Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)

2010-12-28 / 300. szám

4 2010. DECEMBER 28., KEDD KÖZÉLET Nagyjából másfél éve kényszerítette tolókocsiba a sceloris multiplex nevű betegség a Salgótarjánban élő, 33 esztendős Schuyer Eriket. Bár az egészség megromlásának ezen válfaja másfél évtizede jelen van a fiatalember életében, ő ma már azt állítja: nem beteg, ez csak egy múló állapot. Nem volt ez azonban mindig így: szabadságának elvesztése miatt tavaly ilyenkor még az életétől való búcsúzás gondolata foglalkoztatta. Csakhogy azóta részese lett egy „missziónak”... Meghagyja másoknak a sajnálatot... Intelmek a kerekesszék jelentette „házi őrizetből” Schuyer Erik immáron egy misszió részese: segíti a rendőrök munkáját és a mozgáskorlátozottak szeretetteljes elfogadását Schveiczer Krisztián Salgótarján. Az izomsorvadás­ban szenvedő Schuyer Erik az iskolásoknak tartott baleset­megelőzési rendezvények tevé­keny részeseként arra próbálja felhívni a hallgatóság figyel­mét, vigyázzunk a legnagyobb kincsre, az emberi testre, an­nak épségére, egészségére. Nem csupán arról van szó, hogy vállalja az egyes rendez­vényeken való, számára fiziká­lisán is megterhelő - lelkiek­ben azonban annál többet nyúj­tó - részvételt. Nem egy, gyengébb lélegzetű tanuló sírta el magát például an­nak láttán, hogy az előadás kere­tében egyszer csak egy baleset­ből hátramaradt - könnyűfém­ötvözetből készült - motorkor­mánnyal kezdik el verni az első ránézésre elesettnek tűnő fiatal­ember hátát.- Arra gondoltam, az általam „Wartburgnak” nevezett kerekes székben ülve így tudnám szem­léltetni a gyerekeknek - mert még a huszadik életévük kör­nyékén járók is azok -, milyen érzésnek kell(ene) megjelenni bennük, amikor látják, hogy va­laki sisak nélkül biciklizik vagy motorozik, biztonsági öv nélkül autózik, netán beköteüen gyer­mekével száguldozik - hangsú­lyozta Schuyer Erik:- Kérem a diákokat, gondolja­nak arra, mit éreztek az engem ért ütések pillanatában, holott azok a gerincvédőnek köszönhe­tően számomra nem fájtak. Mi­nél fiatalabb az ember, annál ke­vésbé lát az események mögé. A tanulók biztos nem gondolták, ez egy általam kért verés volt, pon­tosan a bennük megjelenő féltés, sajnálat miatt - tette hozzá. Erik felidézte azt a kiskorából előásott emléket is, amikor a láz­tól elgyötört testét az édesanyja hűtőfürdőztette. Mivel ez egy múló betegség következtében alakult ki, sajnálatra nem, csak a segítő cselekvésre emlékszik. Most, hogy az élet kerekesszék­be kényszerítette, gyakran éli meg azt az elbizonytalanító saj­nálatot, amely nem hagyja, hogy anyja a kellő erővel ragadja meg - így sokszor visszaejti őt az ágy­ba. Erik nem ítéli el, hiszen szü­lőjét senki sem tanította meg ar­ra, hogyan segítse „házi őrizetre ítélt” gyermekét.- Mindenkit arra ösztönzők, ha mozgáskorlátozott emberrel találkoznak, bátran kérdezzék meg, hogyan segíthetnek rajta, de semmiképpen se sajnálattal közeledjenek felé, hiszen az gá­tol a helyes cselekvésben. A szá­nalom maradjon meg azoknak, akik egy bukósisak felvételével vagy a biztonsági öv bekötésével megőrizhetnék orrukat, fogai­kat, életüket, mégsem cseleksze­nek helyesen. A legtöbbünk úgy gondolja, vele nem történhet baj... - ecsetelte Schuyer Erik. A fiatalember számára visz- szás az önsorsrontók elvárása, hogy közpénzből kezeljék súlyos sérüléseiket vagy milliós költsé­gen mentőhelikopter szállítsa kórházba őket, mint 2002-ben Stohl Andrást, aki súlyos fejsérü­lése és többszörös törései után az újságok címoldalain fogadko- zott: többé se cigi, se pia - erre utóbb belépett a drog is... Eriktől eközben megvonták az injekció­kúrát, amelynek kísérleteiben évekig önként vett részt, vállalva a budapesti kór­házi kezeléseket is.- Az „esélyegyenlő­ség” jegyében szeretnék segíteni a diákoknak, hi­szen pár tízórányi gyors­talpalóval próbálnak majd megtanulni „rob­banómotorral járni”. Vannak köztük, akik ballagási ajándékként kapják a vezetői enge­délyt. Annak előtte én sem érez­tem az energiát, amelyet egy mozgó jármű ad. Ma, az elektro­nikus kerekesszékemben ülve, már a 10-12 km/h sebességet is soknak, veszélyesnek tartom - fejtette ki Schuyer Erik. Nem titkolja, a rengeteg élmény és az új barátok mellett talán az életét is köszönheti a városi köz­gyűlés által az év rendőrének vá­lasztott Bakos Norbertnek, a Sal­gótarjáni Rendőrkapitányság köz- rendvédelmi osztályvezetőjének és Vágvölgyi Zoltánnak, a rendőr­ség civil referensének, a „motoros hittérítőnek”. Az általuk működtetett „Két keréken biztonságban” program rendezvényein való részvétel után ugyanis felkérték arra, hogy a „Suli road show”-ból is vegye ki a részét. Ezzel értelmet kapott a segítséggel élő férfi lé­te: a gyerekek körében is segít­heti a rendőrök és a mozgáskor­látozottak szeretetteljes elfoga­dását. S ha már itt tartunk, Erik a szüleivel töltötte a szeretet ün­nepét. Korábbi „bűnei” egyike következményé­nek tartja, hogy élete párját eddig még nem találta meg. Annak ide­jén ugyanis először a pénz volt számára a leg­főbb értékrend, majd a szép külső volt az ideá­lis nő mércéje. Ma már beérné azzal is, aki elfo­gadja őt, úgy ahogy van. Belátta: a belső szépség a lényeg, minden más múlandó.- Kívánom, hogy senki se csu­pán az ajándékokat keresse és találja meg a karácsonyfa alatt, hanem azt a jóleső tudatot, hogy mindezt szeretettel kapta - zár­ta szavait Schuyer Erik. ■ „Mindenkit arra ösztönzők, ha moz­gáskorlátozott emberrel találkoznak, bátran kérdezzék meg, hogyan segít­hetnek rajta, de semmiképpen se saj­nálattal közeledjenek felé, hiszen az gátol a helyes cselekvésben. A szána­lom maradjon meg azoknak, akik egy bukósisak felvételével vagy a bizton­sági öv bekötésével megőrizhetnék or­rukat, fogaikat, életüket, mégsem cselekszenek helyesen.” Akciódúsabb időszak következik Évzárás a nyugdíjas bányászoknál Évzáró tanácskozását tartotta a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdíjas Bizottsága Salgótarjánban a közelmúltban. Az esztendős munkáról Rákos József, a bizottság elnö­ke adott számot. SalgOtaijáB. Rákos lózsef többek között elmondotta: fontosnak tartották, hogy folyamatos kap­csolatot tartsanak 12 alapszer­vezettel, a szakszervezeti tagok­kal. A bizottsági ülések, az alap­szervezeti taggyűlések mellett rendszeressé tették a heti foga­dónapokat, segítették