Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-01 / 202. szám

6 GAZDASÁG MMMMMMMMnHMMHMHMM 2010. SZEPTEMBER 1., SZERDA A BUX index 2010. augusztus 31-én 22600 22400 Előző napi záróérték: Záróérték: 22562 lí 22200 21969 1 f 22000 21800 21600 21400 | Változás: -Á25%1 15.39, rhwYwMÓ tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010. 08. 31. FHB U**óár(R) 1 198 WM»law4E 6,29 63 OTP 4 790 3,65 14 797 Richter 46 900 2,85 3105 MTelekom 688 2,38 835 Mel 21000 2,33 1668 ttESzi tSEK ___________Fnnpis- r£t Részwny KEG Utolsó ár (Ft) 111 Változás (%) Miliő Ft-3,47 11 TVK 3 255-1,368 2 Econet 96-1,03 6 CunANfAn ojrucrguii 574-1,03 6 E£s 20 300-0,51 157 A BUX index az elmúlt napokban 21400 ________________________ m/ 08.230824 08.25 08.2608.27 08.30 FORRÁS: BÉT BÉT^áraszekció (forirrt/tonnaT 08.31.) HHBBHHHMHHHHI EUROBÚZA 2010. szeptember_______51430 TA KARMÁNYBÚZA 2010. szeptember_______48200 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember_______47300 TA KARMÁNYÁRPA 2010. szeptember_______43700 OL AJNAPRAFORGÓ 2010. október 96300 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. augusztus 31-én 1 1 $ 1CHF fff 287,26 Et 226,51 Ft 222,44 Ft +3,69 Ft +3,63 Ft +5,71 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popo tare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3­4,50 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MI1J.IÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 0& 31.) Vételi Eladási Allianz Bank 280,04 294,40 Budapest Bank 277,29 294,44 CIB Bank 275,74 298,72 Citibank 274,65 297,53 Erste Bank 278,62 294,68 K&H Bank 278,62 294,68 MKB Bank 276,66 290,84 OTP Bank 280,02 294,38 Raiffeisen Bank 281,36 294,02 Lemaradásban a magyar fizetések foglalkoztatás Versenyképesebbé váltak a hazai bérek a munkáltatóknál Éves bruttó bér (dollár) 2000 Csehország Lengyelország Magyarország —- Szlovákia Ausztria 12 249 17 564 13 842 15 184 11 124 15 300 10 742 113 977 2009 48 218 Bérügyekben még mindig nagy a lemaradásunk Ausztriától, de még a leg­jobban kereső csehek sem érik el az ott kapható átlagbér egyharmadát. A munkaadó szemszögéből a magyar bérszínvonal versenyképesnek számít. Benke Dávid Tavaly a régióban egyedül Ma­gyarországon csökkentek a brut­tó bérek. Ez a dollárban kifeje­zett éves bruttó összegekre igaz a fejlett országokat tömörítő pá­rizsi székhelyű OECD adatai alapján. A tágabb régióban Észt­ország és Szlovénia is megelőz bennünket nettó keresetek terén - derül ki az Eurostat 2008-as, euróbán közzétett számaiból, ha­bár a balti országban is csökke­nés lehetett az elmúlt évben, így minden bizonnyal változott a sor­rend. A KSH a tavalyi évre nettó 124 ezer forintos havi átlagkere­setről számolt be, ami bruttóban közelíti a 200 ezer forintot. Az unió statisztikai hivatalának ada­taiból is hasonló pálya bontako­zik ki, mint az OECD-éből, azaz Csehország tudott a leginkább közelíteni Ausztriához. A régió­ban vegyesen alakultak a bérek, az évtized elején a magyar dolgo­zók örvendhettek a leggyorsab­ban növekvő fizetési szinteknek, ám a lendület hamar kifulladt, és az utóbbi években már hajszállal az átlag alatti volt a nominális emelkedés. Míg tíz éve Lengyelország állt a fizetési szintet tekintve Csehország előtt, az évtized kö­zepére átvettük a második he­lyet. A háttérben hasonló költ­ségvetési gondok, majd kiiga­zítások sora áll, mint amilyen nálunk az elmúlt években zaj­lott, a cseheknél is a lakosság viselte a legnagyobb terhet. Szlovákia mindvégig a legol­csóbbnak számított munkálta­tói szempontból e négy ország közül. Meglepő módon a szlo­vén bérek szinte alig közeled­tek az osztrákokéhoz, igaz, már tíz évvel ezelőtt is majdnem el­érték az ott kapható bér harma­dát, azután leszakadás, majd többévnyi stagnálás következett, egészen 2004-es EU-csatlakozá- sukig. A legnagyobb fejlődés Ro­mániában volt, ahol az évtized elején alig harmadát kapták a magyarországi fizetéseknek, mostanra pedig már bő felét ke­reshetik meg az ott dolgozók. Különböző felmérések szerint eltérő fontosságú a bérszínvonal a működő tőke számára, ám azt nagymértékben meghatározza, hogy milyen jellegű tevékenysé­gek telepednek le egy-egy or­szágban. A leginkább munkaigé­nyes iparágak lassan elhagyták a régiót, az itteni gyártók pedig nagyrészt bezártak. Erre a leg­jobb példa a textil- és ruhaipar, miközben a valamivel magasabb szakértelmet igénylő (és jövedel­mezőbb) járműipar jócskán te­ret nyert. A szerkezeti átalakulás pedig visszahat a bérek alakulására is, vagyis a magasabb fizetést adó munkáltatók idetelepülése húz­za fölfelé az átlagbért. Meglepő módon a régiós országokban nincs nagy jelentősége annak, hogy mely országból mennyien vállalnak külföldön munkát; míg nálunk a kivándorlási hajlandó­Minimálbér és átlagbér aránya 2009, százalék Görögország *49,5 Belgium *47,3 Franciaország *46,5 Szlovénia 45,8 Hollandia *44,2 Litvánia 42,3 Bulgária 41,7 Lettország 41,3 Portugália 40,9 Maftaraszát *38,8 Nagy-Britannia 38,6 Horvátország 37,8 Spanyolország *36,5 Lengyelország *35,7 Csehország *35,0 Szlovákia **34,8 Észtország *34,1 Románia *30,5 * 2008. ** 2006. FORRÁS: EUROSTAT ság alacsony, addig Lengyelor­szágból például többen mentek nyugatra, ennek ellenére itt volt a nagyobb bérdinamika. Az is érdekes, hogy a sok szak­értő által magasnak tartott ma­gyar minimálbér éppen a közép­mezőnyben van európai össze­vetésben, habár a régióban a leg­magasabbnak számít az átlagke­resethez képest. A 38,8 százalé­kos arányunk a visegrádi né­gyek 35 százalék körüli mutató­jával összehasonlítva nem kirí­vó, ha figyelembe vesszük, hogy Görögországé majdnem 50 szá­zalékos, míg Románia éppen 30 százalék felett van. GYÖNGY PATIKÁK GYÖNGY EGÉSZSÉGPROGRAM Vegyen részt ingyenes vérnyomásmérésünkön és Öné lehet a nyeremények egyike! Gyöngy Páti*** aJdndékctomaQ Szeptemberben a Gyöngy Patikák ismét kedvezményes termékkínálattal várják önt. Számos Gyöngy Patikában pedig ingyenes vérnyomásmérésen és nyereményjátékon is részt vehet. A mérésben résztvevő Nógrád megyei Gyöngy Patikák listája: DOROTTYA GYÓGYSZERTÁR JOBBÁGYI FELSZABADULÁS U. 89. GYÓGYÍR PATIKA KORONA GYÓGYSZERTÁR *S,"S o»uiONa)inátKs0,*,‘l> Tartalma: v MmmHib. <**'6 j PÁSZTÓ SEMMELWEIS U. 9. PÁSZTÓ FÓÚTS4. CENTRUM GYÓGYSZERTÁR SALGÓTARJÁN RÁKÓCZI U. 17. Kommnn-.-■» nrmvna.iu.il. SZENT ANNA GYÓGYSZERTÁR SALGÓTARJÁN Htanta. automata, KOSSUTH LUT 2. ■ jj'ii ity j.'ótjföíJ n| yj i Az akció Időtartama: 20 W, , www.gyongypatikak.hu/gyongyegeszsegprogram Információs telefonszám: 06-1-327-6744 Otthon festjük a hajunkat, fagyasztott pizzát eszünk Bár magas a magyar fogyasztói bizalom, ez nem mutatkozik meg a fogyasztásban - derült ki a GfK tegnapi sajtóbeszélgeté­sén. Kevesebbet járunk el ott­honról, többet iszunk, többet köl­tünk a házi kedvenceinkre. Kozák Ákos, a GfK igazgatója arra hívta föl a figyelmet, hogy a válság hatására megváltoztak a fogyasztási szokások, így a 2006 - azaz a költségvetési kiigazítá­sok - előtti fogyasztási szerkezet akkor sem tér vissza - rövid tá­von -, ha nő a reáljövedelem - ír­ja a távirati iroda. A régióban - így hazánkban is - a válság ha­tására kialakult egyik fogyasztói trend, hogy az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek odahaza. Ez megmutatkozik pél­dául abban is, hogy nem fodrász­nál festetik, hanem odahaza fes­tik be a hajukat, ezért növeke­dett az otthon használatos haj­festékek piaca - mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária mene­dzsere. De szépen nő a fagyasz­tott pizzák piaca is - tett hozzá egy további példát. Egy másik saj­nálatos válság­trend szerint több fogy az alkoholos italokból, és a do­hányter­mékekből. Különösebb tendencia ennél, hogy az emberek több '• pénzt fordítanak há­zi kedvenceikre, mint a válság előtt - a GfK kutatói szerint en­nek oka, hogy ha már nincs pén­zünk a magunk kényeztetésére, legalább a házi kisállataikat ké­nyeztetjük. ■ Ha nincs elég pénzünk magunkra, legalább a házi kedvenceinket kényeztetjük. A válság hatása mutatkozik meg abban is, hogy többször vá­sárolunk kevesebbet, nem szíve­sen adunk ki egyszerre sok pénzt - mondta el Kovács Krisz­tina. A fogyasztó úgy érzi, keve­sebbet költ, pedig ha a kisebb vá­sárlások értékét összeadjuk, ez nem biztos hogy, így van - fűzte hozzá. A kisboltok profitáltak a trendből, növelni tudták a piaci részesedésüket Nőttek a hiper­marketek és a diszkontok is, vi­szont a szupermarketek bővü­lési trendje megtörni látszik. Drámaian zuhantak, mintegy 10 százalékkal, a lakosság ruház­kodásra fordított kiadá­sai. Általános ten­dencia, hogy a fo­gyasztók az ol­csót keresik, nő a vásár­lásösztön­zés aránya, különösen a / vegyi termé- ' kéknél és a meleg italok­nál, utóbbin be­lül is leginkább a kávénál és a teánál. ■

Next

/
Thumbnails
Contents