Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-25 / 223. szám
ALMANACH 2010 Karancsalja Polgármester: Lantos Sándor. Alpolgármester: Godó Gyuláné, Pál Gyula. Jegyző: dr. Behan Anett Éva. A képviselő-testület tagjai: Bibók Péter, Fábián Pál, Kadlót Csaba, Laurencsikné Ponyi Eszter, Sasvári József, Tóthné Bucsek Ildikó, Zsidai Ferenc. Lakosok száma: 1596 fő. A polgármesteri hivatal címe: 3181 Karancsalja, Rákóczi út 174. Tel: 32/445445. Fax: 32/445-355. A község e-mail címe: kalja@profinter.hu, weblapja: www.karancsalja.hu Jeles napok: bor- és süteményverseny (január vége), Csendül a nóta (március), falunap (július utolsó szombatja), kenyérszegés, szüreti felvonulás (október első szombatja), idősek napja, egészségnap (tervben). Környezettudatos óvodai program 1982-ben került a faluba óvónőként, 1997 óta a - ma már Karancskeszivel óvodatárulásként működő - Napfény óvoda vezetője sasváriné gregus Ildikó. Az intézmény népszerűségét mutatja, hogy szinte mindig 50 fő feletti a gyermeklétszám, hátrányos helyzetűek aránya ötven százalék körüli.- Büszkék lehetünk az intézményekre, mindkét helyszínen négy-négy óvodapedagógus dolgozik. Környezetünk megismerésére, szeretetére, az egészséges életmódra neveljük a gyermekeket. Játékos, mégis biztonságos fejlesztést adunk az ovisoknak, s kedvező visszajelzéseket kapunk a fogadó iskoláktól. A képviselő-testület, az önkormányzat támogatása mellett a Karancsaljáért Alapítvány és a helyi kisebbségi önkormányzat is támogatja munkánkat, s elismerik az itt folyó pedagógiai munkát. Új épületszárnyat, eszközöket kaptunk, a tetőszerkezet megújítása után villámvédelmet kaptunk, felújították a vízvezetékrendszert, a mosdókat, megoldódtak a parkolási gondok, így más községekből is nagy az érdeklődés az óvodánk iránt - mondta el az intézményvezető. Felkarolják a civileket Második ciklus óta képviselő Fábián Pál, bár külsősként már korábban is dolgozott a faluért. Az 1999-ben alakult Karancsaljáért Alapítvány kuratóriumi elnökeként is igyekszik a civil szférát bevonni az önkormányzat munkájába, s képviselni őket a testületben.- Minden civil kezdeményezést igyekszünk felkarolni, legyen az sport, egészségmegőrzés, környezetvédelem, kultúra, vagy bármi, ami közhasznú célú. Bátorítjuk a kollektívákat a megmutatkozásra, cselekvésre. Az intézményekkel jó az alapítvány kapcsolata, az óvodát a Zöld óvoda-pályázatban segítjük, oktatóprogramot vásároltunk neki, az iskolát ugyancsak támogatjuk, ahol tudjuk. Sajnos a civil közösségek foglalkozására csak az önkormányzat épületének nagyterme alkalmas jelenleg, gondolkodni kell egy új közösségi tér kialakításán. A központi park fejlesztésén folyamatosan gondolkodunk, és Salgótarján szomszédságában szeretnénk egy „kertvárosi” Karancsalját, ahol jó élni. Kulcsszó: önkormányzat! Harmadik ciklus óta segíti - elsősorban a pénzügyi bizottságban - Karancsalja vezetésének munkáját bibók Péter. Azt mondta: húsz év alatt olyan változás történt a településen, amit maga sem remélt, amikor 24 éve ideköltözött. Ma már sok város is megirigyelheti a csodás környezetben fekvő falu infrastruktúráját.- A ciklusok elején összeállítjuk a fejlesztési irányokat, minőségi fejlesztési szinteket. A környezetvédelem és -kímélés terén van még mit tennünk, a szelektív szemétgyűjtés a jövő egyik nagy feladata, a másik a munkahelyteremtés, ahol az elmúlt ciklusban nagyot léptünk előre. Likviditásunkat a csökkenő központi források ellenére is meg tudtuk őrizni, a falu működőképes, nincs eladósodva - jegyezte meg Bibók Péter, aki szerint a „gondoskodó állam” gondolata helyett az „önkormányzatiság” kell legyen az elv, azaz a településen élők irányítsák a falut a képviselőkön keresztül. A testületi és bizottsági ülések, közmeghallgatások nyitottak, van lehetőség bepillantani a falu életébe, véleményt mondani. Példás együttműködésben- Jó helyzetben van a cigány kisebbségi önkormányzat - mondta ifjabb botos Sándor, aki négy éve elnöke a ckö-nek. - Az eddigi vezetés mindent megtett a cigányok megsegítéséért, érdekképviselettel nem kellett foglalkozni, reméljük, megmarad ugyanilyen em- berközpontúnak. Az elmúlt négy évben jó kapcsolat A alakult ki a települési és a cigány önkormányzat között, de az intézményvezetőkkel, az ott dolgozókkal is, mindenkitől rengeteg segítséget kapunk. Az iskolában, óvodában sokat adnak át a cigány gyermekeknek, a szó pozitív értelmében nevelik is őket Ugyancsak jó az együttműködés a Karancsaljáért Alapítvánnyal, s a Rozmaring egyesülettel, közös rendezvényeket szervezünk, s a ckö három díjat hozott létre. A Karancsalja legjobb roma tanulója díjat az általános iskolások közt osztjuk ki, az ösztöndíjpályázatra közép- és felsőfokú képzésben részt vevők nevezhetnek, míg a Kisebbségért-díjat éppen a napokban adtuk át Lantos Sándor polgármesternek és a Karancsaljáért Alapítványnak. Örülünk az új munkahelyek teremtésének, reméljük, a cigánycsaládok tagjai is el tudnak majd helyezkedni. Megőrizni az értékeket! Harmadik ciklus óta képviselő, de volt már a falu sportkörének elnöke is zsidai Ferenc. Mint mondta, neki mindennél fontosabb a takarékosság és a falu lakosainak megélhetése. Nagy igény van a helyiek közt a járdaépítés folytatására, amely a következő ciklus egyik nagy feladata lesz, s az iskola, óvoda fejlődésének ütemét, az ott folyó nívós szakmai munkát is meg kell őrizni. Önmaga is szívesen dolgozna a közbiztonságérzet növelésén. . •. • • -» ■ v ■ Szépülő, gazdagodó falu Karancsalján született, s gyermekkora óta részt vesz a falu közösségi életében lantos Sándor. Huszonévesen a Ka- rancslapujtő-Karancsbe- rény-Karancsalja közös tanács tagja volt, 1994 és 1997 között alpolgármestere, 1998 óta polgármestere a falunak. Idén október harmadikán azonban már nem méretteti meg magát az önkormányzati választáson.- Rögtön a mélyvízbe csobbantam polgármesterként, hiszen 1998 őszén kezdődött a szennyvízberuházás, a projekt levezénylése egy kezdő polgár- mesternek nem volt kis feladat. Volt harmincmillió forint beruházási hitelünk, tizenkétmillió egyéb hitel, amiket rövid idő alatt sikerült visszafizetnünk. A beruházásokon, fejlesztéseken kívül számos meghatározó eredményt értünk el az elmúlt tizenkét év alatt, ami elősegíti az itt élők kulturális és szellemi fejlődését, identitástudatát. Elsőként említeném, hogy elkészült a falu címere és zászlaja, de ugyancsak meghatározó, hogy létrejött és működik a Karancsaljáért Alapítvány, a Rozmaring nyugdíjas-egyesület, vagy az immár 25 fős polgárőrség. A sportegyesület 1989-ben alakult, de megtartásáért, fejlesztéséért sokat dolgoztunk, s a labdarúgók szállítják a sikereket, hiszen az elmúlt három esztendőben mind az ifjúsági, mind a felnőttcsapat érmes helyen zárt a bajnokságban. A legfontosabb információkról a Hírlevél című önkormányzati kiadvány tájékoztatja a helyieket - mondta Lantos Sándor.- Sok pályázatot írtunk az elmúlt időszakban, sokat nyertünk, összesen több százmillió forinttal gazdagodott a falu. Nagy szívfájdalmam, hogy a legutóbbi pályázataink közül a további járdaépítésre benyújtottakat elutasították. Ezeket az új ciklusban újra meg kell próbálni, folytatni kell a járdaépítést, hiszen a 2004-ben átadott 758 méter folytatására nagy az igény - jelentette ki a polgár- mester. A beruházások részletezésekor az első - időrendben is - a szennyvízberuházás volt, ami 1998 szeptemberében indult. Ugyancsak fontos volt a Mikszáth összekötő út megépítése, hiszen ez még földút volt, télen, esőben nem lehetett rajta közlekedni. Az aszfaltozás előtt a vezetékes vizet is megoldották a területen, s ma már világítás is segíti az itt lakókat. A legfrissebb és egyben legörömtelibb eredmény pedig a munkahelyteremtés, hiszen közel hároméves előkészítés után kézzelfogható közelségben van a Karancsalja és Karancslapujtő közötti területen megépülő elektronikai üzem, ahol nyolcvan fő foglalkoztatására lesz lehetőség. Ez nem csak Karancsalja, de az egész Dobroda-völgy életében meghatározó lehet. A szerződés értelmében a cég vállalta, csolat, kölcsönösen segítjük egymást. Kijelentették, hogy részt kívánnak venni a a falu társadalmi életében is. A beruházást segítendő egy bekötőút építésére pályáztunk, a tizen- négymilliós költségből tizenkettőt fedezett a sikeres pályázat. Az első falugyűléstől hosz- szú út vezetett a megvalósulás kezdetéig, rengeteg munka, tervmódosítások állnak mögötte, az egész testület hatalmas munkát végzett, bár menet közben voltak nézeteltérések, de mára egységesek és elégedettek vagyunk. A további beruházásokról beszélve a polgármester elmondta: 1998-ban egyetlen intézményükben sem volt gázfűtés, mára a polgármesteri hivatal, az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő, és a sportöltöző is rendelkezik ezzel, s korszerűsöhogy legalább húsz százalékban karancsaljaiakat foglalkoztat majd.- Elsősorban női betanított munkaerőt keres a cég, a termelés felfutásakor sok helyi és környékbeli család életét köny- nyítheti meg, hogy újabb kereső lesz a családban - mondta Lantos Sándor. - Az üzemet létrehozó befektetőkkel jó a kapdött a közvilágítás is. Nem csak pályázatokból fejlesztettek, de saját erőből is, ügyelve arra, hogy a működőképesség mindig megmaradjon. Modernebb lett az óvoda vízvezeték-rendszere, szabadtéri színpad épült a parkban, egy-egy játszóteret alakítottak ki a központban és a tavasi pihenőparkban, ahol esőpavilonok is állnak, ez utóbbit céges rendezvényekre is keresik. Emellett kifejezetten rendezett és szép a falu, ez a vendégek, átutazók reakcióiból derül ki. Közmunkaprogramban igyekeznek megőrizni, fejleszteni ezt a faluképet. Nem kis dolog, hogy bár az élet egyre nehezebb ma a kis és közepes falvak számára, Karancsalja működőképes maradt, az óvoda, az iskola, és az orvosi ellátás megmaradt. Gondok pedig mindig adódtak: 2001-ben földcsuszamlás sújtotta a települést, majd az iskola léte forgott veszélyben, de a testület jól döntött, hiszen társulás révén megmaradhatott a nyolcosztályos képzés a településen. Idén is két káresemény miatt főhetett a településvezető testület feje, az útsüllyedés és támfaldőlés helyreállítása elviszi azt a közel tízmilliós megtakarítást, amelyet a járdaberuházás önerejéhez tettek félre.- Elfáradtam a tizenkét év alatt, s az egészségem is megromlott - mondta el Lantos Sándor, amikor arról kérdeztük, miért nem jelöltette magát újra. - Ha igényli a következő testület, szívesen segítek tapasztalataimmal, kapcsolataimmal. A civil szervezetek életében szeretnék részt venni továbbra is. A gondok, súrlódások ellenére a most leköszönő testületet tartom a legegységesebbnek, ahonnan hárman polgármesternek, nyolcán képviselőnek jelöltették magukat. A következő polgármesternek és a felálló képviselő-testületnek kívánok erőt, egészséget, kitartást és sok sikert! - zárta szavait Lantos Sándor. Szépíteni kell Karancsalján született, szeret itt élni és büszke falujára. Tizenhat éve a testület tagja godó gyuláné, aki jelenleg alpolgármesterként dolgozik, ezt megelőzően 12 éven keresztül a pénzügyi bizottság elnökeként végezte tevékenységét Az elmúlt időszakban az eredményes pénzügyi gazdálkodás alapján kiépült a teljes infrastruktúra (víz, telefon, csatorna, gáz, internet és kábeltévé) - ahogy mondta - és a legutóbbi négy év már a fejlesztések, felújítások jegyében telt. Az iskola, az óvoda, a polgármesteri hivatal mellett utak is megújulhattak, a járdaépítés eL ső szakasza is befejeződött. A közterületek parkosítására és virágosítására is sor került az eltelt időszakban.- Nagyon kevés hitellel gazdálkodunk, amelyek a pályázatok önerejéhez voltak szükségesek. Óvodánk és iskolánk képzése magas szintű, civil szervezeteink, a Rozmaring nyugdíjas-egyesület, a kézműveskor és a sportkör messzire viszik jó hírünket. A jövőben további pályázatokat kell beadni az önkormányzatnak a belterületi utak felújítására, a járda építésének folytatására, illetve új munkahelyek megteremtésére - mondta az alpolgármester asszony, akinek nagy öröme, hogy a Rozmaring népdalkor és magánszemélyek támogatásával megvalósulhatott a helyiek egy régi álnia; a templom díszkivilágítása. Teremteni és fejleszteni Sikerünk helyszíne Karancsalja - jelentette ki Pál gyula alpolgármester, aki 1990óta vesz részt valamilyen formában a testület munkájában.- Még emlékszem, amikor telefonügyben lótottunk-futottunk, aztán egymást hívogattuk az új vonalakon - mesélte, majd a gáz- és csatomaberuházás sok nehézségéről, kényelmetlenségéről beszélt, aminek ma már csak az előnyét élvezik. Részese volt a civil szervezetek létrejöttének, ma is segíti működésüket magánemberként, testületi tagként, alpolgármesterként.- Intézményeink fejlődtek, korszerűsödtek, hatékonyan, jól dolgoznak. Tervünk őrizni az egységet, az infrastruktúrát erősíteni új járda építésével, utak megújításával, amire komoly igény van. S persze munkahelyek kellenek, az első lépés ebben egy elektronikai cég idetelepítése, amely értéknövelő tényező Karancsalja életében, s pozitívan hat a mikrogazdaságra.
