Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)
2010-12-18 / 293. szám
4 2010. DECEMBER 18., SZOMBAT KULTÚRA Mesekönyv a palóc kincsestárból Mesemondót alig-alig lehet már találni. „Az élettől megtörtek, a betegeskedők már nem is fogadtak, csak az egészségesebbek, a derűsebb kedélyűek nyitottak ajtót... Először azt tisztáztam velük, hogy szájhagyomány útján jutottak-e a meséhez, vagy közvetlen olvasmány alapján. Nem vettem szalagra, aki könyvből tanulta a mesét” - írja Nagy Zoltán a „Fanyűvő Jankó - Palócföld meséi és mondái” című összeállításának bevezetőjében. De, hogy mindezek ellenére is volt mit összeszorgoskodnia a nógrádi néprajzkincs e területéről, azt e vaskos, 650 oldalas kötet is bizonyítja. Ez már a kilencedik a mesékkel, tréfákkal foglalkozó könyvei sorában. Korábban ugyancsak ő jegyezte a „Pórul járt szerelme- sek”-et (1987), „A megpatkolt boszorkányát (1987), „Az ikertündérek”-et (1990), „Az aranyhajú lány”-t (1995), „Az elvarázsolt királyfi”-t (1996), az „Angyalbá- rányok”-at (2000), a „Csalóka Péter”-t (2001) is, 2008-ban sikerlistás népmeselexikont -és határozót jelentetett meg és több egyéb témájú - például népdalokat, bányász-és summásdalo- kat tartalmazó - kiadvány is fűződik a nevéhez. Az 1970-es évek végétől összesen mintegy 1500 mesét gyűjtött össze. Több száz meséje a Néprajzi Múzeumban található kéziratban, a teljes anyagot a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár őrzi. Az idén napvilágot látott „Fanyűvő Jankó” az eddigi leggazdagabb tartalmú válogatás Nagy Zoltán gyűjteményéből: 11 állatmesét, 37 tündérmesét, 19 légénFANYŰVŐ JANKÓ meséi « mondái »AfcASSI KM!X> damesét, 11 novellamesét, 7 „ostoba ördög”-mesét, 11 falucsúfolót, 112 tréfás mesét, anekdotát, 12 hazugság- és formulamesét, valamint 130 történelmi illetve hiedelemmondát - összesen 351 szöveget - tartalmaz ebben a sorrendben. E kötetbe is bekerült a „Pórul járt szerel- mes”-ből huszonnyolc tréfa, teli méltatlankodó gyerek A gazda fia jól kijátszotta magát a cimboráival, szürkü- kintve, hogy az a létkor nagy éhesen betoppan könyv Nógrád a konyhára. Meglát az asztalon egy jókora pirítást. Kérdezi az anyját:- Idesanyám, kié az a nagy pirítás az asztalon ?- Ettéd, fiam, ettéd.- Jaj, de kicsi!” (Bócsó István - Karancskeszi, 1977 - közlése a „Tréfák anekdoták” című fejezetből) Nagy Zoltán kötetének borítóján - amelyet Szák András tervezett - Balázs János festménye kapott helyet megyei kiadású és terjesztésű volt, viszonylag kevesen ismerhetik. Nagy Zoltán az elmúlt évtizedekben több mint ötven palócföldi, főként nógrádi falvakban Bárnától Tarig vagy Terényig, de hevesi (például Bükkszék, Felsőtárkány, Pétervására), Pest megyei (Hévízgyörk) és felvidéki (Fülek, Ipolyvarbó) településeken is gyűjtött meséket, mondákat Az egyik legkedvesebb, legjobb mesemondójának a zagyvarónai Gajdár Béfónéf tartja. „Olyan volt, mint Mikszáth hályogkovácsa, nem volt teljesen tisztában istenáldotta tehetségével ” Színesen, tökéletes tájszólásban beszélt s arra is képes volt, hogy mesélés közben prózából versbe váltson. Mások mellett jó meséiének bizonyult a maconkai Szűcs József is, akit a bányában háromszor takart be a kő. Mihály István csordás volt Vizsláson, a hegyoldalakon mondta el meséit. A cserhátsurányi születésű Csizmadia István Nógrádsipeken lett elismert mesemondó: a Népművészet mestere címet is megkapta. Viszont Mravcsik Sándor etesi földművesről a németek filmet készítettek, de itthon nem ismerték. „Sokan voltak a mesélők, mindegyik él bennem” - emlékezik visz- sza Nagy Zoltán azokra, akiktől tanulta, legyezte és megóvta a feledéstől a meséket Benedek Katalin - aki sajtó alá rendezte a budapesti Balassi Kiadónál a „Magyar népköltészet tára” sorozatban megjelent „Fanyűvő Jankó”-t - „mérhetetlenül gazdagénak tartja a Nagy Zoltán által összegyűjtött és közzétett anyagot- Én méhecske módjára csak gyűjtője vagyok annak, amit a palócság az elmúlt évszázadokban néprajzi értékként létrehozott - vallja szerényen a jelenleg Somoskőújfaluban élő hetvenkét éves tanárember, folklorista. Pedig - mint a legújabb, országos kiadású, reprezentatív kötete is bizonyítja - joggal lehet büszke munkásságára, ami nagyobb érdeklődést, visszhangot és elismerést is megérdemelne. Új könyvének fekete-fehér fotómelléklete Homoga /ózse/salgótarjá- ni alkotó nevéhez fűződik. Csongrády Béla Kell-e a rosszgyerek? Meghökkentően bizarr művet, zavarba ejtő produkciót láthatott legutóbb a salgótarjáni színházi bérletsorozat közönsége a József Attila Művelődési és Konferencia- központban Már a cím és a műfaj között is ellentmondás feszül. A Jógyerekek képeskönyve” lágy, lírai hangulatot sugall, a rémvarieté pedig önmagáért beszél. Egész biztos másként, könnyebben emészthető módon is ki lehetett volna mondani: vannak rossz, nehezen nevelhető, bosszúvágyó gyerekek és felelőtlen, sőt gonosz szülők (is). De ennél mellbevágóbban, sokkohelyezi mintegy kicsorbult görbe tükörbe, hogy kiélezze e megoldatlannak tetsző problémakört. De tényleg megoldatlan kérdés ez? Hogyan élünk neveletlenül immár évezredek óta? Tényleg „szét kell szedni alkatrészeire”, el kell pusztítani a nem evő, a tűzzel játszó, az ujjszopó gyerekeket? - kérdezi s utasítja el ezt a megoldást sok, a tradicionális színházhoz szokott publikum. Ugyanakkor azt az igényes, ötletekkel, szakmai bravúrokkal teli munkát, amelyet a mostanság igencsak nívós előadásokat produkáló Örkény Színház Ascher A jelmezek, maszkok is a darab és az előadás különlegességére utalnak lobban aligha mint Julien Crouch, Phelim McDermott valamint a The Tiger Lillies kultuszzenakar által írt és Porti Nagy Lajos által „magyarított” színdarab tette. A szerzők, az alkotók természetesen tisztában voltak, vannak azzal, hogy gyermekáldásra szükség van, mert megannyi örömet okoz s minden megszülető gyermek egy-egy nemzet, de végső soron az emberiség folyamatos létének, továbbélésének alapja, záloga, de nyilván azt is tapasztalták, tapasztalják, hogy a gyermeknevelés nem kis teher, lemondással, gonddal jár s bizony előfordul, hogy nem is éri el a célját A „képeskönyv” ezt a düemmát Tamás rendező irányításával végzett, értékelik és honorálják a szokatlan hatást, a brutális, horrorisztikus effektusokat nehezen viselő nézők is. Érzékelik ugyanis, hogy a társulat kiemelkedő személyiségei - Csujalnwe, Für Anikó, Gálffi László, Hámori Gabriella, Kerekes Éva, Pogány Judit, Széles László - és egyelőre kevésbé ismert tagjai teljes összhangban, egységes stílusban, a felismerhe- tetlenségig agyonmaszkírozottan játsszák el tudatosan eltúlzott, alkalmasint kegyetlen szerepüket a „szvit hóm” langymeleg polgári közegében. QxH Tisztaszoba a múzeumban E címet kéretik átvitt jelentésében értelmezni. Nem arra utal ugyanis, hogy a Nógrádi Történeti Múzeumban kialakítottak egy vendégek látogathatta helyiséget - hiszen ebben az intézményben lényegében minden terem ilyen - még csak nem is arra, hogy valamelyik faluból beköltöztettek egy tisztaszobát, hanem azt a minap megnyílt kiállítást jelöli, amely keretében láthatók azok az alkotások, fotódokumentációk, amelyek az idei, a XV. Cered-Salgótarjáni Nemzetközi Művésztelepen készültek ebben az unikális tárgykörben.