a szak- szervezeti tagok ügyes-bajos dolgának rendezését. Az idén közel félszázzal nőtt a taglét­szám, a legtöbb tagot Mátraterenyén, Mátranovákon és Karancslapujtőn vették fel. A 60. bányásznap megyei ren­dezvényét Kisterenyén tartot­ták, a megyei, a bátonyterenyei és salgótarjáni önkormányzat­ok támogatásával, több mint 600 ünneplővel. Az alapszerve­zetekben is megülték a bányá­szok ünnepét, Mátraszelén em­lékparkot, Somlyón emléktáblát avattak tisztelegve a bányász­múlt előtt. A hagyományos ezüstgyűrűvel Angyal JenőVizs­lás polgármesterét, Lava)né Dó­ka Éva, Bátonyterenye volt pol­gármesterét és Ágner Gyula az MSZOSZ volt megyei vezetőjét tisztelte meg a szakszervezet. Az 50-60-65 éves hűségéért 186 tag kapott elismerést. Az orszá­gos bányász alapítvány segély­alapjából 32 rászoruló kapott egyszeri segélyt, a me­gyei alapítványból, ame­lyet a tagok tartanak fenn, egymillió forintot fordítottak a rászorulók támogatására és közös rendezvények szervezé­sére. A megyei bizottság, de az alapszervezetek is jó kapcsola­tot ápolnak a szlovákiai Privigye bányásznyugdíjasaival és a füleki nyugdíjasokkal. Évente közösen beszélik meg a szak- szervezeti munka tapasztalata­it a borsodi bányászokkal is. Végezetül Rákos József a kö­vetkező év legfontosabb teendő­it vázolta és bejelentette a két salgótarjáni alapszervezet név­módosítását. Ennek megfelelő­en salgótarjáni alapszervezet és zagyvapálfalvai alapszervezet­ként dolgoznak tovább. Az elnök megköszönte az alapszervezeti vezetők esztendős munkáját, kö­szöntve a feleségeket is türelmü­kért és támogatásukért. Csanádi József a BDSZ alelnöke. elismeréssel méltatta a megyé­ben folyó munkát, kiemelve az új tagok szervezését Jelezte, a 2011- es év várhatóan akciódúsabb lesz. Szólt a kormányzati intéz­kedésekről és arról, hogy a szak- szervezet tiltakozni fog minden olyan megszorítás ellen, amelynek hátrányait többnyire, a munkavál­lalók viselik. Varga Éva, a BDSZ másik jelenlévő alelnöke a szakszerveze­tek összefogására hívta fel a figyelmet, hiszen közösen le­het hatékonyan fellépni a mun­kavállalókat súlytó kormányzati megszorítások, a növekvő mun­kanélküliség ellen. Példaként említette, hogy az egykulcsos, 16 százalékos adó azokat segíti, akik jövedelme 300-350 ezer forint Az ennél kisebb jövedelműek mí­nuszban vannak. Dénes András, a BDSZ Nyug­díjas Választmányának titkára a nyugdíj és adórendszerben be­következett változásokat ismer­tette, szükségesnek tartva az ér­dekvédelmi szervezetek össze­fogását, hogy ne csorbuljanak a szerzett jogok, ne következzék be a nyugdíjasok életminőségé­nek további romlása. Szólt a nyugdíjasok védelme érdekében készült MSZOSZ Nyugdíjas Vá­lasztmánya és a BDSZ program­járól, tárgyalások kezdeménye­zéséről a megvalósítás érdeké­ben. Ott volt a tanácskozáson Gáspár Gyula, az Ormos Szén Kft.'főmérnöke is.-vg­■ Az idén közel félszázzal nőtt a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdíjas Bizottság tagjainak létszáma - a legtöbb tagot Mátraterenyén, Mátranovákon és Karancslapujtőn vették fel. A szimulátor segítségével Erik is megtapasztalhatja a gyorsaságot

Next

/
Thumbnails
Contents