Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)
2010-08-06 / 181. szám
6 2010. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2010. augusztus 5én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.0a.05. Részvény Utofeóár(R) Változási*) MffióR Danubius 4365 3,92 31 TVK 3 495 1,15 2 ANY 770 0,13 1 Pannergy 815 0,00 22 VESZTESEK forrás: bét Részvény Utót* ár (Ft) Változást*) Minió Fi Egis 20 850-6,29 779 OTP 5 400-4,25 21779 KEG 141-2,75 57 Émász 21505-2,27 3 FHB 1 180-2,23 36 Fotex 395-1,74 13 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.05.) fii 4 wmmmm Uj elszámolási ár EUROBÚZA 2010. szeptember 47 100 TAKARMÁNYBÚZA 2010. szeptember 44 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 45 700 TAKARMÁNYÁRPA 2010. szeptember 35 700 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 92 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. augusztus 5-én 1 1$ 1CHF ■1 5 ▼ 4 281,05 Ft 213,48 Ft 203,43 Ft-0,72 Ft-0,11 Ft-1,22 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hö§ Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank34,50 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 0& 05.) wn . .. Allianz Bank 273,87 287,91 Budapest Bank 272,68 289,55 CIB Bank 269,81 292,29 Citibank 269,94 292,44 Erste Bank 273,26 289,00 K&H Bank 272,99 288,71 MKB Bank 274,46 288,54 OTP Bank 272,42 286,39 Raiffeisen Bank 275,35 287,73 Magyar borok rögös úton exportesélyek Jobb versenyképesség, több marketing kellene Az olcsónak számító borok nem versenyképesek külföldön, ezért a közép- és magas kategóriát kell fejleszteni Az uniós pályázati forrásokat 90 százalékban sikerül lehívniuk a magyar borászoknak, de ez nem nyújt megoldást a régóta fennálló problémákra - véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára, Horváth Csaba. Földesi Tamás A 2004-es uniós csatlakozás nagy kihívás elé állította a magyar bortermelést, hiszen Európában van a világ bortermelő területének 40 százaléka, az öreg kontinens a legnagyobb exportőr és importőr is egyben. A magyar nedűknek nemcsak az uniós borokkal kellett felvenniük a versenyt, hanem az ide importáltakkal is. A hazai borágazat legnagyobb felvevőpiaca az EU, 2009-ben a Magyarországról exportált több mint 769 ezer hektoliter bor 92 százalékát uniós tagállamban értékesítették. Összesítve 0,9 euró/liter átlagáron sikerült eladni a 3,3 millió hektoliteres magyar bortermésből 704 ezer hektolitert ■ Kisüzem versenyzik például olasz nagyüzemmel az EU piacán. Oláh László, a Közösségi Bor- marketing Kft. elnöke szerint az eddig elért EU-s értékesítésen lehet és kell is javítani. Főképp árérték arányban lehet még fejlődni. Ez komoly kihívás, mivel a hazai borászatok többsége kis területen, nem gépesíthető körülmények között végzi tevékenységét, szemben például az ehhez képest nagyüzemi módszerekkel működő olasz borászatokkal. A 2009-13-as időszakra kidolgozott közösségi bormarketingstratégia külpiaci célkitűzése, hogy a korábban elvesztett piacok visszaszerzésével, részben pedig újak meghódításával az időszak végére legalább 800 ezer hektoliter magyar bort exportáljanak összesen 88 millió euró értékben. Ez a tavalyinál magasabb, 1,1 euró/liter átlagárat irányoz elő. A borászszakmán belül évek óta élénk vita folyik a magyar borok közösségi stratégiájáról, s arról is, hogy külföldön vagy belföldön költsék el az erre rendelkezésre álló összegeket. Mint az ezért felelős kft ügyvezetője elmondta: kizárólag nemzetközi marketinget folytató szervezet jelenleg nincs. Ők a ma Magyarországon értékesített borok után fizetett járulékból képzett alapból folytatják a tevékenységüket, ez főként belföldre koncentrálódik. A forgalomba hozatali járulék literenként 8 forint, ennek felhasználását a szabályozás két részre osztotta: 40 százalék piaci ellenőrzésre, 60 százalék szakmai kontroll melletti közösségi marketingre fordítható. Az exportértékesítést követően nem képződik ilyen alap. A költségvetési keretből csak néhány nagy nemzetközi eseményen tudják biztosítani a magyar borászok jelenlétét. A magyar közösségi bormarketing elhanyagolttá vált az elmúlt időszakban - véli Rigler Zsolt, a Soproni Kékfrankos Kft. ügyvezetője, aki szerint az erre a célra költött összeg jelképes lehet. A nyugat-magyarországi ■ Ki kellene alakítani a magyar bor arculatát a külföldi piacon. borvidék pincészeteit nemcsak a marketing, hanem a forgalmazás szempontjából is összefogó társulás ügyvezetője úgy látja, komolyabb, hathatósabb reklámtevékenység indítása előtt fontos lenne egy hosszú távú borstratégia meghatározása. A magyar borágazat termelési kapacitása alacsony az uniós piacra, ezért nem mindegy, milyen célközönséget kívánnak a jövőben meghódítani nedűikkel. Az alacsonyabb árkategóriában a magyar borok több ok miatt sem versenyképesek, a középvagy magas minőségi kategóriát kell megcélozni. Rigler Zsolt azt is fontosnak tartja, hogy bármely fogyasztói réteget célozza is meg a magyar bormarketing, előbb olyan szőlőket kellene telepíteni, amelyek minőségben és árban megfelelnek az adott kategóriának. Az a probléma a külföldi értékesítésnél, hogy nincs a magyar bornak nincs közismert arculata. Általában csak a tokaji borról él a kép a piacon, pedig több hungarikumnak számító szőlőfajta is létezik nálunk - kadarka, kéknyelű, ezek egyedi bort adnak. (vg.hu/borexport.) Megszorítások a cseheknél, szlovákoknál, románoknál Megszorításokat vezet be az új szlovák kormány, és elfogadta takarékossági programját a cseh kabinet is. Pozsony követni kívánja a magyar kormány példáját, a megszorítások terheit a gazdaságra hárítaná, és minél kisebb mértékben terhelné a választókat. A közszféra jövőre 10 százalékkal kevesebbet kap bérekre. Ez azzal jár, hogy a mintegy 230 ezer állami hivatalnokból több mint húszezerre elbocsátás vár. Januártól megszüntetnék a születéskor járó kiegészítő támogatást: a 829,86 euró helyett minden gyermek után csak az alapösszeget - 151,37 euró - kapnák a szülők. Átalakul a gyes, egységesítik a jelenleg kétféle összegű és folyósítási idejű családtámogatást. ■ A közszférán próbálnak pénzeket megspórolni, az embereket kisebb mértékben terhelnék. A cseh koalíciós kormány az államháztartás hiányának növekedését próbálja megállítani, és nyugdíjreformra készül. A jövő évi költségvetés tervezete szerint az állami bevételeket 20 milliárd koronával megnövelnék, hogy a 2011-es büdzsé hiánya 135 milliárd koronás legyen (1 korona 11-12 forint), ez a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százaléka. A takarékosság alapvetően az állami szektor alkalmazottait érinti. 51 infrastrukturális beruházást is leállítanak. A Drezda és Prága közt épülő D8-as autópályát is érinti. Nyolc leállítandó építkezés esetén Prága európai uniós forrásoktól is elesne. ■ Bukarest adót emel, bért csökkent Romániában az IMF-hitelmegáí lapodás fejében az államháztartási hiány nem haladhatja meg a 6,8 százalékot A megszorítások hatására 1,7-1,9 százalékkal csökkenhet az idén a nemzeti jövedelem. BUKAREST FELMELTE OZ áfát, 19-ről 24 százalékra. A közszféra béreinek 25, a nyugdíjak 15 százalékkal történő csökkentése országos tiltakozásokat váltott ki. Az alkotmánybíróság a nyugdíjak csökkentését elfogadhatatlannak találta. A magyar borászat termelése (ezer hektoliter) ■■■ff » 2000 2001 2007 Bortermés 4299 5406 3333 3880 5272 3103 3144 3221 3460 3360 Borkivitel az EU-ba 777 724 766 703 626 569 744 787 656 704 Borbehozatal az EU-ból 33 43 65 100 57 66 181 515 232 131 A válság ellenére nem csökkent a ráfordítás K+F pénzek Lemaradásban EU-hoz képest - A vállalkozások jobban a zsebükbe nyúltak Miközben Magyarország lemaradt a legtöbb uniós tagállamtól a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított kiadásokban, az örvendetes, hogy a válság nem vette el az állam és főként a vállalkozások kedvét attól, hogy pénzt fektessenek a k+f-be. A KSH adataiból látható: kutatás-fejlesztésre 2009-ben 299,2 milliárd forintot fordítottak, ez a GDP 1,15 százaléka. Ez az összeg az előző évhez képest folyó áron 12,3 százalékos növekedést jelent. A bővülés alapvetően a vállalkozási szektornak köszönhető, ahol 22 százalékkal nőtt a ráfordítás, és a létszám is az átlagot lényege- | sen meghaladóan emelkedett. A 1 felsőoktatásban mérsékelt volt a A jövőt a k+f-fel lehet megalapozni. Már csak több pénz kellene... Ráfordítások alakulása** W mtség* 2005 168 32 208 2006 192 42 238 2007 212 28 246 2008 231 31 266 2009 259 35 299 * A2. ÉS A 3. OSZLOP AZÉRT NEM ADJA KI A 4.-ET, MERT VANNAK OLYAN ÖSSZEGEK, AMELYEK ÁLLAMI FOR RÁSBÓL SZÁRMAZNAK, DE NEM TUDNI PONTOSAN, HOL HASZNÁLJÁK FEL ** K+F-RE, MILLIÁRD FORINT, KEREKÍTVE FORRÁS: KSH Források megoszlása* Vállalkozások ___________46,4 Ál lami költségvetés 42,0 Külföld_________________10,9 Nonprofit szervezetek 0,7 * K+F-RE, 2009, SZÁZALÉK FORRÁS: KSH fejlődés, a kutatóintézeteknél pedig a személyzet számának növekedése a ráfordítások visszaesésével párosult. A finanszírozásban változatlanul a legnagyobb - bár a tavalyinál kisebb - a vállalkozói források súlya (46 százalék). A költségvetés részesedése a tavalyival megegyező: 42 százalék. A leggyorsabban, mintegy egyharmaddal a nemzetközi források nőttek( 11 százalék). A mintegy 2900 kutatóhelyen több mint 52 ezren foglalkoznak k+f-fel, háromnegyedük kutatóként. A teljes munkaidőre átszámított létszám közel 30 ezer fő volt, 8,7 százalékkal több, mint 2008-ban. ■ VG
