Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)
2010-11-25 / 273. szám
2 2010. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK ESZAK-NOGRAD A vízről konferencián Salgótarján. Legdrágább kincsünk a víz címmel, a társasházak vízszolgáltatással kapcsolatos kérdéseiről tart konferenciát a Magyar Társasház- kezelők Országos Szakmai Szövetsége november 30-án, kedden, 10 órától a városháza első emeletén. A rendezvényen való részvétel ingyenes, jelentkezni lehet a 06-1-323- 1181 telefonszámon, a 06-1- 323-1182 faxszámon, vagy az mtoszsz@t-online.hu címen. Langer Ivánnénak, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetség elnökének köszöntőjét követően szakemberek előadását hallgathatják meg a jelenlévők egyebek mellett az aktuális lakáspolitikai kérdésekről, a lakástakarék pénztári változásokról, valamint a közös költség, illetve vízdíjhátralékok behajtásáról. Képek a Balassiban Salgótarján. Agócs Róbert, Felvidéken élő festő Képek című kiállításának megnyitójára várják az érdeklődőket november 30-án, kedden 16.30 órától a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. Az alkotásokat Földi Péter Kossuth-, Munkácsy-dí- jas festőművész ajánlja a jelenlévők figyelmébe. A kiállítás - amelynek megnyitóján az almágyi népdalkor is közreműködik - december 31-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében. Neveléstől fejlesztésig Lítfce. A községi óvodában folyamatos a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése, amely magában foglalja a szociális hátrányok mérséklését, speciális játékok alkalmazását is. Ebben jelenleg harminc apróság vesz részt. Mozi a könyvtárban Salgótarján, a Step up 2. című filmet tekinthetik meg a mozihétvégék programsorozat keretein belül azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Köz- művelődési Intézetbe november 27-én, szombaton 10 órára. A könyvtárosok minden érdeklődőt szeretettel várnak! „A jubileum alkalmából olyan műsorral szeretnénk megtisztelni a közönséget, amelyet minden néző és táncos szívesen említ majd a legszebb emlékei között.” Fennállásának harmincötödik évfordulóját jubileumi gálaműsorral ünnepli a Nógrád táncegyüttes november 27-én, szombaton 16 órai kezdettel a salgótarjáni sportcsarnokban. Schveiczer Krisztián Salgótarján. - Három és fél évtized egy ember életében is sok, nemhogy egy közösségében, ahol rengetegen megfordulnak ennyi idő alatt... A jubileum alkalmából olyan műsorral szeretnénk megtisztelni a közönséget, amelyet minden néző és táncos szívesen említ majd a legszebb emlékei között - fogalmazott Szabó János, a Nógrád táncegyüttes művészeti vezetője. A gálaműsort Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő nyitja meg. Ezt követően dr. Diószegi László, a Martin György Néptáncszövetség elnöke méltatja az 1975-ben alapított, s mára a „műfaj” legszűkebb elitjéhez tartozó, tucatnyi rangos elismerést magáénak tudó - s nemrég kiválóan minősült - salgótarjáni együttest. Az elmúlt harmincöt esztendő valamennyi nagy korszakának jellemző koreográfiái megelevenednek majd november 27-én a sportcsarnokban - a Nógrád ötvennégy jelenlegi tagja mellett még félszáz, csak erre az alkalomra visszatérő korábbi táncos jóvoltából. A két és fél órás összeállítást a legújabb, a nagyérdemű előtt ezúttal debütáló produkció koronázza meg. A Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány kuratóriuma és a Nógrád Táncegyüttes minden érdeklődőt szeretettel vár a jubileumi mulatságra. Belépőjegyet elővételben, a táncházban 1600 forintos egységáron lehet vásárolni. Eszmecsere a tudomány jegyében A hagyományoknak megfelelően, a magyar tudomány ünnepének tiszteletére idén is konferenciát rendezett a BGF PSZK Salgótarjáni Intézete, a Magyar Közgazdasági Társaság Nógrád Megyei Ifjúsági Tagozata és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága hétfőn. Salgótarján. A nemzetközi gazdaság, a nemzetgazdaság és a helyi gazdaság főbb tulajdonságait, lehetőségeit ismertető rendezvényen dr. Rozgonyi József, a BGF PSZK Salgótarjáni Intézetének igazgatója és dr. Gyurkó György, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának alelnöke köszöntötték a megjelenteket. „Foglalkoztatottság és munka- nélküliség az elmúlt húsz évben” címmel dr. Balogh Miklós nyugalmazott elnökhelyettes (KSH) tartott előadást, majd az Európai Unió költségvetéséről és annak felülvizsgálatáról dr. Szemlér Tamás tanszékvezető egyetemi docens, a BGF tudományos főmunkatársa beszélt A helyi gazdaság fejlesztésének kérdéseit Brunda Gusztáv, regionális szakértő (MTA Társadalomkutató Központ) vetette fel, aki a különböző szemléletekről és módszerekről is beszámolt. „A BGF PSZK Salgótarjáni Intézete és a Wamsler SE együttműködésének lehetőségeiről, a Az Európai Unió költségvetéséről és annak felülvizsgálatáról dr. Szemlér Tamás tartott előadást fotó: hovösi csaba helyi felsőoktatás fejlesztéséről junktus (BGF PSZK Salgótarjáni pedig Paróczai Péter főiskolai ad- Intézete) számolt be. Színielőadás Salgótarján. A Jó gyerekek képeskönyve című színdarabot tekinthetik meg a József Attila- és a Zenthe Ferenc-bérletekkel rendelkezők a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermében december 1-jén, szerdán és 2-án, csütörtökön 19 órától. Az Örkény Színház előadására szólójegyek is kaphatók! Diakónusokat szenteltek Rimaszombat. November 4-én délután a rimaszombati református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődött a szlovákiai református keresztyén egyház VIII. zsinatának harmadik ülése. Ez alkalomból tizenöt diakónust szenteltek fel, amelyre lapunkhoz eljutott információk szerint a második világháború óta most először kerül sor a református egyház életében. Több oka is van annak, hogy ilyen jeles eseményre több mint 65 éve nem került sor. Az egyik: a rendszerváltásig, és az azt követő tizennyolc évben nem volt református diakónusképzés a szlovákiai református egyházban. Az egyház diakóniai központja kezdeményezte az önkéntes diakónusok képzését. A hanvai diakóniai központban két éve kezdődött tizenöt önkéntes diakónus képzése. Információink szerint az ünnepi istentiszteleten vendégként részt vett Wolfgang Wagenfeld, az észak-német református egyház diakóniájának hivatalvezetője, aki - mint megtudtuk - anyagilag is segítette a két évig tartó diakónusképzést. Az istentiszteleten GéresiRóbert magyar és Marián Hamari szlovák püspökhelyettesek szolgáltak igehirdetéssel. A diakónusokat Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok, valamint a hét magyar egyházmegye esperese szentelte fel, majd bocsátották ki szolgálatba. A VIII. zsinat harmadik ülése pénteken Hanván folytatódott, amelynek fő témája egyebek mellett a 2009-es évről szóló püspöki jelentés és a református egyház diakóniai központjának tevékenysége volt. Hozzánk eljutott információk szerint Fazekas László püspök közölte: a református egyházban eltérő vélemények alakultak ki a szolgálatok végzésével kapcsolatban, ezért kell azt a szentírás és a hitvallások alapján szabályozni. Lassan „fogynak” a plakátok (Folytatás az 1. oldalról.) falragaszaik