Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)
2010-08-28 / 199. szám
4 2010. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT KULTÚRA Határtalan irodalmak Márkházán Mindenért Kőrössi P. József okolható. Az első lépést akkor tette meg, amikor 1982-ben Nagyváradról Budapestre költözött, a másodikat amikor hat évvel később házat vett a Nógrád megyei Márkházán, a harmadik pedig amikor a szép fekvésű kis településen meghonosította az írók, költők, képzőművészek, egyáltalán alkotó értelmiségiek randevúját. Az már csak ráadásnak számít, hogy e programok keretében rendre megszervezi különböző irodalmi lapok, folyóiratok eszmecseréjét. így történt ez a minap is, amikor a nagy múltú román Família, a magyar nyelvű Várad, a szlovákiai Rovás Polgári Társulás valamint a Palócföld szerkesztőségének, szerzői körének képviselői találkoztak a vendégszerető házigazda - aki maga is jeA nagyváradi folyóirat Palócföld-számának címlapja Földi Péter „Asszony, létrával” című festményével les tollforgató, kiadó - portáján. A rendezvény úgymond „hivatalos” menetrendje szerint a beszélgetés fő témája a folyóiratok jelenlegi helyzete, közeli jövője - különös tekintettel az internet hatására - volt, de vajon ki akadályozta volna meg az önálló véleményalkotásra, egy parázs vitára mindig kész művészembereket, hogy bármilyen más kulturális, közéleti, bélés külpolitikai kérdést is felvessenek, megtárgyaljanak. Ugyancsak benne volt a „műsorban” a nem egyszerűen éhségoltónak, de kulináris élvezetnek szánt kitűnő rántott gomba és a szintén remekbe sikerült bográcsos elfogyasztása, valamint a Márkházi Pálinkafőző Társaság bemutatójának - kóstolással egybekötött - megtekintése is. Ezt követte „egy kép” - jelen esetben Földi Péter festőművész „Hangyaboly” című alkotásának - kiállítása, majd az egyes műhelyek szerzői olvastak fel műveikből. S megválasztatott a rendezvény legrokonszenvesebb személyisége is: e megtisztelő címben ezúttal Kupcsulik Agnes salgótarjáni költőt részesítették barátai. Az idei találkozó maradandó kuriózumának a Várad Palócföld-száma bizonyult, amelyet kézről-kézre adták, kíváncsian vizslattak főként azok a nógrádiak, akik szerepelnek benne. A konkrét kapcsolatjó egy esztendeje kezdődött miután a két főszerkesztő - a nagyváradi Szűcs László és a füleki-salgótarjáni Mizser Attila - éppen itt, Márkházán személyesen is megismerkedett. Szűcs László „A Palóc- fóld üdvözlése” című köszöntőjében méltatja a kelet-magyarországi irodalmi centrumokkal, fórumokkal korábban és most már a nógrádi lappal is kialakult együttEzúttal is remek hangulatban folyt a diskurzus Kőrössi P. József portáján FOTÓ: HANDÓ PÉTER működés jelentőségét, küldetését: „Hiszem, hogy az embereknek s az alkotásoknak eme akadálytalan közlekedése, a határszónak mint identitásjelzőnek minél ritkább használata hasznosabb, értelmesebb és korszerűbb minden lármafagyújtó, országsimtó lobogásnáL "A kilencedik évfolyamában járó bihari folyóirat idei ötödik számát tekintélyes részben a Palóc- föld számára biztosította. A címlapra - egész véletlenül - ugyancsak Földi Péter festménye, az „Asszony létrával” került, a belső illusztrációk mellett Handó Péternek, a Palócföld szerkesztőjének „Nyelvi jelenlét - Földi-gondolatok” című írása olvasható a Somoskőújfalun élő művész munkásságának stílusteremtő sajátosságairól. A kortárs nógrádi költészetet a vendégszámban különböző irányzatok és generációk - az 194&-ban született Madár Jánostól, Kiscseri Mihátyon, Szunyogh Pálon, Kupcsulik Ágnesen át a mindössze huszonegy éves Katona Ágnesig - képviselik. Hozzájuk soroltatott - mint a Palócföld szerzője - a rimaszombati Szászi Zoltán is. Prózával szerepel a Váradban Szávai Attila és Zsibói Gergely, Karaffa Gyulától viszont két mesét közöl a lap. Színesíti, gazdagítja a palettát Gréczi-Zsoldos Enikő tanulmánya egy 1826-os Mocsáry Antal- versről és Nagy Csilla Mangenezis című dolgozata a magyar mangáról, a jellegzetesen japán típusú képregényekről. Az ipolysági N. Tóth Anikó „A regény: haladék” című nyitrai beszélgetése Závada Pállal a Palócföld 2010/2-es számából került a nagyváradi folyóirat lapjaira, a „Kávéházi sarok-asztal...” című jegyzet pedig a Várad és a salgótarjáni Szerdatársaság Irodalmi Kávéház, a Palóc Parnasszus szerkesztősége közti - Kőrössi P. József által a Törzsasztal című sorozat révén közvetített - szellemi rokonságra mutat rá. A Palócfóld szerzőinek munkáiból kínált értelemszerűen szubjektív, de - mint a szerkesztőség megjegyzi - „minden bizonnyal nem lapszélre szoruló válogatás” remélhetően elnyeri az erdélyi olvasók tetszését Ízelítőként álljon itt a balassagyarmati bölcsészhallgató Katona Ágnes „Igen-igen” című versének befejező szakasza: „P.-t meg kell fejteni, hogy / miért egészen álomszerű, /az erőt, amit hordoz, mire / pazarolja, miért fut nejlon-/ épületek felé az igaziak helyett, / és miért dobálja szerteszét, / amit csak összeszedni lehet ” Csongrády Béta Önvallomás festői „tükörben” Az idén immár huszadszor megrendezett Kazári búcsú rendezvénysorozatának megszokott programja, mondhatni szerves része egy-egy képzőművészeti vagy fotókiállítás, illetve valamilyen más műfajú bemutatkozás. A szervezők mindig igyekeznek - mint Molnár Katalin polgármester is utalt rá megnyitóbeszédében - figyelemre méltó helyi értékeknek, jeles környékbeli alkotóknak teret adni. Ez évben Fancsikné Csaba Mária salgótarjáni művésztanárt invitálták a patinás kézművesházba. Az alkotó mintegy háromtucatnyi művével törekedett ízelítőt adni sokéves, alapvetően lírai karakterű művészi munkásságából. Képein kitüntetett hangsúlyt kap a Karancs-Medves varázslatos vidéke, amelyet barangolásaiból, személyes élményeiből is jól ismer. Jó ízlésű, harmonikus szín- világú kompozíciói révén a természet megannyi arcát („Tavasz”, „Nyárutó”, „Tél”) képes megörökíteni. A festék ezernyi árnyalatát közvetítő ecsetnyomok, a vibrál- tatott koloritos tónusok atmoszférateremtő hatása az erdő gótikájára vagy netán drámájára utaló alkotásokban is meghatározó módon nyilvánul meg. Vannak művészek, akiknél a természet egyetlen, kizárólagos inspirációnak számít. Csaba Mária nem tartozik közéjük. Számá- | ra az ember is megfigyelendő, | megörökítendő témának számít. 1 Bizonyítékként a remek portrék, a fiatalos üdeségű vagy éppen a bölcs élettapasztalatokat tükröző ráncos arcok szolgálnak. Egyik emblematikus képe a méltánytalanul alulértékelt Nagy László költőnek állít emléket. Tanulságosak, sokat mondóak azok a művek is, amelyek megidézik a történelmet, a múltat, akár úgy mint a „Salgóvár” vagy a „Barokk Eger” című festmény, akár mint az akarva-akaratlanul a gyűrűfűi tragédiára is emlékeztető „Elhagyott otthon” utal. Csaba Mária évtizedekkel ezelőtt a Dunántúlról, a pannon szépségű Pécsről - amely 2010-ben egyike Európa kulturális fővárosainak - érkezett ide, az északi országrészbe. A „Rokkant telep” vagy a „Pécskő Áruház” című képei arról tanúskodnak, hogy már régen otthonának tekinti Nógrádot, e palóclakta tájhaza sorsát, az itt élő alkotóemberek, művészek helyzetét, a kultúra közállapotát. Évek óta tudatos, következetes szószólója a művészek városi, megyei szintű összefogásának, műveik rendszeres közös bemutatásának, megőrzésének is. Ő maga ugyancsak - mint a kazári tárlata is igazolja - szívesen áll rendelkezésére meghívóinak, az alkotásai iránt őszinte érdeklődést mutató mindenkori vendéglátóinak. Arcunkat a tükörben látjuk, a művészi alkotásokban megláthatjuk lelkünket is”- Bemard Shaw angol író írta e sorokat, amelyek jól illeszkednek Csaba Mária kiállításához is. Az ő művészete ugyanis olyan őszinte kitárulkozás, amely tele van nemcsak gondolatokkal, hanem mély érzelmekkel is. Képeinek tükrében nemcsak azt látja meg a néző, amit az alkotó észrevett és megörökített a környező, az ember által is alkotott, formált világból, hanem egy kicsit azt is, ahogyan bárki lát(hat)ja a valóságot s benne önmagát. Cs.B. Fancsikné Csaba Mária kiállítása a Kazári búcsú keretében nyílt meg JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „De drágám, nem fogsz így megfázni?" Szerencsés nyertesünk: Tornyos Józsefné Szécsény, Bartók Béla út 12. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. szeptember 2-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
