Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-21 / 167. szám
2 MEGYE 2010. JÚLIUS 21., SZERDA NOGRAD Nagyon sok településnek van úgynevezett testvértelepülése. Ezek többnyire országhatáron kívüli helységek. Testvéri szövetségük leginkább kultúra és sport területén nyilvánul meg - vannak közös rendezvényeik, együtt kirándulnak, és az unió adta nyitott határok után együtt is pályázhatnak. Nógrád megye valamennyi települését megkerestük, hogy beszéljen „testvéréről”, de kíváncsiak voltunk a papír nélküli baráti kapcsolatokra is. Az összeállítást több részletben olvashatják lapunkban. Testvéri szövetségek, baráti kapcsolatok (i. rész) Sz. J. A. Nógrád megye, a sort Aisópe- ténnyel kezdjük, akinek információink szerint nincs testvér- települése. Alsótoldnak van, méghozzá az erdélyi Bikfalva. A kapcsolatot 2005-től ápolják. Részt vesznek egymás rendezvényein, és már a családok között is születtek barátságok. Bánknak Tordas a testvére, körülbelül 15 éve. Ivanics András polgármester elmondta: a kilencvenes évek közepén tordasiak látogattak a tóparti vendégházba. Annyira megtetszett nekik a település, hogy azóta már közös rendezvényeken is részt vettek. A kapcsolat intenzitása az utóbbi években kicsit alábbhagyott, de még mindig jó viszonyban vannak. Bárnának nincs testvértelepülése, viszont Becskének négy is van. Erdélyben Hilib és Ozsdola (ők közigazgatásilag egybe tartoznak), Felvidéken pedig Kővár és Haraszt. Szalatnyainé Zsig- mond Éva polgármestertől megtudtuk azt is, hogy intézményeik mellett egyéni kapcsolatokat is ápolnak a települések lakói. Közös programokat szerveznek az oktatás, a művelődés és a sport területén. Fontos számukra az együttműködés, hiszen az Európai Unió a nemzetek összekapcsolásáról is szól, lehetőség mindenféle határ eltörlésére. Bérnek nincs, viszont Bérceinek két helység a testvére. Az erdélyi Kápolnásfa és a felvidéki Kékkő. Náluk is jellemző, hogy nem csak önkormányzati és kulturális szinten találtak egymásra, de egyes családok is összebarátkoztak. i—' /Xvf Cserháthaláp és Inám régen közös gyermeknapokat is szervezett, idén szeptemberben ünnepük öt éves kapcsolatukat (FOTÓ: WWW.DOLINKA.ORG) Berkenyének a németországi Akams-al van írásban is bizonyított jó viszonya. amelyen mindhárman részt vesznek. Borsosberény gesztorságával még pályázati pénzt is nyertek, amit rendez- vényekre, ^ közösBokornak nincs, viszont Borsosberénynek Torda- szentlászló (Erdély) és Ipolybalog (Felvidék) a testvértelepülése. Rendszeresen látogatnak egymáshoz, sőt, táborokat, rendezvényeket szerveznek, A legtöbb nógrádi községnek van testvértelepülése KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ ségi terek kialakítására költenek. Nyaralásból szövetség lett - mondhatnánk ezt Bujákra és Capiago-Intimiano-ra (Olaszország), ugyanis a nógrádi településen gyerekeskedett az a személy, akinek köszönhetik az olykor adományokkal is megszépített körülbelül 10 éves kapcsolatot. Ami Bérnek nincs, az Cered- nek van. Mégpedig az erdélyi Alsórákos. A cerediek rendszeresen járnak Romániába, Erdélyből pedig általában ősszel látogatnak Ceredre. Közös pályázaton is gondolkodnak, ugyanúgy, mint Tajtival (Felvidék) és a többi, közeli községekkel, akikkel testvéri szerződés nélkül is évek óta jól működnek együtt. Ellátogatnak egymás rendezvényeire, és ha baj van, segítenek a másikon. Czene Árpád polgármester elmondta, hogy az unió számukra hatalmas lehetőség. Csécsének nincs, viszont Cserháthaláp immáron öt éve szerződött Inámmal (Felvidék). Kapcsolatuk intenzív, hiszen sokszor látogatják egymás rendezvényeit. Mészáros Sándorné polgármestertől megtudtuk: régen sportdélutánokat, gyereknapokat is szerveztek, de sajnos pénzhiány miatt egyre kevesebb programra van lehetőségük. Idén örömteli esemény is lesz, hiszen szeptemberben megün- neplik öt éves kapcsolatukat. A rendezvényre, - amely egyben falunap is - pénzt is nyertek, és felfrissülhet a testvéri szövetség. Cserhátsuránynak nincs, Cserhátszentivánnak pedig több „szentiván”-nal is van baráti kapcsolata. Több éve alapították meg a Szentiváni kartát, és jelenleg 16 ilyen végződésű településről tudnak. Csesztvének nincs, Csitárról pedig nem kaptunk információt. Debercsény és Dejtár hivatalosan nem szövetségese egyik településnek sem. Ez utóbbi viszont a környező szlovákiai falvakkal jó viszonyt ápol. Sőt, részt vesznek olykor egymás rendezvényein is. Diósjenőnek az ukrajnai Macsola a testvére, akik nemrégiben Nógrád megyében jártak. Dorogháza még csak szeretne testvértelepülést, méghozzá kettői is: egy belföldit és egy külföldit. (Folytatjuk!) Nyílászárókat cserélnek Mátramindszent Az óvoda tető- és nyílászáró cseréjére a kistérségi társuláson keresztül 6,5 millió forintot nyertek. A munkálatokhoz - amelynek jelenleg közbeszerzése tart - 10 százalék önerővel járul hozzá az önkormányzat. Szilvaszombat Kétbodony. Közmunkásaik újítják fel a szabadtéri színpadot, amely fontos szerepet kap például az augusztus 28-i Szilvaszombaton is. Emellett nemrég önerőből felújították a játszóteret és pályázatot nyújtottak be többek között a augusztus végi rendezvény lebonyolítására. Ez utóbbiról még nem született döntés. Olvasótábor Mikszáth jegyében Mi sem természetesebb, hogy a Nógrád megyei és határon túli fiatalok anyanyelvi közösségépítő olvasótáborának idei programja a száz évvel ezelőtt elhunyt Mikszáth Kálmán életműve köré szerveződik. A tegnap nógrádi kultúrtörténeti barangolással - a Salgótarján, Szécsény, Hollókő, Heren- csény, Csesztve, Balassagyarmat, Horpács, Nógrád útvonalon - kezdődött „Útjaink, állomásaink... a Palócország és a Tótvüág” elnevezésű tábor a szlovákiai Abroncsos- pusztán talált tíznapos otthonára. Ott rendezik a változatos kiscsoportos foglalkozásokat, a jeles meghívottak (mások mellett Ildikó meseterapeuta, Pomogáts Béla és Praznovszky Mihály irodalom- történész, Földi Péter festőművész) által tartandó előadásokat és onnan indulnak a kirándulások, túrák is. Az olvasótábor - amelynek mintegy negyven, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és magyarországi résztvevője van - fő szervezője a Lélekpendítők Társasága, a társrendezők között az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anyanyelvi Konferencia és a Pro Future Polgári Társulás (Fülek) található. A támogatók közé a Művészeti és Szabad- művelődési Alapítvány, a Nemzeti Civil Alapprogram, az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nógrád Megye Közgyűlése és Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése is feliratkozott. Jutalomkirándulás Ságújfaki. A huszadik faluszépítő tábor résztvevőinek munkáját is kirándulással jutalmazta a szervező, helyi egyesület. Az értékek őrzését középpontba állító, azt évtizedek óta cselekvőén képviselő civil szervezet képviselőivel Aggtelekre látogattak a fiatalok, megnézték a cseppkőbarlangot és túráztak is. A ju- talomút második részében pedig Bükkszéken strandoltak. Nemrégiben zárult, huszadik tábori programjuk során más, önkéntesen vállalt feladatok mellett buszmegállókat csinosítottak, gyomláltak, lefestették a közkutakat, a tűzcsapokat, s elültettek négyszáz tő virágot a templom mellett. Bemutatkozott a hajléktalan-ellátó rendszer A közös gondolkodás, párbeszéd és cselekvés reményében „A salgótarjáni hajléktalan-ellátó rendszer bemutatása” címmel tartottak műhelytalálkozót kedden, az Egészségügyi Szociális Központban. Salgótarján. Mint azt Arday Zsolt, regionális koordinátor lapunk érdeklődésére elmondta, a Hajléktalanokért Közalapítvány 2008 áprilisa óta működteti a „Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása” című projektjét a konvergencia régiókban. Ennek keretében havi rendszerességgel szerveznek foglalkoztatási és lakhatási műhelytalálkozókat a hajléktalanok integrációja iránt érdeklődők, s az egyes pályázati programokat megvalósító szervezetek számára. A műhelyt idén tíz alkalommal, többször vándorműhelyként szeretnék megszervezni, ezzel is lehetőséget biztosítva a régión belüli hajléktalan ellátás helyzetének megismerésére. Emellett pedig a fedél nélküli emberek integrációját segítő programok követésére, a foglalkoztatást és a lakhatást segítő elemeinek megismerésére, munkajogi, érdekvédelmi és pszichológiai kérdések megismerésére, illetve megbeszélésére is lehetőséget kínálnak. A műhelytalálkozó keretében a hajléktalansággal kapcsolatos problémákra tértek ki a jelenlévők- Ezen sorozatok célja, hogy a régióban működő szolgáltatók, intézmények, civil szervezetek bevonásával, közös összefogással orvosoljuk a hajléktalansággal kapcsolatos problémákat. Ki kell dolgozni egy olyan módszert, amely képes megoldást találni a hajléktalan emberek megélhetéssel és lakhatással kapcsolatos szükségleteire. Emellett pedig a fedél nélkül maradt emberek munkába való bevonása sem utolsó szempont - vélelmezte Arday Zsolt.
