Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-08 / 208. szám
2010. SZEPTEMBER 8„ SZERDA 5 EU&KÖZÉLET Barroso értékel: Az unió kiállja a próbát STRASBOURG „Együtt úszunk, vagy külön-külön elsüllyedünk” - jelentette ki a bizottság elnöke Európának meg kell mutatnia, több, mint 27 nemzeti sajátosság, hiszen vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el - mondta Jósé Manuel Barroso az Európai Parlament strasbour- gi ülésén, az unió helyzetét értékelő beszédében. AS-összeállítás, MTI, VGO Első ízben mondott ilyen helyzetelemző beszédet a legfőbb uniós végrehajtó testület, az Európai Bizottság elnöke, Jósé Manuel Barroso, aki ez év elején, második ötéves hivatali ciklusa kezdetén megígérte, évente áttekintést ad az unió állapotáról. Fel kell gyorsítani a szerkezeti reformokat, és a 27 tagállamnak szolidaritást kell mutatnia egymás iránt - hangsúlyozta Barroso. Foglalkozni kell a gazdaságilag jól és gyengébben teljesítő országok közötti különbségekkel is. Kiemelte a pénzügyi szektor fölötti európai felügyelet megteremtésének fontosságát. Az MTI idézi az elnököt, aki közölte: az általa vezetett bizottság egy sor szabályozási javaslattal fog előállni - egyebek közt a spekulánsok megfékezése érdekében -, ez 2011-re a pénzügyi szektor alapvető megreformálásához vezethet. Fel kell lépni az államok adóssághalmozása ellen az időBarroso: Kiálltuk a válságot, és csalódnak azok, akik hanyatlást jósolnak ben elvégzett ellenőrzéssel, és szükség esetén szankciókkal is. A pénzügyi unió mellé gazdasági uniót is kell teremteni, mert ez erősítheti hosszú távon az euró stabilitását - tette hozzá. „Csalódniuk kellett azoknak, akik az EU hanyatlását jósolták” - fogalmazott Fellendülőben a gazdasági növekedés, de fennállnak még kockázatok, és a munkanélküliség továbbra is magas. Barroso szerint „itt az ideje a szociális piac- gazdaság korszerűsítésének”, hogy Európa globálisan versenyképesebb legyen, és választ tudjon adni a „demográfiai kihívásra”. Kitért arra is, a rasszizmusnak és az idegenellenességnek nincs helye az EU-ban. EGYEZTETIK A NEMZETI KÖLTSÉG- VETÉSEKET Jóváhagyták az EU- pénzügyminiszterek az új szabályt, hogy minden év elején előzetes uniós egyeztetésnek vetik alá a nemzeti költségvetéseket. Az új kontroll elősegíti a stabilitási és növekedési paktum betartatását, de meghagyja a nemzetek szuverenitását a költség- vetés terén. A tagállamoknak áprilisig be kell mutatniuk büdzséjüket az Európai Bizottságnak és a tanácsnak jóváhagyásra. A terv az elfogadást követően kerülhet a nemzeti parlamentek elé „finomhangolásra”. Januártól az Európai Bizottság jelentése alapján a tagállamok kormányait képviselő tanács műiden év elején meghatározza a gazdasági kihívásokat, és irány- mutatásokat ad ezekhez. Nyáron ugyancsak iránymutatást adnak a jövő évi költségvetésekhez. Az „európai fél évnek” nevezett új rendszerrel időben kivédhető a tagok gazdaságpolitikájában az egyensúlytalanság. A rendszert a Herman Van Rompuy EU-elnök munkacsoportja dolgozta ki. Jegybanki függetlenség és Simor fizetése - felszólítás a magyar kormánynak az európai unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága felsző lította a magyar kormányt, hogy módosítsa a Simor András fizetéséről rendelkező új törvényt - írta az Index. Ha a több uniós hatóság, így a főigazgatóság által is az uniós jogot sértő nek minősített törvény hatályban marad, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására - mondta el Marco Buti főigazgató. A felsző lítást követően a magyar kormány egy hónap reagálási lehetőséget kapott, ugyanakkor ez a felszólítás már lényegében egyértelmű jelzésnek tekinthető, hogy a tagállamnak módosítania kell a kifogásolt jogszabályt A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM (NGM) közleményben megerősítette, a kormány álláspontja változatlan: kordában kell tartani a fizetéseket a köz- igazgatásban. „A magyar kormány a jegybanki vezetők fize tését befolyásoló intézkedésről előzetesen tájékoztatta az Európai Központi Bankot A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés a jegybankifüggetlenséggel össze- | egyeztethető. A bérek korlátozd- | sát előíró törvény egységes el- =j vek alapján a teljes közszférára f vonatkozik” - tartalmazza a § minisztérium közleménye. Simor: Az elv a fontos, nem a pénz HIRDETÉS___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ ________ Di ákhitel: a tájékozottság előny -1. rész A Diákhitel már kilenc éve segíti hozzá a hallgatókat ahhoz, hogy ott tanulhassanak tovább, ahol igazán szeretnének. Sokan félnek azonban az eladósodástól, mert nem tudják, hogy a Diákhitel nem bankhitel, hanem egy speciális kölcsön, amit csak a felsőoktatásban tanuló diákok vehetnek igénybe. Nem véletlen, hogy a Financial Times pénzügyi-politikai napilap augusztus 16-án arról számolt be, hogy a brit kormány is fontolgatja a magyar modellen alapuló, jövedelemarányos diákhitelrendszer bevezetését. A fiataloknak és rajtuk keresztül a családoknak is nagyon fontos kiegészítő pénzforrás lehet a Diákhitel, érdemes tehát közelebbről is megismerni. A napokban, az érettségizők közelgő pályaválasztását segítve, egy szülőknek készült tájékoztató film érkezik mind az 1100 hazai érettségiztető középiskola igazgatójának címezve. A középiskolákba kerülő, mintegy 8 perces kisfilm közérthető stílusban és tárgyilagosan veszi sorra a diákhitelezés legfontosabb tudnivalóit, szabályait, és hátterét a folyósítástól a törlesztésig. A szülők kérhetik akár szülői értekezleten, akár azon kívül a film levetítését az osztályfőnököktől vagy a továbbtanulásért felelős tanároktól. Érdemes a szülőknek is tájékozottnak lenni, hiszen egy felsőoktatásban tanuló diák átlagosan havi 60-80 ezer forintot költ, ami még egy jobb körülményekkel rendelkező családnak is problémát okozhat. A Diákhitelről fontos tudni, hogy nem banki hitel, hanem egy speciális, csak a felsőoktatásban tanulók számára elérhető kölcsön. Nem csak tandíjra, vagy a napi megélhetésre, hanem bármire költhető. Sok hallgató tanul így idegen nyelvet, vásárol számítógépet, vagy internet-előfizetésre fordítja; külföldi tanulmányútra, vagy részképzésre utazik belőle. Mások ebből vesznek értékes szakkönyvet vagy egyéb drága speciális taneszközt maguknak. Ha valaki pedig egy másik városban szeretne továbbtanulni, az a Diákhitelből fizetheti az utazás, az albérlet, vagy a kollégium költségeit. A Diákhitel mindenféle képzési formában igényelhető államilag támogatott és költségtérítéses képzésben egyaránt, ha a diák negyven év alatti és aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Az is jogosult a Diákhitel felvételére, aki külföldön, az Európai Gazdasági Térségben folytatja tanulmányait. Ezen kívül a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók is élhetnek a Diákhitel lehetőségével. Az államilag finanszírozott képzésben tanulók havonta legfeljebb 40, a költségtérítésesek 50 ezer forintot kérhetnek. A kölcsön akár egy szemeszterre is kérhető és a diák választhat, hogy havi részletekben, vagy szemeszterenként egy összegben kéri. Aki már szeptember 15-ig kéri, az október 15-én már bankszámláján találhatja a kért összeget A Diákhitel igénylésekor nincs hitelbírálat, mint ahogy kezest sem kell felmutatni, és a visszafizetésre is könnyebb szabályok vonatkoznak, mint a banki kölcsönöknél. Ezen kívül, amíg valaki tanul - vagyis hallgatói jogviszonya van - addig nem kell törleszteni. Érdemes tudni, hogy 29 felsőoktatási intézményben ún. engedményeztetés révén a hallgatók Diákhiteliik egy meghatározott részét közvetlenül a felsőoktatási intézménynek utaltathatják, így a szemeszter kezdetén készpénz befizetése nélkül iratkozhatnak be. (Folytatás következik.) ▲ -al- Forrás: www.diakhitel.hu I £ Tiltakoznak. Franciaországban tegnap egynaposra tervezett országos sztrájkot tartottak. A tüntetők a nyugdíjkorhatár tervezett emelése, illetve a nyugdíjrendszer kilátásba helyezett módosítása ellen tiltakoznak. Erről a parlament is heves vitákat folytat. A sztrájk ideje alatt a Malév szállította az Air France utasait a két ország fővárosa között. Heti öt órával nőne a gyerek óraszáma Az egyházi iskolákat 100, a többi intézményt pedig 90 százalékig az állam finanszírozná - áll az új közoktatási törvényt előkészítő csomagban a Figyelőnet információi szerint, jelenleg az állam és a fenntartó 50-50 százalékban folyósítja az iskola működési költségeit. A finanszírozás a tanulói létszámtól, a csoportszámtól és a feladatoktól együttesen függne. A pedagógusbérek is a központi kasszát terhelnék. Fel kellene hagyni azzal az álságos hivatkozással, hogy a gyerekeket ne terheljék túl. Az új törvény hetente 5 órával írna elő többet az összes évfolyamban. Ennek egy része a középtávon bevezetendő mindennapos testnevelés pluszóráiból adódik, de 2-3 óra egyéb nevelési feladatra fordítandó. A tanárképzést elitképzéssé változtatnák, aztán pedig a részletesen kidolgozott életpálya szerint dolgozhatnának pedagógusok. Az életpálya része a kezdő tanároknál a próbaidő bevezetése, a folyamatos külső ellenőrzés és a több szakaszból álló pályaívhez tartozó, teljesítményhez kötődő bérezés. A 4-10 éve tanító pedagógus bére a korosztálya diplomás átlagbérének megfelelő nagyságú lenne, tehát a szakszervezetek követeléseivel egyező mértékű: ma nagyjából ez 300-330 ezer forint. ■ Az árvízálló házakat kevésbé támogatják Szabó Máté ombudsmanhoz és Szaló Péter belügyminisztériumi helyettes államtitkárhoz fordult tegnap 13 felsőzsolcai család, mivel könnyűszerkezetes technológiával újjáépülő házuk 20 ezer forinttal kevesebb támogatást kap az önkormányzattól. Az érintettek jogerős építési engedélyt kaptak a könnyűszerkezetes házakra. Többen azért választották ezt a technológiát, mert a településen korábban épült nyolc acélvázas épület mindegyike „túlélte” az árvizet. Az egyik károsult elmondta, korábbi téglaházánál a fugák között befolyt a víz. A könnyűszerkezetes házaknál azonban csak a belső gipszkarton borítást kellett kicserélni az árvíz után. A demonstrálok szerint Rudolf Mihály tanácsadó főépítész ellenzője a könnyűszerkezetes technológiának, és az ő javaslatára kapnak kisebb támogatást. Rudolf szerint a könnyűszerkezet nem tartós, csak 30 évre szól. A főépítésznek semmi kifogása az ellen, hogy a saját pénzéből bárki ilyet építsen, de az állam pénzén ő inkább az árvíznek jobban ellenálló téglaépületeket pártolja. A támogatási árat pedig az újjáépítést végző vállalkozókkal való tárgyalásokon határozták meg. Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége könnyűszerkezet építő tagozatának elnöke cáfolta a rövid élettartamot, és kiemelte, hogy ezek a házak „állva maradtak” az árvízben. ■
