Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-17 / 216. szám

ALMANACH 2010 Alsópetény Polgármester: Laluja Imre. Alpolgármester: Ó Szabó Mihály, Varga Tibor. A képviselő-testület további tagjai: Termán Ildikó, Pusztainé Félix Anna Mária, Szádoczki Tibor, Kovács Imre. Megbízott jegyző: Pleváné Szabó Marianna. A falu lakóinak száma: 680. Az önkormányzat címe: 2617 Alsópetény, Petőfi út 24. Telefon/fax: 35-530019 E-mail: hivatal@phalsopeteny.hu pogarmester@phabopeteny.hu Weblap: www.abopeteny.hu Alapítvány: Alsópetény Ifjúságáért, Fejlődéséért és Értékmegőrzéséért Alapítvány. Jeles napok: Május utolsó hétvégéje: Falunap, gyermeknap és megyei szlovák Gyermeknap; Augusztus 20-i 3 napos Szent István Napok, Tóparti Halászlé főzőverseny és fesztivál, Alsópetényiek Világtalálkozója A Nyugat - Cserhát lankái között lévő kis falu utóbbi néhány éve igazi sikertörténet. Nem-azért, mert jó néhány befektető vásárolt ingatlant, vagy földterületet, nem azért, mert gyorsan fogynak a település közelében lévő telkek. Nem is azért, mert jó néhány nyertes pályázattal büszkélkedhet a néhány száz fős kistelepülés. A legnagyobb büszkeségre az ad okot Alsópeténynek, hogy az újonnan betelepülők mellett a korábban elköltözők is visszavágynak a faluba. radios gusztávné: A nyugdíjas peda­gógus a Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke. - Magyart és szlo­vák nyelvet tanítot­tam évekig a kör­nyék iskoláiban. A nagymamám ked- veltette meg velem a „tót nyelvet” és örömmel választot­tam hivatásomnak Radics Gusztávné is annak oktatását. Sokévnyi tanítás, férjem halála után, gyermekem és unokáim biztatására kapcsolódtam be aktívan a kisebbsé­gi önkormányzat munkájába. A nyolc éve alakult kis'csapat szívvel lélekkel dolgozik a településért, a helyi értéke­kért. Alsópeténynek nincs sajátos népviselete, a tradíciók sem olyan erősek, mégis ha valamilyen rendez­vény van a faluban, akkor abban biz­tos benne van a mi kezünk is. Büsz­kék vagyunk arra, hogy a feladat ala­pú támogatások tekintetében a leg­több forráshoz a mi kis csapatunk ju­tott, ez sokat elmond a tenni akará­sunkról. Talán csak egy népművelő szakember hiányzik, aki segíteni tud­na például táncoktatásban, vagy kéz­műves foglalkozások szervezésében. Rendszeresen részt veszünk a Mátraverebély-szentkúti szlovák-ma­gyar imanapon, a vanyarci haluskafész- tiválon - ahonnan tucatnyi díjuk is van már -, kirándulásokat, színházlátoga­tásokat szervezünk, de legutóbb a hasz­nált étolaj gyűjtését segítettünk kidol­gozni az önkormányzatnak. Mindezt szeretnénk folytatni a kö­zeljövőben, és mindenképp szeret­nénk egy nyelvtanfolyamot is indítani, hogy tovább tudjuk adni a szlovák nyelvet i szádoczki tibor: A képviselőtestület egyik legrégebbi tagja. - Már a rend­szerváltás előtt is 1985 és 1990 kö- # zött részt vettem a £ faluért való mun­kában. 1994 és 1998 között szin­tén, majd 2002-től folyamatosan ön- kormányzati kép­viselő vagyok. A Szádoczki Ubor legnagyobb erőnk talán abban rejlik, hogy sikerült idő­ben szemléletet váltanunk és felis­merni azt, hogyan kell dolgoznunk a falunkért. A testület tagjai között az elmúlt ciklusokban nem volt politi­kai vita, nálunk a testületi ülések a faluért végzett munkáról szólnak. Persze bőven van még tennivalónk. A temetőnk rendbetétele most is zaj­lik. Nekem régi vágyam az is, hogy újjá éledjen a versenysport. A labda­rúgó pályánkat korábban lebontot­ták, mi nemrég újat alakítottunk ki. Ha a sportöltözőt is ki tudjuk majd alakítani és újra lesz labdarúgó csa­patunk, az még