Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)
2010-12-30 / 302. szám
4 2010. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK ELETMOD Itt van újra a szilveszter! Szinte csak most rögzült sokunkban, hogy 2010-et írjunk dátumozáskor és máris 2011-et kell. Néhány népszokást, receptet megosztunk Önökkel, de utánanéztünk annak is, hogy mit ehetünk, ihatunk ilyenkor és mennyiért. Szja. SzllveSZterHilév. Hatalmas a kínálat és akár már 200 forintért kaphatunk egy kiló virslit. Ezek többnyire szójából és más térfo- gatnöveló' adalékanyagból készülnek, így nem ritka, hogy főzés közben a duplájára nőnek a vízben. A „frankfurti” vagy „bécsi” névvel illetett virslik jó minőségűek, több bennük a hús, és ezt abból is látjuk, hogy főzés közben nem igazán dagadnak meg, de nem is repedeznek szét. Hatalmas akciók vannak szilveszter táján, így most az év közben 2000 forinl/kilogramm körüli virslit megkaphatjuk akár 1000 forintért is. Az egyik legkiválóbb minőségű a juhbeles, amelynek kilónkénti ára most szintén 800-1000 forint. Mustárból is találunk akár 200 forintért is egy nagy flakonnal, viszont a jobb minőségű 400-600 forint. Egy kis üveg torma 120 forint körül van, de találunk 350 forintért is. A drágábban valószínű, hogy több a valódi, reszelt torma mint az egyéb ízfokozó, térfogatnövelő adalékanyag. Koccintsunk az új évre! Ha már ettünk, igyunk is! Ilyenkor többnyire pezsgő, vagy habzóbor kerül az asztalra. A 70-es 80-as évek nagy klasszikusa, az „orosz pezsgő” ismét hódít, ráadásul egyes boltokban már 250-350 forintért kínálják. Az Olaszországból importált, többnyire édes habzóborokat akár 150 forintért is megvásárolhatjuk. Egy jobb minőségű pezsgőt 650 forint/üveg ártól kínálnak az üzletek. Az igazán finom pezsgőből legalább 1400 forint egy palack, viszont az ár felső határa a csillagos ég. Néhány tűzijátékot szilveszter közeledtével hazánkban is lehet engedéllyel forgalmazni. A néphiedelem szerint a hangok és a fények elűzik a rossz szellemeket, ezért kell ilyenkor egy kicsit többet hangoskodni, mint máskor. Műanyag trombiták, anyósnyelvek, cintányérok, dobok és álarcok sokasága hódít, de kedvelt a szerpentin és a póthaj is. A műanyagból, papírból készült apró hangot adó, színes szilveszteri kellékek darabja 50 forinttól kapható. A póthaj legalább 1000 forint, az álarc pedig 250 forinttól kapható. Színes, csillogó hajlakkot 500-600 forinttól kapunk a drogériákban. Hiedelmek és népszokások A mondás szerint ha újév napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent Haviszontlérfi csenget be elsőnek, az éppen az ellenkezőjét jelentheti. Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak, így senki ne álljon neki mosni, vadul takarítani, mert ki sem fog esni a kezéből 365 napig a seprű... Anno, szilveszter éjjelén a hajadon lányok házilag gyúrtak gombócokat, amelyekbe férfineveket rejtettek. Megfőzték, és amelyik először jött fel a víz felszínére, az a fiú lett a jövendőbelije. Persze mindez nem feltétlenül igaz, de jó szórakozás volt. A mondás úgy tartja, hogy újévkor nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. Az ételválasztás is tudatos volt régen, s néhányan még a mai napig ügyelnek rá, hogy például lencsét egyenek január 1-jén. A lencse aprópénzeket szimbolizál, így ha sokat eszünk belőle, akkor nem ürül ki majd a pénztárcánk! Rétest is előszeretettel sütöttek e napon, ugyanis minél hosszabb lett, annál hosszabbra nyúlt a gazdagság. Disznóhúst azért érdemes enni az új év első napján, mert a malac nem csak a szerencse szimbóluma, de a szerencsénket is kitúrja. A hal pikkelye pénzt szimbolizál, viszont a hallal elúszik a szerencsénk, így ne január 1-jén együk, hanem inkább másodi- kán. A baromfi pedig hátrakaparja a szerencsénket, így új év első napján ha babonásak vagyunk, akkor ne fogyasszuk! Ilyenkor kedvelt étel volt már régen is a korhelyleves, a kocsonya és a lencsefőzelék. íme a receptek! Újévi étkek A korhelyleves hozzávalói: 500 gramm savanyú káposzta, 2,5 liter víz, öt babérlevél, 250 gramm füstölt csülök, vagy oldalas, 250 gramm füstölt kolbász, egy citrom leve, só, tejföl. A rántáshoz kell két gerezd fokhagyma, egy közepes fej vöröshagyma apróra vágva, öt evőkanál étolaj, három púpos evőkanál liszt és egy evőkanál piros paprika. Az elkészítése: hideg vízben átmossuk a káposztát Feltesszük a tűzhelyre, a vízzel felengedve, babérlevéllel, felkockázott füstölt csülökkel, füstölt kolbásszal. Addig főzzük, míg puha nem lesz. Ha megputást. Az olajat egy serpenyőbe tesszük, bele a finomra vágott vöröshagymát, megpirítjuk, hozzáadjuk a lisztet. Gyors kavargatás- sal simára keverjük. Levesszük a tűzről, hozzáadjuk az összezúzott fokhagymát és a pirospaprikát. Körülbelül fél deci hideg vízzel simára keverjük. Hozzákeverjük a rántást a leveshez, jól elkeverjük, sózzuk, beleöntjük a citromlevet A kész levest akár tejföllel is tálalhatjuk. Kocsonya: többféle füstölt (sertés) húst, például körmöt, csülköt, fület, farkat - összesen körülbelül két kilót - egy legalább 10 literes fazékban odateszünk főni. (Lehet közétenni nem füstölt húst is!) Hideg vízzel felöntjük, forrásig főzzük majd a levét leöntjük és megmossuk a húst. Ez azért kell, hogy ne legyen sós a kocsonyánk! Újra visszatesz- szük a húst a fazékba, és felöntjük hideg vízzel. Legalább háromszor annyi legyen a víz mennyisége mint a húsé. Ez szemmel látható, nem kell méregetni! Felforraljuk, leszedjük a habot a tetejéről, takaréklángra vesszük és beleteszünk hat-hét babérlevelet, legalább 15 szem borsot, hattíz gerezd fokhagymát, egy közepes fej vöröshagymát. Lassú tűzön legalább hat-hét órán át főzHideg helyen, kamrában, hűtőben tároljuk. Amíg meleg, addig nem tesszük hűtőbe! Minél több a hús, a csont benne, annál előbb megszilárdul. Tetejére csöpögtet- hetünk citromlevet, de pirospaprikát is tehetünk rá. Akár két hétig is tárolható! Lencsefőzelék: fél kiló megmosott és előtte körülbelül két órára meleg vízbe beáztatott lencsét beletesszük a fazékba. Öntünk rá legalább annyi vizet, hogy bőven ellepje. Ekkor öntünk rá még legalább három deci vizet. Beleteszünk öt babérlevelet, ízlés szerint borsot, sót, egy kávéskanál majoránnát, három gerezd összezúzott fokhagymát, egy evőkanál ecetet. Addig főzzük, amíg nem puhul meg a lencse. Vigyázzunk, hogy főzés közben le ne égjen! Ha a víz már nem lepi el a lencsét, akkor forró vízzel pótoljuk. Ha megfőtt, vegyük le a tűzről. Egy kis edénybe tegyünk fel öt evőkanál olajat vagy zsírt, tegyünk bele három-négy púpozott evőkanál lisztet. Kavargassuk, amíg nem lesz csomós a liszt. Vigyázzunk, hogy le ne égjen! Ha levettük a tűzről, öntsük fel egy deci hideg tejjel, kavargassuk, majd öntsük bele a lencsébe. Tegyük vissza a tűzre, amíg összeforr. Sült kolhult, utántöltjük az elfőtt víz- mennyiséget forró vízzel. Még a tűzön hagyjuk, és vele párhuzamosan gyorsan elkészítjük a ránzük és az elforrt vizet nem pótoljuk hozzá! Ha megfőtt, a húsokat feldaraboljuk, tányérokba szedjük és rámérjük a leszűrt levet. bász vagy maradék megpirított virslikarikákkal is tálalhatjuk. Aki pikánsan szereti, az tehet bele még több ecetet is. Rangos elismerést kapott a Károly Róbert Főiskola A tudomány és az innováció területén élenjárókat jutalmazta a NORRIA - Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség. Az észak-magyarországi regionális innovációs díjat kiemelkedő eredménnyel járó fejlesztési projektjeiért kapta a Károly Róbert Kutató- Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. A régióházban megrendezett díjátadón 2010. december 8-án azok részesültek az elismerésben, akik tevékenységük során mindvégig szem előtt tartották a régió gazdasági fellendülése érdekében végzett innovációt. Gyöngyös. Idén is kiosztották az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Tanács által kiírt pályázat elismerését, az északmagyarországi regionáüs innovációs díjat. A testületek döntése értelmében 2010-ben a díjazottak között van a Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. A pályázat benyújtói hangsúlyozták: a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola által 1995-ben alapított Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. számára a kezdetektől fogva fontos, hogy gyakorlati oktatási és kutatási hátteret biztosítson a Károly Róbert Főiskola számára és egyben olyan gazdálkodási feltételrendszert teremtsen, mellyel a verseny- szféra gazdálkodási körülményei közepette is eredményesen tudja a rá bízott humán- és termelői infrastruktúrát működtetni. A nonprofit szervezet tevékenységi területe széles körű, de ki kell emelni a kutatás, a bioenergetika területén a fás szárú energiaültetvények telepítése, a hidrokultúrás kertészeti termelés, a szántóföldi növény- termesztés, az akkreditált laboratóriumi szolgáltatás (talaj, nö- * vény, biodízel, bor), a szállodaüzemeltetés, éttermi szolgáltatás, szőlészet, komplex pénzügy-számviteli szolgáltatás, Észak-Magyarországi Regionális INNOVÁCIÓS DÍJ OKLEVÉL A 2010. évi Észak'Magyarországi Regionális Innovációs Díj p«lyfcntcf>a Károly Róbert Kutató-Oktató Kft. kalkulátor fás és tégy szárú energetikai ültetvények ökonómiai vizsgálatára'1 ctmú projektívei Uxláoö részvételéért. Az Észak-magyarországi Régtó kutatás fejlesztés, az innováció fent mcftoKKt N^RDA ifi >RRI Miskolc, 2010. é»cembw 8. nyomdai szolgáltatás, rendezvényszervezés és pályázatírás tevékenységeket. A tanács nem csak a fejlesztési elképzelést támogatta a díj odaítélésével, hanem a „Zöldenergia-kalkulátor fás és lágy szárú energetikai ültetvények ökonómiai vizsgálatára” elnevezésű projektet is. A tanács célja az volt, hogy a vállalkozások innovációs fejlesztései nagyobb teret kaphassanak. A zöldenergia-kalkulátor tájékoztatást ad arról, hogy amennyiben a termesztés alapvető feltételei, elsősorban a termőhelyi adottságok - főként a talaj- és klimatikus viszonyok - megfelelőek, akkor adott technológia mellett milyen költségek merülnek föl, és milyen bevételre számíthat a termelő. A díj elnyerése bizonyítja, hogy a főiskola a kutatás-oktatás-fejlesztés területén megkezdett útja helyes, eredményes és progresszív.
