Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-19 / 192. szám

2

2010. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK

NÓGRÁD MEGYE

Szent István óvja nemzetünket!

(Folytatás az 1. oldalról.)

Emellett pedig egy ereklye is, az 1980-as évek végén Karancsságra eljuttatott, a Szent Jobból való csontdarab is erősíti a helyiek Szent István-kultuszát Az akkori esperes, Gruber Géza kérésére néhai Dékány Vilmos püspök (2000- ben) esztergom-bu- dapesti segédpüspök maga hozta el azt Karancsságra, ahol szép ereklyetartó kapszulában őrzik az eredeti adományozói oklevéllel együtt.

A felsoroltakon kívül államalapítónkra emlékeztet még az I. István névre keresztelt általános iskola is.

A bátonyterenyei (maconkai) középkori, római katolikus templom is méltónak találtatott arra 2006-ban, hogy Szent István-ereklyét kapjon* őrizzen, s ennek védelmét is kérje a hívekre. A szükséges előkészületek után érkezett meg ide első királyunk földi maradványainak apró része, miután az erre illetékesek meggyőződtek arról, hogy minden feltétel adott ehhez. I. István bal kézcsontjának kis darabkáját, a megtisztelő adományt, a helyi közösség, illetve a városvezetés a Szabó Géza protonotárius - a Szent Jobb őre - által bemutatott ünnepi misén fogadta, s ennek keretében el is helyezték az ereklyét ZacharBéla püspöki tanácsos további részletekre is emlékeztetett: Nagyszakácsról származik

nagy királyunk kezének ujj- A karancssági főoltár képe azt a pillanatot ábrázolja, amint a magyarok első királya országát és koronáját a csontdarabkája, amelyet hosszú Boldogságos Szűznek ajánlja fel

H

'S

s

ideig a pálos szerzetesek őriztek. Amikor a rendet feloszlatták, elrejtették a kolostorban, s évekkel később renoválás közben lelték meg azzal a kódexszel, amelyben leírták a történetét.

Maconkán számos szabadtéri egyházi eseményen is láthatta már a sokaság a díszes ereklyetartóban kihelyezett relikviát. Olyan kincsként őrzik ezt Bátonyterenye városrészének Szent István védelmébe ajánlott templomában, amely napjainkban mint a hit erősítésének küldöttje, részévé vált az ünnepeknek.

•k ic ic

Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk, amely mint államalapító Szent István napja ismét hivatalos állami és egyházi ünnep. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként, az évszázadok során ez a dátum több ízben is módosult: idővel átszőtte a Mária-tisztelet, majd XI. Ince pápa Buda elfoglalása után az egész kereszténység számára a vár visszafoglalásának napjaként jelölte meg. Később Mária Terézia az István-napot „nemzeti” ünneppé nyilvánította, amely aztán 1848-ig így is maradt, a Szent István-nap ünneplését azonban a szabadságharc bukása után megtiltották. Ferenc József uralkodása alatt, 1891-ben augusztus 20-át munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel normanapnak minősítették, nem vált azonban a teljes lakosság körében kiemelkedő alkalommá. A szocialista rendszerben tartalmát új kenyér-, illetve az alkotmány ünnepévé alakították át. A rendszerváltozás után térhetett vissza a régi hagyományaihoz...

Államalapító királyunkra emlékezünk

dóvásár, büfék és mini vidámBaiassagyarmat Augusztus 20- án 10 órától a vármegyeháza udvarán (eső esetén a díszteremben) kerül sor államalapító Szent István király ünnepére. Ünnepi beszédet mond Medvácz Lajos polgármester. Köszöntőt mondanak Bartha István evangélikus lelkész, Rácz Jenő református lelkész és dr. Stella Leontin kanonok, plébános. Közreműködik a balassagyarmati dalegylet Ember Csaba vezényletével, az evangélikus egyház kórusa Antal Gusztáváé irányításával, illetve Csallóné Majoros Erzsébet, Demeter Mária, Csonka Fruzsina, valamint az Exultet együttes lép színre. Fogadják a „Testvér- városok” nonstop triatlon résztvevőit is. A vármegyeháza udvarán 15.00 órától játszóház, kyokushin karate bemutató, Hannah Belly Dance hastánc- show, thai-boksz bemutató, a Dynamic SE táncshowja, jutsey kyoksul bemutató szórakoztatja a résztvevőket. 17.30-tól a Csalogató együttes műsora, a, Zobonka néptánccsoport előadása következik, majd köny- nyűzenei barangolás jön Kiss Szilvia színésznővel, s a szlovákgyarmati Nadira csillagai csoport és a Kalahári Nomád Jazz Band lép fel. 20.30-tól

24.00-ig nosztalgiabál zárja a napot a Szőllősi duóval.

Bátoifyterenyéfl, a maconkai római katolikus templom kertjében pénteken 10 órától dr. Beer Miklós, váci megyés püspök mutat be szentmisét A városi megemlékezés 16 órakor a kisterenyei római katolikus templomban szentmisével kezdődik, majd 17 órától a Gyürky-Solymossy-kastély kertjében a Himnusz elhangzása után Lavajné Dóka Éva polgármester mond köszöntőt, az új kenyeret pedig megszenteli dr. Sánta János plébános. Este hat órától Sasvári Sándor műsora lesz látható. Szent István ünnepén hagyományőrző csoportok és Pándy Piroska előadóművész is fellép.

Pásztón a város egyedülálló műemlékegyüttese a középkori romkert ad otthont augusztus 20-án a Szent István-napi eseményeknek: 10 órakor kezdődik a szabadtéri szentmise, melynek keretében megáldják az új kenyeret. A délutáni programok 16 órakor kezdődnek a Gárdonyi tagiskola nagykórusának koncertjével. A Medalion Táncsport Egyesület latin versenytáncokkal a Daf Jam Dance

School hip-hop bemutatóval szórakoztatja a nagyérdeműt. A hagyományőrző csoportok közül színpadra lép a Rozmaring népdalkor, az Ágasvár és a Muzsla néptáncegyüttes. Magyarország története dalokban című musicalműsorával vendégszerepei a Team For Music társulat, amelyet a Madách Színház fiatal művészei alakítottak. A rendezvény 21 órakor a Lángoló Leguánok tűzzsong- lőrműsorával fejeződik be.A vendégeket kézműves kirakopark is várja a rendezvény ideje alatt.

Rétságon Szent István napja alkalmából augusztus 20-án, pénteken 9.30 órától szabadtéri istentiszteletet mutatnak be a

templomkertben. A délután folyamán 17 órától térzene szórakoztatja az ünneplőket a nagyparkolóban, 18 órától pedig a Megasztárból ismert Mujahid Zoltán lép pódiumra. Ezt követően operett- és örökzöld slágerek csendülnek fel Kamarás Sándor tolmácsolásában, majd - az alsópetényi Vadmacskák és a rétsági Sweet Dreams tánccsoportok jóvoltából - modern- tánc-bemutató is látható. A Nógrád Szíve tánccsoport 19.50 órától ad műsort, 20 órától pedig a néptáncé lesz a főszerep, műsort adnak Kozák Katalin és barátai, valamint Kereplős táncház is várja a vendégeket. 22 órakor tűzijátékkal ünnepük az államalapítást, az utcabálon pedig éjfélig szórakozhatnak a rétságiak. Szent István ünnepe alkalmából a nap folyamán Mezőfl Zoltán, Rétság város polgármestere mond ünnepi köszöntőt.

Salgótarjánban államalapító Szent István ünnepe alkalmából, augusztus 20-án, pénteken 11 órakor koszorúzási ünnepséget tartanak, amelyen Székyné dr. Sztrémi Melinda, a megye- székhely polgármestere mond ünnepi beszédet Közreműködik a Bányász-kohász dalkör. A Fő téren - az ünnepi műsor keretein belül - 16 órától musical összeállítást hallgathatnak meg a jelenlévők Sasvári Sándor, Csengeti Attila és Baranyi Anna jóvoltából.

(Folytatás a 8. oldalon.)

Magyarok kívánsága

De jó lenne, ha az életünk egyenesben lenne,

S hogy minket, magyarokat a világban mindenki szeretne.

A boldogság mindnyájunk arcára kiülne,

Szemünkből jóságunk másokra vetülne.

Nekünk e kívánság nagyon fontos lenne!

Az is, hogy mások élete körülünk így sikerülne.

Ebben a világban nehéz jónak lennünk,

De nem csak kívánnunk kell, meg is kell tennünk.

Kérjük a magyarok Istenét, adja meg ezt nekünk,

Azt is, hogy az emberiség élete boldog legyen körülöttünk. Mindenkinek jobb lenne jobb világban élni,

S a nagyvilágban megtörténő rossz dolgokat viselni.

Az író: Halászná Miczki Mária

............................................................I

■T

UTI'BM

„Hol vagy,

István király?”

A fenti mondat már legendás. Vannak, akik akkor mondják, ha nagy baj van, mások csak emlékezni akarnak valaki olyanra, akinek emléke 1000 év után sem halványul.

De ki is volt Ő, akinek nevét kultusz övezi?

István 975 táján született. Világrajöttekor a Vajk nevet kapta, ami hőst vagy vezért jelenteti Húszéves kora környékén Bajor Gizellával házasságra lépett. 1000-ben megkoronázták és ekkortól beszélhetünk Istvánról, a királyról Két fiáról és három lányáról hiteles források szólnak. Egyenes ágon fiainak mégsem tudta átadni a hatalmat, ugyanis mindkettő fiatalon elhunyt István az első és az egyetlen királyunk volt Az ég felé fordult és erős keresztény államot teremteti Halálos ágyán felajánlotta országát a Szűzanyának 1038. augusztus 15- én lelke örökre eltávozott Székesfehérváron helyezték testét nyugalomra, abban a bazilikában, amelyet ő alapított. A feljegyzések szerint 1083. augusztus 20án szentté avatták István kihantolt testének jobb kezét levágták és azóta is őrzik

Tudjuk, hogy Szent Istvánt Székesfehérváron temették el De hol alussza örök álmát a többi uralkodónk? Hol van valójában például Hunyadi Mátyás? Zsigmondot Nagyváradra temették Ide hozták később Szent László testét is, akit először Somogyváron helyezteknyu- galomra. László testének egyes darabjai több országban vannak szétszórva, s bizony kevesen tudják, de Szent László testét a XVI. században meggyalázták Maradványait széttaposták, szétrugdosták

Könyves Kálmánt, Károly Róbertét, Nagy Lajost Székesfehérvárra temették, II. Andrást a Maros menti Egresen helyezték nyugalomra. IV. Bélát, a második honalapítót az esztergomiferences tempbmban temették el. Az utolsó Árpád-házi királyunkat, III. Andrást a feljegyzések szerint a budavári minoriták kolostorában búcsúztatták

Voltak uralkodók, akik csatában estek el, s őket tömegsírba temették Ilyen I. Ulászló, viszont neki a krakkói Wawel székesegyházban van egy üres szarkofágja, itt több magyar uralkodó is nyugszik Bécsben a kapucinusok templomában róhatjuk le tiszteletünket a Habsburg uralkodók előtt. Magyar uralkodót örök nyugalomra helyeztek Pécsett, Vácon is, I. Bélát például a szekszárdi apátságban. De hol keressük Szent Lászlót, aki testének darabjai megannyi helyen vannak? Hova menjünk, ha le akarjuk róni kegyeletünket? Kell egy hely, mint például I. Ulászló üres szarkofágja, ahová ellátogathatunk, és megérinthet bennünket a történelem. Ismernünk kell a múltunkat ahhoz, hogy a jelenben élhessünk, és a jövőbe tekinthessünk. Mátraverebély-Szentkúton megnyugszik az ember, a hely szelleme megérinti, s talán Szent István szelleme is. A lelke üzen, mégpedig azt, hogy higgyünk magunkban, és akkor talán újra megteremtődhet az az erős keresztény állam, ahol csodák nélkül is boldogan és nyugalomban élhetünk egymás mellett. Ahogy Szent István is szerette volna...