Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-22 / 168. szám

2 2010. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Nagyon sok településnek van úgynevezett testvértelepülése. Ezek többnyire országhatáron kívüli helységek. Testvéri szövetségük leginkább a kultúra és sport területén nyilvánul meg - vannak kö­zös rendezvényeik, együtt kirándulnak és az unió adta nyitott határok után együtt is pályázhatnak. Nógrád megye valamennyi települését megkerestük, hogy beszéljen „testvéréről”, de kíváncsiak vol­tunk a papír nélküli baráti kapcsolatokra is. Az összeállítást több részletben olvashatják lapunkban Testvéri szövetségek, baráti kapcsolatok (ii. rész) Mátramindszent a Mindszenti napok alkalmával hívja össze „testvéreit” fotű:ww.nutramindszent.hij Sz. J. A. Nógrád megye. Drégelypalánk és a környező felvidéki falvak se­gítik egymást, látogatják ese­ményeiket, tippeket adnak pá­lyázatokhoz, de testvéri szövet­ség nincs közöttük. Ecsegnek Svájcban van egy testvértelepü­lése. Barátságuk elsősorban gyerekek csereüdültetésében nyilvánul meg. A szövetség kö­rülbelül 10 éve kezdődött, és sok család a mai napig jó kap­csolatot ápol. Egyházasdengeleg a szlováki­ai Vínával 2003 áprilisában lé­pett „jegyességre”. Kapcsolatuk intenzív, ez köszönhető a cse­kély távolságnak. Érdengeleggel szintén szerződtek, 2006 júniu­sában. Velük csak évente egy­szer találkoznak, s ennek oka leginkább a nagy távolság. Egyházasgergének, Endrefal- vának nincs okirattal bizonyított szövetségese, viszont Erdőkürt hat „kürt” végű településsel tart­ja a kapcsolatot. Ebből három a Felvidéken található. Erdőtarcsa papír nélkül szen­tesített kapcsolatot a Békés me­gyei Kőröstarcsával ápol, míg Érsekvadkert információink sze­rint szeretne majd testvértelepü­lést. Etesnek nincs, Felsőpe- ténynek pedig volt már szövetsé­gese, mégpedig a felvidéki Jasenie. Felsőtold éppen tárgya­lásokat folytat egy felvidéki köz­séggel, míg Galgaguta már ott barátkozik, méghozzá Plachtin- ce településsel. Kapcsolatuk több mint 10 éve tart. Volt már közös sportrendezvényük, falu­napokon is összegyűltek, de mostanában pénzhiány miatt egyre kevesebbet találkoznak a lakosok. Garábnak nincs okirattal szentesített kapcsolata, de jó ba­rátja a felvidéki Kalonda és az erdélyi Siklód. Héhalomnak nincs, Heren- csénynek információink szerint van testvértelepülése. Hollókő igen nemzetközi, ugyanis van Er­délyben, Felvidéken, Franciaor­szágban, Spanyolországban és Lengyelországban is olyan test­vértelepülése, akikkel évente több programot is szerveznek. Szeret­nének majd ifjúságcserét és folk­lórprogramokat is. Hontnak nincs, Horpácsnak sincs, de a horpácsiak távlati tervében sze­repel egy lehetséges testvértele­pülés felkeresése. Értesüléseink szerint Hugyagnak, llinynek nincs, ami Ipolyszögnek a szlová­kiai Nagycsalomja. Évek óta tart­ják az intenzív kapcsolatot, sok­szor jönnek össze sporteseménye­ken, még női foci is van a reperto­árjukban. Polgármesteri szinten is kiválóan működik a kapcsolat Ipolytarnóc Kalondával és Vükével (mindkettő felvidéki) írt alá együttműködést, ami a való­ságban is jól működik. Ipoly- vecének, Jobbágyinak, Káliónak, Karancsaljának nincs okirattal szentesített kapcsolata, míg Karancsberény Mucsinnyal (Fel­vidék) ápol elsősorban kulturális kapcsolatokat. Karancskeszinek nincs, ami Karancslapujtőnek Ragyolc (Felvidék) és Bastia Umbra (Olaszország). Karancs­ságnak nincs, ami Kazárnak Kő­rispatak (Románia) és Gömör- falva (Felvidék). Keszegnek szin­tén nincs testvértelepülése, vi­szont Kétbodonynak van, még­hozzá a felvidéki Palást. Kisbá- gyonnak jó kapcsolata az erdélyi Bágyonnal van. Barátságuk inten­zív, évente találkoznak egymással. Kisbárkánynak, Kisecsetnek, Kishartyánnak nincs. Kozárd­nak már van külföldi szövetsé­gese Kutasó pedig a napokban ír alá megállapodást az erdélyi Sepsiszentkirályal. Legéndnek sincs okirattal megpecsételt ba­rát-települése, viszont Litke együttműködési megállapodást írt alá többek között Kalon­dával, Mytne Ludanyal, Padhajskával és Vükével. Ők mindannyian felvidéki telepü­lések. Luciáivá, Ludányhalászi és Magyargéc nem „rendelkezik” testvértelepüléssel, de Magyar- nándor Ipolynyékkel (Felvidék) szerződött. Ennek már több mint hat éve. Kapcsolatuk na­gyon intenzív, intézményi szin­ten is működik. Márkházának nincs, Mátramindszent pedig a többi „mindszent” nevű telepü­léssel tartja a kapcsolatot, de nem testvértelepülés címén. Ők évente találkoznak, mindig más helyszínen. Mátranováknak, Mátraszelé- nek, Mátraszőlősnek, Mátrate- renyének nincs megpecsételt határon túli kapcsolata, és Mátraverebélynek is „csak” Magyarországon van ismerőse, Vereb község. Mihálygergének a felvidéki Klenovec a testvére, közel 20 éve. Nemcsak a kultú­ra és a sport területén működ­nek együtt, ugyanis közös pá­lyázataik is voltak már. Mohoráról nem kaptunk in­formációt, Nagybárkánynak pe­dig értesüléseink szerint nincs határon túli testvérkapcsolata. Nagykeresztúrnak nincs, Nagylócnak Nagycsalomja (Fel­vidék) a szövetségese, Nagy­oroszinak pedig szintén nincs megpecsételt kapcsolata, de a szlovákiai Oroszkával jó kap­csolatot ápol. Neműnek, Nézsának nincs, és Nógrádnak sincs testvértelepülése, de meg­tudtuk, hogy az önkéntes tűzol­tók a lengyelországi Poborsow- val ápolnak intenzív kapcsola­tot. Együttműködési megállapo­dást kötöttek és alkalomadtán meglátogatják egymást. (Folytatjuk!) ■ Hollókő igazán nemzetközinek számít testvértelepü­lések tekintetében, ugyanis van testvérük Erdély­ben, Felvidéken, Franciaországban, Spanyolország­ban és Lengyelországban is, akikkel évente több programot is szerveznek. „Útjaink, állomásaink../' Abroncsospuszta. A Nógrád me­gyei és határon túli fiatalok „Út­jaink, állomásaink... a palóc vi­lág és a tót világ” című anya- nyelvi-közösségépítő olvasótá­bora tegnap gömöri kultúrtörté­neti barangoláson vett részt B. Kovács István, a Gömörország című lap főszerkesztője kalau­zolásával. Július 22-én, csütör­tökön a táborlakók szlovákiai szálláshelyükön Pomogáts Béla irodalomtörténészt látják ven­dégül, aki a magyar himnuszról tart előadást Július 25-én, va­sárnap Boldizsár Ildikó mesete­rapeuta vezet foglalkozást. Júli­us 26-án, hétfőn Praznovszky Mihály irodalomtörténész elő­adása hangzik el Mikszáth Kál­mánról és ellátogat a táborba Földi Péter festőművész is. Júli­us 27-én kedden többek között a füleki vármúzeumot tekintik meg, a losonci Magyar Házban pedig a Palócföld szerkesztőivel és szerzőivel találkoznak a fia­talok. Az olvasótábor július 29- én, csütörtökön zárul. Rónai anzix Salgótarján. A rónafalui város­részben a hét elején nyílt meg a Rónai anzix elnevezésű nem­zetközi művészeti fesztivál, amely a legkisebbnek tartja magát Európában. A különböző műfajokban dolgozó mintegy tucatnyi francia, német és ma­gyar művész Salgótarján modernitásban fogant karakte­rét kívánja erősíteni egy majda­ni szélesebb körű kortárs mű­vészeti fesztivál megalapozásá­val. A fesztivált Nagy Pál, salgó­tarjáni születésű író, a Párizsi Magyar Műhely egyik alapító szerkesztője és Kovács Bodor Sándor helyi dokumentumfil­mes, fotós hozta létre. A művé­szeti fesztivál június 23-án pén­teken 17 órától nyílt napot tart, amire minden látogatót szere­tettel várnak a helyi művelődé­si házba. Nógrád. Az Ady és Dózsa út fel­újítása kezdődik napokon belül a településen. Az önkormány­zat saját erőből, húszmillió fo­rintos ráfordítással - a tervek szerint a hónap végéig - végzi el a munkát. Erre a feladatra évekig pályázaton próbált tá­mogatást szerezni a faluveze­tés, mivel nem sikerült, kedve­ző ajánlatot kerestek a megol­dásra. Muzsikaszó a nemzetközi táborban (Folytatás az 1. oldalról.)- Célunk a programmal, hogy új tehet­ségeket fedezzünk fel, és támogassuk szakmai előrejutásukat. Lehetőséget te­remtünk arra, hogy a nem zenei pályára készülő fiatalok is olyan művészekkel ke­rüljenek kapcsolatba, és dolgozhassanak együtt, akik nemzetközileg is elismert kép­viselői a zenei életnek - hangsúlyozta Em­ber Csaba, hozzátéve: - A muzsikustábor tanárai és hallgatói által adott koncertek pedig a város és a megye kulturális palet­táját színesítik, feledhetetlen pillanatokat szerezve a hangversenyekre látogatóknak. A tábor védnöke Batta András, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Egyetem rektora, Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke és Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgár- mestere. A rendezvényt - mások mellett - a megyei és a balassagyarmati önkor­mányzat is támogatta, nehéz anyagi hely­zete ellenére. A program célja, hogy új tehetségeket fedezzenek fel FOTÓ: GY.T. Szent Annára emlékeznek Balassagyarmat. A palócok egyik legnagyobb népi vallásos esemé­nyét, a XV. Szent Anna-napi pa­lóc búcsút és népművészeti fesz­tivált tartják Palócország fővá­rosban július 25-én, vasárnap 9.30 órától. A rendezvény egyik jellemző szegmense, hogy az Ipoly folyón, a szlovák-magyar országhatáron átnyúló, valaha szerves egységet képező, sajátos nyelvjárású palócság ezen az ün­nepen tradicionális néphitét, né­pi hagyományait újra, együtte­sen átélheti, népművészetét be­mutathatja, erősítve ezzel saját palóc identitástudatát, valamint a határon átnyúló magyarságtu­datot A sajátos népi szertartá­son az elmúlt esztendőben - töb­bek között - 17 település 210 népviseletes asszonyából álló egyesített népdalkórus, a rimóci rezesbanda, valamint több, „a népművészet mestere” címet el­nyert ember működött közre. A XV. palóc búcsú és népművé­szeti fesztivál programja idén is a hagyományos fő elemekre épül: délelőtt a népi zarándoklat, a né­pi vallásosság, a néphit áll a palóc vidék legnagyobb népi folklór­eseményének középpontjában, s ekkor tartják meg „Szent Anna palóc miséjét” is. A rendezvény délutáni, világi részében a népművészeti feszti­válon határon inneni és túli nép­dal és néptánc együttesek, hagyo­mányőrző játékokat előadó cso­portok és mesemondók lépnek színpadra. Ezután pedig megvá­lasztják Palócország viseletes szé­peit gyermek, leány, menyecske, valamint családi és csoportos ka­tegóriában is.

Next

/
Thumbnails
Contents