Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-10 / 158. szám
4 2010. JULIUS 10., SZOMBAT KULTÚRA Filmen a Keleti-Cserhát geológiai értékei Egyre nehezebb számba venni, hogy hány filmet készített már Shah Timor, Salgótarján baglyasaljai városrészén élő afgán származású operatőr, rendező s a filmek döntő többsége Nógrád megyével foglalkozik. Nem is olyan régen kezdte ebbéli munkálkodását s alkotásai között tudhatja immár Pásztó műemlékeiről, a Mátra alji város gimnáziumról, Gaál István filmrendezőről, ifj. Szabó István szobrászművészről, Csohány Kálmán grafikusművészről készített filmjeit. Shah Timor minap bemutatott természetfilmje a Gaál István Egyesület megbízásából készült el Legújabb munkájának - amely „A Keleti-Cserhát földtani természeti értékei” címet viseli - a minap a Pásztói Múzeumban volt a premierje. Abban az intézményben, amelynek igazgatója, dr. Hír János a film forgatókönyvírója s egyetlen szereplője. Egy olyan szakértő, akinek kalauzolásával a kamera végigvezeti a nézőt a film címe által megjelölt geológiai értékű területen. Nem véletlen, hogy köszöntőjében elsőként erre a kuriózumra hívta fel a figyelmet a bemutatón Sisák Imre polgármester, aki annál is inkább érdemesnek tartotta ezt kiemelni, mert Hír János éppen huszonöt esztendeje áll a megyei múzeumi szervezet részeként működő városi múzeum élén. Néhány, a Keleti-Cserháttal kapcsolatos családi indíttatású emlékének felidézése után Sisák Imre szintén nagy tisztelettel, személyes ismerősként üdvözölte a rendezvény díszvendégét, dr. Tardy János címzetes egyetemi tanárt, az Európai Természet- védelmi Központ alelnökét. A geográfusi, kartográfusi és könyvtárosi végzettségű, sok jelentős funkciót betöltött és betöltő szaktekintély örömét fejezte ki, hogy elkészült ez a film, mert hozzájárul - Cholnoky Jenő geográfus szavai szerint (is) - csodálatos országunk megismeréséhez. Ugyancsak idézte Mikszáth Kálmánt, aki általában a Palócföld szépségeit, „kedves virágait” illette elismerő szavakkal és Noszky Jenőt, aki viszont az 1930-ban itt végzett kutatásai alapján konkrétan e terület értékeit méltatta, mondván, hogy a joggal nevezetes Balaton-felvi- dék látványosságaival is felveszi a versenyt. így véli Tardy János is és ennek tudatosítása szempontjából tartja fontosnak Shah Timor és Hír János filmjét, amely szemléletesen bizonyítja, hogy miért színesek, miért érdekesek és miért lehetnek vonzóak akár a turizmus részére is a Cserhát keleti részén fellelhető, földtörté- netileg rendkívül összetett és eleddig ki nem aknázott geológiai értékek. Tardy János kifejezte tetszését a film - a nagy egésztől, a Földtől a kézbe vehető apró leletanyagokig haladó - szerkesztésmódjával és Hír János munkamódszerével, a laikusok számára is érthető nyelvhasználatával kapcsolatosan is. Frappánsnak nevezte Shah Timor operatőri munkáját, amely nem elnyomja, ellenkezőleg erősíti a film üzenetét. Szépnek tartotta az őszi tájképeket és elismerőleg szólt a kísérőzenéről is, amely a gyártásvezető Shah Gabriella munkáját is dicséri. E film - mint Tardy János kifejtette - jól szolgálja a Novograd- Nógrád Geopark megtisztelő címmel járó kötelezettségek érvényesítését is. Mondandója végén DeákFerencre utalt, aki a tudományok művelésének és a nép körében végzett ismeretterjesztő tevékenységnek a jelentőségét hangsúlyozta. E manapság is aktuális teendők realizálásában Tardy János véleménye szerint megkülönböztetett szerepet vállal magára és teljesít a Pásztói Múzeum is, többek között az „Évmilliók üzenete” című állandó kiállításával. A tárlókban látható leletekkel is kapcsolatot teremt az új film, amely elsősorban azt érzékelteti, hogy a Pásztó közvetlen közelében található szelíd dombvidék olyan miocén korú kőzetvilágból épült fel, amely a 16-11 millió évekkel ezelőtt itt hullámzott bádeni és szarmata tengerek, továbbá az itt működött tűzhányók öröksége. A huszonnyolc perces film szemléletesen mutatja be - többek között - a Sámsonháza, Mátraszőlős, Szentkút, Bér, Cserhátszentíván, Buják, Kozárd környékén fellelhető földtani látványosságokat, ősmaradvány-lelőhelyeket. A Gaál István Egyesület megbízásából készült film a Nemzeti Kulturális Alap, valamit a Sámsonházai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és Mátraszőlős Község Önkormányzata támogatásával jelent meg. Csongrády Béta Uj képviselőt választottak az alkotóművészek Jelenlegi formájában 1992 óta működik a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE), amely jelenleg csaknem hétezer művészt tömörít. Nógrád megyében mintegy 30 tagot számlál a szakosztályi tagság, amely a közelmúltban Salgótarjánban Antal András személyében új helyi képviselőt választott meg az országos választmányba. Elődje, Mészáros Erzsébet textilművész nem jelöltette magát. Antal András, az Alsótoldon élő keramikusművész reméli, hogy az általa megnyilvánult bizalmat sikerül az aktivitás megpezsdítésére kamatoztatnia. Mint a salgótarjáni származású Laczkó Ibolya művészettörténész, a MAOE titkára - aki személyesen is jelen volt a Nógrádi Történeti Múzeumban megtartott választáson - elmondta: szeretnék, ha az új képviselővel működő szervezet a nógrádi művészkollégák elvárásai szerint végezné munkáját Ehhez az országos egyesület minden tőle telhető támogatást megad. így ahhoz a városi kiállításhoz is, amelyet a megye- székhelyen élő alkotók igényeinek helyt adva valószínűleg 2011 -ben sikerült megrendezni. Száz százalék sajtónyilvánosságból A manapság érettségizők tudják: a továbbtanulás szempontjából nemcsak az a fontos, hogy ki hányas osztályzatot ér el egy adott tantárgyból, hanem az is, hogy hány százalékot kap írásbeli munkájára illetve feleletére. Végh Brigittának - aki a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában úgynevezett előérettségit tett a „Sajtó és nyilvánosság” („Sanyi”) című speciális, az országban egyedülálló módon csak ebben az intézményben oktatott tárgyból - a lehető legjobban sikerült e vizsgája, ugyanis mind az írásos projektjét, mind szóbelijét a maximális százalékkal minősítette a bizottság. A dolgozatában a Nők Lapja - amelyet a családban szívesen olvasnak - múltját, jelenét és terveit mutatta be, úgy, hogy interneten kapcsolatba lépett a kiadóval és a szerkesztőséggel is. A szóbeli megmérettetésen fő tételként a sajtóműfajok ismeretét kellett bizonyítania. A következő naptári évelejéigmégvan egy kis ideje, hogy elgondolkodjon és eldöntse hová adja be a felvételi kérelmét, de az alternatívák között - természetesen nem függetlenül a „Sanyi” keretében tanultaktól - a médiával összefüggő stúdiumok is szóba jöhetnek. Utóbbi esetben nyilván sokat tesz hozzá a pontszámhoz az érettségi vizsgán elért két jeles - mi több százszázalékos - eredmény. A költészet mint reménysugár Bizony sok víz lefolyt már mindenféle folyón azok alatt az évek alatt, amíg Szűcs Géza Erdélyben élt, majd Svájcba emigrált ellenzéki értelmiségiből a jelenlegi magyar kormányzat kulturális államtitkára lett. Ez életének társadalmi, politikai vetülete, amely azonban csak érintőlegesen került szóba Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet által rendezett ankéton, ahová a meghívott mint jeles költő és író kapott invitálást. A beszélgetőpartner ugyancsak tollforgató, a Palócföld fő- szerkesztője, Mizser Attila volt, nem véletlen tehát, hogy az írás mibenléte az egyik központi témáját alkotta a diskurzusnak. Szőcs Géza elmondta, hogy nem volt benne irodalmi elhivatottság, szinte véletlenül jelentek meg első versei huszonegy éves korában a „Varázslataink” című fiatal költők antológiájában, amikor még a kolozsvári egyetem magyar-orosz szakos hallgatója volt. Később persze - számos lépcsőfok, etap megtétele után - életformájává vált az írás, csakúgy mint az olvasás. így akarja megérteni a világot. Előképei, mesterei sorában Szentkuthy Miklós és Hamvas Béla áll az élen. Őket a huszadik század géniuszainak tartja. 1971-ben, tizennyolc évesen azért indult el Budapestre, hogy velük személyesen is megismerkedjen. A „Prae” írójával sikerült is, „A láthatatlan történet” szerzője, Hamvas Béla azonban akkor már három éve nem élt s jellemző a korra, hogy erről még az oly jól tájékozott bibliográfus, irodalomtörténész, mint Kozocsa Sándor sem tudott. Szőcs Gézát saját írásaiban ugyancsak a világ- megváltó ontológiai kezdőpont és egyáltalán a fix pontok - keresése érdekli. Véleménye szerint ugyanis a nyelv által közvetített valóság valószínűségei, ítéletei bizonytalanok. Talán a líra, a költészet az egyetlen reménysugár, amely mint nem konvencionális, abszurd beszéd leginkább feszegeti a kifejező eszköz és a primér gondolat közti határokat. Ezeken az elveken alapszik „ars poeticá”-ja is. Feltételezi és reméli, hogy az általa fontosnak érzett, felvetett kérdések- ha úgy tetszik üzenetek - másokat is érdekelnek és írásai, könyvei - mint a „Grant kapitány gyermekei” című Verne-regényben - palackposta-szerűen majdcsak eljutnak némelyik olvasó kezébe. A beszélgetés során számos más téma - Szőcs Géza véleménye Dsida Jenő költészetéről, Babits Mihály és Dsida kapcsolatáról, Faludy Györgyhöz fűződött viszonyáról- is felmerült, s nyilván sok szó esett a vendég eddigi munkásságáról, lírai és prózai műveiről, várható fordításköteteiről, filmnovelláiról és nem utolsósorban egy operafilm-tervezetéről. Ez utóbbinak egy börtönben komponált szabadsághimnusz lesz a témája. Szőcs Géza és Mizser Attila párbeszéde azt bizonyította, hogy a neves vendég sokoldalú, alaposan szétszáladzó, magas színvonalú teljesítménnyel van jelen a mai magyar szellemi életben. Ezt igazolják rangos díjai is, de mindenekelőtt művei, amelyekből néhányat Ő maga, néhányat pedig Sándor Zoltán előadó- művész ismertetett meg a közönséggel. Cs. B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Demokráciában ilyen pocsék pörkölt után a szakácsnak le kell mondania. ” Szerencsés nyertesünk: Lehoczki Zoltán Litke, Arany János út 17. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. július 15-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. D-fi LEKVÁRO S TÉSZTA ^¥ KUDARC ~¥ DUPLÁN: HANTA ABBAMARAD r ¥ ¥ §r^ m se ■ w 3? Jk 1 s* §|k ÁLLATMESE VEVŐRE TALÁL ► Fim r 1 CSAHOLÁS ► ARAB FÉRFINÉV ► AZ ITTRIUM VEGYJELE LELŐ r ¥ FÉLHALK ! A SZOBÁBAN ► MOST LÉGY OKOS, ...!; SZÓLÁS ~1 h ERŐSEN CSÍPŐ r~ SÁRGA...; ÉNEKESMADÁR HELYVÉG! ¥ IRAM, SEBESSÉG • KONDÉR, BOGRÁCS ► ¥-ÉN.LA TINUL ► 2 LÓCSEMEGE IGEKÉPZŐ r ¥ SZÁNTALP Ú SZÉK ELTÚLOZVA SZÓTOLDA LÉK ► 7 JEGYEZ A FÜZETBE ► NAGYON MELEG ► ¥ ¥ A RÓDIUM VEGYJELE ► ELŐKAP (KARDOT) SZALMAR AKÁS SARJ r CSOKIS ITAL ►¥ NAGYHATALOM ► ¥ ___ ILY EN HAMAR? HUZATBA N ÁLL ! BOLTI ASZTAL ► „BESZÉL" A MAJOM ►¥ TAXIS ÜGYFELE ► ¥ ÁLLÓVÍZ BARACKF AJTA VARRÓMESTER r ESET ► ¥ MÁRTÁS ► ¥ BOCSÁT, ENGED AFRIKAI KÉRŐDZŐ A KIÜTÉS JELE ¥ A NAGY VARÁZSLÓ ►¥ KOPPENH ÁGAI ► BETAKARÍT EB ... FAKÓ KEMENCEPADKA r SZUVAS (FOG) A MÚLT IDŐ EGYIK JELE ► ¥ ¥ KELETI TÁBLÁJÁT ÉK ► FELESÉG PÁRJA ¥ MUSZLIM NÉP, TRÉFÁSAN KICSIKE ► SIEMENS, RÖV. LUSTA JEGYZŐ, RÖGZÍTŐ r ¥ FŐPAP ► LOMBOS NÖVÉNY ► ¥ MIND MEGESZ START, INDULÁS SZENNYEZETLEN AZ ÓLOM VEGYJELE ► ¥ UGYANCSAK ► REFORMÁ TUS, RÖV. ► ¥ __ AZÁLE A, BECÉZVE EBBE AZ IRÁNYBA TARTÓSAN SÚLY FELE ! r LEVÉLMINTÁJÚ ► ¥ ¥ ABLAKTÁ BLA ► ¥ ERDEI GYÜMÖLCS SZEMMEL ÉRZÉKEL TÜZET SZÜNTET ► BECSAVAROZ ► ¥ ¥ MODERNIZÁL ► DEHOGY! ADAT EGYNEMŰI CSOBAJ HATÁRAI I r I ¥ MÉZELŐ FA ► ¥ TROMBITA HANG ► GRAMM, RÖV. NÉVELŐ ISZONY, IRTÓZÁS tY ► ¥ ¥ RÉSZBEN SÓS ! ► Szőcs Géza költő, író is olvasott fel műveiből. Jobbra beszélgetőpartnere: Mizser Attila. fotó: p. Túra líszlő
