Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-16 / 215. szám

ALMANACH 2010 Bánk. Polgármester: Ivanics András. Alpolgármester: Bálint Magdolna. Jegyző: Torma Andrea Képviselő-testület tagjai: Hákli Tibor, Hugyecz József, Ivanics Attila, Partos Gábor Antal, Pintér János, dr. Tury Endréné Lakosok száma: 685 fő. Az önkormányzat címe: 2653 Bánk, Hősök tere 11. Telefon: (35) 342 804, (35) 342 806. E-mail: hivatal@bank-falu.hu Civil szervezetek: Mentsük meg Bánkot Alapítvány, Polgárőr Egyesület Bánk, Bánk Sportegyesület (Bánk SE), II. Rákóczi Ferenc Horgászegyesület, Civi­lek Bánkért Közhesznú Egyesület Bánk történetében minden korabeli monográfia annak vonzerejeként a tengerszemet említi. „Van itt a' falu mellett egy álmélkodásra méltó tó, mellyet a' köznép Tenger Szemének nevez, és erősen állítja, hogy ezen tónak a' föld alatt a' tengerrel öszveköttetése légyen.” A tó ma is a programkínálat középpontjában áll. Az itt élők jól hasznosítják ezt az adottságot, kihasználják, de vigyáznak is reá. Ivanics András polgármestert kérdeztük az elmúlt négy év történéseiről. A tó egy kincs, de feladat is akad 2006-ban választottak meg polgármesternek, de azt megelő­zően már három cikluson ke­resztül tagja voltam a képviselő- testületnek. Egy ciklusban pedig én voltam az alpolgármester, s amikor az akkori polgármester lemondott egy rövid időszakig én álltam a település élén. Tisz­tában voltam tehát azzal, hogy mire vállalkozom. Nagyon tiszte- lem és becsülöm az előttem lévő polgármesterek tevékenységét, hiszen nagyon sok mindent tet­tek a településért. Volt tehát mi­re alapozni, s volt mire építkez­ni az elmúlt négy év alatt. Bánk egy összközműves tele­pülés, csak az üdülőterület csa­tornázása az, ami várat magára. Ez viszont a következő ciklusra marad, ugyanis nem kis felada­tot jelent. A szennyvíztelep gondjának megoldásával együtt ez közel ötszázmilliós beruházás lenne, amit pályázati támogatás nélkül az önkormányzatunk nem tud megoldani. A tó állapo­tának szempontjából pedig na­gyon fontos ennek a problémá­nak a kezelése. A településünk legfőbb vonzereje ugyanis a Bán- ki-tó. Üdülőövezet csatornázásá­ra nem lehet pénzt szerezni. A terveinkben szerepel tehát a te­rület lakóövezetté minősítése. Ezt indokolja az is, hogy számos állandó lakos él az üdülőterületen. Már el is készíttettük a csa­tornázás tervét. Fontos feladatnak tar­tottuk a faluközpont te­rének kialakítását. Mos­tanra kialakult egy szé­pen parkosított faluköz­pont. Szükségünk volt erre, hiszen a Bánki nyár prog­ramja nagyon sok embert hoz el hozzánk, s nem mindegy, hogy milyen környezettel fogadjuk őket. Ide tartozik, hogy a tó kör­nyéke gondozott, tiszta, virágos legyen, látszódjon, hogy van gaz­dája a településnek. Szerencsére az önkormányzat által foglalkoz­tatott emberek között vannak olyanok, akik érzik ennek a sú­lyát, s ennek megfelelően vég­zik a munkájukat. Felújítottuk a víziszínpadot és környékét. Rendbe tettük a lelá­tót és a stúdióépületet, kicserél­tük az ülőkéket, virágokat ültet­tünk. Nagy szükség volt erre, hi­szen csak így várhatjuk el, hogy a közönségünk ellátogasson a rendezvényeinkre. jelentős előbbre lépésnek tar­tom, hogy sikerült az önkor­mányzat épületét felújítani, ki­bővíteni. Nyertünk e célra hét és fél millió forintot az Önkormány­zati Minisztériumtól. A körjegy­zőség munkafeltételeinek javítá­sa volt a cél. Egy nagyon öreg épületről volt szó, s to­vább nem lehetett halo­gatni a munkálatok el­végzését. Három önkormányza­ti út felújítására nyer­tünk támogatást. Ebből kettő az üdülőövezetben van, egy pedig a falu te­rületén. Nagy dolognak tartom, hogy az összes utunk szilárd burkolatú, csupán egy szakasz van, ami nem asz­faltozott, de az is kővel van terít­ve. Egy régi vágyunk valósult meg azzal, hogy a településünk közepén is épüljön meg egy buszmegálló. Ezt is sikerült a kö­zelmúltban átadnunk, ráadásul úgy, hogy a mögötte lévő parko­ló is szép burkolatot kapott. To­vábbi feladatunk, hogy az ellen­kező irányú oldalon is fel lehes­sen majd szállni az autóbuszra. Ennek lehetőségéről tárgyaltunk már, s a hatóságok nem zárkóz­tak el a megoldás elől, de ez már a következő időszak feladata, s pályázati pénzt is kell hozzá sze­reznünk. A tó túlsó felén összekötöttük a Lókoson keresztül menő híd­dal a parkolót a tóval. A vendége­ink így kényelmesebben állhat­nak meg az autóikkal. Nagyon fontos ez, hiszen a nagyrendez­vények sok embert vonzanak, s a parkolóhelyek száma gyakorta szűkösnek bizonyult. Szerencsé­re a horgászegyesület is támo­gatta ennek megoldását. A tele­pülés civil szervezeteivel ugyan­is jó kapcsolat kialakítására töre­kedünk. Támogatjuk működésü­ket, ők pedig részt vállalnak a település életében. A helyi vállalkozók segítését fontosnak tartom. Vannak szál­lásadóink, étkezést nyújtó vállal­kozások, s a kölcsönös előnyök érdekében nagy szükség is van erre. A nyár folyamán egy sor nagyrendezvényünk van, ami nem nélkülözheti a közreműkö­désüket. Ilyenekre gondolok, mint a nemzetiségi találkozó, a jazzfesztívál, vagy a „Tekerj a tó­ra!” háromnapos rendezvényso­rozat, de egy-egy nagyobb kon­cert is sokakat idecsábít hoz­zánk. Minden korosztálynak szeretnénk kínálatot nyújtani a prógramok összeállítása során. Tudjuk, hogy mindez nem lehet nullszaldós, ezért hárommillió forint mínuszt terveztünk e fel­adatra az idén is. Természetesen minden pályázati lehetőséget megragadunk, s megteszünk mindent a hiány csökkentésére. Arra is figyelünk, hogy lehetősé­geink szerint összehangoljuk a bánki rendezvényeket a kör­nyékbeli eseményekkel. Összefoglalva úgy értékelem, hogy mintegy hatvanmillió fo­rintot tudtunk a településünkre fordítani, ebből az utolsó két év­ben elég sok önerős beruházá­sunk volt. Mindezt úgy, hogy még tartalékot is tudtunk képez­ni. Kevés önkormányzat mond­hatja ezt el magáról. Nagyon fi­gyelünk arra, hogy a gazdálkodá­sunk stabil legyen. Kihaszná­lunk ennek érdekében minden lehetőséget, hogy a munkaerőin­ket a munkaügyi központ finan­szírozását felhasználva foglal­koztassuk. Van két-három stabil emberünk, akik húzóerőként példát mutatnak az alkalmilag foglalkoztatottak számára Is. Visszatekintve elmondhatom, hogy azoknak a dolgoknak a zö­me, amikről szóltam az előző négy éves ciklus választási prog­ramjában - ami szerepelt a szó­rólapomon - megvalósult. Mind­ez megelégedéssel tölt el, de azt is tudom, hogy a feladatoknak nincs vége, mindig van mit ten­ni a falu érdekében. Ivanics András Évtizedek a falu szolgálatában pintér János nem csupán vakolókanállal szolgálja faluja épülését. Negyvenhat éve annak, hogy tanácstagként, tanácselnök-helyettes­ként, képviselőként tevékenykedik Bánkon. A rendszerváltást követő második ciklusban nem vállalkozott a képviselőségre, de azt megelőzően, s azóta is minden lehetőséget megragad, hogy öt­leteivel, tanácsaival, sőt ha kell, konkrét közremű­ködéssel hozzájáruljon Bánk fejlődéséhez.- Mindig is szerettem a közért tenni. Nem csu­pán képviselőként, hanem a szakmában is, vagy akár a népfrontos munkában is. Sosem vártam et­től előnyöket, hanem arra gondoltam, hogy jó érzés az, ha valakinek segíteni tudok. Már elmúltam hatvanhét, de úgy érzem, hogy van mit tennem és tudok is tenni a közösség érdekében. Bánk önállósodása óta immár három polgármestert is választott. Én mindegyikkel jóban voltam, tudtam és szerettem velük dolgozni. Ami probléma felmerült, az is azt a célt szolgálta, hogy előbbre vigyük a dolgokat Általában a fejlesztési kérdésekkel foglalkoztam. Ez abból is adódik, hogy immár negyvenkét éve annak, hogy iparos vagyok. A falu is értékelte egy ki­tüntetés megszavazásával az erőfeszítéseimet. Mindezek ellenére nem az elismerésért dolgozom. Jelenleg is folyamatban vannak olyan fejlesztések, amelyek befejezésre várnak. Úgy gondolom, hogy ezek megvalósításában tudnám segíteni a falut és polgármesterét. Új színfolt a kulturális kínálatában Az elmúlt évtizedek során Bánk neve a nemzetiségi kultúra rendez­vényeivel, színpompás fesztiváljaival, programjaival volt összekap­csolható. Mindamellett, hogy ez a jellemző maradt, sőt tovább színesedett, egy új elem is meggyökere­sedett a tóparti település nyári programjai közt A bánki jazzfesztivált rendező Tó Hotel értékesítési vezetője, szemerédi tünde így látja mindezt.- Az idén már hetedik alkalommal rendeztük meg a jazzfesztivált. A tulajdonosok jazz-szerete- téből ered az ötlet Ők hozták létre a szving-jazz kultúrát segítő alapítványt, de így került ide a ho­tel kertjébe egy Louis Armstrong-szobor is. Az utóbbi években már olyan híres külföldi zenészek is ellátogattak hozzánk, akik korábban még nem is jártak Magyarországon, s először itt léptek fel nálunk. Nem csupán a környékből, hanem az ország minden szegletéből ér­keznek a koncertjeinkre. Jó a kapcsolatunk az önkormányzattal, s ösz- szehangoljuk velük a programjainkat Minden évben, június első hét végéjén a jazzfesztívál nyitja a Bánki nyár rendezvénysorozatát Zenei csemegék az evangélikus templomban Gyors egymásutánban két hír is hallatszott a bánki evangélikus egyház háza tája felől. Az egyik egy színvonalas kórustalálkozó, a másik egy templomi koncertfelvétel, amely DVD- formátumban is forgalmazásra kerül, zsugyel körnél lelkipásztort büszkén mesél ezekről.- Az előzményekhez tartozik, hogy néhány évvel ezelőtt falunkba költözött a balassagyar­mati zeneiskola fuvolatanára, Zvolenszki Zoltánná. Ő volt az, aki rájött arra, hogy nincsen olyan fórum, nincsen megmérettetési lehetőség olyan kamaraegyüttesek számára, amelyekben nem profik játszanak. Ő hozta létre a Kamarahang fesztivált, s a pozitív visszajelzéseken felbátorodva szeretnék azt az elkövetke­zendő években is megrendezni. A templomunk 225 éves jubileumára készült el az az orgonafel­vétel, amelyen Németh Csaba játszik az orgonán, s Komlóssy Gá­bor trombitán és szárnykürtön. A felvétel olyannyira megtetszett Márta Attilának, a Duna-Ipoly határ menti együttműködés helyi közössége közhasznú egyesület képviselőjének, hogy az általuk ki­adott, a térség történetét bemutató kötet mellékleteként közre is adtuk az olvasóknak. AZ OLDALT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: VÉGI! JÓZSEF. SZERKESZTETTE: CSÖRGŐ BALÁZS Egy újabb terv, amiért érdemes lesz Bánkra menni Ha valaki Rétság felől érkezik a szlo­vák nemzetiségi kultúrájáról is ismert kis cserháti faluba, mindjárt a telepü­lés szélén lévő nagy építési készülő­désből megsejthet valamit arról, hogy itt nagy dolgok vannak készülőben. A Bánki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. terveiről marta attila, a programok irányítója mesélt.- Nagy fába vágtuk a fejszénket a volt tűzoltószertár helyén, illetve a hoz­zá tartozó egyhektáros területen. Már most látszanak azok a biztató jelek, amelyeknek eredményeképpen hosz- szú évek kemény munkájával egy ifjú­sági tábor, kemping és szabadidő park típusú szolgáltatás indulhat be, amely hamarosan ÖKOLAND néven vonul­hat be a köztudatba. A park legfonto­sabb célja a környezeti nevelés, a kör­nyezettudatos gondolkodás elültetése kicsik és nagyok számára egyaránt. Nem lehet ugyanis elég korán kezde­ni ezt a tevékenységet, ezért az elsőd­leges célcsoport számunkra az iskolás korosztály. Aktívan közreműködünk például a Duna-Ipoly határ menti együttműködések helyi közössége kör­nyezeti nevelési programjának szerve­zésében az erdei tanóra programban. Ennek keretében a gyermekeket több korcsoportban igyekszünk megismer­tetni a természet csodáival, az állatvi­lággal, a növényvilággal és a vidéki életforma sajátosságaival, amelyek mindennapjaink részei, de már nem sokat tudunk róla, és sokszor észre sem vesszük azt a szép­séget ami körülvesz minket és amiből meríteni lehet. A környezeti * V-, szempontok előtér- he helyezése a szer- vezetünk életében Márta Attila nem új keletű. Hosz- szú szervezőmunka eredményekép­pen bonyolítjuk jelenleg is azt a prog­ramot, ahol a rétsági kistérségben és környezetében élők számára a közle­kedési eszközök megválasztásával kapcsolatosan adunk információkat, tartunk előadásokat, fejlesztünk olyan közösségi portált, amely a telekocsi- programra, a közös autó használatára ösztönöz. A dédelgetett gondolatunk hosszú távon egy olyan osztott autó­használati program elindítása lenne, amely jelenleg Magyarországon még kísérleti jelleggel sincs, ugyanakkor tőlünk nyugatabbra (Németország, Svájc) már jelentős szerveződéseket vonz. A tábor tevékenységével a környe­zeti nevelési szempontokat kívánjuk továbbvinni, az állat- és növényvilág bemutatásával, az erdei tanóra prog­rammal, a hagyományos népi kismes­terségek felelevenítésével is. Foglal­kozni kívánunk olyan kézművestech­nikák bemutatásával, játékos alkalma­zásával, mint a szövés, fonás, korongo­zás, de akár a lekvárfőzés, vagy a szörpkészítés is. Számos olyan foglal­kozásban gondolkodunk, amelyek ele­mei akár a mindennapokban is hasz­nosíthatók lehetnek a felnövekvő nem­zedék számára. Mindehhez természe­tesen komoly infrastrukturális fejlesz­tésekre is szükség van az elhanyagolt terület rendezésével, a környezeti felté­telek megfelelő szintű kialakításával, foglalkoztató épületek felépítésével. Programunkhoz a jelentős mértékű sa­ját erő mellett pályázati forrásokat is igénybe kívánunk venni, és reméljük, hogy kitartó munkánk eredményekép­pen a környezeti szempontok valóban életünk részévé válnak.

Next

/
Thumbnails
Contents