Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)

2010-11-23 / 271. szám

2010. NOVEMBER 23., KEDD 3 NYUGAT-NÓGRÁD Sorskérdéseink Balassagyarmat Az adventista egyház előadássorozatára no­vember 27-én 16 órakor kerül sor a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központban. Nyitott órák Rétság. Dr. Katona Ernő alpol­gármester november 24-én, szerdán 16.30 és 17.30 óra kö­zött tart fogadóórát a polgár- mesteri hivatalban. Szépítik a falut Cseriláthaláp. A településen 24 közcélú munkás tevékenyke­dik. Parkosítanak, az őszi virág­ágyásokkal foglalatoskodnak, rendberakják a temető és az óvoda környékét. A falu nagy gondot fordít a közterületek szépítésére, a Virágos Nógrá- dért versenyben harmadik he­lyezést értek el. Épül az inkubátorház Balassagyarmat a Palóc liget sarkán épülő létesítmény a kez­dő vállalkozások számára nyújt majd teljeskörű szakmai és üz­leti segítséget többek között a könyvvizsgálói, könyvszakér­tői, tolmácsi, ügyvédi területe­ken. A fejlesztés a Magyaror- szág-Szlovákia Határon Átnyú­ló Együttműködési Program ke­retében valósul meg 130 millió forintból. A ház előreláthatólag 2011 májusára lesz kész. Még egyszer mulathatnak Rétság. A Kereplő és Aprócska Gyermek Néptánc Együttes ötö­dik alkalommal várja az érdeklő­dőket a „Mulassunk még egyet Szent András havában!” elneve­zésű rendezvényére november 27-én 15 órától a művelődési központban. A műsorban fellép­nek a helyi óvodás, iskolás és fel­nőtt táncosok, emellett vendé­gek is érkeznek a programra: Ónodi Attila és Onodiné Csécsi Katalin a Magyar Állami Népi Együttes táncosai, a Népművé­szet Ifjú Mesterei, valamint Kiss László, az Óbudai Népzene isko­la tanítványa. Az érdeklődőket 16 órától táncház várja, amelyen a zenét a Kóborzengő zenekar szolgáltatja, Erdélyi Mónika Klá­ra vezetésével. A rendezvényre a belépés díjtalan. F Áldatlan állapotok a tiszti lakótelepen (Folytatás az E oldalról.) Ha egy csőtörést keresnek, egy szakasz feltárása után kiderül, hogy nem is egy van, hanem há­rom - fogalmazott Csallóközi Jó­zsef, aki azt is elmondta: a HM EL nem engedélyezi a komplett cserét, a takarékoskodás jegyé­ben tűzoltó munkát végeztet az alvállalkozóval. - Pedig olcsóbb egy új öltöny, mintha huszonhá- romszor alakítják át a régit - fűzte hozzá a nyugdíjas katona­tiszt. Csuhára György, a Bajtár­si Egyesület titkára arról szá­molt be: lakásukban április 15-e nem volt meleg víz. - Kiszolgál­tatott helyzetben vagyunk, az önkormányzat nem tudja megol­dani a problémát, csak a közmű- hálózat felújítása után venné át a területet, a Honvédelmi Mi­nisztériumnak pedig nem fűző­dik érdeke ahhoz, hogy finanszí­rozza a közmű cseréjét. Magán­emberekként állunk kapcsolat­ban egy állami céggel, akik hal­lani sem akarnak rólunk, kirázza őket a hideg, ha Nagy­oroszi nevét hallják a telefonban. A fővárosi közgyűlés által meg­határozott árakat kell fizetnünk, de a szolgáltatás messze nem fő­városi színvonalú - mutattak körbe a volt katonák a feltúrt, felásott területen, ahol százhar­minc lakás lakói bukdácsolnak naponta. Az ügyben megkeres­tük Szabó Ernő mérnökezredest, a Honvédelmi Minisztérium Inf­rastrukturális Ügynökségének ingatlan-fenntartási vezérigaz­gató-helyettesét, aki elmondta: a lakótelep az elidegenítés során úszótelkesen került