Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-05 / 180. szám

ALMANACH 2010 Karancsság Polgármester: Tóth Tihamér Alpolgármester: Durnyik József Jegyző: Köröskényi Péter Képviselő-testület tagjai: Berki András, Juhász László, Ifj.Mangó István, Kászi Richárd, Vidéki Attila, Tőzsér Dezső. Lakosság száma: 1238 fő A Polgármesteri Hivatal címe: 3163 Karancsság, Kossuth út 64. Telefon: 32/500-000 Fax: 32/400-345 A község weblapja: www.karancssag.hu E-mail címe: karancssag@xmail.profinter.hu. Karancssági Szentkúthoz kötődő napok: Május, Hősök emlékezete; Július: Karmel-hegyi Boldogasszony ünnepe; Szeptember: Mária ünnepe Jubiláte Deó kórus A községben 1998-ban Durnyik Jó­zsef, a falu kántora alakította meg a Jubiláte Deó kórust. Az volt a céljuk, hogy egyszólamú és többszólamú egy­házi dalokkal, gregorián énekekkel szebbé, hangulatosabbá, lélekben fel- emelőbbé tegyék a vasárnapi liturgiá­kat. Az évek múlásával az egyházi da­lok mellett, népdalfeldolgozásokkal, népszerű melódiákkal bővült a reperto­árjuk. Felléptek a községi ünnepélye­ken, eleget tettek más települések meg­hívásának. A millenniumi év alkalmá­ból 2000-ben, Budapesten a Szent Ist­ván-bazilikában énekeltek. Karancsságon az emberek szeretik a dalt, szívesen'vesznek részt a kórus munkájában. Időt fordítanak a próbá­kon való részvételre. Az elmúlt, több mint egy évtized alatt alig volt lemor­zsolódásuk. Nagy érdeme van ebben, karnagyuknak, Durnyik Józsefnek, aki szakmailag és emberileg összefogja a vegyes kart. Anyagi támogatójuk a váci egyház­megye, a helyi önkormányzat, akitől egy szép fellépőruhát kaptak, amit ez­úttal is köszönnek polgármesterüknek, Tóth Tihamérnak. Természetesen élnek a különböző pályázati lehetőségekkel is, hogy anyagi forrásukat kiegészítsék. Karnagyuk a következőket mondta el: A kórus az elmúlt négy évben is igye­kezett felkészülni, szebbé tenni éneké­vel a különböző ünnepségeket Legtöbb­ször településünkön énekelünk, de ott voltunk 2006-ban Szalmatercsen a templom megáldásánál, szerepeltünk Szendehelyen, Ságújfalun, Etesen. Részt vettünk különböző kórustalálkozókon, így Salgótarjánban a Nógrád megyei egyházi kórusok találkozóján. Vácon kétévenként rendezik meg az egyház- megyei kórustalálkozókat, amely az utóbbi években országossá vált. A leg­utóbbi, 2009-es találkozón 54 kórus mu­tatkozott be. Tavaly, a Péter Tamás Zenei Alapítvány által rendezett kórustalálko­zón II. helyezettek lettünk. Megbecsült és szeretett, kedves gyógyszerészünk­től - aki anyagi és erkölcsi támogatónk volt - Bodnár Istvánná dr. Csáboda Évá­tól, az Ezüstpatika vezetőjétől 2009. no­vember 13-án, a temetésén fájó szívvel vettünk végső búcsút. Hálásan köszö­nöm a kórus valamennyi tagjának a szép éneklést, Isten áldását kérjük to­vábbi áldozatos munkánkra. Karancsság a 22-es út mentén, Szécsény és Salgótarján között a Ménes-patak völgyében fekszik. Nevében a Karancs előtag, a Karancs hegység közelségére utal. Már a honfoglalás előtt éltek itt emberek. Az első írásos emléke 1201-1235-ben kelt Váradi Regestrumban található. Tovább fejlődött a község- A napokban olvastam, a Prédikátor könyvében a követ­kező rövid mondatot: „Minden hiábavalóság, csupa hiábava­lóság”. Ami elkezdődött, azt be is kell fejezni. Tévedés azt gon­dolni, hogy minden ténykedés hiábavalóság lett volna, amit az önkormányzat megtett az elmúlt négy évben. Ennyire fu­totta. Anyagiak hiányában, a megszorítások miatt nem volt többre lehetőségünk. Pénz­ügyileg az elsőszámú feladat, hogy a település intézményei­nek működése biztosított le­gyen. A központi költségvetés­ből kapott pénzből éltünk. Itt nincsenek gazdag vállalkozók, akik adót fizetnének. A külön­böző bevételekből befolyó ösz- szeg kevés. Hátrányos helyze­tű településnek mondhatjuk magunkat. Azonban azt sem lehet mondani, hogy csak ve­getál az önkormányzat. Van­nak pozitív eredményeink. A fejlesztésben előbbre léptünk, de erről a polgármester szól majd - mondta Durnyik József alpolgármester. Ami a fejlesztéseket illeti, Tóth Tihamér polgármester el­mondta, hogy a ciklusprog­ramjuk az előző 2002-2006-os folytatása. Ebben olyan dolgok szerepelnek, amelyek a lakos­ság széles körét érintik, ami­nek megvalósítása elengedhe­tetlen. Mint a legtöbb helyen, így náluk is csak pályázati pénzből tudtak fejleszteni. Az elmúlt ciklusban pályázat út­ján több mint százmillió forint, értékben hajtottak végre fej­lesztést, felújítást. A pályáza­tok benyújtásánál három dol­got vettek figyelembe: a lakos­ság igényét, az önkormányzat kötelező feladatait, s az önerő arányát. A gázberuházással a községben élők egyik legfon­tosabb vágya valósult meg. Hosszú éveken át tartó szerve­zés, levelezés, tárgyalás, utá­najárás végére került pont, az­zal, hogy elkészült a gázveze­ték. Természetesen ez a beru­házás egyéb pluszfeladatokat is jelentett az önkormányzat­nak. Intézményeikben áttértek a gázfűtésre, ami nem kis költ­ségbe került. Megvalósították a közvilágítás korszerűsítését. Felújították az orvosi rendelőt, egy kisebb egészségügyi cent­rumot hoztak létre. A ciklus elején nyolcmillió forint érték­ben felújították a Nepomuki Szent János-kápolnát. A mun­kák előtt a műemléki felügye­lőség, komoly feltáró munkát végzett. Új tetőszerkezet került az épületre, kicserélték a villa­mos hálózatot, padlózatot, el­végezték a külső és belső tata­rozást. A karancssági búcsújá­ró Szentkútnál megoldották a felszíni víz elvezetését, szigete­léssel megszüntették a barlang beázását.- Az elmúlt négy évben ko­moly erőfeszítéseket tettünk azért, hogy az intézményeink működjenek, fejleszteni tud­junk, de szembe kell néznünk a nehézségekkel, gondjainkkal Is. Ezek közül az egyik, hogy a kötelezően ellátandó feladata­inkra - gondolok itt az iskola, óvoda működtetésére - nem kaptuk meg a teljes összeget. Az egyéb bevételeinkből, ami igen csak vékonyan csordogál, Ami megvalósításra vár Az általános iskolából a gyermekeknek az óvodába - ahol a község konyhája üzemel - kell átjárni ebédelni. Az önkormányzat sike­resen pályázott az iskolában egy konyha és ebédlő kialakítására. A kivitelezésre a közbe­szerzési eljárás lefolytatása után kerül sor. Az iskola konyhája fogja az óvodások étkeztetését is ellátni. Az ebédet átszállítják a gyermekek­nek. A ciklusban több alkalommal pályáztak a belterületi utak felújítására, sokáig eredmény­telenül. A legutóbbi pályázatuk sikeres volt és 1544 méter hosszúságú, öt utcát (Mikszáth, Alkotmány, Szabadság és a Hunyadi út két ága) tudják korszerűsíteni. A munkák rövidesen el­kezdődnek. A kápolna és a templom közötti 140 méter hosszú járdát is felújítják, az út men­tén helyezik el a fából kifaragott stációkat, s több helyre pihenőpadok kerülnek. Sikeresen pályázott az önkormányzat egy közösségi ház kialakítására. Felújításra kerül a szolgáltató­ház, s a mellette lévő zöld területen játszótér épül. A további feladatuk a községben a felszí­ni vízelvezetés megoldása. A település alacso­nyabban fekvő részeit szinte évente elönti a víz. Természetesen ez már a következő ciklus feladata, amit csak központi támogatással tud­nak megvalósítani. Vannak további tervei Tóth Tihamér, nem karancs­sági születésű, de házassága révén 33 éve él itt, jól j| ismeri a községet, az PL embereket, *V, s karancssá- ginak vallja magát. Má- a; sodik cik­lusban pol- Tóth Tihamér gármester. Vezetői hitvallása: az embe­rek, az itt élők szolgálata. A két ciklusban nagyon sokat tett a község fejlődéséért, jó kapcsolatot alakított ki a karancsságiakkal. Nem titkol­ja, októberben ismét megmé­retteti magát, már készül a harmadik ciklus programja amit - ha megválasztják - a képviselő-testülettel, az itt élőkkel együtt szeretne meg­valósítani. Két nagyfiú gyer­mekük van, s boldog nagyapa. ki kellett azt egészíteni. Az idei évi költségvetés összeállításánál még nehezebb helyzetbe kerül­tünk, hiszen az elvonás még na­gyobb mértékű volt. A többcélú kistérségi társulástól - aminek tagja vagyunk - az idén a műkö­désre ötmillió forinttal kaptunk kevesebbet. Magas a községben a munkanélküliek aránya, 240 regisztrált munkanélküli van, ami a másfél év alatt 120-szal nőtt. Részt vesznek ugyan a köz­munkaprogramban, de így is sok pénzt fordítunk a segélye­zésre, évente több mint hetven- millió forintot fordítunk segélye­zésre. Ezek olyan gondok, amik túlmutatnak a mi lehetőségein­ken. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy reménykedünk, bizakodunk. Úgy érzem, hogy ezekkel a megjegyzésekkel tel­jes a kép az elmúlt négy év mun­kájáról. Van még néhány felada­tunk, aminek a megvalósítására sikeresen pályáztunk, ezek rövi­desen megvalósításra kerülnek - monda Tóth Tihamér polgár- mester. AZ OLDALT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: SZENOGRÁDI FERENC A falu jegyzője köröskényi Péter. - Karancs- ság és Ságújfalu önkormány­zatai 2005 december 1-jével döntöttek a körjegyzőség mel­lett. Heti három alkalommal Ságújfaluban - ahol korábban is dolgoztam - két napot Karancsságon vagyok. Egy ilyen kis települé­sen, ahol a hivatalban nincsenek osztályok, a jegyző munkája igencsak bonyolult, összetett, időigényes. Az állampolgárok, ha valami gond­juk, bajuk van, vagy a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz mennek. Van olyan napom, hogy a munkaidőmet az ügyfelek foglalják le. Látja, most is öten állnak az ajtóm előtt. Az utóbbi má­sodik évtizedben, ahogy a gazdasági helyzet romlott, az ügyfélforgalmunk, főleg segélyezés­ügyben erősen megnövekedett. A jegyző felügyeli, irányítja a hatósági és Önkor­mányzati munkát, ő a felelős a testület törvényes munkájáért. Fő a gyermek érdeke Godó Péter - Kisebb megszakítással 1991-től va­gyok az iskola igazgatója. Ami a számokat illeti, a tantestület létszáma tizenhat fő, van hat óvoda- pedagógusunk, három dajkánk, egy iskolatitká­runk, egy karbantartónk, egy közalkalmazott ta­karítónőnk. A tanulói létszá­munk százhatvannyolc fő, az óvodában hetven gyermek jár. Hozzánk tartozik a kétszáz adagos konyha, ahol négyen dolgoznak. Ami az oktatást il­leti, én ki merem mondani: az , ^ elmúlt időszakban tönkretet- Q * ték. Rosszabbnál, rosszabb pe- dagógiai intézkedéseket hoztak. Gondolok itt az írásos értékelésre, a bukás megszüntetésére, a mondvacsinált integráció bevezetésére. A fenn­tartónktól egyre több az anyagi elvonás, már- már lehetetlen helyzetbe kerülünk. Mi a pedagó­gusi elhivatottságból tesszük a dolgunkat. Na­gyon sok a halmozottan hátrányos gyermek. Pe­dagógiai programunk fő gondolata a felzárkózta­tás és a tehetséggondozás. Van egy jól működő művészeti tagiskolánk, a Talentum, ami annak idején polgármesterünk javaslatára alakult meg. Nincs kommunális adó Dénes gyula - A végzettségem mérlegképes könyvelő, a polgármesteri hivatalban adóügyi ügyvezető és pénztáros a beosztásom. Elsősor­ban a helyi adókkal foglalkozom, mint a gépjár­műadó, s a helyi iparűzési adó. Nálunk nincs kommunális adó, szegény a lakosság, a testület úgy döntött, hogy ezt nem vezeti be. A családok­nak szemétszállítási díjat kell fizetni, ami tudva­lévőén nem adó, hanem szol­gáltatási díj. Bizony előfordul, hogy az emberek nem fizetik be a díjat. Községünkben ke­vés a vállalkozó, az iparűzési adó 1,5%. Úgy volt, hogy a be­fizetés megváltozik, az APEH- hez fog tartozni. Mire a rende­let hatályba lépett volna, az új kormány visszaadta a jogosultságot az önkor­mányzatnak. Tudni kell, hogy az ügyfelek által befizetett pénzt az APEH visszautalta volna az önkormányzatoknak. Maradt a régi rendszer, ami a vállalkozóknak könnyebb. Magamról any- nyit, nős vagyok, s van három gyermekünk. A falu kántora és alpolgármestere § durnyik József - Gyermekko­rom óta zeneszerető ember va­gyok, lenyűgöz a dal, a zene va­rázsa. Salgótarjánban, a zene­iskolában tanultam hangszeres zenét. Később Budapesten kar­nagyvezetéssel gyarapítottam ismereteimet. Az éneklés mel- W mv lett szeretem az irodalmat, éve­kig a salgótarjáni pedagóguskórusban és a Liszt Ferenc énekkarban énekeltem. Korábban, Karancsságon 1968-ban, majd 1978-ban alakítot­tam énekkart. A palóc településeken - így a mi­énken is - az emberek vallásosak, szeretnek éne­kelni. A Jubiláta Deó kórust - repertoárunkon sok egyházi dal szerepel - 12 évvel ezelőtt alakí­tottam meg. Az idén 45 éve, hogy a község kánto­ra vagyok. Itt születtem Karancsságon, 1994-től folyamatosan megválasztottak önkormányzati képviselőnek, az utolsó ciklusban az alpolgár­mesteri teendőket is ellátom. Mi, akik itt élünk fe­lelősök vagyunk a községünkért. Jó a kapcsolat az egyházzal f juhász László - Második cik­lusban vagyok képviselő, több bizottságnak az elnöki felada­tait is ellátom. Az önkormány­zatunknak az egyházzal jó a kapcsolata. Településünk ko­rábbi lelkipásztorával, Gyö- H nyör Lászlóval éppúgy, mint a jelenlegi Kapás Attilával közö­sen, együtt tudunk dolgozni. Több közös pályá­zatunk volt. Az első ciklusban felújítottuk a templomunkat, ebben a ciklusban pedig re­konstrukcióra került a kápolnánk. Megítélésem szerint az elmúlt négy évben tovább fejlődött községünk, nyilván az anyagi lehetőségek eny- nyit engedtek meg. A képviselőtársaimmal együtt azon voltunk és vagyunk, hogy közsé­günk tovább fejlődjön, ahol csak lehetett éltünk a pályázati lehetőségekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents