Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-14 / 161. szám

6 2010. JÚLIUS 14., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. július 13-án 15.30, a NewYork-tl? tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT nyertes 2010. 07. 13. Részvény Utolsó ár (ft) TVK 3 250 6,03 71 Egis 21000 3,04 327 OTP 5 260 2,61 13 281 Élnász 21500 2,28 2 Econet 106 1,92 25 VESZTESEK forraszét KEG 211 -6,63 32 Richter 44 390-1,24 1437 Danubius 3 950-1,12 3 PannErgy 819-0,36 31 Synergon 652-0,30 2 A BUX index az elmúlt napokban 20600 2020 07.05 07.06 07.07 07.08 07.09 07.12 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.13.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 39 500 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 30 600 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 40 500 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 27 500 1 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 81 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 13-án /Ft $/Ft CHF/Ft i i i 278,63 222,30 208,97-1,62 Ft-0,74 Ft-0,16 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 3hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB1 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank'­4,50 Raiffeisen Bank’ 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Eurwalutaárfolyamok (forint/euró, 07.13.) Vételi Eladási Allianz Bank 270,84 284,72 Budapest Bank 269,64 286,32 CIB Bank 267,01 289,27 Citibank 267,46 289,74 Erste Bank 270,07 285,63 K&H Bank 270,34 285,92 MKB Bank 271,54 285,46 OTP Bank 271,25 285,16 Raiffeisen Bank 272,03 284,27 Versenyben a csehekkel filmtámogatás A magyar példát követik, de még nálunk az előny Átlagosan öt százalékkal nőttek az árak egy év alatt Versenytársat kapott a magyarországi állami filmtámogatás a friss cseh adószabályok formá­jában. Ám egyelőre úgy tűnik, a térségben - az adófizetés fejében járó tá­mogatás mértékét figye­lembe véve - még mindig mi visszük el a pálmát. Kiss Roland Magyarországon a filmkészí téssel kapcsolatos költségek igen széles körét figyelembe lehet venni a támogatás igénylésekor, míg Csehor­szágban jelenleg valamivel korlátozottabbak a lehetősé­gek. Tény ugyanakkor, a minapi bevezetésnek hála a cseh modell egészen 2015-ig él, míg nálunk mai tudásunk szerint 2013-ig van mód a támogatás igénybe­vételére. A filmtámogatásról szóló új cseh szabályokra június 17-én bólintott rá az Európai Bizottság. Az eredeti törvényjavaslatot 2009 októberében nyújtották be Brüsszelnek, ám az egyezteté­sek elhúzódtak, részben azért is, mert több, közösségi jogba ütkö­ző pontot ki kellett irtani a csomagból. Az új rendelkezé­sek visszamenőle­ges hatállyal, 2010. január 1-jei dátum­mal léptek életbe, a támogatás éves kerete mintegy 4,2 milliárd forint. A gyártási költségek esetében a dotáció mértéke - a magyarországihoz hasonlóan - 20, a külföldi színé­szek, munkavállalók személyi jövedelemadója tekintetében azonban csak 10 százalék. A magyarországi szabályok­hoz képest jelentős eltérés, hogy a cseh filmtámogatás tényleges dotáció, és nem adó-visszatérí­tés formájában működik - muta­tott rá Radnai Károly, az Orien- Tax tanácsadó cég partnere. Hozzátette: a cseh megoldás hát­ránya, hogy a támogatás csak a gyártás teljes költségvetését fel­ölelő könyvvizsgálati jelentés birtokában jár a cégeknek. Ez meglehetősen hosszadalmassá teszi a procedúrát: a megítélt összeg csak hónapokkal a film elkészülte után jut el a vállalko­Segítség: elkél a támogatás a magyar filmgyártásnak, az állami hozzájárulás nélkül sok produkciót nem hazánkban