eltávolítására kérjük meg őket. A felszólítás hatására a legtöbb propagandaanyag már lekerült, elvétve viszont még találkozhatunk né- hánnyal. Ezek miatt ismét levelet küldünk az illetékeseknek. Ameny- nyiben viszont erre sem reagálnak, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-t elvégzi helyettük a munkát, a költségeket pedig kiszámlázza a pártoknak - tudatta dr. Kádár Zsombor, Salgótarján jegyzője, akivel Szécsény jegyzője, Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet is egyetért. Mint azt az üggyel kapcsolatban leszögezte: „Rákóczi városában” már folyamatban van a plakátok leszedése. Felszólították a jelölő szervezeteket, hogy távolítsák el azokat. Mint megtudtuk, az előttünk álló hét vége a legutolsó határidő, máskülönben a városgazdálkodás emberei teszik azt meg térítés ellenében. ■ Az előttünk álló hét vége a plakátok eltávolításának legutolsó határideje, máskülönben a városgazdálkodás emberei teszik azt meg térítés ellenében. Uj poloskaféle vackolta be magát NMH-információ Egy eddig itt még soha nem látott rovarfajra figyeltek fel többen október végén, illetve november elején a szép, napsütéses időben Salgóbánya, illetve a Medves környékén. Köny- nyen lehet, hogy más, közeli településeken is, csak nem tűnt fel a helyieknek. Voltak, akik azt látták, hogy nagy számban húzódnak be a lakásokba, sőt, az apróbb élőlényeket jobban ismerők azt is tudni vélték, hogy errefelé még nem látott állatról van szó. A salgótarjáni Drexler Szilárd a következőkről számol be internetes blogjában: „nyitott ablaknál dolgoztam nemrégiben, s azt vettem észre, hogy az ablakpárkányon, ablaküvegen mászkálnak ezek a rovarok. Azt nem volt nehéz megállapítani, hogy valamilyen poloskafajról van szó, azonban nem tudtam azonosítani a határozók segítségével. Azóta utánajártam, s megtudtam, hogy nem csupán a környékünkön, de hazánkban, Európában is új fajról, a nyugati levéllábú poloskáról van szó. Magyarországon először Keszthelyen, 2004 őszén jelent meg, de azóta már észlelték az Északi-középhegységben, sőt, Lantos István, a Bükki Nemzeti Park munkatársa már néhány éve Salgó környékén is látta. Tő le tudom azt is, hogy Észak-Amerikából származik, továbbá, hogy a fenyőfélék kártevőjének számít Salgó környékén pedig bőven van tűlevelű. Tény, hogy tömeges felbukkanásukra eddig itt nem volt példa.” Egy a témáról szóló tanulmányban foglaltak szerint „késő ősszel keresnek telelőhelyet, ekkor előszeretettel húzódnak be lakott területekre, épületek repedéseibe, ablak- és ajtórésekbe, sőt gyakran a helyiségekben is megjelennek. (A Magyarországon eddig előkerült példányokra is ez jellemző.) Egy-egy alkalmas helyen gyakran tömeges a megjelenésük: nem ritkák a több száz egyedet számláló, sőt olykor néhány ezres csoportok sem.” A nyugati levéllábú poloska a jelek szerint gyorsan szaporodik, 1910-ben bukkant fel Észak-Amerikában, később Olaszországban, majd Svájcban, Szlovéniában. 2004-ben már Horvátországban és Magyarorszá- gon is fellelték. Magyar nevét hátsó lábszárának levélszerű kiszélesedéséről kapta. Szakemberek szerint a mérete tekintélyes, ugyanis minden más hazai karimáspoloskánál nagyobb és a külseje is feltűnő, így a többi, itthon előforduló poloskától jól megkülönböztethető. Az áttelelt egyedek tavasz végén jönnek elő telelőhelyeikről. A nőstények ilyenkor rakják le a tápnövényeik tűleveleire tojásaikat, ezek mintegy 10 nap elteltével bújnak ki. Félő, hogy hallani fogunk még róluk, kártételére elsősorban az erdőgazdálkodóknak kell felkészülni. (Mj.)
