Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-21 / 219. szám
ALMANACH 2010 Somsokőlíjfalu. Polgármester: Lichner András 2010. július 7-én egészségi okokra hivakozva lemondott. Alpolgármester: Murányi Sándor. Jegyző: dr. Tóth László A képviselő-testület további tagjai: Lászlóné György Zsuzsanna, M. Szabó Gyula (Svecz István után), Magyar István, Molnár Pálné, Molnár Zoltán, Ökrös Attila, Páldi Károly, Tomka István. Lélekszám: 2446 fő. Önkormányzat: 3121 Somoskőújfalu, Semmelweis utca 2. Tel.: 32/435-095, fax: 435-337 E-mail: somoskoujfalu@xmail.profinter.hu www.somoskoujfalu.hu Jeles napok: Gyermeknéptánc-találkozó (május), Hazatérés Napja (február 15.), Falunap (szept. 4.) kiii.gvermek NÉPTÁNCTALÁLKOZÓ Somoskőújfalu 2008 önállóvá vált teriumhoz, mindhiába. így jelenleg sincs állandó polgármesteri hivatalunk. Erősen bízunk benne, hogy az új kormány méltányosabb lesz rendhagyó problémánkkal szemben. Tovább nehezítette helyzetünket, hogy a közigazgatási határ kijelölése, s a vagyonmegosztás tárgyában elhúzódó bírósági perben hiába született számunkra kedvező ítélet, azt Salgótarján megfellebbezte, s a táblabíróság új eljárást írt elő. Csak remélni tudjuk, hogy a következő ciklusban lehetőségünk lesz peren kívüli megegyezésre. A 2009 áprilisában indult közmunkaprogram segített foglalkozási gondjainkon, így az azóta eltelt időszakban 91 somosi polgár jutott munkához, keresethez. Az általuk előállított érték meghaladta a 65 millió forintot. Mint a „rozsdaövezetként" aposztrofált volt szocialista nagyipari terület része, a mi vidékünk is sok segélyezésre szorulót számlál. Az elmúlt ciklusban 26 millió forint volt az összsegélyezés mértéke számukra. A jelentősebb adósságfelhalmozás elkerülése végett önkormányzatunk képviselői az alpolgármesterrel együtt 24 millió forintnál is többet „hagytak bent” a kasszában, azzal hogy nem vették fel tiszteletdíjukat. Külsős bizottsági tagjaink is ingyen végezték az utolsó két évben tevékenységüket, s a hivatal dolgozói sem részesültek jutalomban, bár nagyszerű munkájuk okán igazán megérdemelték volna. Most nem csak mi készülünk új ciklusra, de az egész ország. Valamennyien bízunk abban, hogy az új hatalom belátja, hogy a 3156 önkormányzat működéséhez megfelelő finanszírozás kell. Mi, somosiak, is résztvevői és részesei kívánunk lenni egy felemelkedő Magyarországnak. Tehetségünk alapján, de lehetőségeink szerint. lepülésen a polgármesteri hivatal szakmai munkájának beindítása, ennek eredményeként három évtized kihagyás után újra jól működő, saját hivatala van a községnek, amely négy éve működik a lakosság megelégedésére. földi Péter, Kossuth-díjas Érdemes Művész, Príma Primissima díjas festőművész. Gyermekkorom emlékeiben őrzök egy nosztalgikus ideálként a faluról. Megművelt parcellák, kipucolt legelők, kitaposott gyalogutak, köszön- gető emberek. Csorda, konda, kecskenyáj, és az erdőszélek szemétkupacoktól mentesen átjárhatók, gazos cseppjének nyoma sincs. Értéket az emberi minőség, a munka teremtett, belülről „termelődött” ki az „elöljáróság”, a faluvezetés. (Festészetem jórészt ezen gyökerekből táplálkozik még ma is.) Most, hogy a rossz gazdától szabadulva önállóak lettünk, lett ön- kormányzatunk, van újra iskolánk, kialakult a civü egyesületek sokasága. Közösségteremtő szándékkal alakíthatjuk, formálhatjuk falunkat, annak jövőjét Az új ideálokat már a tanítványaim álmodják, akik közül sokan jelentékenyen részt vesznek mára már a falu vezetésében és szépítésében. Kezük, munkájuk nyoma látható, érzékelhető nem csak a település külső képében, arculatában, hanem talán az itt élő emberek lelkében, gondolkodás- módjában is. magyar istván az első somoskő- újfalul önkormányzat képviselője. Több civil szervezet tagja, a Somosi Kultúráért Egyesület elnöke, a Somoskőújfalu Sport Egyesület vezetőségi tagja. A Somosi Kultúráért Egyesület a település kulturális életének „motorja”. Az egyesület több helyi programnak szervezője, illetve társrendezője. Az egyesület tagsága indította el Somoskőújfalu önállósodását. A somosi labdarúgó életet az ön- kormányzat megalakulásakor szinte a „semmiből” keltették életre. Négy év kemény és kitartó munka eredményeként, az elmúlt szezonban a Nógrád megyei H. osztály, keleti csoportjában az ifjúsági és felnőtt csapat is bajnoki címet szerzett. A munkát folytatva ma már Somoskőújfaluban közel 100 fő részére biztosítanak rendszeres sportolási lehetőséget a különböző korosztályú csapataikban. A labdarúgáson kívül a település tekézői Is eredményesen szerepelnek. A Somosi Tekebarátok köre által működtetett csapat, jelenleg az NBII élmezőnyében található. A település joggal büszke az elmúlt négy év sikereire, közöttük a felújított óvodára Somoskőújfalu mai helyzetének megértéséhez óhatatlanul is vissza kell pillantanunk egy kissé az időben. Ebben lesz segítségünkre MURÁNYI SÁNDOR alpolgármester. Falunk már 1455-ben Somos- Újfalu néven szerepel a krónikákban, mint Széchenyi László birtoka. A Széchenyiek után is csupa történelmi nagy családok következtek a birtokosok sorában: a Losonczyak, Forgáchok, Rádayak, a Péterffy- , majd a Radvánszky család. 1905- ben vásárolta meg 2170 holdnyi birtokát dr. Krepuska Géza orr-fül-gégész professzor, aki országos hírű szakmai tevékenysége mellett virágzó gazdaságot vezetett itt. 1906- ban már mint önálló körjegyzőség, településünk először kapta a Somoskőújfalu nevet. A trianoni békediktátum után - sokszáz sorstársával együtt - falunkat is elszakították országunktól, s csak 1924. február 15-én térhetett vissza. Azért, hogy ez a „száműzetés” csak négy évig tartott, legtöbbet Krepuska professzor tette (nem véletlenül őrzi nevét iskolánk), hisz - a szájhagyomány szerint - klinikáján kezelt egy nagyhatalmú angol antant tisztet, akinek közbenjárásával visszakerülhetett falunk a hazához. Ki gondolta volna akkor, hogy községünknek az idők során még egyszer függetlenségi harcot kell vívnia önállóságáért? Pedig így történt. 2004. szeptember 4-én az Angyal János által vezetett előkészítő bizottság munkája nyomán, népszavazás útján elsöprő többséggel (több mint 80 százalék) döntöttek az újraönállósodás mellett a helyiek. Ez pedig a Salgótarjántól való elszakadást jelentette. 2006-ban már újra önálló ön- kormányzatként folytathatta településünk kissé kalandosra sikeredett történelmi útját. 2006. október 15-én a rendszerváltás óta első alkalommal alakulhatott meg településünk önkormányzata, azzal az elszántsággal, amellyel csak a 16 év hátránnyal indulók képesek rajtolni. Az első évben újraindítottuk a város által bezárt iskolánkat - ahogy megígértük, s ahogyan az ciklusprogramunkban szerepelt. Aztán belevetettük magunkat a pályázatosdiba. Szá- Murányi Sándor munkra érthetetlen módon az Új Magyarország Fej- Új lesztési Terv valamennyi pályázatunkat visszautasította. Nem jártunk sokkal jobban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázatokkal sem. Ők rendszeres forráshiányra hivatkozva (bár az eu-s forrásokat szági Fejlesztési Tanács) benyújtott pályázatok esetében voltak így. 25 millió forintos óvodafelújítás, 5 millió forintos ravatalozó felújítás, 5 millió forintos eszközbeszerzés. Nos, ezek jelentették a kezdetet, azóta pályázatokból 210 millió forintos vagyongyarapodásra tettünk szert: erdei iskola, művelődési ház, hordalékfogók, útfelújítás, stb. önkormányzatként tapasztaltuk azt, amit addig csak másoktól hallottunk, hogy az évről évre növekvő kötelezettségek és terhek mellett, évről-évre csökkent a központi költségvetési támogatás (normatíva). A településsel együtt a kulturális élet is új erőre kapott nem nagyon terítették szét a vidéken). Aztán egyszer csak jöttek az eredmények. Igaz, ezek már a NORDA-hoz (Észak-MagyarorMint a leghátrányosabb térség új önkormányzata kéréssel, kérvénnyel, majd törvényjavaslat tervezettel fordultunk az akkori Önkormányzati MinisztéA településen működő civil szervezetek Bűnmegelőzési Központ Egészségmegőrző és Betegségmegelőző Klub Karancs-Medves Természetbarát Egyesület Somos és Környéke Polgárőrség Somosi Kertbarát Kör Somosi Környezetnevelési Központ Somosi Kultúráért Egyesület Somosi Olvasókör Somosi Óvodáért Alapítvány Somosi Tekebarátok Köre Somoskőújfalu Római Katolikus Egyházközség Somoskőújfalu Sport Egyesület Arcok a településről Somoskőújfalu hazánk egyik legjelentősebb északi kapuja, amelyen közúton is, vasúton is biztosított az átjárás. Páratlan panoráma nyílik innen a Karancs-hegységre, a Sátoros-hegyre, a Medves-fennsíkra, dr. Tóth László, jegyző. 38 éves, valamint Salgó-, illetve Somoskő várára. Talán ezen természeti szépségekhez való ragaszkodás keményítette meg annyira a falu népét, hogy képesek legyen a szinte rendszeres meg-megújulásra. Hisz „hazajött” a település négy éves trianoni száműzetéséből is, mint ahogyan a 27 évre elhúzódó kényszerházasságát is felbonthatta Salgótarjánnal, az újra önállósodás reményében. nős. Lelkész, jogász és bölcsészdiplomával rendelkezik. Az önkormányzat megalakulása óta a település jegyzője. Nagy kihívást jelentett számára i a »fl falu amely másodszor is újjászületett az Arcok a településről molnár Zoltán képviselő, az oktatási bizottság elnöke. A somosi oktató nevelőmunka újraszervezését méltán mondhatjuk példaértékűnek. Elsőként említhetem a somosi iskola újraindítását. Sokaknak talán nem is tűnik ez olyan nagydolognak, pedig országosan a közel ötszáz bezárt, vagy összevont iskola közül, egyedül nekünk sikerült „újjászületni” és nem is akármilyen színvonalon fennmaradni. Komoly eredményként értékelhetjük óvodánk teljes külső felújítását és az udvar folyamatos fejlesztését Iskolánkban minden évben felújítunk és felszerelünk egy-egy tantermet. Mindezek mellett mégis talán a legfontosabb az a szakmai munka, ami intézményeinkben folyik, főleg a környezeti nevelés terén. Óvodánk tagja az országos „Zöld Óvoda” hálózatnak, iskolánk pedig az „Ökoiskola” hálózatnak. A Somosi Kömyezetne- velési Központ bázisintézményeként pedig rendelkezünk Minősített Erdei Óvoda, illetve Minősített Erdei Iskola címmel. Nincs más olyan település - beleértve a fővárost is - ahol ezek mindegyike működne. Ezekhez a programokhoz kapcsolódóan sikerült akkreditáltatni egy pedagógusoknak szóló továbbképzést, így hamarosan már mint pedagógus továbbképző bázis is jelen lehetünk a környezeti nevelésben. Komoly szakmai elismerésnek számít, hogy az Oktatási- és a Környezetvédelmi Minisztérium képviselői 2009-ben Somoskőújfalun adták át az új erdei iskola minősítéseket A szakmai munkát nagyban segíti majd az az erdei iskolai foglalkoztató, amelyet pályázati pénzből tudtunk megvalósítani, s októberben kerül átadására. Tomka istván, a Nógrád megyei közgyűlés tagja, települési képviselő.- Képzőművészként, dekoratőrként solan ismernek szerte a megyében, de nevemet az óvoda- és iskolabezárások kapcsán kialakult (figyelemfelkeltő) küzdelemhez kötik. \ Több alapítvány és egyesület létrejöttét segítettem az elmúlt-mondhatni - évtizedekben. Köztük talán elsőként említeném a somosi iskola alapítványát, legutóbb pedig a Civilek a Megyéért Egyesületnek lettem alapítója. A megnyomorított vidéki települések között viszonylag szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen megkérdőjelezhetetlenül látványos fejlődésnek indult a falunk. Köszönhető ez elsősorban a négy évvel ezelőtt megválasztott képviselő testület, áldozatos munkájának, valamint az irányunkban több helyről is megnyüvá- nuló jó szándéknak. Gondolok itt elsősorban Becsó Zsoltra, a megyei közgyűlés elnökére, aki a leválási folyamat kezdetétől támogatta elképzeléseinket, Lezsák Sándorra, az Országgyűlés alelnöké- re, aki több parlamenti felszólalásában hívta fel a figyelmet Somoskőújfalura. De említhetném Székyné dr. Sztrémi Melindát, aki a kistérség vezetőjeként segített, vagy Svecz István volt képviselőtársamat, akinek elvitathatatlan érdemei vannak településünk talpra állításában.