forgattak volna Közös, hogy a filmgk csak akkor kaphatnak pénzt, ha átmennek a szakmai teszten. záshoz. Ezzel szemben Magyar- országon lehetőség van havi és negyedéves jelentések benyújtá­sára, és ezek alapján az esedékes részarányos támogatás lehívásá­ra. Nem mellékes tényező az sem, hogy az egyes műalkotások tényleges támogatá­sáról a cseh filmta­nács dönt az iroda aktuális pénzügyi helyzetének fényé­ben. így könnyen le­het, hogy a később jelentkező alkotók - a keret csökkenése vagy netán kimerü­lése miatt - alacsonyabb arányú támogatást kapnak (Magyaror­szágon nincs ilyen limit). Az viszont egy irányba mutat a két ország szabályozásában, hogy a fdmeknek át kell esni egy úgynevezett kulturális teszten, vagyis a támogatás csak a „szű­rőn” átment alkotásoknak jár. A tapasztalatok szerint azonban a filmek túlnyomó része nem akad fenn e rostán. Emlékezetes: a szakmában ko­moly vitákat gerjesztett, hogy egy az év elején hatályba lépett magyar adójogszabály lehetet­lenné tette volna a filmtámoga­tás igénybevételét. A társasági adóról szóló törvény szigorításá­nak ugyanis az is a részét képez­te, hogy egy-egy vállalkozás csak akkor mérsékelheti az adóalap­ját a támogatás mértékével, ha az abban részesülő e dotáció nél­kül is nyereséges lenne. Márpe­dig ez a filmes produkciókra Filmtámogatás a két országban Mértéke 20/10 százalék 20 százalék Kulturális teszt igen wmmmrnmmam Kifutás 2015 2013 Ellenőrzés, hitelesítés független könyvvizsgáló Nemzeti Filmiroda Hitelesítés és támogatás gyakorisága egyszeri havi, negyedéves vagy egyszeri Alkotások köre cseh filmek, bérmunkák, koprodukciók, koprodukciók magyar filmek Támogatható alkotások minimális költségvetése 15 millió korona nincs limit tves tenes támogatási keretösszeg 400 millió korona nincs limit A támogatás összege elbírálás alapján automatikus* Elismert költségek Cseiv Magyaj­Amortizáció nem igen Szerzői jogok vásárlása nem igen* Finanszírozási költségek nem igen Marketingköltségek nem nem Utazási kiadások igen igen Előprodukciés tev. nem igen Vám, áfa nem csak a vissza nem téríthető Biztosítás igen igenH Könyvvizsgálat igen igen D>n/<iiAnr] Aíl'tít rroauceri aijaK nem igen* •AMENNYIBEN AZ ALKOTÁS MEGFELEL A KULTURÁLIS ELVÁRÁSOKNAK FORRÁS: ORIENTAX, VG-GYŰJTÉS *AZ ELSZÁMOLHATÓ TEUES KÖLTSÉGVETÉS 4 SZÁZALÉKÁIG. FORRÁS: ORIENTAX, VG-GYŰJTÉS- legalábbis a készítés idején és a forgalmazás elején - nem igaz. Végül azonban szerencsére egy törvénymódosítás külön nevesí­tette és „kimentette” a filmtámo­gatást az amúgy fennmaradt szi­gor köréből. A magyar - és a cseh - ked­vezmény lényege: a vállalkozá­sok a mozgóképes alkotások tá­mogatására fordított összegek­kel nemcsak a társaságiadó­alapjukat, hanem magát a fize­tendő adójukat is mérsékelhe­tik. Mégpedig olyannyira, hogy néha a támogatás még számuk­ra is hoz valamennyit a konyhá­ra. A maximális „profit” az adott évi társaságiadó-kulcs mértéke lehet. Átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak május óta - derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az előző év azonos időszakához képest 5,3 százalékkal nőttek az árak. A KSH adatai szerint májushoz képest 0,8 százalékkal drágul­tak az élelmiszerek, ez az idényáras élelmiszerek 7 szá­zalékos áremelkedésének kö­vetkezménye. Csökkent az ára az étolajnak (5,6 százalékkal), a tojásnak (3,3), a cukornak (2,7), a sertészsiradéknak (2,3) és a kávénak (2,1). Az átlaghoz képest nagyobb mértékben nőtt az ára egy hónap alatt a háztartási energiának (0,9 szá­zalék). A szolgáltatások köré­ben pedig az átlagnak megfele­lő mértékű volt az