Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-04 / 205. szám

ALMANACH 2010 Karancslapujtő. Polgármester: Morgenstern Ferenc Alpolgármester: Baksa Sándor Jegyző: Tóthné dr. Kerekes Andrea Képviselő-testület tagjai: Ágner Gyula, Bevíz László, Deák Béla, Osgyáni Pál, Romhányi János, Ruszné Tórák Julianna, Somoskői Tibor, Szeles János Lakosság száma: 3000. Alapítványok, civil szervezetek: Karancslapujtőért lapítvány, Karancs-Kápolna alapítvány, Karancsiapujtői Sportegyesület, Karancslapujtő Polgárőr Szervezet Karancsvölgyi Roma Fiatatokért Egyesület „Nyárutó” Nyugdíjas Klub, Karancs Kincse Közhasznú Egyesület „Kiáltó Szó” Civil Egyesület Polgármesteri Hivatal, 3182 Karancslapujtő Rákóczi út 95. Tel.: 32/447-447, 32/547-030, 32/547-031. E-mail: klpohi@profinter.hu Nagy dolog manapság, ha egy település vezetése kijelentheti: tartós hitel nélkül volt képes működtetni intézményrendszerét, sőt, még fejlesztések finanszírozására is futotta Karancslapujtő ezen kevés önkormányzatok közé tartozik, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy legutóbbi sikeres pályázataik önerejének a biztosítása némiképp összetorlódott, ezért hosszú idő után először mégiscsak szükség lesz a banki segítségre - mondta el ciklusértékelőjében Morgenstern Ferenc polgármester. Tartós hitel nélkül működtünk! Morgenstern Ferenc Kevés olyan település található Nógrád megyében, amely oly’ látványos fejlődésen ment keresztül a rendszerváltozást követő­en, mint Karancslapujtő. Aki ezekben a na­pokban látogat el a megye második legna­gyobb lélekszámú községébe, láthatja, hogy befejeződött az iskola beruházás, gőz­erővel zajlik a kultúrotthon korszerűsítése, orvosi rendelő, játszótér épül, az óvodában telje­sen új központi fűtési rendszert alakítanak ki, s számos területen talál­kozni közmunkásokkal, akik a közterületeket csi­nosítják. A helyi kocsmákban, vendéglátó egységekben békésen iszogatnak egy­mással romák és nem ro­mák, a Duci csapat Budapestre készül egy gasztronómiai fesztiválra, a Rendezvény­ház a nyár végi esküvőket bonyolítja, a Karancs-kápolnánál újabb rendezvényt szervez Szőllős Géza, Baksa Sándor gazda pedig a napokban tervezi felállítani első tejautomatáját Lapujtőn és Tarjánban. A kép nyilván nem teljes, de jelzi, hogy a fa­lu mozgásban van, és ez fontos. - Való igaz, hogy látványos beruházások zajlanak ezek­ben a napokban is - mondja a polgármes­ter. - De nem tehetjük ölbe a kezünket, mert igen sok téren érzünk még hiányossá­got. Elmaradt a járda és buszöböl építés, egyes utak felújítása, kegyeleti park kiala­kítása, tervezzük még a polgármesteri hi­vatal felújítását is. Sokáig volt betölteüen egy háziorvosi és egy fogorvosi körzetünk, bár ez most már megoldódni látszik szep­tember közepétől; a szemétszállítás zökke­nőmentes, a szelektív gyűjtést viszont még nem tudtuk bevezetni; turisztikai beruhá­zásaink ha lassan is, de bővülnek, megnyi­tottuk a tájházunkat, a szabadidő park vi­szont csak a következő ciklusban valósul­hat meg; nagy gondot fordítunk a környe­zetvédelemre, ám még mindig nem száz százalékos a csatornahálózatra való csatla­kozás; a település vállalkozásai sokszínűek, bár a gazdasági válság is nehezítette új munkahelyek létrejöttét és a meglévők fennmaradását, márpedig hosszabb távon ez jelentheti Lapujtő jövőjét. Apró lépés, de már épül egy 100 főt foglalkoztató elektro­nikai üzem Lapujtő és Karancsalja között. Morgenstern Ferenc nem titkolja, a számok és beruházás ismertetők helyett jobban fog­lalkoztatja: miként él a helyi lakosság? A kérdés különösen annak fényében érdekes, hogy a faluban igen magas a roma és a munkanélküli lakosság aránya. - Nagy eredménynek tartom, hogy ha átmenetileg is, de közmunka programokkal sikerült a leszakadt családokon segíteni. Azt is el­mondhatom, hogy nálunk a roma és a ma­gyar lakosság közötti ellentét minimális, s ebben fontos szerephez jutott a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat, illetve a civil szer­vezeteik. Azt vallom, hogy tudnunk kell egymás mellett élni, a problémákat együtt kell megoldanunk. Én nem mondhatom, hogy a cigányság nem akar dolgozni, de olyan munkát, aminek nem sok értelme van, én magam sem szívesen vállalnék. Azt is látni kell, s az érintettek többsége már lát­ja is, hogy a cigányságnak csakis akkor van esélye a felzárkózásra, ha megpróbálnak segíteni magukon. Ehhez az önkormány­zatnak megfelelő katalizátornak kell len­nie. Úgy érzem, hogy ezen a területen - bár vannak még teendők - szép eredményeket A község büszkesége, az iskola denkit, s visszajelzik a tanárok magas színvonalú pedagógiai teljesítményét.- Az idén intézményünkben bevezet­tük a kompetencia alapú oktatást, amely­nek módszerei nem ismeretlenek pedagó­gusaink számára, hiszen iskolánkban a 22. tanévet kezdjük a Zsolnai József által kidolgozott ÉKP-s program alapján. A kö­zel 40 milliós TÁMOP pályázat lehetősé­get biztosított eszközbeszerzésre, vala­mint a szakmai megújulásra - tette hoz­zá. - A jövőben munkánkat segíti a nyel­vi labor beindítása, valamint a művésze­ti szaktanterem. A bejáró gyerekek számára a busz indulásáig, illetve a dél­utáni foglalkozások kezdetéig gyermek­klubot szeretnénk kialakítani. A sokszínű könyvtári programokkal a könyvek irán­ti szeretetet erősítenénk. A művészeti ok- f tatás kiteljesedésében is bízom, amihez a | feltételek egyre jobbak. Kiemelt célunk: a I palóc hagyományokra épülő néptánc ok- E tatás megőrzése. A kultúrház felújításával g együtt a zeneiskolánk is megújul, méltó I lesz negyven éves fennállásához. í 1 X ö A végére hagytam, de népszerűségben ai focié a főszerep minálunk. A csapat - mind-E három korosztályban - nagyon jó, ám azt is| tudjuk, hogy az öltözői feltételek nem rózsá-|- sak. Ezen a következő ciklusban feltétlenül | dolgoznunk kell. Sajnos, azt most még nem g látom, hogy olyan vállalkozói erő álljon a| sportegyesület mögé, amely az osztályvál-^ tást is lehetővé teszi, de ha az akarat meg-f: van, a csapat továbbra is jól szerepel, akkor | ez sem marad elérhetetlen álom. 3 értünk el. - A közösség formálás fontos le­hetőségei a községi rendezvények - teszi hozzá. - Ilyenek a márciusi közbiztonsági nap, az augusztus 20-i ünnepségek, s a szá­mos intézményi és civil program. Fekete Bé­la plébános úr nyugdíjba vonulása, majd ha­lála után helyettesítő papja van települé­sünknek; a püspök úrral jó a kapcsolatunk, így van rá remény, hogy ez a helyzet végle­gesen megoldódik, s nemcsak nálunk, ha­nem Karancsberényben és Karancsalján is.- Az elmúlt tanévben nem az iskola felújításával összefüggő műszaki gon­dok jelentették számunkra a legna­gyobb problémát, hanem az, hogy az építkezés közben is garantálni tudjuk a diákok elhelyezését, a szakmai munka színvonalának megőr­zését - mondta el la­punknak dr. Szondi Béla, a Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola igaz­gatója. - Szeptember­ben négyszáz diák ide­iglenes elhelyezését oldottuk meg 10 telep- Dr. Szondi helyen. Különöskép- Béla pen nehéz volt az első két hónap, amikor a kisiskola épülete sem került még átadásra. Az eredmények mégsem maradtak el: az országos Kutató Gyermekek Tudomá­nyos Konferenciáján kiemelt első, első és második helyezések, a sakkozó lányok ob-n elért 9. helye örömmel tölt el min­Uj fűtés lesz az óvodában Bár igen hangulatos kandalló­val is rendelkezik, teljesen új, energiatakarékos központi fűtési rendszer épül ezekben a napokban a Kastélykert Óvodában - tájékoztatott pál andorné intézmény- vezető. A munkálatokat meglehetősen későn tud­ták megkezdeni, ezért el­képzelhető, hogy egy hét eltolódással kezdik meg a gyermekek a tanévet. - Miután 2005-ben megkaptuk az orvosi rendelő szárnyát, a csoportszo­bák és a nevelői szoba alapterü­lete nőtt, és jól felszerelt tornate­remmel is rendelkezünk. Szeren­csére a gyermeklétszám nőtt, a tavalyi 67-el szemben 78 gyerme­ket írattak be - meséli. - A Kas­télykert Óvodában ideális létszá­mú a három csoportunk, s ugyanez a helyzet a tagóvodánk­ban, Mihálygergén is. Nagyobb átalakítással már nem számo­lunk, kivéve a nyílászáró cserét, és a homlokzat felújítását, amire - reményeink szerint - hamaro­san sor kerülhet. Óvónők, dadu- sok tekintetében is jó a helyzet, így folyamatosan meg tudják va­lósítani a négy évvel ezelőtt meg­kezdett kompetencia alapú és 2007-től az integrált óvo­dai nevelési programju­kat. - Ennek a program­nak kiemelt része a hát­rányos helyzetű gyerme­kek esélyeinek megte­remtése - mondja. - Szerencsénkre az érintet­tek szülei fogékonyak az. új nevelési módszerre, érdeklő­dőek, s folyamatosan részt vesz­nek a szülői értekezleteken. A nyitott óvodai szellemiség része, hogy számos olyan rendezvé­nyünk van, aminek a lebonyolítá­sában a szülők is aktívan részt vesznek. Segítségükkel rendez­zük meg évről évre a Dodroda- völgyi óvodák találkozóját, de ak­tívan közreműködnek az óvoda csinosításában, játékok beszer­zésében. Legutóbb egy fa ülőkés virágládát ajándékozott az egyik szülő, az udvari játékok felújítá­sát is szülők végezték. Ilyen hoz­záállás mellett az sem utópia, hogy egyszer megvalósul a fedett udvarrész is. Kellene egy idősek napközije! Flarmadik ciklusát fejezi be idén a képviselőtestületben ágner gyula. Testületi társai nagyrészt ugyan­azok voltak, mindössze egy két csere volt az évek során.- A fejlesztési program megvalósítása szempontjá­ból jó dolog, ha a vezetés ciklusokon átívelő beruhá­zásokban, fejlesztésekben gondolkodhat, de friss ötle­tekre, új arcokra mindig szükség van - mondja kellő élettapasztalat­tal, hiszen már két éve nyugdíjas. - Azt is hozzá teszem, hogy Lapujtő esetében nem lehettek volna ilyen látványos beruházások, ha állandó­an cserélődtek volna a vezetők. Flúsz év alatt rengeteg nyertes pá­lyázatunk volt, amelynek jótékony hatását valamennyien érezzük. Utak, közművek épültek ki, számos intézmény megújult, vagy újul meg napjainkban is, az önkormányzati garázstól az iskolákig. Ágner Gyula, mint a pénzügyi bizottság elnöke örömmel újságol­ta, hogy az önkormányzat hitel nélkül gazdálkodott. Mos­tanra viszont több pályá­zati beruházás torlódott össze, amelyhez az önerőt már csak hitelből tudják biztosítani.- Mint a foci csapathoz igen közel álló drukker, a jövőben szeretném, ha a fiúk méltó körülmények között tudnának öltözni, vagyis szeret­ném, ha megvalósulna egy kor­szerű, a csapat teljesítményéhez is méltó kiszolgáló létesítmény. A másik, az idősek napközijének a hiánya. Keresnünk kell egy épü­letet, ahol ez az ellátás megoldha­tó lenne, hiszen a településünk öregszik, s egyre többen kényte­lenek télen a kocsmákban mele­gedni. Már beterveztük, remé­lem, a következő ciklus megol­dást hoz erre a problémára is. Húsz év a farmergazdaságban Van-e még értelme ilyen tejárak mellett teheneket tartani? - teszik fel mostanában a kérdést a gaz­dák. baksa Sándor szá­mára ez nem kérdés.- Húsz éve 5 tehénnel és két lóval kezdtem, ami­kor otthagytam az endrefalvi tsz-t, családi okok miatt. Ma 80 tehe­nem és gépesített gazdasá­gom van, amely eu-s szem­mel is ideális méret. A tejtermelés beindításakor az volt a célom, hogy biztosítsa a napi bevételünket Hos­szú évek negatív hatásainak ered­ményeképpen ez az ágazat veszte­séges lett, amíg a feldolgozóknak értékesítettünk. Ma már közvetle­nül a fogyasztóknak adjuk el a te­jet, így megéri csinálni. Ma tárgyal­tam éppen a közeljövőben elhelye­zendő tejautomatákról. Segíti tevé­kenységünket a gazdabolt hálózat kibontakozása is, amit a jelenlegi kormány is támogat. Baksa Sándor azonban a tele­pülés ügyes bajos gondjait, de örömeit is ismeri, hiszen az elő­ző ciklusban alpolgár­mesterré választották:- A településen élő vál­lalkozók sokszínűsége is hozzájárul ahhoz, hogy Lapujtő fejlődjön, s meg­tartó falu legyen. Minden szakágban akad itt ipa­ros, szolgáltató, kereske­dő, nem zavarják egymást. Sőt, a nyertes pályázatok kapcsán egyre több helyi gazdálkodót lehetett be­vonni a feladatokba. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy az önkormány­zat gazdálkodása stabil, adóbevé­telei révén. Úgy látom, hogy egy­re több fiatal jön vissza, s vállal munkát, akár vállalkozóként is, az idősek ellátása ugyancsak megoldott, hiszen biztosított az ét­keztetésük, orvosi ellátásuk. Opti­mista ember lévén, bízom a falu jövőjében!

Next

/
Thumbnails
Contents