Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)
2010-11-30 / 277. szám
2010. NOVEMBER 30., KEDD 5 GAZDASÁG EU jóslatok Brüsszel A gazdasági növekedés fokozatos javulását prognosztizálta Magyarország számára hétfőn kiadott féléves gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság, amely ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az államháztartás hiánya jövőre ismét emelkedni fog. A brüsszeli előrejelzés szerint idén 1,1, jövőre 2,8, 2012-ben 3,2 százalékos növekedés várható. A bruttó hazai össztermékhez (GDP) mért deficit idén 3,8, jövőre 4,7, 2012-ben 6,2 százalék lesz az előrejelzés szerint. A bizottság várakozásai szerint jövőre megkezdődik a munkanélküliség lassú csökkenése (idén 11,1, jövőre kerek 11,2012-ben 10,3 százalék), és kisebb lesz az infláció is (idén 4,7, jövőre 3,9, 2012-ben 3,7 százalék). Széchenyi Pihenő Kártya Budapest Várhatóan már a jövő szezonban használható lesz a Széchenyi Pihenő Kártya, amelyet szálláshely és egészségmegőrző szolgáltatásoknál, valamint vendéglátásnál lehet használni - mondta Horváth Endre turizmusért is felelős gazdaságfejlesztési helyettes államtitkár sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Elmondta: 300 ezer forintig adható a munkavállalóknak. A kártya ló százalékos szja alá esik. A jutalék 1,5 százalék, amelyből a rendszer üzemeltetését fedezik majd. A helyettes államtitkár elmondta: várhatóan a következő napokban elkészül a Széchenyi Pihenő Kártyáról szóló kormányrendelet tervezete. Gazdasági élénkülés BrÖSSZí Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint az unióban folytatódik a gazdaság élénkülése, de az egyes tagállamokban várhatóan továbbra is egyenetlen marad a fejlődés. A GDP 2010-11-ben körülbelül 1,75 százalékkal, 2012-ben pedig körülbelül 2 százalékkal nő. A tavaszi előrejelzéshez képest ez erre az esztendőre jelentős javulást jelent. Mindazonáltal „a lanyhuló globális környezet és a költségvetési konszolidáció kibontakozása közepette a gazdasági tevékenység várhatóan visszafogottabbá válik az évvége felé és 2011-ben, de az erősödő magánkeresletnek köszönhetően 2012-ben újra fellendül” - olvasható az uniós végrehajtó testület dokumentumában. Nyugdíjviták Budapest A Stabilitás Pénztár- szövetségnek nincs joga arra, hogy maradásra biztassa a magán-nyugdíjpénztárak tagjait, de előbb a törvényjavaslat elfogadását próbálja megakadályozni, majd ha ez nem sikerült, akkor magyar és nemzetközi jogorvoslatokkal él - mondta Bába Julianna a szervezet elnöke egy interjúban. A parlament előtt lévő, és a magán - nyugdíjpénztári tagokat az állami nyugdíjrendszerbe átvivő törvényjavaslat elfogadásáig a Stabilitás Pénztárszövetség annyit tehet, hogy megkísérli megakadályozni azt, hogy a javaslatból törvény legyen. Magyarország számára a magyar agrárium stratégiai értékű tényező volt és marad, amely stratégiai értékű változtatások előtt áll. Megítélésem szerint az EU Közös Agrárpolitikájára is a fenti kettősség jellemző - stratégiai jelentőségű és stratégiai értékű változtatások előtt áll 2013-2020-as évek reformelképzeléseit ismerve. Rendkívül fontos, hogy az EU Közös Agrárpolitikai Koncepciója alakításának vitájában milyen magyar nemzeti agrárérdekek érvényesítéséért teszünk erőfeszítéseket. Sajnos az elmúlt húsz évben nem került kidolgozásra - választási ciklusokon átnyúló - magyar nemzeti agrárstratégia. Ezt a feladatot mielőbb el kellene végezni, mert nemzeti stratégiai kérdés, s amelynek egyéni, családi és nemzeti értelemben és mértékben tartós következményei lesznek, pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt. Az idő rendkívül sürget! A Nógrád Megyei Hírlap három részes sorozatnak adott helyet a magyar agrárjövőről. Gondolatok a magyar agráijövőért (llLrész) A nemzeti agrárprogram egyik fontos eleme a geotermikus energia többcélú hasznosítása, mindenekelőtt a gyógy-ide- genforgalomban kínálkozó lehetőségek kiaknázása kell, hogy legyen. A vidék gyógy-idegen- forgalmának jelentős fejlesztésén túl a kertészetben, az állat- tenyésztésben és egyéb szolgáltatási területeken történő felhasználását a tervcélok sorában kiemelten kell kezelni. A megújuló energiaforrások mielőbbi hasznosítását, nemzeti feladataink rangján kell kezelni. Magyarországon a földtulajdon nemzeti, stratégiai érték, melynek védelme