közelebb hozhatja összetartó közösségünket. Mi, képviselők nyitott szemmel já­runk a faluban. Az évek során, ha kel­lett szemetet szedtünk, ha kellett ren­dezvényeken segédkeztünk. Olyan csapat a miénk, amit akár este is össze tudunk „rántani”. Ha egy kicsit na­gyobb anyagi lehetőségeink lennének, még nagyobb eredményeket tudnánk felmutatni. Ezt most igyekszünk a le­leményességünkkel, társadalmi mun­kával pótolni. A temető és templom környékén is ten­ni szeretett volna az önkormányzat Új, méh tóságteljes ravatalozó épült, jelenleg pedig egy urnafalat építünk. Most készül a szol­gáltató házunk is, ahol helyet kap majd a polgárőrség, a körzeti megbízotti iroda, a tűzoltószertár, egy garázs és néhány raktár- helyiség is. A harangtomyunk új óraszer­kezetet kapott a Prónay-kastélyt megvásá­roló és közben a székhelyét a faluba áthe­lyező cég vezetőjétől. Persze szomorúságra is volt okunk, és volt, hogy sikerélménnyel mentettünk meg valamit. A11 gyermekkel működő is­kolánkat be kellett zárnunk, a költségveté­sünk nem engedte meg a fenntartását. A gyerkőcök most a szomszéd településekre járnak iskolába. Sikerült viszont megmen­teni a postánkat, miután a saját költségűn­Kis falu nagy tervekkel Az okok között Laluja Imre polgármester segített eligazodni: - nyolc esztendővel ez­előtt amikor Alsópetény polgármestere let­tem, bőven akadt tennivaló. Az utaink, a középületek, a buszmegállók is felújításra szorultak, kevés volt a munkahely - sajnos ez még most is igaz - és nagy volt az elván­dorlás. Szerencsére egy jó csapat kezdte meg a munkát és látszik, hogy meglett az eredménye. Mindez valóban lát­szik, mert a falu útjai aszfaltosak, a közterüle­tek rendezettek, a köz­épületek szépek, mél­tók funkciójukhoz. Az egész településen lát­szik a tisztaság a rende­zettség. Laluja Imre - Sok munkánk van ebben - mondja a pol­gármester, miközben körbekalauzol a tele­pülésen. Azt előre kell bocsátani, hogy a la­kók, és a képviselők munkája nélkül nem lehetne ilyen szép Alsópetény. A csatornahálózat építésével párhuza­mosan korszerűsítettük a közvilágítást és elkészítettük a templomunk díszkivilágí­tását. Felújítottuk a középületeinket, így a polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt és a művelődési házat. Szilárd burkolatú parkolókat alakítottunk ki a község több pontján is. Tudatos fejlesztési koncepció szerint haladtunk, ennek keretében ké­szült el 2003-ban a Cser-tó, ami árvíz­csúcs csökkentő funkcióval is rendelke­zik. Büszkék vagyunk arra is, hogy idő­közben híres és elismert horgászvízzé vált. Ez hatalmas vonzerőt jelent Alsópeténynek, hiszen a tó melletti terü­leten lévő dombon, gombamód szaporod­nak a hétvégi házak, majdnem minden telek elkelt már. Szintén a tó közelében el­készült a füves sportpályánk és reménye­ink szerint hamarosan egy öltöző is épül mellette. Ezekkel párhuzamosan a háttér­munka is folyamatos volt, így sikerült be­fektetőket is a faluba csábítani. A Prónay-kastély új tulajdonosa megkezd­te az épület felújítását, a Cser-tó melletti területen pedig ötvenhektáros földterüle­tet vásároltak befektetők. A tervek szerint ott wellness szálloda, egy kisebb skanzen és lovas birodalom is létesül majd. kön korszerű helyiséget építettünk ki, a posta vezetői belátták: van igény a posta- hivatalra. Munkánk során a legfontosabb szem­pont az volt, amit ma is kiemelten keze­lünk, hogy az itt élők életkörülményei javul­janak. Jelenleg stagnál a lakosságszám, ami azt jelenti, hogy megállt az elvándorlás és a folyamat következő állomása reménye­ink