kialakítás­ra, azaz az utak, par­kok, illetve a közmű­vek és a térvilágítás a HM vagyonkezelésé­ben maradtak. Az el­idegenített lakások tekintetében a meg­maradt közműháló­zatok miatt a HM ré­széről úgynevezett kényszerke­zelés áll fenn. A lakótelep köz­műhálózatának üzemeltetésé­vel, fenntartásával kapcsolatos tevékenységet a honvédelmi tár­ca - mint alaptevékenységétől idegen, de működésének infrast­ruktúráját biztosító feladatrend­szert - egy erre szakosodott kül­ső szervezettel kötött vállalkozói A HM EL nem engedélyezi a komplett cserét a takarékoskodás jegyében tűzoltó munkát végeztet az alvállalkozóval szerződés keretében valósítja meg. - A lakótelepen található „Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Az önkormányzat nem tudja megoldani a problémát, csak a közműhálózat felújítá­sa után venné át a területet, a Honvédel­mi Minisztériumnak pedig nem fűződik érdeke ahhoz, hogy finanszírozza a köz­mű cseréjét.” HM vagyonkezelésű lakások (ikerházak) és lakóépületek fűté­sét és használati me­legvíz-ellátását a HM tárca kényszerüzemel­tetés keretében bizto­sítja. A központi ka­zánháztól a fogyasztókig kiépí­tett távhővezeték rendkívül rossz, elavult műszaki állapot­ban van. Napjainkban a lakóte­lep közműhálózatának elavult­ságából adódó hibael­hárításokat a HM tárca folyamatosan végzi, mivel a közműhálózat teljes cseréjére, felújí­tására a tárcának sem áll rendelkezésre ele­gendő fedezet. Csak az elmúlt három évet vizsgálva a közműhálózatok - jellemzően a fűtési távvezeték ­,A lakótelep üzemeltetése a HM tárcá­nak mintegy 22 millió forintjába került 2010-ben.” működőképességének biztosítá­sa a HM tárcának 24 millió 776 ezer forintba került. A tárcának a lakóteleppel kapcsolatosan sok éves problémája a fűtési és hasz­nálati melegvíz, valamint a csa­tornadíjak, tulajdonosok részé­ről történő meg nem fizetése. A Kertész utcai lakótelepen 2008 végén hétmillió hatszázezer, 2009 végén mintegy tizenötmil­lió, 2010. október 31-ig 13 millió forint díjhátralékot halmoztak fel a tulajdonosok - mondta Sza­bó Ernő, hozzátéve:a tárcának 2010-ben a lakótelep üzemelteté­se mintegy huszonkettő millió forintba kerül. - A tulajdonosi hátralék ös­szegét figyelembe véve látható, hogy a lakótelep üzemeltetését jelenleg részben a tárca finanszírozza - tette hoz­zá az ezredes. Új keresztet szenteltek fel Igen nagy hit, elkötelezettség és küzdelem kellett ah­hoz, hogy a városban új templom épüljön az 1990-es években. Az egyházközség 1992-ben a városi önkor­mányzattól a Perczel Mór-Honti utak sarkán lévő tel­ket kapta ajándékba templomépítés céljára, hogy a Szentháromság Plébániatemplomtól és a szalézi temp­lomtól távol lakó hívek is járhassanak Isten házába. Balassagyarmat Keszthelyi Fe­renc, akkori váci püspök, a Pa­pi Szenátust megkérdezve ala­pította meg, és engedélyezte a tervek elkészítését. Az anyagi források csekélyek voltak, ezért támadt a városban élő Né­meth József nyugdíjas atyának az az ötlete, hogy pénzalapít­ványt kell létrehozni. Sághy Fe­renc kanonok - aki akkor a ve­zetője volt a balassagyarmati Fő-plébániának - áldását adta arra, hogy a pénzalapítványt „Élet és Reménység Mária Templom Alapítvány” néven je­gyezzék be. Ä pénzalapítványt Németh József nyugdíjas atya indította el 200.000 forint ös­szeggel 1993 júliusában. A ter­veket Vadász György Kossuth-, Ybl- díjas tervező-építőművész készítette el. A kuratórium el­nökének dr. Bartal Gábort, a Az új kereszt burkolási munkáit Horváth János végezte városi kórház belgyógyász főorvosát, az egyházközség világi elnökét választot­ták. Kuratóriumi tagokként különösen Horváth János és felesége volt nagy szor­galmazója a templom építésnek. Horváth János készítette a templom ablakait, a be­tonozáshoz szükséges összes zsalut. Ahogyan Koza József kanonok fogalma­zott: Isten különös erőt adott neki. A vá­ros önkormányzata, a megye, a vállalko­zók, a kisiparosok is segítettek, így 1998. október 23-án Keszthelyi Ferenc megál­dotta az új templomot, amelynek harang­tornya 2000-ben készült el. Idén novem­ber 21-én, Krisztus Király ünnepén dr. Stella Leontin kanonok kezdeményezé­sére a már erősen megkopott régi ke­reszt helyett újat állítottak, amelyet Hor­váth János burkolt be, s új korpuszt he­lyeztek rá. A keresztet dr. Stella Leontin szentelte fel és áldotta meg. RÓLUNK SZÓL BARÁTHI OTTÓ A könyvtáraim) Fortuna kegyének tar­tom, hogy az 1940-es évek végén a szomszédunk, Klárika, az új-hatvani könyvtár tulajdonosa, az államosítás után vezetője, már óvodás koromban magával cipelt a könyvek világába. A család bizal­mát élvező művelt hölgy­gyei kisiskolásként aztán már a hétköznap délutá­nokat is a könyvtárban tölthettem. Ma is érezni vélem Klárika pikáns par­fümjének és porlepte ponyvaregényei penetráns illatának émelyítő elegyét. Az 1950-es évek végén gimnazistaként jártam a hatvani városi, míg a ’60- as évtizedben egyetemis­taként a „közgáz” korsze­rű könyvtárába, mely utóbbit imádtam. 1971-től itt, Salgótarjánban a Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelő­dési Intézet, illetve a Nyi­tott Könyv Olvasó Egyesü­let - TEMI Könyvtára né­ven működő intézmény (meg minden elődje) nőtt a szívemhez. Ez a két könyvtár kezdetben a vá­rosba illeszkedésemet, nógrádi szocializációmat is segítette, miközben ere­dendően az ismeretek tár­háza volt. Mindkettő fo­lyamatosan vált az infor­mációk megszerzésének, tudásom gyarapításának forrásává, önképzésem színterévé. E barátságos bibliotékák ma is betöltik ezeket a szerepeiket, az idők során egyéb lehető­ségeket is biztosítva szá­momra: voltak felolvasá­saim, kutatómunkáim, könyveim bemutatójá­nak, interjúimnak, kon­zultációimnak a helyszí­nei is. A könyvtárak ma is szerves részét képezik éle­temnek, mint fontos, inte­raktív közösségi terek. A könyvtárak, némi túlzás­sal a könyvtáraim - min­den túlzás nélkül a máso­dik otthonaim. Köszönet érte a könyvtárosoknak; felkészültségüknek, segí­tőkészségüknek és ked­vességüknek. Évtizedek óta figyelem­mel kísérem könyvtáraink működését is. Örömmel fogadtam a szolgáltatá­sok korszerűsödését, a di­gitális technika térhódítá­sát, a programok gazda­godását. Aggódom a fur­csa fúziók és az „könyv­tér” szűkítése miatt, zavar a megyei könyvtár ruhatá­rának „konvertálása ”: ka­lapom, kabátom szűk szekrénykébe szuszakolta- tása. Ézért is kívánom, hogy - még, ha „millió do­log” meg is fog változni - a bevált, hagyományos szolgáltatások megtartá­sával, újak és korszerűek honosításával legyen-le- hessen a könyvtár tovább­ra is a régi és új olvasók második otthona.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents