Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)
2010-11-11 / 261. szám
2 2010. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK ÉSZAK- ÉS KELET-NÓGRÁD Pályaválasztási előadás Karancsság. Az endrefalvai, a magyargéci és a helyi iskolások jelenléte mellett egy aktuális témát boncolgató, pályaválasztási előadást tartottak a helyi L István Általános Iskolában a napokban. A konferencia célja volt a végzős tanulók látókörének tágítása a továbbtanulást és pályaválasztást illetően és az esetleges egészség- ügyi alkalmasságot kizáró okok, betegségek megismertetése. Neves előadókat, szakembereket hívott meg az iskola diákönkormányzata: jelen volt dr. Angyal István körzeti háziorvos, Dudok Györgyné szaktanácsadó, valamint Angyal László, a Borbély Lajos szakközépiskolából. Mint megtudtuk, az előadóknak köszönhetően a konferencia előzetes célkitűzése teljes egészében megvalósult „Lógós mese” volt a rablás Safetári«. Egy 15 éves helyi fiú azzal fordult a minap, a délelőtti órákban a rendőrökhöz, hogy kirabolták őt. A diák azt állította, hogy az iskolája előtt két személy megszólította, cigarettát kértek tőle, majd amikor nem adott, ütni-rúgni kezdték a fejét. A férfiak átkutatták a zsebét és elvették a bankkártyáját az irattárcájából. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a fiatalember nem lett bűncselekmény áldozata, csak azért találta ki ezt a „mesét”, hogy leplezze az iskolából való távollétét. A tanuló sérülései akkor keletkeztek, amikor átmászott az intézmény kerítésén. - A salgótarjáni rendőrkapitányság megteszi a hatóság félrevezetése miatt a szükséges intézkedéseket a fiatalemberrel szemben - tájékoztatta lapunkat Kiss Andrea, a rendőrség sajtóügyeletese. Sok a baleset •MEtoMMfpi MQft. Információink szerint kiugróan sok baleset volt az elmúlt héten a megyében, ami köszönhető talán a frontoknak is. A balesetek összesen több mint 120 ezer euró kárral jártak. JEGYZŐI a: iia.tft LET A MEGYEHÁZÁN Salgótarján, jegyzői szakmai-koordinációs értekezletet tartottak szerdán Salgótarjánban, a megyeházán. A rendezvényt dr. Nagy Zsuzsanna, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője nyitotta meg. A résztvevők tájékoztatást kaptak például a magyar közigazgatás középszintjének átalakításáról, valamint az integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakításáról és működéséről. Szó esett továbbá - többek között - a törvényességi ellenőrzési jogkör visszaállításáról, a vis maiorral kapcsolatos tevékenységről, illetve a Magyar Állam- kincstár és az önkormányzatok közötti aktuális feladatokról. (Bővebb információ későbbi lapszámunkban.) Adakoztak az új ablakokra Bukta Norbert bemutatta eddigi munkáit a közönségnek fotó: hüvösi csaba SwtKiskWijfahi Mint arról már korábban hírt adtunk, a település római katolikus templomának üvegtéglákból készült ablakait festett, díszes ablakokra szeretnék cserélni. Összesen 10 ilyen nyüászáróra lesz szükség. Tomka István lapunknak elmondta: minden bizonnyal hosszú folyamata lesz a cserének, ugyanis nem csak pénz kell hozzá, hanem jó szakemberek összehangolt munkája is. Jótékonysági rendezvénnyel kezdték el a gyűjtést az ablakokra, ahol vasárnap 80 ezer forint jött össze. Tomkától megtudtuk: az ablakok ára változó, függ az anyagoktól, például a festékektől, így egyelőre nem tudják, hogy mennyibe fognak majd kerülni? Annyi biztos, hogy olyanokat szeretnének, amelyek egy részét nyitni le■ A jótékonysági rendezvény nagyon nagy lépés volt a nemes cél felé. hét, ugyanis néha most is problémát okoz a templom szellőztetése, mert az üvegtéglák nem nyithatók. Bukta Norbert festőművész elmondta: ő a templomfestészet bizonyos részét műveli, a felesége pedig üveggel foglalkozik. Az alkotó szerint a jótékonysági rendezvény nagyon nagy lépés volt egy nemes cél felé és továbbra is segít, amiben csak tud, ha ez a templom javát szolgálja. Tomka István közölte: valószínű lesz még hasonló rendezvény, de addig is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az első ablaküveg vázlatát, amely témája a Nagyboldogasszony. A további ablakok terveire várják a hívek ötleteit, javaslatait. Az első téma adott volt, mert ugye a templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, viszont a • többi témája még kérdéses. A munkálatokba szeretnének bevonni több salgótarjáni szakembert is. Üdvözöl Amerika! Városi egészségnap Salgótarján. A Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete november 15-én a Café Freiben rendezi meg a városi egészségnapot, „Egészségben, harmóniában önmagunkkal” mottóval. A résztvevőket 9.30 órakor dr. Horváth Emilné egyesületi elnök köszönti, ezután Eötvös Mihály alpolgármester tartja megnyitóját. A rendezvénnyel kapcsolatos szakmai bevezető gondolatait dr. Ferkó Attilla mondja el, majd előadásokat hallgathatnak a jelenlévők az emberi szervezet védekezőképességé-nek erősítéséről, a különböző terápiákról, az egészségmegőrzés és a mozgáskultúra fejlesztésének lehetőségeiről, a csontkovácsolás eredményeiről. A délelőttöt az IMPRO Színpad bemutatója és jóga zárja. Á továbbiakban ételbemutató és -kóstoló várja az érdeklődőket. Erdei közmunka KmaC&pPi. Tíz közmunkás erdőtisztítási és -fiatalítási munkálatokat kezd pár nap múlva az Ipoly Erdő Zrt. és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat összefogásával. A hulladék fát szétosztják majd a rászorulók között. Az erdészeti közmunkát próbajelleggel indítják, amennyiben beváltja a hozzá fűzött reményeket, rendszeressé fogják tenni. Ubanagyhatalom is lehetnénk! (Folytatás az 1. oldalról.) A feldolgozott szárnyasokat, a libahúskészítményeket egyébként német exportra viszik. Ami pedig a tojásszezont illeti, gondos tápetetés mellett nemsokára kezdődik, ugyanis, mint Simon István elmondta, karácsonyra már szeretnének szedni, a szedés aztán eltart június első hetéig. Ebben az időszakban négy-öt emberrel többet tudnak foglalkoztatni. Számításba véve azt, hogy tizennyolcezer libája van most tájékunkon a hajdúsági üzemnek, s egy tojó három-négy tucat tojást is produkálhat egy- egy szezonban, lehetnénk akár libanagyhatalom is! (Mj.) A legtöbben közülünk Amerikát a rengeteg túlsúlyos emberrel, az állandóan hamburgert reggeliző, ebédelő, vacsorázó társadalommal azonosítja. Pedig ettől sokkal, de sokkal több és érdekesebb. Szeptemberben 16 társamnak és nekem megadatott az a lehetőség, hogy 10 napot töltsünk „a valóra váltható álmok országában”. Megismerkedtünk az amerikai kultúrával, bepillantást nyerhettünk az ott élő emberek mindennapjaiba. Ugyanis ez az utazás egy csereprogram keretében történt, ami már évek óta működik az egyik jó hírű chicagói középiskola és a Bolyai János gimnázium között. Hogy milyen az élet a tengerentúlon? Teljesen más, mint Európában. Megdöb- benten láttam, hogy az emberek mennyire közvetlenek, mosolygósak és mindig van egy-két kedves szavuk a másikhoz. Sajnos néhány rossz dolgot is tapasztaltam az emberi kapcsolatok terén: nagyon népszerű a multimédiás telefonok használata, ami önmagában nem is lenne baj. Ám az emberek folyton-folyvást sms-eznek, ahelyett, hogy személyesen találkoznának. Ezeken kívül még ezernyi dolgot tudnék felsorolni, mert teljesen testközelből láthattuk az átlag amerikai életét, hiszen mindenki egy-egy családnál volt elszállásolva. A cserekapcsolatban részt vevő középiskola diákjai nagyon örültek a más földrészről érkezett vendégeknek és nagy örömmel vezettek körbe minket városukban. Hét végén izgalmas programokat szerveztek nekünk, délutánonként összejöveteleket rendeztek, étterembe vittek hogy kipróbáljuk az igazi amerikai ízeket. Az egyik délutánra egy mozilátogatást terveztek, míg máskor bowlingozni mentünk. A partnerek ezerféle kulturális, vallási és nemzetiségi csoporthoz tartoznak. Van olyan aki a családjával Ukrajnából költözött az államokba még egyéves korában. Találhatunk közöttük afroamerikait, mexikói származásút vagy kolumbiait. Az én cserepartnerem apukája svájci születésű, az anyukája pedig Kína szülötte. Ebből is kiderül, hogy milyen sokszínű az amerikai nép. Csoportunk önállóan látogatott el tudományos múzeumba, ahol érdekes fizikai és kémiai kísérletek szemtanúi lehettünk. Láthattunk hatalmas dinoszauruszcsontvázakat és múmiákat a Field Múzeumban, jártunk Chicago népszerű akváriumában, ahol sokféle vízi élőlényt figyelhettünk meg testközelből és még egy delfinshowra is hivatalosak voltunk. A planetáriumban pedig az űrkutatást ismertük meg jobban. A város mindenkit lenyűgözött. Hatalmas felhőkarcolói többünket ámulatba ejtettek. A végeláthatatlan Michigan-tó, inkább hasonlít egy tengerre, a betondzsungelt itt-ott zöld parkok tarkítják - bennük mókusok szaladgálnak - s ahol jó idő esetén az emberek a füvön heverésznek. Chicago második legmagasabb felhőkarcolójának tetejéről is szemlélhettük a gyönyörű várost, a látvány felejthetetlen. Kedvenc programom a biciklitúra volt, a „kétkerekes” utak során nevettem a legtöbbet és éreztem magamat a legjobban. Az igazi amerikai dolgokat sem hagytuk ki. Az egyik este egy base- ballmeccsen jártunk, ahol egy chicagói és egy bostoni csapat játszott. A játék kicsit unalm ásnák tűnt, talán mert nem nagyon ismertük a szabályokat, de a hangulat annyira magával ragadó volt, hogy már szinte amerikainak éreztük magunkat. Ha sport, akkor meg kell említenem, az iskola amerikaifoci-csapa- tának meccsét. Ez ugyan csak este volt, de a szurkolás jóval a játék kezdete előtt elindult. Itt igazából az együttlét számított, s hogy mindenki nagyon jól érezte magát. Felejthetetlen napokat töltöttem Chicagóban, ezért tanácsolom mindenkinek, ha teheti, utazzon az államokba és tapasztalja meg saját maga azokat a furcsa, de jó dolgokat. Ki-ki egyénileg is megteheti ezt, érdemes azonban élni a csereprogramokkal, mert életre szóló barátságokat adhat és fejleszti a nyelvtudást. Visszamennék még... Rónay Boglárka, 11. c Hogy milyen az élet a tengerentúlon? Teljesen más, mint Európában.
