Nógrád Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 228-252. szám)

2010-10-09 / 235. szám

4 2010. OKTÓBER 9., SZOMBAT KULTÚRA Örökös dísztag lett egy balassagyarmati lokálpatrióta Ahogyan mondani szokás, egy tűt sem lehetett volna leejteni a Balassagyarmati Honismereti Kör minapi összejövetelén, Kunná Kubicza Erzsébet nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. A Helytörténeti Gyűjtemény Rákóczi u. 107. sz. alatti épületében, az úgynevezett Csillagházban összesereg- lett rekordszámú közönség érdeklődése egyrészt a vá­rosszerte ismert igencsak aktív elnökségi tagnak szólt, de jelezte azt a szeretetet is, amely személyét övezi az Ipoly partján. A megjelenteket kas Agnes, a Madách Imre Városi Könyvtár helyismereti könyvtárosa, a Ba­lassagyarmati Honismereti Kör titkára köszöntötte. Bejelentette, hogy a fél évszázados honisme­reti mozgalom kőszegi rendez­munkatársa beszélgetett. El­mondta, hogy az ünnepelt neve fogalom a városban, összekap­csol mindenkit és minden jó ügyet, rajta tartja kezét Balassa­gyarmat ütőerén, a legneme­sebb értelemben lokálpatrióta. Bobovniczky Erzsébet rangos vasutascsaládból származott. Szabó Andrea kérdéseire vála­szolva a jubiláns szeretettel em­lékezett szülefre, családjára - ahová két testvére, Elemér és Andrea is született - és feleleve­nítette gyermekkora, polgári is­kolás évei néhány élményét. Me­sélt arról, hogy miként teltek a hétköznapok és az ünnepek a családban, milyen volt az utca­kép és egyáltalán a város látvá­nya, hangulata akkoriban. To­rokszorító érzéssel emlegette az 1944-es deportálások - amely­nek a város neves építészmér­nöke, a hozzájuk is járatos Ma­gos (Műnk) Dezső is áldozatul A nyolcvanéves Kunné Kubicza Erzsébetet (balra) Szabó Andrea lapunk munkatársa kérdezte életéről munkásságáról vényén az 1978-ban alakult, te­hát a harmincharmadik évében járó balassagyarmati kör is em­léklapot kapott. Kunné Kubicza Erzsébettel Szabó Andrea újság­író, a Nógrád Megyei Hírlap A Trencsényből származó csa­lád sarja tősgyökeres helyi la­kos, apja, a köztiszteletnek ör­vendő Kubicza István vármegyei főjegyző a csehkiverésben is sze­repet játszott, édesanyja esett - tragikus emlékeit. A pol­gári iskola, majd érettségi után előszóra törvényszék elnöki iro­dájába került, majd a magasépí­tőknél dolgozott. Abban az idő­ben nem volt előny a származá­sa, ezért édesapját az önéletrajz­okban megyei tisztviselőként emlegette. Derültség közepette mondta el: amikor deklasszált elemnek nevezték, bizony az idegen szavak szótára kellett hozzá, hogy megértse e szóösz- szetétel jelentését. Kunné Kubicza Erzsébet annak idején alaposan elcsodálkozott azon, hogy a helyi honismereti kör ala­pító tagjai közül sokan nem ba­lassagyarmati születésűek. Ettől függetlenül lelkesen kapcsoló­dott be e küldetésszerű munká­ba, amikor egy országos akadé­miai rendezvényen - dr. Szom­széd András salgótarjáni levéltá­rossal - városát illetve Nógrád megyét képviselhette. Rendsze­resen publikál a Madách Imre Városi Könyvtár évkönyvében, a Balassagyarmati Honismereti Híradóban. Kölcsey Ferenccel vé­li, hogy a múlt „gazdag táplálatá”-ból az utókor számára megörökítendő, megőrzésre ér­demes kincs származik. A pati­nás Balassi Bálint Gimnázium két diákja gitárzenével és Sajó Sándor „A magyar nyelv” című versével az ifjúság, a felnövekvő generációk képviseletében kö­szöntötte Kunné Kubicza Erzsé­betet, majd MedváczLajos Balas­sagyarmat polgármestere fejtet­te ki gondolatait. Kiemelte, hogy az ünnepségen megjelentek nagy száma az egyértelmű tisz­teletjeleként értelmezhető. A vá­rosvezető elismerő szavai egy­aránt szóltak az embernek, a ré­gi jó ismerősnek, a közeli lakó­társnak valamint a Pro Urbe- díjjal kitüntetett közéleti személyiségnek. A születésnapi Az ünnepeltet Medvácz Lajos Balassagyarmat polgármestere is köszön­tötte a Csillagházban tartott ünnepségen rendezvényre messzebbről jött vendégek sorából elsőként Mándli Gyula váci könyvtárigaz­gató, az országos honismereti szövetség alelnöke kért szót. El­mondta, hogy gyakran járván Balassagyarmaton mindig cso­dálta, hogy az itt élők milyen összetartó közösséget alkotnak. A nyilvánosság előtt is megkö­szönte mindazt, amit - mint az egykori Hont megye történeté­nek kutatója - megtudott Kunné Kubicza Erzsébettől a régi vár­megyei életről. Az ország három részéből - a Vas megyei Őrség­ből, Bács-Kiskun székhelyéről, Kecskemétről és egy Baranya megyei német nemzetiségi falu­ból, a Mohács melletti Lánycsók­ról - is érkeztek köszöntőbe hon­ismereti aktivisták, „tettestár­sak”, barátnők. Valamennyien azt hangsúlyozták, hogy az ün­nepelt példaszerűen, szíwel-lé- lekkel s fáradhatatlanul ügykö­dik a honismereti mozgalom­ban, az igazi értékek védelme, népszerűsítése, elismertetése ér­dekében. Kapcsolatokat teremt és ápol, rengeteg nevet, évszá­mot, összefüggést ismer és hasz­nosít a közös cél javára. Az ün­nepséget rendező helyi honis­mereti kör nevében Vas Ágnes oklevelet adott át Kunné Kubicza Erzsébetnek, amely arról tanús­kodik, hogy a balassagyarmati­ak örökös dísztagnak tekintik. A köszöntésnek a hivatalos cere­móniával még nem volt vége, hi­szen civil szervezetek, család­tagok, magánemberek is virág­gal, ajándékokkal és őszinte jó­kívánságokkal halmozták el Ba­lassagyarmat egyik leglelkesebb lokálpatriótáját. Amikor pedig az ünnepi tortán kigyúltak a csillagszórós gyertyák, felhang­zott a „Boldog, boldog születés­napot...” strófa is... Csongráxfy Béla Megújuló Madách-emlékhelyek 1964 októberében, Az ember tragédiája költője halálának századik évfordulóján bontott zászlót Csesztvén az azóta is folyamatosan tartó - úgymond legújabb kori - Madách- kultusz Nógrád megyében. Az évenkénti megemlékezé­seknek két csúcspontja van: a januári balassagyarmati Madách-ünnepség és az őszi csesztvei irodalmi emléknap. A kis nógrádi falu - amelynek kúriájában 1845 és ’53 kö­zött élt a költő feleségével és gyermekeivel - 1983 óta ad otthont az októberi rendezvénynek. Az idei Madách-nap az ünnepsé­gek egyik rendszeres színhelyén, a xm. századi eredetű Szent Már­ton tiszteletére rendelt római kato­likus templomban, Pálmán Imre köszöntőjével kezdődött. A polgár- mester utalt arra a „Közös öröksé­günk Madách” című sikeres euró­pai uniós pályázatra, amelynek in­dítását egy nappal korábban Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének elnöke je­lentett be a szlovákiai Alsósztregován, Madách Imre szü­lőfalujában. A csaknem kétmillió eurós projekt - amelyből mintegy 500 ezer euró jut a magyar oldalra - keretében mindkét helyszínen felújítják a Madách-emlékmúzeu- mot, Csesztvén új állandó kiállítást is rendeznek. Az avatást Alsósztregován 2012. szeptember 30-ára, a nógrádi településen októ­ber 1-jére tervezik. A templomi koncerten Bartha Enikő (ének) és Tomisné Cselé,nyi Noémi (gitár), a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára lépett fel. Ugyanebből az iskolából Fogarassy Béla növendékeként Nagy László András gitáros műkö­dött közre „Az ember tragédiája Szlovákia színpadain” című kiállí­táson, amelyet/araóik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum Ma­gyar Kultúra Múzeumának igaz­gatója nyitott meg. Többek között elmondta, hogy először 19054>en fordították szlovákra a Tragédiát, az első bemutató viszont Kassán volt 1925-ben. Az emlékparkban a nemrégiben elhunyt Vígh Tamás Madách-szobránál „Agép forog...” címmel adott elő keresztmetszetet a 150 évvel ezelőtt befejezett Tra­gédiából a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépis­kola 10/B osztályának négy diák­ja - Aradi Vivien, Bányay Bence, Gembiczki Kristóf és Szabó Máté - RadnaiZsuzsanna rendezésében. Közreműködött az Intrada kvar­tett, amelyet a salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei alkotnak Kapi Gyula vezetésével. Ünnepi beszédet Becsó Zsolt országgyűlé­si képviselő, megyei elnök mon­dott. Kiemelte, hogy „sok szép ha­gyományt örököltünk palóc őseink­től, amelyekre féltőn vigyázunk, amelyeket lelkesen ápolunk És már mi is a hagyományteremtők közé tartozunk Ezt példázza, hogy időrőHdőre elzarándokolunk a ma­gyar és az egyetemes irodalom ki­magasló alakja, Madách Imre egy­kori lakhelyére, Csesztvére...” A szónok a továbbiakban Madách szellemiségének jelenlévőségét, napjaink közéletével való szimbo­likus kapcsolatát fejtegette. „Ma­dách mindörökre ott áll a hátunk mögött" - mondta Becsó Zsolt’ A balassagyarmati Palóc Mú­zeum szervezésében rendezett emléknap zárásaként a résztve­vők - akik között ott volt a Ma­dách család leszármazottja, Bródy Tibomé Buttler Mária is - megko­szorúzták Madách Imre mell­szobrát Cs. B. „A gép forog...” címmel a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szak- középiskola diákjai mutattak be részleteket a Tragédiából fot&handópéter S NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Kisasszony, nincs szüksége hajósinasra?” Szerencsés nyer­tesünk: Gajdár Albin Bárna, Kossuth út 80. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. október 14-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vá­sárlási utalvány szintén itt vehető át.

Next

/
Thumbnails
Contents