Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-19 / 192. szám

6 GAZDASÁG 2010. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK / Nyitóérték: Záróérték: 22 454 22160 A BUX index 2010. augusztus 18-án 22500 22 400 22300 22 200 22100 22000 21900 218( Előző napi záróérték: 22 315 21800/ por*/ 1 | Változás:-0,69%1 15.30, a Ne» Yorki; tőzsde nyitása / ? ..... 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2oio.oa.ia. Részvény Fotex Utóké ár (fi) 413 Változás (%) Millió Ft 1.22 28 KEG 122 0,82 12 Mtelekom 664 0,45 292 ANY 738 0,40 2 FHB 1 144 0,35 14 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás® Millió Ft| TVK 3 480-2,65 2 Richter 43 050-1,70 3 591 OTP 5 050-1,36 5 648 Econet 99-1,00 9 Danubius 4 600-0,96 1 A BUX index az elmúlt napokban 22600 22 539 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.18.) ■K:' Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. szeptember 52 500 TAKARMÁNYBÚZA 2010. szeptember 49000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 46000 TAKARMÁNYÁRPA 2010. szeptember 37 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 96200 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. augusztus 18-án 1 1$ 1CHF 55 5 — 4 4 4 278,80 Ft 216,46 Ft 207,91 Ft-0,52 Ft-0,15 Ft-0,28 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB' 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank­4,50 Raiffeisen Bank 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 0& 18.) Vételi Eladási j Allianz Bank 271,17 285,07 Budapest Bank 269,89 286,58 CIB Bank 267,81 •290,13 Citibank 267,40 289,68 Erste Bank 270,46 286,04 K&H Bank 271,71 287,37 MKB Bank 271,54 285,46 OTP Bank 270,27 284,13 Raiffeisen Bank 272,67 284,93 Németektől függ a kivitel piacok Megúszhatják az exportőrök a külföldi megszorításokat Kormányszóvivő: visszamenőleges lesz a hároméves gyes visszaállítása A legfontosabb magyar exportpartnerek Németország MM Olaszország Nagy-Britannia Franciaország Románia 5.4 <19,3> 5.4 -10,2 5,3 -24,5 —. * volumenváltozás ' (2010. jan.-máj., %) Forrás: KSH m részesedés a teljes kivitelből (2009, %) VGGRAFIKA Enyhültek a jövő évi ex­portkilátásunkkal kap­csolatos kockázatok, hála a kirobbanó formát muta­tó német gazdaságnak. A problémás EU-tagorszá- gokban várható kiigazítá­sok ronthatják export­őreink helyzetét, kérdés, hogy milyen mértékű megszorításokra kell még felkészülni. Benke Dávid A magyar kivitel több mint ne­gyedét vette fel tavaly a német piac, azaz messze a legfontosabb külkereskedelmi partner. Egye­dül majdnem akkora értékben exportálunk a legnagyobb uni­ós gazdaságba, mint a következő öt legnagyobb külkereskedelmi partnerünkhöz összesen. Ezút­tal azonban még hasznot is húz­hatunk az egyoldalú függésünk­ből, mivel a németek igen sike­resen vészelték át a globális vál­ságot. A magyar exportvolumen és a német GDP között egyéb­ként igen szoros, 90 százalék fe­letti az együtt mozgás az utóbbi évtizedben. Az idén még valószínűleg jól teljesíthet a magyar külkereske­delem, de szakértők alapesetben jövőre is 10 százalék körüli ex­portbővüléssel kalkulálnak, és még rosszabb esetben is biztosra vehető legalább 5-6 százalékos növekedés. Igaz, ezzel párhuza­mosan az import is változhat. Az idei német bővülés annyi­ra biztatóan alakul, még az is el­képzelhető, hogy Berlinnek egy­általán nem lesz szüksége meg­szorításokra - mondta el la­punknak Suppan Gergely, a Ta­karékbank elemzője. A német ipart pedig most erőteljesen húz­za például a kínai bővülés. Ha utóbbi kifullad, az rosszabbul érintheti a német gazdaságot (és azon keresztül bennünket is), mint a kormányzat keresletszű­kítése. Magától is gyorsabban épült fel a recessziót követően a legnagyobb EU-tagország gazda­sága, mint a szakértők előzete­sen gondolták, és ez ráadásul el­sősorban a beruházások növeke­désére épült. Akár a 3 százalékot is elérheti az idei növekedés a Financial Times által idézett szakértők szerint, az így keletke­ző kormányzati többletbevétele­ket, a megnyíló mozgásteret pe­dig valószínűleg gazdaságösz­Reformkényszer AZ ADÓSSÁGPROBLÉMÁK miatt gyors szerkezeti átalakításokra kényszerülnek az uniós tagor­szágok, hogy ne veszítsenek to­vább az Egyesült Államokkal szembeni versenyképességük­ből. Az Eur Active jelentése szerint a háttérben már folynak a kormányközi egyeztetések, a szeptember eleji csúcstalál­kozón is ez lehet az egyik vezető téma. tönzésre használja majd fel Angela Merkel kabinetje. A német lakosságnak ráadá­sul hagyományosan magasak a megtakarításai, még a válság idején is a GDP 10 százaléka fe­lett voltak - emelte ki Suppan, azaz egy megszorító csomag nincs olyan végletes hatással, mint például az eladósodottabb spanyol háztartásokra nézve. Ebből a szempontból Olaszor­szág is jobb helyzetben van a többi mediterrán országnál, ugyanis a hatalmas államadós­sággal szemben ugyancsak je­lentős megtakarítások állnak. A számunkra kevésbé rele­váns tagországok megszorításai is hatással lehetnek azonban a német kivitelre és ezen belül a hazai feldolgozóiparra - figyel­meztet a szakember. A fejlett gazdaságok közül Nagy-Britan- niában szaladt el leginkább a de­ficit, így itt kényszerül a május­ban hivatalba lépett kormány a legfájdalmasabb lépésekre. En­nek azért van jelentősége, mert a nagy gazdaságok közül a szi­getországba irányuló exportunk nőtt messze a legnagyobb, majd­nem 20 százalékos ütemben az' idei első hónapokban. A régiónkban is várhatók több helyen megszorítások, és összes­ségében ez a térség is jelentős felvevőpiacunk - mutatott rá Né­meth Dávid, az ING Bank makroelemzője. A szomszédos országokhoz ráadásul nemcsak Németországon keresztül, ha­nem közvetlenül is kapcsolód­nak hazai termelők. Főként Ro­mániát és Szlovákiát emelte ki Németh, ahol jelentősebb meg­szorító csomagok fékezhetik a gazdaságot, míg a recessziót el­kerülő Lengyelországban ilyen­re nem számítanak a szakértők, mivel ott a költségvetési szabá­lyok szerint a 60 százalékos adósságráta alatt nem kell drasz­tikus intézkedéseket hozni. Fő partnereink gazdasági pályája (SZÁZALÉK, A GDP ARÁNYÁBAN ILL. ÉVES VÁLTOZÁS) Deficit 2009 Deficit 2010 Deficit 2011 GDP 2009 GDP 2010 GDP 2011 Németország-3,3-5-4,7-5 1,2 1,6 Olaszország-5,3-5,3-5-5 0,8 1,4 Nagy-Britannia-11,5-12-10-4,9 1,2 2,1 Franciaország-7,5-8-7,4-2,2 1,3 1,5 Románia-8,3-8-7,4-7,1 0,8 3,5 FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG Visszamenőleges szabályt alkot a kormány a kétéves gyes há­romévesre történő emelésénél. Nagy Anna kormányszóvivő egy, az óvodai és bölcsődei férő­helyek bővítését firtató kérdés­re szerdán, a kormányszóvivői tájékoztatón közölte: a kormány vissza akarja állítani a korábbi helyzetet, azaz a jelenlegi két évről újra háromra akarja nö­velni a gyes időtartamát. A tör­vényjavaslat szerepel az őszi jogalkotási tervben, és a sza­bály visszamenőleges hatályú lesz, azaz a 2010. május 1-je után született gyermekeket ne­velők is igénybe vehetik majd a hároméves gyest. A kormány őszi jogalkotási té­véi között szerepel egy átfogó, az egyes szociális, fogyatékos­ügyi, gyermekvédelmi és csa­ládtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényja­vaslat benyújtása, amelyet a ter­vek szerint novemberben fogad­na el a parlament, a szabályo­zás pedig kitérne többek között a gyes és gyed újraszabályozá­sára, illetve a gyes melletti 8 órás munkavégzés tilalmának visszaállítására. ■ Kevés a hely A KORMÁNYHOZ FORDULT a bölcsődei és óvodai férő­helyek problémáival kap­csolatban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté az után indí­tott vizsgálatot az ügyben, hogy sokan azzal keresték meg: nem jut hely a gyere­keknek az önkormányzati bölcsődében, óvodában, vagy az adott településen egyáltalán nincs is ilyen. az ombudsman arra kéri a kormányt, hogy tekintse át a gyermekek napközbeni ellátásának szabályozását. Csak a tízezer lakosnál né­pesebb települések önkor­mányzatát kötelezi jogsza­bály bölcsőde fenntartásá­ra, de több helyütt ennek sem tesznek eleget. A böl­csődék 130 százalékos kihasználtsággal működ­nek, az óvodák esetében ez 90 százalékos, de ko­moly területi egyenetlen­ségekkel. Sziget: jövőre fesztivál a horvát tengerparton? tervek Rovijnban szerveznének koncertsorozatot, a Stargarden jövője viszont kérdéses A horvát tengerparton, Rovinj közelében is rendezne fesztivált a Sziget Kft. - tudta meg lapunk Gerendái Károlytól, a cég ügyve­zetőjétől. Elmondása szerint az évek óta érlelt tervük jövő nyár­ra végre megvalósulhat, már helyszínt és partnereket is talál­tak az eseményhez, amelyet jú­lius utolsó heteiben tartanának meg, hogy ne ütközzön a hazai fesztiváljaikkal. A tengerparti rendezvény a Balaton Sound ál­tal kínált magasabb minőségi színvonalat célozza meg, a hely­színül szolgáló kempingben pél­dául faházakban, apartmanok­ban Is megszállhatnak majd a látogatók, de a terepen épített ki­szolgáló infrastruktúra is fejlet­tebb. Gerendái reményei szerint az esemény mind a magyarok, mind a helyiek, mind az ott nya­raló többi külföldi érdeklődését felkeltheti. Rovinj Magyaror­szágról az egyik leggyorsabban elérhető horvát tengerparti tele­pülés az autópályán. Bár a horvátországi fesztivál megvalósulása sem biztos, az idén először megrendezett, az idősebb korosztályt megcélzó budapesti Stargarden jövője en­nél jóval bizonytalanabb. „Meg­osztott a cég vezetése a tekintet­ben, hogy érdemes-e jövőre meg­rendezni az eseményt. A terve­zett látogatóknak csupán a har­mada vett részt, ráadásul nem is nagyon találtunk arra magyará­Az idei Szigetre 382 ezren látogattak el, kevesebben, mint egy évvel ezelőtt zatot, hogy miért alakult ez így, nem tudjuk, min lehetne javíta­ni” - magyarázta Gerendái. A Stargardenen kívül a Sziget Kft. rendezvényei jól muzsikál­tak az idén, mind a soproni Volt, mind a zamárdi Balaton Sound, mind a vasárnap véget ért Sziget nyereséggel zárt. Utóbbinál az előzetes becslések szerint 50- 100 millió forintra rúghat a pro­fit. Ez még függ attól, hogy mennyibe kerül a helyszínül szolgáló Hajógyári-sziget terep- rendezése és kitakarítása, vala­mint attól, hogyan alakul a fo- rint/eutó árfolyam a következő napokban, amikor befolynak euróbán a külföldi jegybevételek a közvetítő jegyirodáktól. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents