Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)

2010-12-14 / 289. szám

2010. DECEMBER 14., KEDD 5 ORSZÁG-VILÁG JOBBAN MEGVISELTE a válság a hazai munkaerőpiacot az uniós átlagnál, pedig amúgy is lenne mit behozni Ösztönzőbb rendszerre van szükség ÁLLÁSTALANSÁG. A munkanélküliségnél is nagyobb gond Magyarországon, hogy sokan tartósan távol maradnak a munkaerőpiactól FOTÓ; BLOOMBERG MUNKAERŐPIAC. Az utóbbi két évtizedben a munkaügyi kor­mányzat erőfeszítéseit nem kí­sérte látványos siker a foglalkoz­tatás terén - állapítják meg a szakértők az Ecostat legutóbbi Bővülő Európa című kiadványá­ban. A különböző hátrányos helyzetű csoportok - talán kicsit túl széles körű, dekoncentrált - segítése (Start program), egyes inaktivitáshoz kapcsolódó segé­lyek visszavágása vagy az időn­ként igencsak kiterjedt közfog­lalkoztatási programok hosszú távon nem hoztak érezhető ered­ményi. Az 1996-os kiigazító in­tézkedések következményei kö­zül egyedül a reálbérek több mint ló százalékos csökkenése lehetett az, amely markánsan emelte a foglalkoztatás szintjét. Számítások alapján egy Bokros­csomag méretű intézkedés hatá­sa meglepően nagyra, akár több százezer fősre is tehető. Ezzel szemben a 2001 -02-es minimálbér-emelés, amely 44, majd további 19 százalékkal emelte a minimális bér reálérté­két, foglalkoztatási szempontból negatív hatásúnak bizonyult. A bérskála alsó részén elhelyezke­dő munkavállalók jelentős részé­ről elmondható, hogy' foglalkoz­tatásuk bérrugalmassága megle­hetősen nagy. Ennek megfelelő­en a minimálbérboom 1,3-2,3 százalékkal (azaz 50-90 ezer fő­vel) vetette vissza a foglalkozta­tást, elsősorban a hátrányos helyzetű térségek kisvállalkozá­sainál. Feltétlenül a pozitív mun­kapiaci hatású intézkedések kö­zé sorolandó viszont az 1998-tól induló nyugdíjkorhatár-emelés - állapítják meg a kutatóintézet munkatársai. Jelenleg a kibővült Európai Unión belül hazánkban a legala­csonyabb a foglalkoztatottsági rá­ta. Magyarország ráadásul azon országok közé tartozik, amelyek­ben a gazdasági válság átlagon felüli arányban vezetett a mun­kahelyek megszűnéséhez. Az EU átlagához viszonyított hátrá­nyunk ennek hatásaként 2010 elejére elérte a 9,1 százalékpon­tot (jelenleg a magyar foglalkoz­tatási arány 54,5, az EU27 átlaga pedig 63,6 százalék). Hazánkban a munkanélkülisé­gi ráta nem kiugróan magas, el­sősorban foglalkoztatási, illetve aktivitási probléma van. A nem foglalkoztatottak túlnyomó része eleve meg sem jelenik a munka­erőpiacon. A munkanélküliek száma a válság alatti erős tőkebe­áramlás eredményeképpen 450 és 500 ezer fő között mozog, ugyanakkor van nagyjából 2,7 millió 15 és 64 év közötti ember, akit nyugdíjazás (27 százalék), is­kolai tanulmányok (33 százalék), gyermekgondozás (11), betegség vagy rokkantság (16), remény- vesztettség miatt vagy egyéb is­meretlen okból (11 százalék) az inaktívak között tartunk számon. A részmunkaidős foglalkozta­tásban a Magyarországon kiala­kult 5 százalékos részarányhoz képest szembetűnő az Európai Unióban mért 20 százalék körüli átlagos arány. Ugyanakkor az is látható, hogy a volt szocialista or­szágok annyira nem előznek meg bennünket: Szlovákiában és Bulgáriában például alacso­nyabb, Csehországban pedig ha­sonló színvonalú a részmunka- idős foglalkoztatás, mégis min­denhol kedvezőbb munkapiaci kondíciókkal dicsekedhetnek. Bár az Ecostat 2008-as felméré­sében a vállalatok 17 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a közeljö­vőben bővíteni szándékozik a részmunkaidős álláshelyeket, az azóta megfigyelt bővülés sokkal inkább a válságra adott válaszre­akció volt, nem pedig koncepció- váltás: a cégek úgy igyekeztek csökkenteni a bérköltségeiken (egyszersmind megtartani a jobb alkalmazottakat), hogy a teljes munkaidősöket hosszabb-rövi- debb időre áthelyezték részmun­kaidőbe. Mivel a költségek nagymér­tékű csökkentése elsődleges volt és jórészt a létszámcsök­kentés által realizálódott, a sze­lekciónak áldozatul eső embe­rek óriási tömegben lettek munkanélküliek vagy inaktí­vak. Részben e mechanizmus­nak köszönhetően nemcsak a foglalkoztatottak létszáma, de összetétele is viharos sebesség­gel változott meg. Az új, első­sorban a szolgáltatások terüle­tén képződő munkahelyek is leginkább az iskolázottabb munkavállalókat részesítették előnyben, ez tovább nyitotta a foglalkoztatási ollót. A problémára részleges meg­oldást jelenthetne, ha sikerülne régi típusú munkahelyeket meg­őrizni vagy létrehozni, elsősor­ban az egyszerű tevékenységeket végző egyéni vagy mikrovál- lalkozásokat. A vállalkozásnak azonban Magyarországon nin­csenek meg a hagyományai: az üzleti véna és az induló tőke hiá­nya miatt ez a szektor erősen csökevényes maradt. Ráadásul, mint tudjuk, a meglévő kisszá­mú egyéni vállalkozó jelentős há­nyada is kényszerből került ebbe a státusba. Valószínűleg szintén hatásos lenne a jelenleg meglehetősen szerteágazó, elaprózott foglalkoz­tatási támogatásokat egy-két ki­emelt célra összpontosítani. Az alacsony termelékenységűek bérköltségének csökkentése, a szintén számukra létrehozott célirányos átképzések és a mun­kahelyre utazás támogatása, a bölcsődei férőhelyek számának növelése például olyan célok le­hetnek, melyekre akár mások ro­vására is érdemes pénzt átcso­portosítani - összegzi a tanul­mány. VG j FOGLALKOZTATÁS VÉGZETTSÉG SZERINT (százalék) Forrás: Ecostat 1997 2000 2003 2005 2008 Alapfokú 28,3 29,1 28,4 28,0 27,2 Középfokú 65,6 66,7 66,6 64,9 63,3 Felsőfokú 81,5 82,0 82,4 82,5 79,5 HÍREK Önkéntesek Püspökszilágyi. Készen állnak az első önkéntes tartalékosok, hogy januártól átvegyék a kiemel­ten fontos katonai objektumok őrzését; egyelőre mintegy kétezer ember jelentkezett az őrzés-vé­delmi feladatokra - mondta Simicskó István hon­védelmi államtitkár hétfőn püspökszilágyiban. A helyi kiképzőbázison tartott bemutatón - amelyet az Országgyűlés honvédelmi és rendé­szeti bizottsága kihelyezett ülés keretei között tekintett meg - az államtitkár elmondta: ez a 2049 ember eddig is elsősorban őrzés-védelmet ellátó civil munkavállalókból került ki, akik így a honvédség állományába kerültek. Csak a Fidesz támogatja Budapest A Fidesz nem talált támogatóra a frak­ciók körében azon kezdeményezéséhez, hogy már hétfőn megkezdődjön a parlamenti vitája annak a javaslatnak, amellyel a fideszes Rogán Antal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság el­nökének rendeletalkotási jogát az alaptörvény­be emelné. Az előterjesztés tárgyalását ennek ellenére megkezdik a képviselők, miután a Ház egyszerű többséggel szavazott az ezzel kiegészí­tett napirendi javaslatról. A kormány egyelőre még nem tárgyalta, de várhatóan nem támogat­ja Rogán Antal alkotmánymódosítási javaslatát - mondta Navmcsics Tibor. Merénylet Stockholm. Egy svéd ügyész szerint a rendőrség „98 százalékig” biztos abban, hogy a 28 éves Taymour Abdel Wahab svéd állampolgár volt az, aki szombaton öngyilkos merényletet követett el Stockholmban. Tornas Lindstrand ügyész hétfői közlése szerint a férfi közel-keleti gyökerű, és 1992 óta svéd állampolgár. Mint mondta, Abdel Wahab volt a bejegyzett tulajdonosa annak az autónak, amely felrobbant röviddel az öngyilkos detonáció előtt. Ő maga a testére szerelt és háti­zsákba helyezett robbanószereket hozta műkö­désbe. Az ügyész szerint valószínűleg volt egy segítőtársa is. A Daily Telegraph című brit lap úgy tudja, hogy Abdel Wahab Bagdadból érke­zett Svédországba, onnan pedig Nagy-Britanniá- ba ment tanulni. Történelmi csúcs Budapest Emeli bruttó 4-4 forinttal a 95-ös ben­zin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt., és ezzel új történelmi csúcsot érnek el az árak - értesült piaci forrá­sokból az MTI hét­főn. A benzin átlag­ára 357-358 forint­ra, a gázolajé pedig 345 forintra emel­kedik. A Mol a múlt héten bruttó 8, illetve 6 fo­rinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj literen­kénti nagykereskedelemi árát. Az idén január­ban a 95-ös átlagára még csak 317 forint volt, a gázolajé pedig 297 forint. Az autósok 30 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak kutaknál. EU: kevesebbet utaltak haza tavaly a vendégmunkások Brüsszel. A válság rányomta a bélyegét a kül­földön dolgozó vendégmunkások hazautalása­ira is - derül ki az Európai Unió statisztikai hi­vatalának hétfőn ismertetett adataiból. A kül­földön dolgozók a válságot megelőző időszak­ban évről-évre mindig többet utaltak haza szü­lőhazájukba, tavaly azonban megtorpant ez a folyamat: 30,3 milliárd eurót küldtek az ott­hon maradottaknak, 7 százalékkal kevesebbet a 2008. évi 32,6 milliárdnál. Az adat az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli utalásokat egy­aránt tartalmazza. A legtöbbet a Spanyolor­szágban dolgozók küldték haza tavaly, több mint 7 milliárd eurót, ami az összesnek a 22 százaléka. Keller László: nem éltem vissza Budapest Keller László az ügyészségről kiszi­várogtatott információkra reagálva kijelenti, hogy sem közpénzügyi államtitkárként, sem országgyűlési képviselőként nem élt vissza hatalmával, hivatása gyakorlása során a köz­élet tisztasága iránti elkötelezettsége vezette - közölte az MTI-vel hétfőn az MSZP. A kom­müniké emlékeztet arra: Keller Lászlónak az ügyészség által kifogásolt tevékenysége arra irányult, hogy derüljön fény az ingyenes va­dászatokon, és az esetleges törvénytelen tró­feabírálatokon keresztüli közvagyon megká­rosításra. Keller László meggyőződése, hogy legkésőbb a bírósági eljárás során bebizonyo­sodik, hogy a személyét érintő vádak megala­pozatlanok. Nyert a Szabadság híd Budapest Tizenhat jelentkező közül idén a buda­pesti Szabadság híd nyerte az Auroralia-díjat, amellyel minden évben a fenntartható, energia- takarékos és tetszetős közvilágítást felvonultató városok legjobbjait jutalmazzák. A városi közvi­lágítás fejlesztésére törekvő közösségeket, a köz- világítási szakembereket és az iparág képviselő­it tömörítő LUCI (Lighting Urban Community International) szervezésében létrehozott Auroralia-díj második helyezettje Genf, harma­dik pedig a hollandiai Tilburg városa lett - tu­datta az MTI-vel a Szabadság híd világítását fej­lesztő Tungsrójm-Schréder ZRt. Akvarellek tárlata LOSOIIC. A X. Akvarell Triennálé ünnepélyes megnyitóját december 15-én, 16 órakor tartják a Nógrádi Múzeum és Galériában. A nemzetközi versenyszemle, amelyet 1983 óta rendszeresen megrendeznek, a szlovákiai és külhoni akvarell- festészetet hivatott bemutatni. A rendezvény egyben emléket állít annak a gazdag akvarell- művészeti hagyománynak, amelyet a múltban a Felső-Nógrád területén élő és működő képzőmű­vészek hoztak létre. Mint megtudtuk, az eddig megrendezett kilenc évfolyamon Szlovákiából, Csehországból, Magyarországról, Lengyelor­szágból, valamint Ukrajnából, Észtországból és Hollandiából is érkeztek művek. Foglalkozta a régióban H foglalkoztat 1 1 munkanélki Magyarország Szlovákia Szlovénia Csehország Lengyelország Románia Bulgária EU27 tási helyzet (2010.1. név, százalék) 3ttak tartósan liek munkanélküliek* 11,9 15.2 7.3 8,2 10,7 8.4 10.2 10,2 43.7 58,1 35.7 35.8 27,4 31.7 41.8 36.8 * A munkanélkülieken belül. Forrás Ccostai, ksh

Next

/
Thumbnails
Contents