Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-27 / 224. szám

ALMANACH 2010 Nagykeresztúr. Polgármester: ifj. Tuza István. Alpolgármester: Tuza István. Képviselők: Földi János, Borda Sándorné, Bartkó Zoltánná, Márton Gábor. Lakosságszám: 296 fő. Önkormányzat: 3129 Nagykeresztúr, Salgótarjáni út 4. Tel: 32/394-200. E-mail: lucfalva@xmail.profinter.hu. Arcok a településről FILKOR LÁSZLÓ: - 1942 óta élek a településen. Két gyer­S mekem van, akik közül az egyik itt él, a má- sik pedig a család- j á v a 1 szinte minden hét végén itt van. Nagyon szeretem a települést és a polgár- mesterrel is maximáli­san meg vagyok eléged­ve. Mindenünk megvan a községben, csak a pénz hiányzik és a munka­hely. Én már 80 éves va­gyok, az én megélheté­sem biztos, viszont örül­nék, ha a gyerekeimé is az lenne. Éppen ezért kellene még több mun­kahelyet teremtő beru­házás Nagykeresztúrba. HEGEDŰS JÁNOSNÉ: - 17 éve lakom a faluban. Na­a gyon sze­retem a községet, jó itt élni. Három gyerme­kem van, akik szintén szeretik a lakóhelyü­ket. Örülnek a játszó­térnek és a teniszpá­lyának. Ez utóbbinak főleg a nyolcéves kisfi­am, aki még csak pró­bálkozik, de érdekli ez a sport. A polgármester nagyon jó, mindent megtesz azért, hogy szépüljön, épüljön a fa­lu. Az emberek össze­tartok, itt még él a régi faluközösség. Szerin­tem mindenünk meg­van a településen, nem tudnék olyat mondani, ami hiányzik. kaszala istvánné: - Na­gyon jó kis község Nagykeresztúr. Két éve S költöz­tünk ki Salgótar­jánból. A környék, a környe­zet tet­szik. A polgár- mesterrel nagyon meg vagyok elégedve, ugyan­is a falu szemmellátha- tóan fejlődik. Az ellátás meg van oldva, van bolt a településen, de sajnos drága. Egy hiányosság van csupán: a buszköz­lekedés. Vannak olyan időszakok, hogy keve­sebb busz jár, pedig pár kilométerre van Salgó­tarján. Az épülő faluköz­pontot már nagyon vár­juk, biztos szép lesz. A falu szélén lévő beruhá­zások is vonzóak, remél­jük, hogy majd munka­helyeket is biztosítanak majd. .AZ OLDALT ÍRJA: SZ. JUHÁSZ ANITA. FOTÓZTA: RIGÓ TIBOR. * SZERKÉSZTgrÉE: fcSÖRGŐ BALÁZS. Nagykeresztúr csak pár kilométerre fekszik Salgótarjántól, talán pont ezért kedvelik a fiatalok. A településen kevés az eladó ház, amiből az is látszik, hogy az ott lakók meg vannak elégedve a községgel. Mindez a polgármester, ifj. Tuza István munkáját is dicséri.- Három olyan tagja van a 2006- ban felállt testületnek, akik már ré­gebb óta képviselik az önkormány­zatot. Ilyen Földi János, Bartkó Zoltánná és Tuza István, aki jelenleg az alpolgármester is. Azért őt vá­lasztottuk, mert előtte hét évig pol­gármester volt A falu érdeke meg­kívánta, hogy olyan ember legyen a helyettesem, akinek már kiépült kapcsolatrendszere van és a ruti­nossága is kellőképp megfelelő. Ő végigkísérte például a csatorná­zást, ami az egyik legnagyobb be­ruházás volt a község életében - mondta ifj. Tuza, majd a körjegyző­ségről beszélt- A 2006-os választásokig a Márkháza, Kisbárkány, Nagyke­resztúr körjegyzőséghez tartoz­tunk. Az új lucfalvai polgármester megkeresésére a képviselő-testület úgy döntött, hogy Lucfalvával hoz­zunk létre egy új körjegyzőséget A távolság miatt is indokolt volt nekik a váltás (Lucfalva korábban Sóshartyánnal volt körjegyzőség­ben), mi pedig nem zárkóztunk el az újtól. Másik fő szempont, hogy a nagykeresztúri gyerekek a szom­széd településre járnak iskolába, óvodába. A körjegyzőséggel na­gyobb rálátásunk lett például az ok­tatásra is. Dr. Lengyelné Imreh Eri­ka lett a jegyzőnk, akivel jól tud­tunk együtt dolgozni. Másfél év alatt kiderült, hogy helyes döntés volt a váltás. Viszont a jegyzőnk nemrég távozott és helyére dr. Fo­dor Enikőt nevezték ki. Kisebb problémák adódtak a négy év alatt, ilyen volt a körzetior­vos-, illetve a fogorvosváltás. Sze­rencsére ez a probléma hamar megoldódott - tudatta a polgármes­ter, aki szerint az ország anyagi helyzete és a gazdasági világválság nagyon kedvezőüenül, de sajnos befolyásolta a működésüket- Nehezen tudunk kijönni a költ­ségvetésünkből, nagy a költségve­tési hiányunk, de minden lehetősé­get megragadtunk, hogy