Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)

2010-12-30 / 302. szám

2 2010. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Kapitányváltás Bátonyterenyén BátMQftenq«. Váltás történt a bátonyterenyei rendőrkapi­tányság élén: a Nógrád megyei rendőrfőkapitány indoklás nél­kül felmentette beosztásából Bakos Attilát és a kapitányság- vezetői feladatok ellátásával dr. Lengyel Tamást bízta meg - erő­sítette meg lapunk értesülését szerdán Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő Dankóné Nagy Éva közle­ményben tudatta: a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság veze­tője indokolás nélkül felmentet­te beosztásából - 2010. decem­ber 22-i hatállyal - Bakos Attila rendőr alezredest, rendőrségi fő­tanácsost, Bátonyterenye rend­őrkapitányát. A városi kapitány­ság vezetői feladatainak ellátá­sával december 23-tól dr. Len­gyel Tamás rendőr alezredest bízták meg. Dr. Lengyel Tamás a Zalka Máté Katonai Műszaki Főisko­lán végezte tanulmányait, majd 1989-től került hivatásos állo­mányba. A Balassagyarmati Ha­tárőr Igazgatóság szervezeté­ben 1990. augusztusától dolgo­zott, ahol helyi és területi szin­tű vezetői beosztásokat töltött be 2007 decemberéig, a rendőr­ség és a határőrség egybeolva­dásáig. Ezután dr. Lengyel Tamás a salgótarjáni rendőrkapitányság határrendészeti osztályát vezet­te, tavaly decembertől pedig a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság ellenőrzési szolgálatát irányította. 1995-ben elvégezte a rendőrtiszti főiskolát, 2001- ben pedig jogi diplomát szerzett. A jogi szakvizsga letétele után ez évben kriminalisztikai szak­jogász oklevelet szerzett. Eddigi munkáját kiemelkedő szakmai hozzáértéssel, nagy szorgalom­mal és hivatástudattal végezte. Lakóhelyükről írhatnak Rétság. A művelődési központ és könyvtár az elmúlt évekhez hasonlóan pályázatot hirdet ál­talános és középiskolás tanu­lók számára „Ilyennek szeret­ném látni lakóhelyem száz év múlva” címmel. Az írások kéz­írással vagy számítógéppel is készülhetnek. A jeligés pályá­zatok mellé zárt borítékban ké­rik mellékelni a jelige feloldá­sát. Az írásművek leadási ha­tárideje 2011. január 15. Cím: Városi Művelődési Központ és Könyvtár 2651 Rétság, Rákóczi út 26., Pf.: 24. A borászok örökké élnek 2010. szeptember 10-e örökre emlékezetes marad Manusek Béla számára. A Tar­ján vendéglő közismert borász üzemeltetője aznap talán épp' a szüret előtti stressz miatt lett rosszul a tanuszoda szaunájá­ban. Ha akkor nincs ott Pászti István és Csatlós Csaba, talán már a mentők is hiába érkeztek volna ki. A rehabilitációja ha­marosan véget ér, ezért kedden szánhatta rá magát először, hogy megköszönje mindazok gyors segítségét, akik nem en­gedték őt a halálba. A szinte családias összejövetelen jelen volt felesége, Giziké - akinek ugyancsak oroszlán része volt Béla szakszerű orvosi ellátásá­ban - s a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. igazgatója, Pusztáné Belinyák Ágnes is. A két életmentő talpraesettségét nemcsak a házigazda köszönte meg, hanem a kft. vezetője is. E kis történet álljon itt tanulságul mindazok számára, akik ha­sonló helyzetbe kerülnek az életben! Átalakul a közfoglalkoztatás (Folytatás az 1. oldalról.)- Nem beszélhetünk a további­akban közcélú vagy közhasznú foglalkoztatásról?