- Tisztaszoba E szó által visszarepüljünk a múlt mélyeibe, felidézzük az egymásra rakott párnák tornyait, a bútorok gondos faragását és a nemes egyszerűséggel berenda zett szobákat A hagyomány erejéről van szó, még akkor is, ha maga a tisztaszoba nem változatlan formában él tovább. Korunkban főleg az egyszerűsége illetve a praktikumvésztelep 15. évfordulója alkalmából köszöntötte a művésztelep vezetőit, szervezőit, résztvevőit Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlésének elnöke. Támogatóként is tisztelettel szólt az elmúlt másfél évtizedről s kiemelte: Cered jó példája annak, hogy a kis magyar falvak is lehetnek csodás történések színhelyei, Sánta László festőművészt, a ceredi művésztelep alapító tagját is megihlette a hagyomány FOTÓ: RIGÓ TIBOR ra épülő népi esztétika maradt meg belőle. Ilyenek vannak Cereden is.. .ahol a művészeket egyszerre inspirálta a tér és a hagyomány” - mondta megnyitóbeszédében Somhegyi Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora. A műtanúi. Vígh Annamária, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője ugyancsak elismerően beszélt a ceredi művésztelep sajátosságairól, a kortárs képző- művészetre gyakorolt hatásáról. Sándor Zoltán kulturális főtanácsos, Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala nevében méltatta a jubiláló művésztelep illetve a kiállítás jelentőségét Elmondta, hogy a megyeszékhely is magáénak érzi ezt a szellemi műhelyt és ennek megfelelően törekszik erkölcsileg és anyagilag is támogatni. Czene Árpád, Cered polgármestere örömének adott hangot, hogy a település ösztönző hatással van a művészekre. Ez év augusztusában magyar, szlovák, német és olasz művész kapott meghívást az úgynevezett „tisztaszoba-szimpóziumon”. Barabás Márton, Kmács Ágota, Kontúr András, a Sinkó Istváp-Kalmár István kettős, Szabó György és Szemethy Orsi Budapestet képviseli, Palik Eszter Salgótarjánból, Szemethy Imre Zsámbékról kapcsolódott a művésztelep munkájához, Sara Berti bolognai, Christoph Eckelt berlini, Kosziba Klaudia pozsonyi, JozefSuchoza pedig besztecebányai alkotó. A házigazda Ars Longa Művészeti Egyesület nevében a három alapító, Fürjesi Csaba, Kun Cecília és Sánta László tette le a névjegyét Valamennyi művész egyéniségének megfelelően viszonyult a „feladathoz”: néhányan saját művüket mutatták be az általuk kiválasztott szobában, mások a szobát alakították át saját művé. A Shah Gabriella művészettörténész által rendezett kiállítás - amely január 15-éig tekinthető meg - pedig arra teremt lehetőséget, hogy a közönség is kialakítsa saját viszonyulását a tisztaszobákhoz illetve az azokban illetve azokról készült művekhez, végső soron a tradíció és a művészet egymásra hatásához. -csébéMEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Pontyosan másfél kiló ez a szép karácsonyi hal." Szerencsés nyertesünk: Serfőző TamásnéPásztó, Régivásártér út 5. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. december 22-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. BÁRSONYFEKETE KŐSZÉNFAJTA r_ FILM: ...- SZÖKEVÉNY ÉKSZER ANYAGA CT PINCÉT FÁVAL MEGTÖLT KÉS RÉSZE r GYORS, ANGOLUL r VÁGÓSZERSZÁM r OLYAN, MINT A RÓKA LEVEGŐT FÚJ DÍSZES ZUBBONY AZ EGYIK TUDOMÁNY ALAPTÉTELE GABONÁT NYÁLÁBÓL (TÁJSZÓ) KÖZPONTI SPORT- ISKOLA, R. ISTENNŐ. LATINUL A MARKÁBA ÜT DIVATOS KÖSZÖNÉS STKENYÉR VAJAZÁSA SZEMÉLYED BETÉTI TÁRSASÁG 1 ACÉL ALKOTÓELEME HENGERELTACÉLTERMÉK ÁLLÓVÍZ 2 w BECÉZETT RONALD SZŰKMARKÚ, KRAJCÁROSKODÓ KIRÁLYI ÜLŐHELY SAKKOZÓ (ISTVÁN) I JELE FÖNÍCIAI BETŰ NÉPI HANGSZER TŰZHELY SÜTŐJE LÓVÉ, STEKSZ MEL ...; FILMSZTÁR AUTÓSISKOLA TÁRGYRAG RÓMAI CSÁSZÁR SÉMI NYELV VOLT FORRÁSVÍZ