különbö­ző pályázatokon a működéshez és a fejlesztésekhez is pluszpénzt sze­rezzünk. Legfőbb célunk a műkö­dőképesség megőrzése; mindemet lett pályázati önerő biztosítása is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy fejlesztések terén nem állunk rosz- szul. Az utóbbi években sokat pá­lyáztunk és többször nyertünk. En­nek van látszata, hiszen ez a falu rendezett, nincs szemét az utakon, az emberek pedig ügyelnek rá, hogy a házuk körül is minden rend­ben legyen. Eladó ház nagyon ke­vés van, ugyanis ha valaki meghir­deti, akkor gyorsan el tudja adni. Mint említettem, több pályáza­ton is nyertünk. Ilyen volt 2007- ben, amikor a Béke utat aszfaltoz­tatok le. A temetőhöz vezető utat szintén leaszfaltoztuk. Pályázaton minderre közel 12 milliót nyer­tünk. 2008-ban szerettünk volna egy új ravatalozót. A mostani már nem felel meg a kor követelményeinek. Ráadásul vizesblokk is kellene a környezetébe. A pályázati kiírás szerint belterületen kellett volna megépülnie, de ezt a feltételt sajnos nem sikerült időben megteremte­nünk, így a pályázatunk elutasítás­ra került Ä képviselő-testület to­vábbra is a fontos feladatok közé sorolja egy új ravatalozó építését Mihelyt megjelenik egy pályázat, azt ki szeretnénk használni. A településrendezési tervben szerepel a település központjának rendezése, amelynek első eleme egy játszótér volt Ezt az előző tes­tület valósította meg, majd 2009- ben a mostani testület pályázatot nyújtott be szintén a rendezési terv­ben szereplő kispályás futballpá- lya, valamint egy salakos teniszpá­lya kialakítására. Ezeket 2010-ben sikerült kivitelezni. Szerintem jó döntés volt, ugyanis nagyon sokan használják a teniszpályát Szerepel még a tervek között egy szabadté­ri színpad és egy pikniksarok kiala­kítása. Eszközbeszerzésre is pá­lyáztunk, hogy karbantartsuk a te­lepülés zöld-, bel- és külterületeit. A településen 30 százalék körüli a munkanélküliek ará­nya. Én is és a testü­let is fő feladatunk­nak tartjuk a nehéz helyzetbe jutott em­berek munkához ju­tását, ezért eddig is és a jövőben is minden lehetőséget megraga­dunk, hogy ezeket az embereket munká­val tudjuk ellátni. Ez évben három pályá­zati forrást sikerült kihasználni, amelyet a Bátonyterenyei Többcélú Kistérsé­gi Társulással együtt valósítottunk meg - 3, 5, illetve nyolc hónapos foglalkoztatást biztosítva. Az egyik a romaprogram volt. Emellett pél­dául az Ipoly Erdő Zrt-vel közösen öt főt foglalkoztattunk. Háromfős civil csoport létre­hozta a Nagykeresztúrért Alapít­ványt, amelynek fő céljai a telepü­lésen élő nehéz sorsú emberek tá­mogatása, valamint településfej­lesztés. Bekapcsolódtunk a LEADER-programba, amely kere­tében az alapítvány sikeresen pá­lyázott egy faluközpont-megújító projektre. Ez kiterjed a település egészére. Erre a célra 50 millió fo­rintot sikerült elnyernünk. Az ala­pítvány kuratóriumi elnöke Nagy Katalin volt, aki nemrég hunyt el. Távozása hatalmas veszteség a te­lepülésnek, ugyanis rengeteget tett a faluért; jó szervezőkészség­gel rendelkezett és összetartotta az embereket. A tervek már meg vannak. A pályázat utófinanszí­rozott, így komoly problémát je­lent a banki kamatköltségek fi­nanszírozása. A jövő másik nagy feladata a fa­luház felújítása, bővítése. Egy pá­lyázatunk integrált közösségi szín­terek létrehozására irányult, ami­hez először a címet kellett elnyerni. Ezt tavaly sikerült abszolválni. Idén magára a faluházra pályáztunk, amit szintén sikerült elnyerni. Ez utóbbinál nem csak az épületre, ha­nem a működtetésre is kapunk pénzt Három év alatt összesen hat­milliót Az utófinanszírozási kon­díciók miatt ebben az esetben is a legkomolyabb probléma a felvett hitel utáni kamatok fizetése. Jelen pillanatban is azért folyik a munka, hogy ezt teljesíteni tudjuk. Szeret­nénk ha külön lenne például a szá­mítógépes terem, egy gyülekező- hely, vizesblokk, több parkolóhely. Egy új építésű faluház igen komoly előrelépés lenne a település életé­ben - mondta ifj. Túza István, aki a továbbiakban beszélt arról a kúri­áról, amely egykoron a tsz-hez tar­tozott, majd önkormányzati tulaj­don lett.- A kúria jelenleg magánkézben van. Az előző tulajdonos a terüle­tért cserébe vállalta, hogy új temp­lomot épít a faluközpontban. Ez a templom egy ideje már áll, csak saj­nos félkész állapotban van. Sorsá­nak kimenetele még bizonytalan, ugyanis magántulajdon. A kúria épülete már nem azé a hölgyé, aki a templomot elkezdte építtetni. Vi­szont a településnek még mindig ott van a jelenlegi, kis faházból ki­alakított temploma. A történetben eddig az egyetlen pozitívum, hogy a templomot építtető hölgy kialakí­tott egy szép kis parkot, amit azóta is gondozunk. A képviselő-testület és a telepü­lés lakossága szükségesnek látta egy falugondnoki szolgálat beindí­tását, mivel sok idős ember nem tudta már ellátni a napi feladato­kat. Nekik segítséget kellett nyúj­tani. Ezért az önkormányzat létre­hozott egy falugondnoki szolgála­tot, amelyet az első időkben saját gépjárművel látott el a falugond­nok. Ehhez kapcsolódóan 2008- ban pályázatot nyújtottunk be egy falugondnoki busz vásárlására, amelyhez közel hétmillió forintot nyerünk. 2009-ben sikerült meg­vásárolni a 8+1 fős falubuszt. Ezzel a busszal besegítünk a gyerekek szállításában is. Igénybe lehet ven­ni, ha orvoshoz akarnak menni, vagy esetleg a munkanélküliek el szeretnének jutni Bátonyterenyére a munkaügyi központba. Ez utób­bi azért fontos, mert nagyon ritka a buszközleke­dés, vagyis ne­hézkes tömeg- közlekedéssel Bátonyba lejut­ni. A település vezetése min­dig fontos fel­adatának tar­totta a tanulók támogatását. Éppen ezért minden évben beiskolázási segélyt adunk, valamint a nappali tagoza­tos felsőoktatási intézményben ta­nulókat szűkös költségvetésünk el­lenére is támogatjuk. Ezen oknál fogva kihasználjuk a Bursa Hungarica adta lehetőségeket Minden évben tartunk idősek napját a településen, és a gyerekek­nek szervezünk még Mikulás-es­tet. A településen lakó roma lakos­ság 2006-ban saját kisebbségi ön- kormányzatot hozott létre, amely nek vezetője ifj. Rácz Sándor. Ők minden évben használt ruhákat szereznek a település lakóinak, csomagokat osztanak és bekapcso­lódnak a Mikulás-est szervezésébe - mondta Túza István, aki szerint „zökkenőmentes” a roma és nem roma lakosság viszonya. A községben hat számítógéppel működik e-Magyarország pont, amit nyitvatartási időben bárki igénybe vehet Sok gyermek itt tud megismerkedni a számítógép­pel, az általa adott lehetőségek­kel. A mozgó TEMI-könyvtár is el­érhető. 2007-től a „Keresztúr” nevű tele­pülések szövetségének a tagja Nagykeresztúr is, ami elsősorban a kultúra területén ad együttműkö­dési lehetőséget Ez évben három gyerek európai uniós vetélkedőre való kiutaztatására volt lehetősé­gük. Ők Székelykeresztúrra mehet­tek, ahol az idei „Keresztúr” nevű települések találkozója is megren­dezésre került A település külterületén, Kisfalu­don egy vállalkozói kör pályázott gyümölcsfeldolgozó létrehozására, amely beruházás nem csak a tele­pülésen, hanem országos szinten is egyedülálló. A vállalkozás ügyve­zetője Tusják György, aki lehetősé­ge szerint segíti, támogatja a tele­pülést. A vállalkozáshoz tartozó marketingközpont már épül. Eb­ben lesz egy labor is, ahol bárki gyümölcsét bevizsgálják és szakta­nácsokat adnak annak felhasználó si módjáról. Egy másik külterületükön, az egykori Mátra Vadásztársaság va­dászházát megvásárolták, ahol az ifjúsági zöldturizmust szeretnék fejleszteni. (15-20 fős csoportok be­fogadására képesek.) Erre a célra LEADER-pályázaton körülbelül 50 milliót nyertek. A Krakópuszta Tu­risztikai Egyesület vezetője Varga Györgyi. Petényi György régóta kötődik Nagykeresztúrhoz. Őt is a támoga­tóik között tudhatják. A település- fejlesztéshez járul hozzá. A Tusják és a Pelényi házaspár idén a képvi­selő-testület javaslatára díszpolgá­ri címet is kapott.- A jövőnek számos feladata van még. Fő célunk a működőképesség megőrzése, valamint az elnyert fej­lesztések kivitelezése. A legfonto­sabb mégis egy olyan település épí­tése, ahol mindenki jól érezheti ma­gát - zárta szavait ifj. Tuza István. Ifj. Tuza István „Ahol mindenki jól érezheti magát”

Next

/
Thumbnails
Contents