Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-08 / 156. szám
5 2010. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG ■EBS3E03I Csúnyán elbánt velem a gépjárműoktató pénzkidobás Olvasónk negyven órát vett autóvezetésből, az oktató azonban elégedetlen, ráadásul sértő módon modortalan volt vele. A hölgy oktatót váltott, aki az mondta: olvasónk tudása tíz órának megfelelő szinten van. A HÖLGY ELKESEREDETT: nem elég, hogy az első oktatótól elszenvedte a sok sértést (gyakran sírva is fakadt), ráadásul úgy néz ki, harminc órának megfelelő díjat „kidobott az ablakon.” A panaszos első menetben próbáljon ismét megegyezni az autósiskola vezetőjével. A cégvezető eddig arra hivatkozott, hogy a felügyeleti szervek által ő támadhatatlan, mert a hölgy úgymond „papíron levezette” az órákat. A leírtakból nyilvánvaló, hogy az autósiskola vezetője egyfajta udvarias „álintézkedés” mögé rejtette azt, hogy nem akarja vállalni a felelősséget a történtekért. Holott lehet, az ő alkalmazottja, illetve megbízottja miatt vallott kárt a hölgy. Ha az ismételt kérés a kártalanításért süket fülekre talál, olvasónk forduljon a lakóhelye szerint illetékes békéltető testülethez. Ők díjmentesen kivizsgálják az ügyet, ugyanis minden szolgáltatás esetében felvállalják a panaszos érdekképviseletét. Amennyiben megállapítják az oktató, illetve a cégvezető felelősségét, ajánlást terjesztenek elé. Ez hozzásegítheti a feleket a békés megegyezéshez. A másik út a bíróság - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Felügyelőségének osztályvezetője. Azon a címen, hogy a hölgy nem azt a szolgáltatást kapta, amiért fizetett, tehát hibás teljesítés történt. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u Csodavárás a járműpiacon értékesítés Alig ötvenezer személykocsi kelhet el az idén Ijesztően kevés autó talál vevőre Magyarországon. Ezért a hazai gépjármű- importőrök úgy látják, még a korábban remélt értékesítésnél is jóval rosszabb eredményt érhetnek el ebben az évben. Demeter Kálmán Jelentősen módosította idei személyautó-értékesítési prognózisát a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE). Az eddigi, első féléves forgalomba helyezési adatok alapján - a januárban jelzett 65 ezerrel szemben - már csak 50 ezer gépkocsi eladását tartja elképzelhetőnek Erdélyi Péter ügyvezető elnök. Ugyancsak kevesebb, 11 ezer helyett 10 ezer kishaszonjármű értékesítése várható év végéig, és a motorkerékpár-forgalom is az előzetesen várt négyezerrel szemben csupán 2500 körül alakulhat a szakember szerint. Kizárólag a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű teherautók forgalmát illetően tartja fenn az MGE az év eleji - 2200 darabos - előrejelzését. A fentiek annak ellenére is aggodalommal töltik el a járműkereskedőket, hogy júniusban már „csak” 24 százalékkal kevesebb személykocsi került forgalomba Magyarországon, a kishaszon- jármű-eladások csökkenése pedig mindössze 9 százalékos volt a múlt év júniusához képest. A mennyiség azonban már ijesztően kicsi, miután - ha lenne is hitelkihelyezési szándék - a magánvásárlók egyszerűen nem mernek több évre szóló kötelezettséget vállalni. A piacot gyakorlatilag a vállalati flottavásárlások tartják életben, ám a cégek jóval ritkábban cserélik flottájukat, és kevesebb kocsit is rendelnek a korábbiaknál. Ez a tendencia várhatóan mindaddig megmarad, amíg a vevőfinanszí- rozás és ezen belül az ügyfelek hitelfelvételi kedve vissza nem tér. Erre azonban egyelőre a közeljövőben nem számít a szakmai szövetség, hiszen - mint Erdélyi Péter kiemelte - a világválság hatása alól éppúgy késve szabadul fel a magyar gazdaság, amint némi késéssel gyűrűzött be a krízis is. A gépjárműimportőrök mindenesetre abban bíznak, hogy a kormány első intézkedései megnyugtatóan hatnak a piaci szereplőkre, illetve, hogy a munkanélküliségi mutatók javulása révén egyre inkább hajlandók lesznek az emberek jövőbeni kötelezettségeket vállalni. Persze nem csupán a válság miatt zuhant az értékesítés, hanem amiatt is, hogy az évtized első kétharmadában túlságosan telítődött a piac. Az MGE elnöke ezt az akkori túlságosan megengedő hitelezési rendszernek tulajdonítja, amikor a piac valós felvevőképességénél mintegy 50 százalékkal több kocsi talált gazdára. Azóta persze a pénzügyi felügyelet kezdeményezésére szigorodtak a hitelkihelyezési szabályok, viszont a piaci viszonyok nem normalizálódhattak a halmozódó válság- jelenségek miatt. Ezért Erdélyi úgy véli, nagy a veszélye annak, „hogy a hazánkba települt importőrök, képviseletek előbb-utóbb átgondolják a magyar piac ellátását”. Vagyis megszűnhetnek azok a gyári tulajdonban lévő márkaképviseletek, amelyek kereskedő partnerei - az egész országban, együttesen - csak néhány tucat kocsit tudnak eladni egy hónap alatt. Ebben az esetben külföldről láthatják el a magyar piacot. A JATO Dynamics legfrissebb adatai szerint például a tömegmárkák közül júniusban csupán 89 Hyundai, 82 Kia és 27 Mitsubishi kelt el Magyarországon. Vannak egyéb márkák is, amelyek hasonlóan alacsony eladást értek el, de azok több márkát forgalmazó autóipari csoporthoz tartoznak, így nincsenek ilyen fenyegetett helyzetben. A szakmai szövetség úgy látja, ha beindul ez a folyamat, az jelentős állami bevételkiesést és további munkahelyek megszűnését eredményezheti. Ezt a lehetőséget azzal együtt is reálisnak tartják, hogy valamennyien tudják: a magyar piac valós új- autó-vásárlási potenciálját nem a 2000-es évek első felében elért évi 200 ezer darab körüli szinthez kell mérni. A reálisnak mondható 120-140 ezer darabhoz képest azonban még sokáig érzékelhető lesz a jelentős elmaradás. Az ágazatról A magyar Gépjármiimportőrök Egyesülete tájékoztatása szerint az ágazat közel 50 ezer embernek ad munkát, és a válság ellenére is több mint 80 milliárd forint adót fizetett a költségvetésnek a regisztrációs adó összegén felül Azt követően, hogy az elmúlt évben a márkakereskedések 12 százaléka megszűnt, még mindig megközelíti a 80(Jat a működő kereskedések száma. ■EHZEZI31 A rossz hangulat vezetett tartáshoz ISMÉT majdnem egyhangúlag döntött az MNB monetáris tanácsa az alapkamatról, mindössze egy tag - Bánfi Tamás - szavazott 25 bázispontos mérséklésre, a többiek a tartás mellett voksoltak. Az ország kockázati megítélésének romlására hivatkozott a héttagú testület a kamatcsökkentés elmaradásával kapcsolatban, de egyre erősödnek az inflációs kockázatok is. Április vége óta áll a mostani 5,25 százalékon az irányadó ráta. Negyven százalékkal kevesebb gabona lesz A vártnál gyengébb lesz Magyarországon az idei gabonatermés, búzából az átlagosnál 40 százalékkal kevesebb teremhet hektáronként - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke. Dómján Gergely szerint a gazdák árbevétele a támogatásokkal sem éri el az önköltséget. Liga: vonják vissza a „cselédtörvényt” A LIGA SZAKSZERVEZETEK rossz ötletnek tartja a „cselédtörvénynek” is nevezett, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséről szóló törvényjavaslatot, és annak visszavonását követeli - közölte a Liga. A Gaskó István vezette szak- szervezeti szövetség szerint a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy „övön aluli ütést vigyen be” a válságból épp kifelé evickélő építőiparnak, növelve az otthoni munkabalesetek számát Visszavonná a javaslatot Vissza kell állítani a bizalmat a vitatott influenzaoltásban egészségpolitika Feloldják a rezidenseket a röghözkötöttség alól - Bemutatták az új tiszti főorvost „Az újinfluenza-járvány nemzet- biztonsági kockázat, ezért vissza kell nyerni az emberek bizalmát, akik a szakmai viták kereszttüzében elvesztették hitüket az oltás fontosságában” - mondta Szócska Miklós államtitkár, amikor tegnap bemutatta az új tiszti főorvost. A kormányzat azt várja Pallér Judittól, hogy szakmailag tisztázza a vakcina körüli kuszaságot, hogy egy esetleges járvány idején az egészségügy képes legyen végrehajtani a lakosság oltását. A leköszönő Falus Ferenc is megnyugtatónak tartja az utód kiválasztását. Néhány éve ő maga nevezte ki Pallér Juditot a Nyugat-dunántúli ÁNTSZ élére. Az államtitkár szerint tisztázni kell, hogy valóban hatásos-e a Hl NI vírus ellen itthon gyártott vakcina, transzparenssé kell tenni a gyártás hátterét, s olyan logisztikai rendszert kell kiépíteni, amely a nagy járványok idején is alkalmas a vakcinaszállítás megszervezésére. A gyártó Omninvestnek adott kétmilliárd forint állami összeg jogosságának vizsgálata nem a tárca kompetenciája. Szócska Miklós tegnap arról a határozatról is beszámolt, amely szerint felmentik a szakorvosjelölteket azon kötelezettség alól, hogy a szakképzés megszerzése után négy évig annál a kórháznál dolgozzanak, ahol képesítést Falus Ferenc (balra) szerint megnyugtató utódja, Pallér Judit személye szereztek, sőt Magyarországhoz sem kötik a menni akarókat. Lehetővé teszik a szakképzés megszakítását, ha annak meghatározott oka van, de a visszalépést annak megkezdése előtt fél évvel be kell jelenteni. A szakképzési keretszám meghatározásába bevonják a fiatalok képviseleti szervezeteit is. Az előző kormány által hozott rendeletet azért módosították, mert a kötöttségek miatt a végzős hallgatók kétharmada külföldre készült, ez pedig a hazai betegellátás számára katasztrófát jelentett volna. A tárca a továbbiakban olyan rendszert hoz létre, amely vonzóvá teszi az itthon maradást. ■ Váltás volt tegnap a nyugdíjbiztosítónál is FELMENTETTÉK tisztségéből Barát Gábort, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetőjét, július 7-i hatállyal Barát helyére július 8-i hatállyal Mészáros József szociológiaprofesszort nevezik ki. sajtóértesülések szerint felmentik posztjáról Markó Andreát, a légi irányítást bonyolító HungaroControl Zrt. vezérigazgatóját is. A Magyar Hírlap szerint a közelmúltban néhány légi irányító érvényes szakszolgálati engedély nélkül dolgozott, amelyet speciális nyelvvizsgához kötöttek.