kötelesség! A nemzeti agrárprogramban az állam szerepét egyértelműen meg kell határozni. A termelés és a piac egyensúlyának szabályozásából, biztosításából az állam nem vonulhat ki. A mezőgazdasági termelés és a piac tartós egyensúlyának biztosítása érdekében államilag finanszírozott és ellenőrzött banki, pénzügyi rendszerek létrehozása elkerülhetetlen. A nemzeti agrárprogramban meghatározó jelentőségű a korszerű agrárkutatás és agrároktatás. A magyar agrárkutatás és -oktatás, az agrárszakember-képzés európai uniós mércével mérve kiállta és még most is kiállja az összehasonlítás próbáját. Az Európai Unióhoz szervesen hozzátartoznak a mezőgazdasági termelők önszerveződő és az agrárszabályozáson belül kiemelkedő mértékben támogatott érdekérvényesítő szövetkezések, amelyek többségükben termelői érdekeltségű élelmiszer-feldolgozók és nagykereskedelmi szervezetek (pl.: vágóhidak, tejfel- dolgozók, hűtőházak). Az új típusú szövetkezések szervezéséhez és azok hálózati rendszerének kiépítéséhez és fejlesztéséhez az állami segítség nélkülözhetetlen. Az állam gyorsító segítségére nagy szükség van, hiszen a termékpályás szövetkezések kiépítéséhez nemzeti agrárintézmények hiányoznak. A szövetkezetek szerepére vonatkozó korábbi szemlélet- mód és gyakorlat koncepcionális megváltozásáról van szó, amely csak következetes, tényekre alapozott, meggyőző munka révén érhető el. A szövetkezés kereteiben a termelők egyéni vállalkozásai mindvégig megőrzik tulajdonosi, szervezeti önállóságukat, s a szövetkezeti vállalkozás mindig üzemszervezési vagy piaci előnyök megszervezéséért folyik, a tagok önálló vállalkozásának, vállalkozási sikerességének előmozdítása érdekében, vagyis költségeiket meghaladó árbevétel biztosításáért. Magyarország jelenlegi helyzetében, a világpiaci és a hazai élesedő piaci viszonyok között, amikor nem csak az árutermelés és kereskedelem, hanem a .pénzpiac is rendkívül erősen globalizálódott, a mezőgazdaságban dolgozók részére a szövetkezés az egyéni, a családi és nemzeti talpon maradásunk egyik záloga is. Az új típusú szövetkezések létrehozásában a működésének kezdeti szakaszában reálisan számolni kell az érintettek körében újratermelődő bizalom és önbizalom hiányával, a rossz tapasztalatokkal, a tájékozatlansággal, a kiszolgáltatottsággal és félrevezetéssel is. A nemzeti agrárprogram a folyamatos technikai és technológiai megújulást a mezőgazdasági termelésben és élelmiszer-feldolgozásban világosan meg kell, hogy fogalmazza. Az élelmiszer feldolgozó kapacitások - non-profit jelleggel működtetve - a mezőgazdasági termelők tulajdonába, szövetkezésébe kellene, hogy kerüljenek. Korszerű mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás elképzelhetetlen a tudomány, a technika és a technológia újabb és újabb eredményeinek fel- használása nélkül. A megújuló energiaforrások mielőbbi hasznosítását, nemzeti feladataink rangján kell kezelni. Elavult gépekkel, berendezésekkel versenyképes, minőségi termékeket nehéz előállítani. A termelési eszközök, technológiák folyamatos korszerűsítéséhez kiszámítható állami gazdaság- politikai, állami anyagi források is szükségesek. A nemzeti agrárprogramban megkerülhetetlen a köz- és vagyonbiztonság kérdésköre. A tulajdon szentségéről jelenleg kialakított felfogás, a mai jogi és társadalmi valóság tarthatatlan! A tulajdont meg kell védeni, függetlenül attól, hogy az állami, személyi, önkormányzati, egyházi, stb. Ezt a feladatot az államnak kell ellátnia. Vidéken, a mezőgazdaságban a „megélhetési bűnözés” elfogadhatatlan. A rendszerváltást követően elvesztett keleti piacokra történő tartós visszatérés állami - aktív mező- gazdasági diplomáciai, pénzügyi, szakmai, stb. - segítség nélkül elképzelhetetlen. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy ezeken a piacokon is elemi követelmény a minőségi, vernincs felkészülve, illetve felkészítve. A Nemzeti Agrárprogramot nem csupán nemzeti értelemben és mértékben, úgymond a felső vezetés szintjén kell megfogalmazni és elkészíteni, hanem egyéni és családi vonatkozásban is. Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az agrárprogram alapvetően a vidéken élőkért, értük és általuk fogalmazódott meg, melynek megvalósításában pótolhatatlan szerepük lesz. Nem spórolható meg a felnőtt lakosság körében a Nemzeti Agrárprogram legfontosabb célkitűzéseinek senyképes, folyamatosan biztosított tömegáru. Tekintettel arra, hogy a nemzeti agrárprogram tudományosan megalapozott tevékenység eredményeként jöhet létre, ezért tudományos módszerekkel és eszközökkel, igényesen kimunkált, a rendező alapelveket és döntési alternatívákat is kínáló, továbbá a tudomány más területeinek eredményeit is magába integráló, önálló és független alkotás kellene, hogy legyen. Ebben a munkában meghatározó jelentőséget kellene, hogy kapjanak a Magyar Tudományos Akadémia, az agrár felsőoktatás és a tudományos kutató központok. A nemzeti agrárprogram koordinátori teendőit az FVM-nek kellene vállalnia! Természetesen a társ- minisztériumok közreműködésével! Magyarországon szakmailag, tudományosan megalapozott, átgondolt, középtávú agrárstratégiai terv az elmúlt évtizedekben nem készült Ez a feladat minőségileg új típusú kihívások sorát jelenti egyéni, családi és nemzeti értelemben és mértékben. Egy ilyen nagy volumenű és ívű tervezésre a vidéken élők, köztük az agrár gazdálkodók többsége folyamatos megismertetése, megértése, egységes értelmezése, főbb tételeinek sajáttá tétele, mert csak ezek után lesz esély a következetes gyakorlati végrehajtásra. Ha ebből a folyamatból valamelyik elem kimarad, akkor azt a végrehajtás sínyli meg. A ma 15-17 éves középiskolai tanuló 4- 5 év múlva - az EU 2013-2020 tervidőszakában - lép a termelésbe. Nem közömbös, mit tanítunk, mit tudnak az EU Közös Agrárpolitikájáról, a magyar agrárjövőről, a vidék népességmegtartó szerepéről, a vidéki életmódról és boldogulás lehetőségeiről! Fontosnak érzem hangsúlyozni a nemzeti agrárprogramnak a médiában történő megjelenítését, megtervezését, kézben tartását és az FVM részéről az állandó kezdeményezés szükségességét. Az együttgondolkodást elősegítő, további vitára serkentő, nem lezárt, nem befejezett programpontokról van szó. Továbbgondolkodásra, együttgondolkodásra mind több tevékenyen cselekvő, a magyar agrárium jövőjéért felelősséget vállaló személy összefogására van szükség! Mert nagy a baj! Prof. Dr. Vasas Joachim agrártörténész Újra csúcson a benzinár Budapest Bruttó 5-5 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. - értesült az MTI piaci forrásokból hétfőn. A mostani emeléssel a benzin ára újra a csúcsra, 345-346 forintra emelkedik, a gázolajé pedig 335 forint lesz. Egy hete még bruttó 2 forinttal csökkentette a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mól. Az autósok 30 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. Béremelést sürget a Jobbik Budapest A Jobbik nettó 100 ezer forinttal emelné meg az orvosok és nettó 45 ezer forinttal az egészségügyi szakdolgozó bérét - jelentette be hétfői, Pősze Lajossal közösen tartott, parlamenti sajtó- tájékoztatóján Gyenes Géza. Pősze Lajos közölte, hogy a 100 milliárd forintos összeget azáltal lehetne előteremteni, hogy a magán-nyugdíjpénztári átutalások állami nyugdíjrendszerbe való visszavezetése megnöveli a kormány mozgásterét. Hozzátette, véleménye szerint a büdzsében önmagában is van 100 milliárd forintos tartalék. A két képviselő ebben az ügyben még a múlt héten határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Emelkedett az alapkamat Budapest A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn. Haladék Görögországnak Athén. Görögország 2021-ig kapott haladékot a 110 milliárd eurós nemzetközi hitel visszafizetésére - jelentette be hétfőn az ország pénzügyminisztere. Eredetileg 2015-ig kellett volna törleszteni a tartozását. A haladékért cserébe az országnak a jelenleginél magasabb fix kamatot kell fizetnie, 5,8 százalékot az 5,5 százalékkal szemben. „Ez nagyon fontos döntés, mert megnyitja az utat ahhoz, hogy Görögország a vártnál előbb visszatérhessen a nemzetközi tőkepiacra” - fejtette ki Giorgos Papakonstantinou. Vitára alkalmas Budapest. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak találta az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét. A bizottság tárgysorozatba vette és ugyancsak általános vitára alkalmasnak találta a köz- tisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII., és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatokat, melyeket Kosa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán fideszes képviselők nyújtottak be önálló indítványként.
