Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-16 / 163. szám

6 GAZDASÁG 2010. JÚLIUS 16., PÉNTEK A BUX index 2010. július 15-én 23200 1 Változás:-0,31« | 23100 ____________L Zá róérték: 22 838 15.30, tőzsde Előző napi záróérték: 22909-----—r Ne w Tork-ip nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES ■MŰK VätaäsfS) MiéR 3 350 1,51 20 TVK FHB Synergon 1180 ______ 0,25 18 65 3 0,15 3 OTP 5320 0,01 16063 ANY 735 0 FORRÁS: BÉT KEG_____ Ec onet Fotex Rába Danubius-8,29 69 VESZTESEK Máét) UtoWárdK Vá#Kásí%) MffióR 188 M 103 388 899 3 960-2,83-2,02-1,74-1,00 21 14 45 0 A BUX index az elmúlt napokban 23000 22909 22800 22654 22600 Ps^22594 jf I Szí 651 / 22 449 □ 2 1661 21600^ port/ 07.07 07.08 07.09 07.12 07.13 07.14 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 15-én 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.15.) BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.15.) EUROBÚZA 2010. augusztus 41600 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 32000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 41 500 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 30500 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 85 250 /Ft $/Ft CHF/Ft f f f 278,66 217,96 +1,51 Ft +0,02 Ft 207,76 +1,92 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popoiare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3­4,50 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 Vételi Eladási| Allianz Bank 271,29 285,20 Budapest Bank 270,03 286,73 CIB Bank 267,12 289,38 Citibank 266,62 288,84 Erste Bank 270,40 285,98 K&H Bank 270,88 286,48 MKB Bank 271,93 285,87 OTP Bank 271,93 285,87 Raiffeisen Bank 273,39 285,69 Száguld az ipari export fordulat Minket is húz a nyugat-európai piacok élénkülése A raktárkészletek növelésének még mindig nagy szerepe van a jó ipari teljesítményben. Az új megrendelések 40 százalékos ugrást mutatnak Európa harmadik legma­gasabb ipari bővülését jelezte májusra a KSH: a 13,7 százalékos magyar adatnál csak Észtország­ban és Szlovákiában mértek magasabbat. Benke Dávid Áprilisban 9,7 százalékon állt az éves ipari index. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderül, továbbra is az export a húzóerő. 18,8 százalékkal nőtt tavalyhoz képest az ágazat kivi­tele, ezzel nagyjából a 2008 vé­gén kezdődött visszaesés felét si­került ledolgozni. Azóta most először került újra pozitív tarto­mányba a belföldi eladások inde­xe, igaz, a 4,1 százalékos többlet nem nevezhető kirobbanónak. Az elektronikai cikkek gyár­tása közel 30 százalékkal futott fel a hónap során, de a jármű- gyártás is 15 százalékot megha­ladó mértékben bővült. Eközben az élelmiszeripar csak stagnált. Itt azonban tavaly sem volt olyan mértékű visszaesés, mint az előbbi két ágazatban. A rendelések állománya még mindig bő 11 százalékkal marad el a tavaly ilyenkoritól, ám jó hír, hogy az új megrendelések 40 százalékos ugrást mutattak. A szakértők megosztottak a jö­vőt illetően. Samu János, a Con­corde Értékpapír elemzője pél­dául azt emelte ki lapunknak, hogy a készletállomány feltölté­se milyen jelentős hatással van a jó termelési adatra. Az értéke­sítés ugyanis nem bővült ilyen mértékben, viszont arra számít, hogy a későbbiekben a termelés növekedési üteme mérséklődik, nem pedig a kereslet élénkül. Még mindig gyengülő konjunk­túrával számol a szakértő, és jö­vőre is nyomott gazdasági növe­kedést jósol, amihez nem társul hatalmas ipari dinamika - szö­gezte le. Nem látja ilyen egyértelmű­nek Suppan Gergely, a Takarék­Európa is bővül szintén A gyenge bázis je­lentette az európai termelők számára a kiugró növekedé­si lehetőséget: az előző havi­tól hajszálnyival jobb, 8,7 százalékos európai uniós adatot adott ki az EU sta­tisztikai hivatala, az Eurostat. Az utóbbi időszak­ban az eurózóna felfelé húz­ta az átlagot, ezúttal 9,4 százalékkal bővült. Ez fő­ként arra vezethető vissza, hogy az új tagországokba később gyűrűzött át a re­cesszió, így a kilábalás is korábbi fázisban tart. A ha­vi növekedési ütem EU-s szinten egyszázalékos volt áprilishoz képest Ipari termelés és értékesítés (éves változás, százalék) •»termelés belföldi értékesítés •»export-----V ---------­............. ...................aV....... kW 2009. január-2010. május bank vezető elemzője, hogy mennyire veti majd vissza a nyu­gati kormányok erőteljes költ­ségvetési megszorítása a gazda­ságot. Egyelőre ugyanis a gyen­ge euróból profitáló német ex­portőrök kiugró konjunktúrát biztosítanak, és ez kulcsfontos­ságú tényező a magyar iparnak. Suppan Gergely valószínűnek tartja a következő hónapokban a 10 százalék körüli bővülési ütem fennmaradását, már csak a gyenge tavalyi bázis miatt is. Ez a tényező augusztus-szep­temberig biztosíthat kiugró éves indexet a szakember szerint Ak­kora növekedésre azonban nem számít, mint amekkora Szlová­kiában tapasztalható (az ottani statisztikai hivatal 31 százalékos májusi bővülésről számolt be). Emlékeztetett, hogy északi szomszédunk nemcsak autó-, hanem tévégyártó nagyhatalom is, és a labdarúgó-világbajnok­ság előtt hagyományosan meg­ugrik a készülékek iránti keres­let - nálunk is megfigyelhető volt hasonló hatás. Annyiban osztja ezt az optimizmust Samu János is, hogy év végére már élénkülő beruházásokkal szá­mol, a munkaerő-kihasznált­ság pedig jelenleg is emelke­dőben van. Az építőipar még mindig lefelé tart opten-felmérés Gyors ütemű és gyanús az ágazat cégeinek bedőlése Továbbra sem utalnak arra az adatok, hogy az építőipar kifelé evickélne a válságból. Az Opten első félévi felmérése szerint gyor­suló ütemben folytatódik az ága­zat cégeinek „bedőlése”. Különö­sen gyászos volt a hatodik hónap, amikor 363 társaság ment tönk­re. „Aggasztó, hogy az építőipari főszezon közepén éves csúcsot mutat a bedőlt cégek száma” - kommentálta az adatokat Csor­bái Hajnalka, a céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója. Június végéig egyébként 1956 építőipari vállalkozás ellen indí­tottak felszámolási eljárást, 265- tel többet, mint egy éve. A végelszámolási statisztikák sem tükröznek biztató képet, bár a hatodik hónapban az egy évvel korábbihoz képest 8 száza­lékkal kevesebb vállalkozás ve­zetője döntött cége megszünte­tése mellett (miközben a nem­zetgazdasági átlag 10 százalékot mutatott). Az első öt hónapban azonban stabilan növekedett a végelszámolások száma, így fél év során összesen 1129 céget zártak be tulajdonosaik, ez 123- mal több, mint egy évvel koráb­ban. Csorbái Hajnalka szerint ez a növekedés messze elmarad a múlt évben tapasztalt több mint 40 százalékos ütemtől, de az el­ső fél év egésze során ezzel együtt gyorsult a végelszámo­lások növekedése, az első ne­gyedév végi 6,9 százalékról 12,2­re. Ez akár az ágazat konszolidá­ciós folyamatának erősödését is jelenthetné, ám a stratégiai igaz­gató úgy látja, e konszolidáció csak egy stabilizálódott ágazat­Cégsorsok (első fái év) ■ 2009 ■ 2010 ■építőipar Felszámolás Végelszámolás Új cég alapítása Forrás: Opten ban következhet be, erről ez eset­ben még korai lenne beszélni. Az új vállalkozások számának a fél év során mutatott 12,7 szá­zalékos emelkedése ugyancsak óvatosságra ad okot. Ez arra is utalhat, hogy az újabb és újabb cégek mögé bújó „adósságbűvé­szek” továbbra is aktívak az ága­zatban - értékelte az adatokat Csorbái Hajnalka. A nemzetgaz­dasági átlaghoz mérten sok új cég alakult júniusban is. A hat hónap során 2918 új vállalkozás jött létre, 329-cel több, mint ta­valy ilyenkor. Az ágazatban az egy évre visszatekintő emelke­dés csaknem két és félszer gyor­sabb az összes ágazat 5 százalé­kos átlagánál. ■ VG Kontrollt kért Sólyom László a versenytörvény módosítása miatt A tisztességtelen piaci magatar­tás és a versenykorlátozás tilal­máról szóló törvényről utólagos normakontrollt kért tegnap az Alkotmánybíróságtól (AB) Só­lyom László köztársasági elnök. A normakontrollra bocsátott tör­vény a Gazdasági Versenyhiva­tal (GVH) elnökhelyettesei meg­bízatásának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó egyes szabályokat módosítja, ezek kö­zött az államfő két rendelkezést talált alkotmányellenesnek. Az egyik értelmében a jövő­ben a GVH elnökhelyettesének személyére nemcsak a GVH el­nöke, hanem a GVH elnökének javasolt személy már azt meg­előzően is javaslatot tehetne, hogy őt a köztársasági elnök ki­nevezte volna. m Sólyom László államfő két rendelkezést talált alkotmányellenesnek. Az államfő szerint azonban ki­nevezés előtt álló személy ilyen hatáskört nem gyakorolhat. Nem rendelkezik az Alkotmány- bíróság gyakorlata alapján meg­követelt demokratikus legitimá­cióval, ezért ez a rendelkezés el­lentétes a jogállamisággal. A törvény másik kifogásolt rendelkezése alapján megszű­nik a GVH elnökfielyetteseinek a megbízatása, ha a GVH elnöké­nek a megbízása a kinevezési időtartam lejárata miatt megszű­nik. Ezt a szabályt a törvény sze­rint alkalmazni kell a jelenleg hivatalban lévő elnökhelyette­sekre is, tekintet nélkül arra, hogy hatéves kinevezésükből mennyi idő van hátra. ■ É. S. Elmozdítható, de csak ha átszervezik a hivatalt sólyom László szerint az új megszűnési ok hatálybalépte­tésének előbb említett módja al­kotmányellenes. Az AB gyakor­lata alapján ugyanis a határo­zott időre kinevezett tisztségvi­selők idő előtti, jogszabállyal történő elmozdítása csak akkor elfogadható, ha az együtt jár az adott szervezet átalakításával. A jelen esetben ilyen nem tör­tént, ezért a törvény a jogbizton­ság sérelmét okozza - áll a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében. K&H: könnyítés a svájcifrank- hiteleseknek A K&H Bank kérésére közöl­jük, hogy a bank 2010. jú­nius 1-jétől a svájcifrank-ala- pú jelzáloghitelek forintra váltását a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán biz­tosítja ügyfelei számára. Egészen addig tart ez a gyakorlat, amíg a svájci frank és forint keresztárfo­lyama tartósan - legalább harminc napon át folyama­tosan (egy teljes törlesztési perióduson át) - nem csök­ken 175 forint alá. A sajtó­ban tévesen az az informá­ció jelent meg, hogy a tör­lesztőrészletet váltják ilyen feltételekkel. ■

Next

/
Thumbnails
Contents