARÁTHI OTTÓ Múzeum: „megőrizve-megújítva ” Élénk érdeklődés kísérte a múze-\ umbaráti kör november végi össze-, jövetelét, amelynek fő napirendje aj kiemelt turisztikai termék- és attrak-j dók fejlesztése c. projekt keretében tervezett múzeumfejlesztési elképzelések újbóli bemutatása és megvitatása volt Itt hasított belém a gondolat, milyen hatalmas gyűjtemény halmozódott fel, értékes szervezet épült ki a nógrádi múzeumok eddigi története során, s milyen alkotó szellemiség munkál ma is „falai” között A megyei hálózat első láncszeme a Nagy Iván által 1981-ben Balassagyarmaton megalapított Nógrád- vármegyei Múzeumi Társulat volt, amellyel kezdetét vette a „múzeumiét”. Az 195(Fben államosított gyűjtemény a Palóc Múzeum nevet kapta, amit ma is visel Salgótarjánban DomyayBéla 1920as évekbeli türelmes tüsténkedése ellenére a város első múzeuma-Nógrád Megyei Munkásmozgalmi Múzeum néven - csak 1959-ben nyílt meg. 1963 tavaszán viszont már megalakult a múzeumbaráti kőris. A múzeum 1980- ban költözött új, ma is otthont adó épületébe, hogy 1990-től már Nógrádi Történeti Múzeum néven működjék Gyűjtőkömbe tartoznak az újkori történeti muzeológia szakágai. 1975-ben megyei alapítású helytörténeti gyűjteményként létrejött Szécsényben a régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkező, mai nevén Kubinyi Ferenc Múzeum, valamint a Pásztói Múzeum, utóbbi a termő szettudományi gyűjtemények befő gadójaként is. A múzeumi szervezet „csak” kerete annak a fejlődésnek, amelynek jellemzője volt a gyűjteménygyarapodás, a funkcióbővülés, a szakmaiság növekedése és a meg újulás-megújítás igénye. Van tehát mit megőrizni, most éppen egy új fejlesztési esély üstökön ragadása mellett is. Erről szólt az említett bemutató és vita is. Többen úgy vélték, olyan beruházásokat- lehet a neve„retro- múzeum”és/vagy turisztikai attrakció is - kell megvalósítani, amelynek során úgy születik új érték; hogy nem pusztul el és le a régi Úgy nő ki a korszerű, hogy megmarad a korhű is-a „megőrizve-megújítva” elv érvényesítésével Az itt élők épülésére és az idelátogatók kedvére. Vonzó látványosságként idecsalo- gatva turisták tízezreit! Végre már! „A megalázott becsület lázadása"- Várostörténeti jelentőségű az, hogy az 1956 december 8-i, a Kövicsesen lévő vasúti híd felrobbantásának helyén emléktáblát helyeztünk el. A világszövetség tavaly decemberben kezdte az emlékállítást azzal, hogy koszorúzott a robbantás helyén - mondta Bottyán Zoltán. a Magyarok Világszövetsége Pásztó és Körzete Csoportjának vezetője, a „A megalázott becsület lázadása” címmel az önkormányzat és a csoport szervezésében pár napja megtartott esemény kapcsán. M.J. Pásztó. Jelezte egyúttal hogy idén október 27-én is emléktáblákat avattak a város főutcájának bizonyos pontjain, s mostantól a vasútállomás épületén szintén tábla hirdeti, mi történt itt 195ó-ban. Bottyán Zoltán jelezte továbbá: a világszövetség előzetes kutatásainak eredményei, dokumentumok alapján nyilvánvaló, s Tyekvicska Árpádnak, a megyei levéltár igazgatójának a rendezvény keretében elhangzott előadása is azt erősítette meg, hogy már oldódik a túlélők, családtagok nyelvét megbénító félelem. .Hozzátette: a mementók segítségével a helyiek és mások is tudomást szerezhetnek arról: a nemzet szabadságharcában miként vett részt Pásztó. Fontosak ezek a lépések, mert az '56-ban történtek összekapcsolják a várost a salgótarjáni eseményekkel. S ugyanígy nagy jelentőségű számukra, hogy Rácz Sándor, a forradalmi munkásmegmozdulások egyik vezéralakja is eljött ez alkalommal Pásztora, és előadást tartott „Nemzeti becsületünk lázadása” címmel. Tyekvicska Árpád eddig be nem mutatott dokumentumok alapján beszélt azokról, akiket elítéltek, kivégeztek a hídrob- bantás miatt. Nagyon értékes, a Geczkó-Alapi perről a lakosság és a családtagok számára eddig nem ismert információkat közölt, számos további kérdést és kutatni valókat vetett fel. A világszövetség eddig hat DVD-n rögzítette a pásztóiak '56- ról szóló visszaemlékezéseit, s ezt a sorozatot folytatni kívánják kiadvány elkészítésével, és DVD megjelentetésével. Bottyán Zoltán szavaival teszik ezt azért, „hogy 1956 ne legyen többé tabu téma és otthon érezhessék magunkat a saját városukban, országukban. Addig ugyanis nem vagyunk szabadok, amíg félünk.