árváltozás. A ruházkodási cikkekért 1,6 szá­zalékkal kell kevesebbet fizet­ni, mint májusban, a tartós fo­gyasztási cikkekért ára pedig 0,2 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára nem változott. Tavaly júniushoz képest az élelmiszerek árai átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek, így 6.5 százalékkal drágult a pári­zsi és a kolbász, 5,7 százalék­kal a házon kívüli étkeztetés, 5 százalékkal a sajt és 3 száza­lékkal az idényáras élelmisze­rek ára. Csökkent ugyanakkor a cukor ára (11,3 százalék), a liszté (10,7), az étolajé (7,3), a péksüteményeké (7,1) és a ser­téshúsé (6,2). Egy év alatt az átlagosnál na­gyobb mértékben, 10,2 száza­lékkal drágultak a szeszes ita­lok és dohányáruk, valamint 9,7 százalékkal a háztartási energia árai. Szintén átlag fe­lett emelkedtek az üzemanyag- árak: 20,4 százalékkal. A gyógyszerek, gyógyáruk pedig 5.6 százalékkal drágultak. ■ Infláció az unióban A FELMÉRÉS SZERINT a 27 uniós tagországban a fo­gyasztói árak 2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ár­csökkenés Lettországban és Írországban volt, a leg­nagyobb áremelkedést pedig Görögországban és Magyarországon mérték. A jegybankelnök fizetése így nem módosítható független intézmény Az Európai Központi Bank megdorgálta a budapesti kormányt Megsértette a magyar kormány a Magyar Nemzeti Bank pénz­ügyi és vezetőinek személyi füg­getlenségét, a jogalkotás konzul­tációs szabályait - áll a frank­furti Európai Központi Bank állásfoglalásában. A Jean-Claude Trichet EKB-elnök által aláírt közlemény keményen bírálja az Országgyűlés előtt lévő törvény- javaslatot, amely egyoldalúan csökkentené az MNB vezetőinek fizetését. Az EKB szerint egyet­len kormány sem módosíthatja így a jegybank vezetőinek fizeté­sét A függetlenséget sértené, ha a törvényben lefektetett számo­kat megváltoztatnák az érintet­tek megkérdezése nélkül. Lehet­nek ugyan módosítások, de azok kizárólag a jövőbeni kinevezé­sekre vonatkozhatnak. Súlyos kritikával illetik a ja­vaslat elfogadtatásának módját is. A jegybanktörvény módosítá­sa előtt kötelező a konzultáció az EKB-val, mégpedig legalább egy hónapot hagyva a tanulmá­nyozásra. A tervezetet július 1-jén nyújtották be konzultáció­ra, az elfogadás legkésőbbi vár­ható időpontja 19-e, vagyis ezt a szabályt nem tartotta be a kor­mány. Az egy hónapos határidő lerövidíthető különleges sürgős­ségnél, de a kormány indoklása nem volt megfelelő a „rendkívül sürgős” eljáráshoz. Ezért a javas­lat elfogadását fel kellett volna függeszteni. Ahogy az udvarias, Ki is emelte meg a főbankár bérét? a mostani fizetésről még az el­ső Orbán-kormány rendelkezett 2001-ben, egy olyan törvénnyel, amelyet épp 3 héttel azután nyújtottak be, hogy ]árai Zsig- mond lett az MNB-elnök. A tör­vény szerint az akkor megálla­pított fizetést emelik minden évben a várható inflációval. Az összeg az idén havi bruttó 8,3 millió forint, a kormány ezt csökkentené kétmillióra. Simon A törvényességről van szó! ám igen kemény hangvételű köz­lemény fogalmaz: „az EKB nagy­ra értékelné, ha a Nemzetgazda­sági Minisztérium kellőképpen megfontolná az észrevételeket, s a jövőben kellő módon tenne ele­get az EKB-val való konzultációs kötelezettségének”. Simor András MNB-elnök már jelezte, nem a fizetéséhez, hanem a törvényességhez ra­gaszkodik. Szijjártó Péter mi­niszterelnöki szóvivő azt ígérte: a kormány minden jogszabályi előírást be fog tartani a törvény- alkotásnál, és eleget tesz egyez­tetési kötelezettségeinek. Az EKB friss véleménye szerint ezt nem tették meg. ■ Sztojcsev Iván

Next

/
Thumbnails
Contents