Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-09 / 183. szám

7 2010. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ GAZDASÁG Egy nő miatt kényszerült lemondani a HP vezére Uj piacot keres a Gallicoop szarvas Növekednek az árak a pulykakereskedelemben Lemondott tisztségéről Mark Hurd, a világ legnagyobb sze- mélyiszámítógép-gyártójának számító amerikai Hewlett- Packard (HP) elnök-vezérigaz­gatója, miután egy belső vizs­gálat feltárta, hogy hamis költ­ségelszámolásokat nyújtott be a vállalatnak egy női alvállalko­zóval fenntartott „szoros szemé­lyes kapcsolatának” eltitkolása érdekében. Hurd lemondása megdöbbentette a befektetőket, a lemondással egy időben a ko­rábbinál optimistább idei jósla­tokat közzétevő vállalat részvé­nyeinek árfolyama közel 10 szá­zalékkal zuhant a New York i értéktőzsdén. A cég egy korábbi női alvállal­kozója - aki 2007 végétől 2009 őszéig marketingtevékenységet végzett a vállalatóriás számára - júniusban a cégvezetésnek kül­dött levélben szexuális zaklatás­sal vádolta meg az 53 éves, nős Hurdöt. A belső vizsgálat megál­lapította: Hurd nem sértette meg a szexuális zaklatás tilalmára vo­natkozó előírásokat, de helytele­nül viselkedett. Gloria Allred, a hölgy védőügyvédje közölte, nem volt nemi kapcsolat Hurd és védence között, akinek a ne­vét nem árulta el. Az ügy egyik ismerője szerint a befektetők körében költség- csökkentő lépései miatt kedvelt Hurd több mint két éven keresz­tül összesen mintegy húszezer dollárt számolt el egyedül vagy testőrével elfogyasztott ebédek­ről, de valójában a hölggyel el­költött ebédekre, közös utazá­sokra, szállásra fordította az ösz- szeget. Mark Hurd lemondása mindenkit meglepett A legértékesebb és legdrágább pulykahús, a mell főleg az exportpiacokon, azon belül Is elsősorban Ausztriában talál vevőre Magyarország az egyik legnagyobb pulykafo­gyasztó a világon, a fel­dolgozók még sincsenek rózsás helyzetben. A szarvasi Gallicoop mégis talpon tudott maradni. Gyükeri Mercédesz Kínában próbál szerencsét a pulykahússal a Gallicoop Zrt. - számolt be lapunknak a szarva­si társaság elnök-vezérigazgató­ja. Erdélyi István, aki egyben a Magyar Pulykaszövetség elnöke is, hozzátette: embrionális álla­potban van még a sanghaji élel­miszer-ipari kiállításon elindí­tott üzlet, annál is inkább, mivel a pulyka értékesítéséhez szüksé­ges egyezmény még nem kötte­tett meg Kína és Magyarország között. (A sertés esetében er­re négy évet kellett várni.) A Gallicoop ugyanakkor nemcsak készterméket szál­lítana, de technológiatransz- a telepek létesítésé­ben is részt kíván venni a milliárdos piacon, ahol csak az elmúlt időszakban kezdett terjedni a pulykafogyasztás. „A kínai piac akkora, hogy megtalálhatjuk a termékeink­nek is a megfelelő helyet, de fontos azért is, mert ezzel fo­kozhatjuk az értékesítési bizton­ságot” - véli Erdélyi István. A tavalyi 25 milliárd forintot meghaladó árbevétele közel ne­gyedét exportból szerző társaság másik fontos felvevőpiaca, az orosz sem egyszerű. Az önellá­tásra törekvő ország - a talvalyi 2,9 millió tonnáról tíz éven belül 4,5 milliósra kívánják fejleszte­ni a baromfitermelést - az el­múlt időszakban folyamatos konfliktusban állt a hús-külke- reskedelem terén: ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóságok évről évre újabb termelőket - sőt, országokat - tesznek tiltó­listára, de például az országban nyugat-európai cégek által léte­sített telepekről sem lehet expor­tálni az EU felé. A Gallicoop en­nek ellenére optimista: a tavaly 250 tonnás exportot ebben az év­ben 1400 tonnára kívánják bőví­teni a fejlődő piacon. Az önellá­tásra való törekvés pedig nem­csak hátrány, de előny is lehet a magyar gyártó számára - véli Erdélyi István, aki úgy látja, az elsősorban nyers húsból álló ki­vitelt kiegészítheti a kínaihoz hasonló technológiaátadás. Az exportpozíciók megőrzése érdekében Erdélyi szerint 290 fo­rint körüli euróárfolyam lenne Spórolni lehet a biogázüzemmel Az 1989-ben 1,6 milliárdos alaptőkével alapított Gallicoopnál mám teljes puly­kahús-előállítási vertikum épült ki, amely tovább szélese dik. A saját vízbázis és szenny­víztisztító kialakítása után a szarvasi üzem területén nem­rég tették le az alapkövét an­nak a biogázüzemnek, amely­nek egyik fő célja a termelés­ből származó, veszélyes hulla­déknak tekintett melléktermé­kek felhasználása. Az Auf­wind Schmack Első Biogáz Kft. közel négymilliárd forint értékű, 500 millió forintos EU- támogatással megvalósuló, 4,2 megawatt teljesítményű beru­házása Magyarország legna­gyobb ilyen létesítménye lesz Erdélyi István reményei szerint a pulykahús tömegéhez viszo­nyítva 25 százaléknyi mellék- terméken túl ötven kilométeres körzetből beszállított szerves trágyát és a környékbeli sertés­telep hígtrágyáját is felhaszná­ló biogázüzem jövő októbertől már üzemszerűen működik. optimális. Kedvező helyzetet te­remt ugyanakkor az, hogy növe­kedésnek indult a baromfi, így a pulyka ára is. Ennek hátterében a megugró európai kereslet áll, elsősorban amiatt, hogy a lengye­leknél az idén kevesebb termé­ket bocsátanak piacra. A korábbi kilónkénti 3,20 eurós szintről 3,60-3,70 euróra nőtt a pulyka ki­lónkénti ára. Első ránézésre a magyar piac is derűlátásra adhat okot, hiszen az egy főre jutó pulykafogyasztást te­kintve az ország a 7,5 küogram- mos éves átlaggal Izrael és az Egyesült Államok után harmadik a világban. Ennek ellenére az el­múlt években sorra mentek tönk­re a nagy baromfi-feldolgozók: „Tulajdonképpen úgy lettünk piacvezetők, hogy nem bővítettük a kapacitásokat: évek óta 35-36 ezer tonna körüli pulykahús kerül ki az üzemünkből” - emlékeztet a szarvasi vállalkozás vezetője. A magyarázat: a magyar élel­miszerpiac más szegmenseihez hasonlóan az uniós csatlakozás utáni növekvő import. A Brazíliá­ból vagy a 2004 óta pulykater­melését erőteljesen fejlesztő Len­gyelországból áramló olcsó be­hozatal áll a hátterében annak, hogy amíg 2004-ben 150-170 ezer tonnás éves termelés jelle­mezte a hazai pulykaágazatot, ez mára 90 ezer tonnára csökkent. Enyhén csökkent a munkaerőköltség ENYHÉN CSÖKKENT 2009- ben az előző évihez képest az egy főre jutó havi mun­kaerőköltség. A 0,6 száza­lékos csökkenés úgy való­sult meg, hogy míg a ver­senyszférában 3,6 százalé­kos növekedés történt, ad­dig a költségvetési szféra 9 százalékos esést produkált 2008-hoz képest a KSH adatai szerint. Több százmilliárd kutatás-fejlesztésre KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI (k+f) tevékenységre 2009- ben Magyarországon 299,2 milliárd forintot, a GDP 1,15 százalékát fordítottak, ez az előző évhez képest fo­lyó áron 12,3 százalékos növekedés - közölte a KSH. A mintegy 2900 kutatóhe­lyen több mint 52 ezer fő foglalkozott k+f tevékeny­séggel, háromnegyed ré­szük kutatóként. Öt év óta most kap fizetést a Ford elnöke öt Év után először kaphat fizetést a Ford elnöke, Bili Ford, mivel az autógyártó részleg az elmúlt négy ne­gyedévben folyamatosan nyereséges volt. Ford 2005 májusában önként mon­dott le fizetéséről, látva a társaság hatalmas veszte­ségeit. A Ford autógyártó divíziója tavaly 4,8 milli­árd dolláros nyereséget ter­melt, így az igazgatóság most úgy döntött, 2008 ele­jétől gyűlő fizetéséhez hoz­zájuthat az elnök. Majdnem hároméves pénzt kap Visszavetette a görög és spanyol turizmust a sztrájkhullám utazás A mediterrán térségben a törökök lehetnek a válság nyertesei: rekordszámú vendég érkezik Törökország egyre inkább vonz­za a külföldi turistákat. A török idegenforgalmi minisztérium adatai szerint júniusban hét szá­zalékot meghaladó mértékben, 3.5 millióra nőtt a Törökország­ba látogató vendégek száma az egy évvel korábbihoz képest. Az első hat hónapban a növekedés a kilenc százalékot is felülmúlta, 11.5 millióan keresték fel az or­szágot. A bevételek 7,4 százalék­kal rekordra, 4,5 milliárd euróra nőttek az idén a második ne­gyedévben az egy évvel korábbi­hoz viszonyítva. Ezzel szemben az adósságvál­ság és a sorozatos sztrájkok súj­totta Görögország - amely egy­két évvel ezelőtt a legkedveltebb európai úti célnak számított - kénytelen tudomásul venni, hogy elmaradoznak a vendégek: az or­szág 240 milliárd eurót kitevő GDP-jének nagyjából 20 százalé­kát adó szektor bevételei az idén ■ A belföldi turizmust a megszorítások vetették vissza a görögöknél. 7-8 százalékkal csökkenhetnek, miután tavaly - a válság miatt - már amúgy is 10 százalékkal zsu­gorodtak. Bár a szállodák mérsé­kelték áraikat, visszaesőben a két fő piacról, Nagy-Britanniából és Németországból érkezők száma. Halódik a belföldi turizmus is a megszorító intézkedések miatt. A statisztikák azt mutatják: egyre többen látogatnak Horvátországba Horvátok a csúcson az ország történelmének legjobb eredményét produkál­ta júliusban a horvátországi beutazóturizmus. Az év első hét hónapjában 5,5 millió hazai és külföldi vendég ke­reste fel az országot, 3 száza­lékkal több, mint 2009 ha­sonló időszakában. A vendé gek 31 millió vendégéjszakát töltöttek az országban, 5 szá­zalékkal többet a múlt évinél júliusban 2,7 millió turista nyaralt az adriai országban, ahol 19 millió vendégéjsza­kát töltöttek. Az első fél évben 3 százalék­kal kevesebben látogattak a me­diterrán országba mint tavaly, a nyári szezon beindultával, illet­ve a jelentős árkedvezmények­nek köszönhetően kissé javult a helyzet. Mindamellett a szakma nem számít komolyabb növeke­désre a beutazók számában a ta­valyi nagyjából 15 millióhoz ké­pest. Spanyolországban is komo­lyan tartanak az idegenforgalmi bevételek csökkenésétől, mert ott is napirenden vannak a mun­kabeszüntetések a megszorító intézkedések miatt. Számítások szerint csupán Nagy-Britanniá- ban háromszázezer turistát tán­toríthat el a sztrájk. ■

Next

/
Thumbnails
Contents