Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-25 / 223. szám
2010. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT Nyitóérték: 22689 Záróérték: 22850 A BUX index 2010. szeptember 24-én 23000 22900 22800 22 700 22600 22500 22400 2230(1/ Előző napi záróérték: 22 749 Változás: 0,45% 15.30, a Ne» Yorki1 tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK PannErgy 974 4,61 319 Danubius 3 915 3,29 47 Egis 21755 2,81 725 OTP 5 040 2,39 6894 Émász 22 200 2,04 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT RpsTVPny Utolsó áf (Ft) Változás (%) Millió Ft | Synergon 575-1,7 21 Mól 20 740-1,23 2138 Econet 101-0,98 7 ANY 707-0,14 5 FHB 1200-0,08 41 A BUX index az elmúlt napokban 77 TAfl 77 7IM .... 23 100 23176 \ 22 900 22 800 22808 22 700 22600 LLobZ 22749 09.1609.17 09.20 09.2109.2209.23 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.24.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december _______58 300 TA KARMÁNYBÚZA 2010. december________54000 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. november________49 300 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december________47000 OL AJNAPRAFORGÓ 2010. október 106000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. szeptember 24-én 1- 1$ 1CHF mmm 5 4 4 4 279,79 Ft 209,14 Ft 212,95 Ft-0,72 Ft-1,15 Ft-0,17 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) Allianz Bank HU 4,15 sj HU 4,25 Banco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,75* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3 3,00 5,00 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euróvalutaárfolyamok (forint/euró, 09.24.) Vételi Eladási 1 Allianz Bank 272,89 286,89 Budapest Bank 271,70 288,50 CIB Bank 268,68 291,06 Citibank 268,94 291,36 Erste Bank 272,26 287,94 K&H Bank 272,21 287,89 MKB Bank 273,15 287,15 OTP Bank 271,10 285,00 Raiffeisen Bank 273,67 285,99 GAZDASÁG Uj utat köveznek a munkába foglalkoztatás Az árvízkárok helyreállításában közmunkásokat is alkalmazhatnak Akár ezer ember foglalkoztatása is megoldható annak a kormányrendeletnek köszönhetően, amelynek értelmében az árvízkárok helyreállításában közmunkásokat is alkalmazhatnak az újjáépítésben részt vevő vállalkozások. Hampl Márta Egy új rendelet azt tartalmazza, hogy az érintett térségekben az önkormányzatok döntése alapján át is irányíthatják a helyreállítási munkákra a közfoglalkoztatásban részt vevő személyeket. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál lapunknak azt mondták: a helyreállítást végző szervezetek, vállalkozások munkaerőigénye határozza meg a létszámot, de a tárca kalkulációi szerint nincs akadálya akár az ezer főt elérő foglalkoztatásnak sem. A helyreállításban részt vevő vállalkozások közmunkások foglalkoztatása esetén 95 százalékos bér- és járuléktámogatást kapnak az államtól. A most hatályba lépett rendelet a gazdasági tárca szerint azt az ellentmondást hivatott orvosolni, hogy míg az önkormányzatok 95 százalékos támogatást vehetnek fel egy közcélú foglalkoztatott után, addig a vállalkozások „ösztönzésként” csupán 28 500 forintot kapnak egy- egy rászoruló munkába állítása esetén. A minisztérium szerint az is tarthatatlan, hogy az Út a munkához program keretében több mint 113 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből olyan feladatok elvégzésére, amelyek többségében látszattevékenységek - arról azonban, hogy mi nem számítana annak, egyelőre nincsenek konkrét elképzelések. Ezek után nem meglepő, hogy a kormány jövőre módosítani kívánja a programot Azonban lapunk kérdésére, hogy mik lennének a változtatások sarkalatos pontjai, és a programra fordított összeg miként módosulna, nem kaptunk konkrét választ. Az Út a munkához program 2009 áprilisában indult el, s az elmúlt csaknem másfél évben számos változáson ment keresztül. Fél évvel az indulása után (2009. november 15-től) lépett hatályba az a módosítás, amelynek értelmében egy családban csak egy Zajlik a helyreállítás Felsőzsolcán, ahol több mint kétszáz ház vált lakhatatlanná. Ebből több mint hetvenet építenek újjá segítséggel személy részesülhet rendelkezésre állási támogatásban (rát), amelynek összege egységesen havi 28 500 forint. A módosítás ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egyazon háztartáson belül rátot és rendszeres szociális segélyt is kapjanak a rászorulók. 2010. január 1-jén lépett életbe az a módosítás, amely 60 236 forintban maximálta a rendszeres segély összegét. Az elmúlt másfél évben bővült a programban részt vevők köre is, az önkormányzatok mellett ugyanis többségi tulajdonú ön- kormányzati vagy állami gazdálkodó szervezetnél is lehet már közcélú munkavégzést szervezni. Sőt, 2010 januárjától már a vállalkozások is foglalkoztathatnak rátra jogosult személyt, teljes munkaidőben és munkaviszonyban, amiért cserébe az éppen hatályos rát összegének megfelelő támogatást kapnak havonta. A változtatások sorába tartozik az az intézkedés is, amelynek értelmében 2010-től az Út a munkához kapcsolódó közfoglalkoztatási tervet a kisebbségi önkormányzatokkal is egyeztetni kell. Tavaly 97 milliárd forint szerepelt a költségvetésben a program végrehajtására, 2010-re már 110 milliárdos hazai és 7,5 milliárd forint uniós forrást irányzott elő a kormány erre a célra. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára szerint az Út a munkához program becsült többletkiadása 60 milliárd forint lesz az idén. Út a munkához - mérföldkövek START: 2009. április 2009. NOVEMBER 15-TŐL: egy családban csak egy személy részesülhet - havi 28 500 forintos - rendelkezésre állási támogatásban (rát) 2010. JANUÁR 1-JÉTŐL: • maximálták a rendszeres szociális segély összegét (60236 forintban) • már a vállalkozások is foglalkoztathatnak rátra jogosult személyt, teljes munkaidőben és munkaviszonyban • a programhoz kapcsolódó közfoglalkoztatási tervet a kisebbségi önkormányzatokkal is egyeztetni kell 2010. SZEPTEMBER: • cégek is foglalkoztathatnak közmunkásokat az árvízkárok helyreállításához Egyre több lakhatatlan ház MÁR 204 INGATLANT kell újjáépíteni Felsőzsolcán - tájékoztatott Németh Csaba, az önkormányzat szóvivője. Az előző adatok szerint 183 újjáépítésre szoruló házról volt szó a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei településen, a kormányzatnak is ezt az adatot adta meg az önkormányzat augusztus 16-án. Ám az azóta eltelt időszak alatt további 21 házról állapították meg a statikusok, hogy lakhatatlan vagy gazdaságosan nem javítható, így bontásra ítélték. harmincöt romba dőlt ingatlan tulajdonosa döntött úgy, hogy nem veszi igénybe az állami támogatást, miiéi a biztosítótól kapott kártérítés összege nagyobb annál, mint amit az állami újjáépítési programban kaptak volna. Új házat 71 károsult épít, ötvenen pedig a lakásvásárlás mellett döntöttek. Több esetben nem jogosultak támogatásra. Folytatnák a vasút liberalizálását felzárkózás Óránként 120-160 kilométer sebesség a reális régiós cél Gyenge az Ell-ban a magyarok nyelvtudása „Európa kettészakadt voltára, a két régió eltérő fejlettségére, a keleti oldal korlátozottabb finanszírozási képességeire hívtuk fel lengyel kollégámmal az Európai Bizottság közlekedésért felelős tagjának figyelmét” - tájékoztatta lapunkat a Siim Kallasszal folytatott beszélgetésről Berényi János, a CER uniós vasúti szövetség igazgatósági tagja. Siim Kallas a CER igazgatósági ülésén elmondta, hogy térségünk problémájával tisztában van, de szerinte nem feltétlenül a legdrágább fejlesztéseken keresztül vezet az út a minőségi személyszállításhoz. Nem biztos például, hogy régiónknak nagy sebességű vasutat kell építenie, hiszen az csak nagy A németek költenek a 82 millió lakosú Németország évi 9,7 milliárd eu- rót költ közlekedési infrastruktúrára, ezen belül 3,9 milliárdot a vasútra. De még ennél is többre lenne szükség Peter Ramsauer német közlekedési miniszter szerint távolságokon és nagy tömegek szállítása esetén gazdaságos, ekkora utazási igény viszont nem jellemző az új uniós tagországokban. Annál reálisabb cél az óránként 120-160 kilométeres átlágse1 besség elérése. ’ '' ‘ ■ Németország majdnem négymilliárd eurót költ évente vasútfejlesztésre Magyarországon a felnőttek 74,8 százaléka nem beszél idegen nyelvet, ennél az EU-országok és -tagjelöltek közül csak Romániában és Törökországban rosz- szabb a helyzet - áll egy friss felmérésben. Az EU-ban a 25-64 éves lakosság 38 százaléka nem beszél más nyelvet, míg 13,3 százalék legalább egyet nagyon jól ismer. Magyarországon ebben a korosztályban 5,8 százalék tud tökéletesen legalább egy nyelvet. Az uniós rekorderek közé tartozik Szlovénia, ahol a lakosság 45 százaléka nagyon jól tud valamilyen nyelvet, leginkább az angolt, valamint a balti államok, ahol az orosz a legeltérjedtebb idegen nyelv. ■