szerint az lesz, hogy egyre többen le­szünk. Most már a munkahelyteremtésre kell fókuszálnunk. Úgy tűnik, a következő esztendők során 100 - 150 új munkahely létesül a településen. Ez persze csak úgy va­lósulhat meg, ha az önkormányzat a saját fejlesztései, feladatai mellett segít a befek­tetőknek, koordinálja azok elképzeléseit Büszkék vagyunk arra, hogy minden most dolgozó befektetőnk magyar, vagy magyar tulajdonú cég. Persze az önkormányzatnak is vannak további tervei. A település útjainak 10 szá­zalékát meg szeretnénk újítatni, rendbe szeretnénk tenni a felszíni csapadékvíz el­vezetését. Pályázatot nyújtunk be az Andránszky-parkerdő rehabilitációjára, valamint egy három helyszínen működő erdei iskola kialakítására. Szüksége lenne a településnek az Alsópetény patak tisztí­tására, a meder mélyítésére, valamint egy záportározó kialakítására. Ezek elenged­hetetlenek ahhoz, hogy a fejlesztési terve­inket tovább tudjuk vinni. Kulturális és turisztikai vonzerőnket is szeretnénk megnövelni. A település törté­nelmi múltjára, a Werbőczy féle Hármas­könyvre alapozva a jogász társadalom mél­tó zarándokhelye, valamint a világhírű bo­tanikus Andreánszky Gábor egykori park­erdejét helyrehozva pihenőparadicsom le­het Alsópetényből. Persze már most is igyekszünk megmutatni magunkat Az au­gusztus 20. környékén megrendezett Alsó­petényi Szent István Napok, vagy a tavasz- szal megrendezett gyermek és falunap, va­lamint a szintén ekkor lévő Nógrád megyei szlovák gyermek-találkozó és gyermek­nap is messze földön híres már. Nyolc év alatt közel kétmilliárd forint fej­lesztési pénz érkezett a településre. Ez az önkormányzat sikeres pályázataiból és el­sősorban a befektetők saját forrásaiból áll össze. Azt gondolom, erre joggal lehet büsz­ke Alsópetény. AZ OLDALT ÍRTA, FOTÓZTA ÉS SZERKESZTETTE: CSÖRGŐ BALÁZS. Értékmentés egy kicsit másképp A település központjá­ban álló Prónay-kastély- nak nemrégiben lett új tulajdonosa. Dr. Molnár József és családja véletle­nül bukkant rá az évek óta új tulajdonosra váró épületre.- Minthogy webes fejleszté­sekkel foglalkozunk, stílszerűen egy a kisebbik lányunkkal kö­zös internetes böngészés alkal­mával fellelt hirdetés hozott min­ket Alsópeténybe - mesélte a Bu­dapesten élő villamosmérnök. - Feleségemmel az egyetem elvég­zése után a mérnöki tevékeny­ség mellett egyre inkább az in­formatikával kezdtünk foglal­kozni. Ez tűnt a jövőnek. így 1991-ben céget alapítottunk, amely azóta is sikeresen műkö­dik. Négyen kezdtük, most közel kilencven embernek adunk munkát Elsősorban külföldi megrendelőink vannak, ezért szükségünk van egy olyan telep­helyre, ahol vendégül tudjuk lát­ni a több napos megbe­szélésekre érkező ügy­feleinket, vagy képzése­ket tudunk szervezni munkatársainknak. így akadtunk Alsópetényre és a Prónay-kastélyra, ami minden szempont­ból jó választásnak bi­zonyult Pályázati forrá­sokat is felhasználva fel­újítottuk a kastély parkját, az úgynevezett kis- és nagykastély épületeket, valamint szállásépü­letet és föld alá rejtett fürdőt épí­tettünk. A Balassagyarmaton szüle­tett, érsekvadkerti családi hát­térrel rendelkező villamosmér­nöknek és családjának nem ez volt az első értékmentő épület­felújítása. Csillaghegyi házukat és a Badacsonyban található, 1700-as években épült préshá­zukat is nagy figyelem­mel újították föl. Az al­sópetényi épületek szo­báit járva is olyan érzé­se van az embernek, hogy a legmodernebb technika találkozott a korhű megoldásokkal és a kiváló ízléssel.- Életvitelszerű al­sópetényi létet egyelő­re nem tudok elképzelni. Egy­részt, mert a családom és én sem tudnám azt elképzelni, hogy egy kastélyban lakjunk. Másrészt minket a munkánk, gyermekeinket a tanulás Buda­pesthez köti. Sokat jelent azon­ban ez az épület és a falu szá­munkra. Amellett, hogy ez cé­günk új telephelye, szívesen időzünk is itt, élvezzük a csön­det, a tiszta levegőt, a természe­tet Otthon érezzük magunkat a településen. Szerettük volna megköszönni a falu lakóinak elfogadó türelmét, és fiunknak is emléket állítani, ezért a kas­tély felújításán túl a katolikus templom harangtornyába órát készíttettünk. Szeretnénk beil­leszkedni a település életébe, ezért ha tehetjük, jövünk, és igyekszünk minél több ember­rel megismerkedni, valamint szeretnénk egy-egy kiállítás, zenei rendezvény megszerve­zésével nyitottá tenni majd a kastély parkját, vagy akár épü­letrészeit is. A kastély melletti majorsági épületet panzióvá alakítjuk, az ódon, tágas pincé­ben pedig vendégeink megkós­tolhatják badacsonyi szőlőnk­ből készült borokat. czigány Ildikó-. A település egyik legszínesebb egyénisége. A zene- történészből lett pilóta napjaink­ban jógát és ka­ratét oktat.- Végzett zene- történészként kezdtem el re­püléssel foglal­1/Ywni ícrv luftom ___ 19 98-ban Ma- Czigány Ildikó gyarország első női utasforgalmi pilótája. Az élet és a Malévnál történt átszervezések úgy hozták, hogy szakmai visszalé­pést jelentett volna ha tovább repü­lök, így újra váltottam. A vidéki lét és a környék sem állt tőlem mesz- sze, évekig jártunk a családdal a Bánki tóhoz. Budapestről először Szadára, majd Alsópeténybe „me­nekültem”. Sokkal kiegyensúlyo- zottabban élek itt, persze ez az élet­módváltásból is adódik. Jelenleg jó­gával, gyógynövényekkel, életmód­tanácsadással, karatéval foglalko­zom. Bár a munkám elsősorban Gödöllőhöz köt, másfél éve itt élek. írtam már négy novelláskötetet, az elsőt arról, hogyan lettem pilóta. Most írom az ötödiket, arról miért váltam meg fiatalkori nagy szerel­memtől, a repüléstől. Egyáltalán nem unalmas a falusi lét, mindig van mit tenni. BARANYi Mária: Gyermekkoromat Alsópetényben, töltöttem. A közép­iskolát Vácon, a főiskolai tanul­mányaimat Bu­dapesten végez­tem. Jelenleg is a fővárosban élek és dolgozok. Nagy álmom vált valóra az által, hogy a Magyar Baranyi Mária Rádióban dolgoz­hatok, hír és magazinműsorokban egyaránt. Számomra fontosak a gyökereim, csak így lehetnek szárnyaim. Azok ápolása nélkül nem tudnám egész­ségesen értelmezni, hogy hol va­gyok. Nagyon szeretem a szülőfalu­mat, Alsópetényt. Ebben a kis falu­ban tanították meg nekem a hitta­non, hogy minden ember fontos Is­ten számára és nem az lényeg, hogy szegénynek vagy éppen cigánynak születtem. Hosszú évek után döntöttem úgy, hogy megtartom, felújítom a szülői házamat Ha tehetem, hazajövök, itt­hon igazán önmagam lehetek. A „régiek” tudják ki volt az én ma már „égben lévő” anyukám, nagyma­mám. Itthon érzem az ívet, honnét- hová. Nagyon jó látni azt a sok fejlődést ami itt történt az évek során. Büsz­kén hozom haza a barátaimat, mert valóban a Cserhát kis Svájcát mutat­hatom meg nekik. Szeretném, ha minél többen megismernék Alsópetényt, és Nógrád megyét a „szavak erejével”. Ha csak tehetem tudósítok az itteni eseményekről a Magyar Rádió leghallgatottabb mű­soraiban, a Kossuthon. Ma már tudom, hogy a másság ér­ték, és azt az Isten adja. A cigánysá­gom és a falusi gyökereim a legna­gyobb kincseim, a magyarságom­mal együtt. Ezek számomra össze­tartoznak és nem elválaszthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents