Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-17 / 216. szám
ALMANACH 2010 Alsópetény Polgármester: Laluja Imre. Alpolgármester: Ó Szabó Mihály, Varga Tibor. A képviselő-testület további tagjai: Termán Ildikó, Pusztainé Félix Anna Mária, Szádoczki Tibor, Kovács Imre. Megbízott jegyző: Pleváné Szabó Marianna. A falu lakóinak száma: 680. Az önkormányzat címe: 2617 Alsópetény, Petőfi út 24. Telefon/fax: 35-530019 E-mail: hivatal@phalsopeteny.hu pogarmester@phabopeteny.hu Weblap: www.abopeteny.hu Alapítvány: Alsópetény Ifjúságáért, Fejlődéséért és Értékmegőrzéséért Alapítvány. Jeles napok: Május utolsó hétvégéje: Falunap, gyermeknap és megyei szlovák Gyermeknap; Augusztus 20-i 3 napos Szent István Napok, Tóparti Halászlé főzőverseny és fesztivál, Alsópetényiek Világtalálkozója A Nyugat - Cserhát lankái között lévő kis falu utóbbi néhány éve igazi sikertörténet. Nem-azért, mert jó néhány befektető vásárolt ingatlant, vagy földterületet, nem azért, mert gyorsan fogynak a település közelében lévő telkek. Nem is azért, mert jó néhány nyertes pályázattal büszkélkedhet a néhány száz fős kistelepülés. A legnagyobb büszkeségre az ad okot Alsópeténynek, hogy az újonnan betelepülők mellett a korábban elköltözők is visszavágynak a faluba. radios gusztávné: A nyugdíjas pedagógus a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke. - Magyart és szlovák nyelvet tanítottam évekig a környék iskoláiban. A nagymamám ked- veltette meg velem a „tót nyelvet” és örömmel választottam hivatásomnak Radics Gusztávné is annak oktatását. Sokévnyi tanítás, férjem halála után, gyermekem és unokáim biztatására kapcsolódtam be aktívan a kisebbségi önkormányzat munkájába. A nyolc éve alakult kis'csapat szívvel lélekkel dolgozik a településért, a helyi értékekért. Alsópeténynek nincs sajátos népviselete, a tradíciók sem olyan erősek, mégis ha valamilyen rendezvény van a faluban, akkor abban biztos benne van a mi kezünk is. Büszkék vagyunk arra, hogy a feladat alapú támogatások tekintetében a legtöbb forráshoz a mi kis csapatunk jutott, ez sokat elmond a tenni akarásunkról. Talán csak egy népművelő szakember hiányzik, aki segíteni tudna például táncoktatásban, vagy kézműves foglalkozások szervezésében. Rendszeresen részt veszünk a Mátraverebély-szentkúti szlovák-magyar imanapon, a vanyarci haluskafész- tiválon - ahonnan tucatnyi díjuk is van már -, kirándulásokat, színházlátogatásokat szervezünk, de legutóbb a használt étolaj gyűjtését segítettünk kidolgozni az önkormányzatnak. Mindezt szeretnénk folytatni a közeljövőben, és mindenképp szeretnénk egy nyelvtanfolyamot is indítani, hogy tovább tudjuk adni a szlovák nyelvet i szádoczki tibor: A képviselőtestület egyik legrégebbi tagja. - Már a rendszerváltás előtt is 1985 és 1990 kö- # zött részt vettem a £ faluért való munkában. 1994 és 1998 között szintén, majd 2002-től folyamatosan ön- kormányzati képviselő vagyok. A Szádoczki Ubor legnagyobb erőnk talán abban rejlik, hogy sikerült időben szemléletet váltanunk és felismerni azt, hogyan kell dolgoznunk a falunkért. A testület tagjai között az elmúlt ciklusokban nem volt politikai vita, nálunk a testületi ülések a faluért végzett munkáról szólnak. Persze bőven van még tennivalónk. A temetőnk rendbetétele most is zajlik. Nekem régi vágyam az is, hogy újjá éledjen a versenysport. A labdarúgó pályánkat korábban lebontották, mi nemrég újat alakítottunk ki. Ha a sportöltözőt is ki tudjuk majd alakítani és újra lesz labdarúgó csapatunk, az még közelebb hozhatja összetartó közösségünket. Mi, képviselők nyitott szemmel járunk a faluban. Az évek során, ha kellett szemetet szedtünk, ha kellett rendezvényeken segédkeztünk. Olyan csapat a miénk, amit akár este is össze tudunk „rántani”. Ha egy kicsit nagyobb anyagi lehetőségeink lennének, még nagyobb eredményeket tudnánk felmutatni. Ezt most igyekszünk a leleményességünkkel, társadalmi munkával pótolni. A temető és templom környékén is tenni szeretett volna az önkormányzat Új, méh tóságteljes ravatalozó épült, jelenleg pedig egy urnafalat építünk. Most készül a szolgáltató házunk is, ahol helyet kap majd a polgárőrség, a körzeti megbízotti iroda, a tűzoltószertár, egy garázs és néhány raktár- helyiség is. A harangtomyunk új óraszerkezetet kapott a Prónay-kastélyt megvásároló és közben a székhelyét a faluba áthelyező cég vezetőjétől. Persze szomorúságra is volt okunk, és volt, hogy sikerélménnyel mentettünk meg valamit. A11 gyermekkel működő iskolánkat be kellett zárnunk, a költségvetésünk nem engedte meg a fenntartását. A gyerkőcök most a szomszéd településekre járnak iskolába. Sikerült viszont megmenteni a postánkat, miután a saját költségűnKis falu nagy tervekkel Az okok között Laluja Imre polgármester segített eligazodni: - nyolc esztendővel ezelőtt amikor Alsópetény polgármestere lettem, bőven akadt tennivaló. Az utaink, a középületek, a buszmegállók is felújításra szorultak, kevés volt a munkahely - sajnos ez még most is igaz - és nagy volt az elvándorlás. Szerencsére egy jó csapat kezdte meg a munkát és látszik, hogy meglett az eredménye. Mindez valóban látszik, mert a falu útjai aszfaltosak, a közterületek rendezettek, a középületek szépek, méltók funkciójukhoz. Az egész településen látszik a tisztaság a rendezettség. Laluja Imre - Sok munkánk van ebben - mondja a polgármester, miközben körbekalauzol a településen. Azt előre kell bocsátani, hogy a lakók, és a képviselők munkája nélkül nem lehetne ilyen szép Alsópetény. A csatornahálózat építésével párhuzamosan korszerűsítettük a közvilágítást és elkészítettük a templomunk díszkivilágítását. Felújítottuk a középületeinket, így a polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt és a művelődési házat. Szilárd burkolatú parkolókat alakítottunk ki a község több pontján is. Tudatos fejlesztési koncepció szerint haladtunk, ennek keretében készült el 2003-ban a Cser-tó, ami árvízcsúcs csökkentő funkcióval is rendelkezik. Büszkék vagyunk arra is, hogy időközben híres és elismert horgászvízzé vált. Ez hatalmas vonzerőt jelent Alsópeténynek, hiszen a tó melletti területen lévő dombon, gombamód szaporodnak a hétvégi házak, majdnem minden telek elkelt már. Szintén a tó közelében elkészült a füves sportpályánk és reményeink szerint hamarosan egy öltöző is épül mellette. Ezekkel párhuzamosan a háttérmunka is folyamatos volt, így sikerült befektetőket is a faluba csábítani. A Prónay-kastély új tulajdonosa megkezdte az épület felújítását, a Cser-tó melletti területen pedig ötvenhektáros földterületet vásároltak befektetők. A tervek szerint ott wellness szálloda, egy kisebb skanzen és lovas birodalom is létesül majd. kön korszerű helyiséget építettünk ki, a posta vezetői belátták: van igény a posta- hivatalra. Munkánk során a legfontosabb szempont az volt, amit ma is kiemelten kezelünk, hogy az itt élők életkörülményei javuljanak. Jelenleg stagnál a lakosságszám, ami azt jelenti, hogy megállt az elvándorlás és a folyamat következő állomása reményeink szerint az lesz, hogy egyre többen leszünk. Most már a munkahelyteremtésre kell fókuszálnunk. Úgy tűnik, a következő esztendők során 100 - 150 új munkahely létesül a településen. Ez persze csak úgy valósulhat meg, ha az önkormányzat a saját fejlesztései, feladatai mellett segít a befektetőknek, koordinálja azok elképzeléseit Büszkék vagyunk arra, hogy minden most dolgozó befektetőnk magyar, vagy magyar tulajdonú cég. Persze az önkormányzatnak is vannak további tervei. A település útjainak 10 százalékát meg szeretnénk újítatni, rendbe szeretnénk tenni a felszíni csapadékvíz elvezetését. Pályázatot nyújtunk be az Andránszky-parkerdő rehabilitációjára, valamint egy három helyszínen működő erdei iskola kialakítására. Szüksége lenne a településnek az Alsópetény patak tisztítására, a meder mélyítésére, valamint egy záportározó kialakítására. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fejlesztési terveinket tovább tudjuk vinni. Kulturális és turisztikai vonzerőnket is szeretnénk megnövelni. A település történelmi múltjára, a Werbőczy féle Hármaskönyvre alapozva a jogász társadalom méltó zarándokhelye, valamint a világhírű botanikus Andreánszky Gábor egykori parkerdejét helyrehozva pihenőparadicsom lehet Alsópetényből. Persze már most is igyekszünk megmutatni magunkat Az augusztus 20. környékén megrendezett Alsópetényi Szent István Napok, vagy a tavasz- szal megrendezett gyermek és falunap, valamint a szintén ekkor lévő Nógrád megyei szlovák gyermek-találkozó és gyermeknap is messze földön híres már. Nyolc év alatt közel kétmilliárd forint fejlesztési pénz érkezett a településre. Ez az önkormányzat sikeres pályázataiból és elsősorban a befektetők saját forrásaiból áll össze. Azt gondolom, erre joggal lehet büszke Alsópetény. AZ OLDALT ÍRTA, FOTÓZTA ÉS SZERKESZTETTE: CSÖRGŐ BALÁZS. Értékmentés egy kicsit másképp A település központjában álló Prónay-kastély- nak nemrégiben lett új tulajdonosa. Dr. Molnár József és családja véletlenül bukkant rá az évek óta új tulajdonosra váró épületre.- Minthogy webes fejlesztésekkel foglalkozunk, stílszerűen egy a kisebbik lányunkkal közös internetes böngészés alkalmával fellelt hirdetés hozott minket Alsópeténybe - mesélte a Budapesten élő villamosmérnök. - Feleségemmel az egyetem elvégzése után a mérnöki tevékenység mellett egyre inkább az informatikával kezdtünk foglalkozni. Ez tűnt a jövőnek. így 1991-ben céget alapítottunk, amely azóta is sikeresen működik. Négyen kezdtük, most közel kilencven embernek adunk munkát Elsősorban külföldi megrendelőink vannak, ezért szükségünk van egy olyan telephelyre, ahol vendégül tudjuk látni a több napos megbeszélésekre érkező ügyfeleinket, vagy képzéseket tudunk szervezni munkatársainknak. így akadtunk Alsópetényre és a Prónay-kastélyra, ami minden szempontból jó választásnak bizonyult Pályázati forrásokat is felhasználva felújítottuk a kastély parkját, az úgynevezett kis- és nagykastély épületeket, valamint szállásépületet és föld alá rejtett fürdőt építettünk. A Balassagyarmaton született, érsekvadkerti családi háttérrel rendelkező villamosmérnöknek és családjának nem ez volt az első értékmentő épületfelújítása. Csillaghegyi házukat és a Badacsonyban található, 1700-as években épült présházukat is nagy figyelemmel újították föl. Az alsópetényi épületek szobáit járva is olyan érzése van az embernek, hogy a legmodernebb technika találkozott a korhű megoldásokkal és a kiváló ízléssel.- Életvitelszerű alsópetényi létet egyelőre nem tudok elképzelni. Egyrészt, mert a családom és én sem tudnám azt elképzelni, hogy egy kastélyban lakjunk. Másrészt minket a munkánk, gyermekeinket a tanulás Budapesthez köti. Sokat jelent azonban ez az épület és a falu számunkra. Amellett, hogy ez cégünk új telephelye, szívesen időzünk is itt, élvezzük a csöndet, a tiszta levegőt, a természetet Otthon érezzük magunkat a településen. Szerettük volna megköszönni a falu lakóinak elfogadó türelmét, és fiunknak is emléket állítani, ezért a kastély felújításán túl a katolikus templom harangtornyába órát készíttettünk. Szeretnénk beilleszkedni a település életébe, ezért ha tehetjük, jövünk, és igyekszünk minél több emberrel megismerkedni, valamint szeretnénk egy-egy kiállítás, zenei rendezvény megszervezésével nyitottá tenni majd a kastély parkját, vagy akár épületrészeit is. A kastély melletti majorsági épületet panzióvá alakítjuk, az ódon, tágas pincében pedig vendégeink megkóstolhatják badacsonyi szőlőnkből készült borokat. czigány Ildikó-. A település egyik legszínesebb egyénisége. A zene- történészből lett pilóta napjainkban jógát és karatét oktat.- Végzett zene- történészként kezdtem el repüléssel foglal1/Ywni ícrv luftom ___ 19 98-ban Ma- Czigány Ildikó gyarország első női utasforgalmi pilótája. Az élet és a Malévnál történt átszervezések úgy hozták, hogy szakmai visszalépést jelentett volna ha tovább repülök, így újra váltottam. A vidéki lét és a környék sem állt tőlem mesz- sze, évekig jártunk a családdal a Bánki tóhoz. Budapestről először Szadára, majd Alsópeténybe „menekültem”. Sokkal kiegyensúlyo- zottabban élek itt, persze ez az életmódváltásból is adódik. Jelenleg jógával, gyógynövényekkel, életmódtanácsadással, karatéval foglalkozom. Bár a munkám elsősorban Gödöllőhöz köt, másfél éve itt élek. írtam már négy novelláskötetet, az elsőt arról, hogyan lettem pilóta. Most írom az ötödiket, arról miért váltam meg fiatalkori nagy szerelmemtől, a repüléstől. Egyáltalán nem unalmas a falusi lét, mindig van mit tenni. BARANYi Mária: Gyermekkoromat Alsópetényben, töltöttem. A középiskolát Vácon, a főiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem. Jelenleg is a fővárosban élek és dolgozok. Nagy álmom vált valóra az által, hogy a Magyar Baranyi Mária Rádióban dolgozhatok, hír és magazinműsorokban egyaránt. Számomra fontosak a gyökereim, csak így lehetnek szárnyaim. Azok ápolása nélkül nem tudnám egészségesen értelmezni, hogy hol vagyok. Nagyon szeretem a szülőfalumat, Alsópetényt. Ebben a kis faluban tanították meg nekem a hittanon, hogy minden ember fontos Isten számára és nem az lényeg, hogy szegénynek vagy éppen cigánynak születtem. Hosszú évek után döntöttem úgy, hogy megtartom, felújítom a szülői házamat Ha tehetem, hazajövök, itthon igazán önmagam lehetek. A „régiek” tudják ki volt az én ma már „égben lévő” anyukám, nagymamám. Itthon érzem az ívet, honnét- hová. Nagyon jó látni azt a sok fejlődést ami itt történt az évek során. Büszkén hozom haza a barátaimat, mert valóban a Cserhát kis Svájcát mutathatom meg nekik. Szeretném, ha minél többen megismernék Alsópetényt, és Nógrád megyét a „szavak erejével”. Ha csak tehetem tudósítok az itteni eseményekről a Magyar Rádió leghallgatottabb műsoraiban, a Kossuthon. Ma már tudom, hogy a másság érték, és azt az Isten adja. A cigányságom és a falusi gyökereim a legnagyobb kincseim, a magyarságommal együtt. Ezek számomra összetartoznak és nem elválaszthatók.