- Nem, ugyanis megszűnnek az eddigi közcélú, közhasznú és a hagyományos központi köz­munkaprogramok, ezek beol­vadnak az új közfoglalkoztatási programba. Régiónkban, 2010- ben havonta átlagosan 24 ezren vettek részt ezekben a foglalkoz­tatási formákban. Az új program indítása január első hetében vár­ható, a december hónap az ön- kormányzatok felkészítéséről a pályázati rendszer ismertetésé­ről fog szólni. Minden megye- székhelyen tervezünk központi tájékoztatókat, a konkrét kérdé­sek tisztázására kistérségi szin­ten a munkaügyi kirendeltségek adnak segítséget az induláshoz. Az új program indításáig a tele­püléseken eseüegesen jelentkező átállás miatti feszültségek enyhí­tésére a decentralizált alaprészen belül forrásátcsoportosítással 207 millió forintot biztosítottunk a ki- rendeltségeknek, hogy legkésőbb 2011. február 28-ig közhasznú foglalkoztatáshoz támogatást nyújtsanak. Ez megközelítőleg 1600 fő két hónapos foglalkoztatá­sának a támogatását fedezi.- Milyen típusai lesznek a köz­foglalkoztatásnak?- 2011-től négy típusa lesz. Az egyik az önkormányzat által szervezett rövid időtartamú - napi négyórás munkaidő - köz­foglalkoztatás. Ennek a célja a települési önkormányzatok köz­feladat-ellátásának támogatása. Az önkormányzat kizárólag bér­pótló juttatásra jogosult, a kiren­deltség által kiközvetített sze­mélyt foglalkoztathat. A foglalkoztatás jellemzői kö­zött felsorolható a munkaidőke­retben is meghatározható napi négyórás munkaidő, a legalább kettő, legfeljebb négy hónap idő­tartam, határozott idejű munkavi­szony keretében; kizárólag a bér­pótló juttatásra jogosultak foglal­koztathatók. A munkavállalók munkabért kapnak, amelynek mértéke a minimálbér, illetve a garantált bérminimum fele. Az önkormányzat egyszerűsített pá­lyázatot nyújt be a kirendeltségre. Az önkormányzat az alábbi tá­mogatást kaphatja: a munkabér és járulékai 95 százalékát, és a dologi kiadások támogatása is lehetséges a foglalkoztatás idő­tartamával arányosan. Vagyis, az önkormányzatnak ötszázalé­kos önrészt kell biztosítani. Az önkormányzattal kötött együtt­működési megállapodás alapján a közfoglalkoztatás történhet ki­sebbségi önkormányzattal, ön- kormányzat által fenntartott in­tézménnyel, önkormányzati ré­szesedéssel működő nonprofit gazdasági társasággal, egyházi jogi személlyel, egyház által fenntartott intézménnyel, vala­mint civil szervezettel létesített munkaviszony alapján is. A másik típus a hosszabb idő­tartamú közfoglalkoztatás támo­gatása. Ennek célja a közérdekű célok programszerű támogatá­sa. Az önkormányzatok, kisebb­ségi önkormányzatok, önkor­mányzat által fenntartott intéz­mények, önkormányzati része­sedéssel működő nonprofit gaz­dasági társaságok, egyházi jogi személyek, egyház által fenntar­tott intézmények, valamint civil szervezetek nyújthatnak be pá­lyázatot közfeladatok ellátására az önkormányzattal kötött meg­állapodás alapján. Elsősorban bérpótló juttatás­ra jogosult és a kirendeltség ál­tal kiközvetített személyt foglal­koztathat az önkormányzat. A foglalkoztatás jellemzői kö­zött van a napi hat-nyolc órás munkaidő, a legalább kettő, de legfeljebb 12 hónap időtartam. A munkavállalók munkabért kapnak, amelynek mértéke a minimálbér, illetve a garantált bérminimum időarányos része. Évente két alkalommal kerül meghirdetésre a pályázati felhí­vás. A támogatást illetőleg el­mondható, hogy a települések hátrányos helyzetével összhang­ban a munkabér és járulékai 70-100 százalékát kaphatják az önkormányzatok. Dologi kiadások tekintetében a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek a támogatás leg­feljebb 20 százaléknak mértéké­ig adhatóak. Harmadik típusként megemlí­teném az országos közfoglalkozta­tási programokat, amelyek célja állami feladatok, országgyűlés vagy kormány által meghatározott programok támogatása, amely­nek keretében álláskereső, vagy bérpótló juttatásban részesülő sze­mély számára teremt munkaal­kalmat, illetőleg biztosít foglalkoz­tatáshoz kapcsolódó képzést Tá­mogatásban részesülhet a közpon­ti költségvetési szerv, a helyi ön- kormányzat, társulásai, az állami feladatok ellátásra létrehozott gaz­dálkodó szervezet, a non-profit gazdasági társaságok, a víztársu­latok és magán-erdőgazdálkodók is, de csak közérdekű feladatok el­látására, mint például turistautak karbantartására. A támogatás a munkabér és járulékok mértéké­nek 100 százaléka, legfeljebb a pá­lyázatban szereplő összeghatárig, legfeljebb 12 hónapig. Dologi ki­adásokra: a foglalkoztatással ösz- szefüggő egyéb költségek a mun­kabér és járuléktámogatás legfel­jebb 20 százalékának mértékéig. 100 fő, vagy afeletti létszám foglal­koztatása esetén a szervezési költ­ség három százalékig terjedhet A negyedik típus a vállalkozá­sok részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatá­sához nyújtható támogatás. En­nek célja a vállalkozások ösztön­zése arra, hogy minél több olyan személy foglalkoztatásában mű­ködjenek közre, akik már tartó­san távol kerültek a munkaerőpi­actól. Kizárólag bérpótló juttatás­ra jogosult és a kirendeltség által kiközvetített személy foglalkoz­tatásához nyújtható támogatás. A foglalkoztatás jellemzője például a teljes munkaidős mun­kaviszony, a legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatás (leg­feljebb nyolc hónap támogatás plusz négy hónap továbbfoglal­koztatási kötelezettség. A mini­málbér, illetve a garantált bér­minimum, azaz a munkabér és járulékainak legfeljebb 70 szá­zalékát kaphatja támogatásként a vállalkozás. Támogatáshoz pá­lyázat benyújtásával juthat a vál­lalkozó. A támogatás folyósítá­sának további feltételei között szerepel, hogy az előző évben rendes felmondással nem kül­dött el munkavállalót és vállalja, hogy a munkaviszony megszün­tetésére a támogatás időtartama alatt nem kerül sor - zárta sza­vait az Észak-magyarországi Re­gionális Munkaügyi Központ fő­igazgatója. Színdarab az iskolában EllÉlWw. A téli szünet előtti napon, az általános iskolában karácsonyi ajándékként a bé­késcsabai Bibuci Színház ked­veskedett a tanulóknak a Pórul járt krampusz című zenés me­sejátékkal, amelyet nagy öröm­mel fogadtak a gyerekek. Az általános iskolában min­den év decemberében - így most is, immár negyedik alka­lommal - kigyulladtak az ad­venti fények, gyertyák és a gye­rekek rövid műsora, megemlé­kezése jelezte a karácsonyi ké­szülődés, várakozás időszakát. Az utolsó tanítási napon közös ünneplésre gyűlt össze az isko­la közössége. A feldíszített fa alá minden osztály letette a sa­ját ajándékát. Egy szép dallal, jelenettel, verssel, zenével, bet­lehemi játékkal kedveskedtek egymásnak ezen a napon. A szülők és a pedagógusok közös dallal lepték meg ünneplőket. Az iskola díszbe öltözött, mé­zeskalács- és fenyőillat töltötte be a tantermeket, karácsonyi rajzok, képeslapok, szalvéták kiállított gyűjteménye és a gye­rekek által készített apró aján­dékok tették még szebbé az ün­nepet. A tanulóknak szaloncu­korral, gyümölccsel kedveske­dett az önkormányzat, a kisebb­ségi önkormányzat, a szülői munkaközösség és Oláh Ferenc vállalkozó. Mosógépből színesfém... BétOHytNU)«. Ismeretlen tettes lefeszítette a minap az egyik emeletes ház közös tulajdonú tárolójának ajtópántját, s eltu­lajdonított egy keverőtárcsás mosógépet, illetve egy gázkon­vektor-burkolatot. Erről az ello­pott értékek tulajdonosa, egy nő tett bejelentést a rendőrség­re, akinek tizenkétezer forint kárt okozott a tolvaj. A rendőri adatgyűjtés során megállapították, hogy a bűncse­lekmény elkövetésével a meglo­pott hölgy szomszédságában la­kó 17 éves fiú gyanúsítható meg­alapozottan. Egyesek látták is őt, amikor az utcán szállította az el­lopott mosógépet. A nyomozók előállították a bátonyterenyei rendőrkapitány­ságra a fiatalkorút, aki kihallga­tása során elismerte a lopás elkö­vetését. A fiú arról is beszámolt, hogy az eltulajdonított tárgyakat színesfémként értékesítette - tá­jékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Apai „örökség" Szécsény. Sümegi Ferenc édesapja mellet, aki ismert, és elismert mező- gazdasági szakember volt Szécsény- ben, az országos hírű termelőszövet­kezet életét irányította, szerette meg a mezőgazdaságot. Az 1980-as évek­ben ő is a termelőszövetkezetben dolgozott, majd a Mol-töltőállomá- son. Az 1990-es évek elején önállósí­totta magát, 1992-ben a mezőgazda- sági vállalkozás mellett döntött. Ele­inte bérelt földeken gazdálkodott. Amikor arra lehetőség adódott, kár­pótlási jegyeken földet vásárolt. Az ezredfordulót követően 150 hektárja volt. Ma a családi vállalkozásban 300 hektárt művel. Kezdetben ki­sebb mértékben állattenyésztéssel is foglalkozott, ma már csak a nö­vénytermesztés a profilja. A 90-es években, az ezredfordulót követő időszakban nagy területen ter­mesztett burgonyát. Ahogy el­mondta, abban az időben érdemes volt vele foglalkozni. A növényvédő szerek alacsonyabb ára miatt ki­sebb volt az önköltség, szabadpia­con is lehetet a termést értékesíte­ni. (Az 1990-es években Szécsény- ből 10-15 burgonyával megrakott teherautó indult a nagyobb váro­sokba, főleg Budapestre, s este a kocsik üresen tértek haza.) Megítélése szerint ma már nem ki­fizető a burgonya termesztése, ezért leállt vele. Napjainkban búzát, kuko­ricát, napraforgót, repcét termel. Gép­parkja korszerű. Arra törekedett, hogy a számára szükséges erő- és munka­gépeket beszerezze. Ezeket a telephe­lyén tárolja. Fia, Roland főállásban, mint fiatal mezőgazdasági vállalkozó részt vesz a családi vállalkozásban. Felesége a férje mellett kezdetben amolyan csendes vállalkozói társ volt. A pedagógus feleség, amikor tehette, besegített a férjének a szervezésbe, ér­tékesítésbe. Felismerte, csak akkor le­het teljes értékű gazdasági társ, ha azt főállásban teljes odaadással végzi, ezért a tanítást 1992-ben feladta. Meg­alakították a Sümegi Agro Kft.-t, amelynek adminisztrációs munkáit ő intézi. A család tudja, hogy a több lábon ál­lás még egy 300 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági szakembernek is biz­tonságot jelent. A mezőgazdasági erő­gépek, teherautók részére üzem­anyagtöltő telepet létesítettek, amelyet tovább bővítettek, egy szép töltőállo­mást hoztak létre, ahol személygép­kocsik is tankolhatnak. Sümegi Tünde 2006-ban a Vállalkozók és Munkálta­tók Országos Szövetsége ügyvezető el­nökségének vállalkozói díjában része­sült. Sümegi Ferenc két cikluson át volt a város önkormányzatának a tagja. Szabad idejében vadászik, s ha lehe­tősége van rá, teniszezik. Szenográdi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents