Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-07 / 182. szám

4 2010. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT KULTÚRA „Ceredi paletta” a Duna Galériában A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete egyik fővárosi kiállítóhelyén, a Pannónia utcai Duna Galéri­ában a minap megnyílt tárlat nem véletlenül viseli a „Ceredi paletta” címet, hiszen az öt alkotó - Földi Pé­ter, Fürjesi Csaba, Palik Eszter, Sánta László és Szemethy Orsi - mindegyike kötődik a medvesaljai fa­luban tizennégy éve működő művésztelephez. Vertichesek Csehországban Pünkösdi Mónika, Sándor Zsombor és P. Kerner Edit is játszik a losonci Kármán Színház előadásában fotó: p. tóth László (archLvi Az egyébként is nógrádi gyö­kerű Fürjesi Csaba 1996-ban ta­lált rá Ceredre, hogy e szép ter­mészeti környezetben művész­barátaival - Kun Cecíliával és Sánta Lászlóval - lerakja egy művésztelep alapjait s megte­remtse egy nemzetközi orientá­ciójú közép-európai szellemi műhely kibontakoztatásának le­hetőségét. A lehetőség azóta re­alitássá lett s a telep szervesen beépült nemcsak Cered, de Sal­gótarján művészeti életébe is. Másfél évtized alatt mintegy húsz ország több mint kétszáz tanult, profi művésze hagyta ott kézjegyét és vitte el a vendéglá­tók, a nógrádiak és egyáltalán a magyarok jó hírét szerte a világ­ba Szlovákiától Írországig, Né­metországtól Ausztráliáig. A mű­vésztelep specialitásai sorában a különböző művészeti ágak ösz- szekapcsolódása, az eltérő gene­rációk, a kiforrott egyéniségek és pályakezdők együttmunkál- kodása, az értékőrzés és a folyto­nos megújulási készség össz­hangjának igénye említhető. Az utóbbi években vált gyakorlattá, hogy egy-egy találó mottóban fo­galmazódik meg, ölt testet az ép­pen aktuális összejövetel jellege. Az idén alkotói témaként az úgy­nevezett „tisztaszobák” hagyo­mánya kínál inspirációt az au­gusztus 5-e óta már működő ti­zenötödik művésztelepnek. Az XIII. kerületi tárlaton Földi Péter - aki tehetségével, szorgal­mával küzdötte fel magát egé­szen a Kossuth-díjig, bizonyít­ván, hogy egy kis vidéki telepü­lésről is lehet alkotó módon részt vállalni a nemzeti kultúra gazda­gításában - három műve szere­pel. A „Szántóföldi születés” és a „Csapda 1-2” a művész képeihez képest szokatlanul kisméretű, viszont megszokottan elegáns és mélyen gondolkodtatásra kész­tető. A kiállítók doyenje Sánta Lász­ló, aki azonban változatlan fris­sességgel vibrál és elmélyült szakmai tudás, húszéves tanító­képző főiskolai munka tapaszta­latainak birtokában és egy jelen­tős (tan)könyv szerzőjeként fo­lyamatosan hoz létre, teremt olyan műveket mint a „Reggel” és a „Csendélet csókkal”. Mind­kettőre jellemző az ízléses, az el- téveszthetetlenül „Sánta Laci-s” színvilág, mindkettőn a látvány­ból, a klasszikus festői folthatá­sokból eredeztethető az érzelemgazdag atmoszféra. Fürjesi Csaba nemcsak a ceredi művésztelepet vezeti fáradhatat­lanul, kifogyhatatlan energiával, de saját alkotói karrierjét is dina­mikusan, talentummal teli mó­don építi. Kevés negyvenéves művésznek adatott meg, hogy eddigi munkássága - a Magyar Képek Kiadó jóvoltából - egy olyan reprezentatív albumban összegződjék, mint ami róla 2009-ben megjelent. Az Angyal­földön látható, hat képből álló, „Sun set” (azaz „Naplemente”) című sorozata más-más színbe keretezi a két figurát és árnyé­kát, s így hangulatok, érzelmek variánsait, sőt valóságos stáció­ját teremti meg. Palik Eszter és Szemethy Orsi a fiatalabb kor­osztályt képviseli a ceredi „zász­ló” alatt. Kreatív, invenciózus al­kotók mindketten. Palik Eszter a „Földvázlatok”-ból egyszercsak az „igazi” „Föld”-et is megjelení­ti. Mayer Róbert rendezői mun­káját dicséri, hogy egy fal két ol­dalán látható az azonos tartalom más-más fokozata. Érdekes, hogy Palik Eszteré a varróölté­sekkel operáló „tájkép” és a „Ki­lenc erdő” című, nehezen tipi­zálható kompozíció is. Szemethy Orsi képeit viszont éppen az iz­galmas ecsetkezelésű karakte­res forma és bátran kezelt szim­bólumokkal is teli önkereső tar­talom foglalja egységes keretbe. E két tucatnyi - csupa idén ké­szült - képből álló remek kamarakiállítás aligha lesz za­jos beszédtémája a budapesti művészvilágnak, de augusztus 22-éig - mint bármelyik csepp a tengerben - igenis része annak. S a „Ceredi paletta” szélesebb ér­telemben része a kortárs magyar képzőművészetnek, mint nagy egésznek is. Csongrády Béla Az észak-csehországi Hro- nov városában 1931-ben ren­dezték az első, „liráskov Hronov” elnevezésű színházi fesztivált. Az idei, a nyolcva­nadik fesztivál - amely egy­szersmind a különböző műfa­jú európai amatőr színházak hatodik európai találkozója is - július 29-én nyitotta meg ka­puit és augusztus 7-éig tart a prágai NIPOS-ARTAMA szer­vezésében, Hronov város és a cseh kulturális minisztérium anyagi támogatásával valósult meg. A „Jiráskov Hronov” résztvevői az egyes csehorszá­gi fesztiválok győztesei sorá­ból kerülnek ki, a nemzetközi találkozóra az AITA-IATA, (az Európai Amatőr Színházak Szövetsége) ajánlásával lehet bekerülni. A külföldi színhá­zak bemutatói nem verseny­előadások. A fesztivál időtar­tamában mintegy tucatnyi színházi műhely Is működik. A 2010-es programba huszon­kilenc hazai csoport és hat kül­földi - izraeli, holland, német, norvég, szlovák illetve szlováki­ai - társulat produkciója került be. Az utóbbiak képviselte a lo­sonci Kármán Színház, amelyik augusztus 5-én két előadás kere­tében mutatta be Milos Karásek „A peron” című darabját Vladi­mír Sadílek rendezésében. (A produkció 2009-ben a komárnói Jókai-napokon több díjat is nyert.) A losonci szereplők - Csák Éva, Csák István, Erdélyi At­tila, Erdélyi Gábor - mellett a sal­gótarjáni Vertich Színpadstúdió négy tagja - P. Kerner Edit, Müller Zsófia, Pünkösdi Mónika és Sándor Zsombor - is színpad­ra lépett. A hronovi színházi fesztiválnak utoljára ötven esz­tendővel ezelőtt volt résztvevője a Felvidékről. Akkor egy loson­ci szlovák csoport járt a lengyel határhoz közeli város e jelentős művészeti rendezvényén. Két kiállító - Fürjesi Csaba (jobbról az első) és Sánta László (jobbról a második) - művész beszélget a tárlatlátogatókkal. A háttérben Szemethy Orsi festményei fotó: nagy zoltán „Pillantás” a színházi szezonra Sokszínű, értékekkel is teli műsort ígér, maradandó élményekkel kecsegtet a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia-központ által meghirdetett 2010/2011-es színházi bérletsorozat őszi és tavaszi évada. Gyakorlatilag mind a tíz előadás tartogat valamilyen figyelemre érdemes vonatkozást, kurió­zumot vagy a szerző, a darab, a társulat vagy pedig a rendezők, szereplők tekin­tetében. Ezúttal is két - a József Attila és Zenthe Ferenc - bérlet közül választ­hatnak a színházbarátok. Eltérés a programban nincs, csupán az előadások napjai különböznek. Az ősz során kerül színre a színészként is ismert és elismert amerikai szerző, Woody Allen „Semmi pánik” című komédiája a Central Színház előadá­sában Magyar Attila és Borbás Gabi főszereplésével, az igazgató, Puskás Tamás rendezésében. Ez a víg­játék tette 1965-ben Woody Allent a New York-i Broadway ünnepelt szerzőjévé. Ascher Tamás ren­dezte a Katona József Színház Ibsen-drámáját, „A vadkacsá”-t. Az egyik kiemelt szerep megformálá­sa Haumann Péter nevéhez fűződik. Ascher Tamás rendezőként jegyzi az Örkény Színház „lógyerekek képeskönyve” című rémvarieté-jét, a londoni Tiger Lillies kultuszzenekar fekete humorú groteszkjét is. Robika szerepében újra láthatja a közönség az álta­la az elmúlt szezonban vastaps-díjasnak szavazott Hámori Gabriellát. A darabban „a rosszgyerekek ala­posan megbűnhődnek. És ennél már csak az abszur­dabb, hogy a gyerekből egyszer felnőtt lesz. ” Aj. egri Gárdonyi Géza Színház „Csörgess meg!” című, Má­té Gábor által rendezett vendégjátéka már csak a rendkívüli műfaj - mobil revü színészekre és tele­fonokra - miatt is érdekesnek tűnik. A határon tú­li magyar kultúrát ebben az évadban a komárnói Jó­kai Színház képviseli Tamási Áron lírai szépségű székely népi játékával, „Az énekes madár”-ral. Ta­vasz folyamán a Körúti Színház mutatja be Molnár Ferenc „A doktor úr” című egy évszázada népszerű bohózatát. A szimpatikus betörőt, Puzsért nem ki­sebb nevettető, mint Kottái Róbert személyesíti meg. Az Új Színház Moliere klasszikus komédiájában „A fösvény”-ben Eperjes Károly alakítja a címszereplő Harpagont mások mellett Bánsági Ildikó társaságá­ban. Eless Béla legújabb színházi formációja, az Éless-Szín Andrew Bergman „Társasjáték New York­ban című” vígjátékát mutatja be Esztergályos Cecí­lia és Koncz Gábor főszereplésével, utóbbi rendezé­sében. A Soproni Petőfi Színház Alekszej Arbuzov „Kései találkozás” című bájosan humoros romanti­kus történetében ezúttal a Piros Ildikó és Huszti Pé­ter (mindketten salgótarjáni vastaps-díjasok is) pá­ros játssza Tolnay Klári és Mensáros László legen­dás szerepét. A világhírű amerikai író, Arthur Mil­ler „Pillantás a hídról” című, egyik legnagyobb si­kerű drámáját az Örkény Színház tűzi majd műsorára Mácsai Pál rendezésében. A friss pro­dukció ugyancsak 2011 tavaszán lesz látható Salgó­tarjánban. Színházi bérletek augusztus 9-étől, hétfőtől vált­hatók a József Attila Művelődési és Konferencia- központban. Gs. B. József Attila Bérlet, Zenthe Ferenc Bérlet Az előadásokról sok részlet megtudható a műsorfü­zetből JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Úgy lett alkoholista, hogy őrségben fázott és lopni kezdte a rumot.” Szerencsés nyertesünk: Koczka Lőrinc Mátraszőlős, Felszabadulás út 97. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. augusztus 12-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. ú l Y

Next

/
Thumbnails
Contents