Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-12 / 159. szám
2010. JÚLIUS 12., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Templomszentelés Etes. Az egyházközség 4,7 millió forintot nyert a templom külső homlokzatának és lábazatának a felújítására. A munkálatok befejeződtek. Kapás Attila, a falu lelkipásztora lapunknak elmondta, hogy a felújított templomot augusztus 15-én, 17 órakor dr. Beer Miklós váci megyéspüspök hálaadó szentmise keretében szenteli meg. Tizenkilencen egy könyvben (Folytatás az 1. oldalról.) Mint megtudtuk, a kiadvány ezer példányban jelent meg, az angol nyelvre fordított változata pedig most készül. A könyvhöz egy zenei CD-melléklet is jár, amely a bánki evangélikus templomban tartott koncert barokk orgonamuzsikáját hivatott bemutatni. Erdészház és vadaspark Salgótarján. A nyári szezonra megújította nyitva tartását az erdészház és vadaspark, amelyeket az Ipolyerdő Zrt. üzemeltet. A salgóbányai erdészház keddtől vasárnapig 9.00 és 15.00 óra között látogatható. A somoskői vadaspark szintén keddtől fogadja a látogatókat, s ugyancsak nyitva van szombaton és vasárnap is 14.00-től 18.00 óráig. Csoportokat előzetes bejelentkezés alapján a fentiektől eltérő időpontban is fogadnak. Cigánybúcsú a kegyhelyen Mátraverebély-Szentkút. Az évenként ismétlődő, hagyományos cigánybúcsút az elmúlt szombaton tartották meg a kegyhelyen. A zarándoklatot a Nógrád megyei cigány önkormányzat és a Dúl Géza atya által irányított Ceferinó Ház munkaközössége szervezte. A búcsút Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős tagja és dr. Beer Miklós, váci püspök vezette. Az ünnepi liturgiát követően körmenettel és tanúságtételekkel folytatódott a rendezvény. A zarándoklaton részt vettek a magyarországi cigányvajdák is, akik a kegyhelyet őrző ferences atyákkal a nap folyamán megbeszélést tartottak arról, hogy a Vajdák a Romákért Alapítvány miképp kapcsolódhat be a szentkúti kegyoltár felújítási munkálataiba. Fotópályázat amatőröknek Kisbágyon. A Kisbágyon Ifjúságáért és Hagyományaiért Alapítvány amatőr fotópályázatot hirdet volt és jelenlegi kisbágy- oni lakosok vagy elszármazot- taik részére. Faluhoz kötődő képeket várnak, kizárólag amatőr fotósoktól! Az alapítvány kéri a pályázókat, hogy július 30-ig juttassák el képeiket személyesen vagy postai úton a címükre (3046 Kisbágyon, Szabadság út 21.). A képeket bárki megnézheti majd a falunapi fesztiválon, ahol ajándékutalványokkal jutalmazzák a legjobban sikerült kattintásokat. Utolsó akkordok az erdei hangversenyteremben Többek között a Schola Musica Fuvolaegyüttes zárta a rendezvénysorozatot fotók: hüvösi csaba (Folytatás az 1. oldalról.) elnevezett emlékművet - hangsúlyozta köszöntőjében Szabó Lajos, erdőmérnök, a Muzsikál az Erdő Alapítvány elnöke, hozzátéve: - Mára kialakult egy törzsközönség, akik évről- évre látogatják ezt a programot, azonosulva a rendezvény értékrendjével: „úgy élj, úgy érezd jól magad a világon, hogy közben egészséges környezetet hagyj magad után utódaidra, gyermekeidre!" Ezt követően dr. Jung László, az Országos Erdészeti Egyesület és az Egererdő Erdészeti Zrt. nevében köszöntötte a látogatókat. Beszédében bemutatta a több, mint 150 évvel ezelőtt megalakult egyesületet, amelyek mára közel 4300 tagja van. Mint mondta, programjuk egyik fontos eleme azonos a „Muzsikál az erdő” programsorozat céljával: szeretnék közérthetőbbé és nyitottabbá tenni gazdálkodásukat, ezáltal bemutatni az erdőt.- Az erdőre az emberiségnek nélkülözhetetlenül szüksége van, használni kell azt. Az erdészek pedig a magyar erdők fenntartására tettek esküt - fogalmazott dr. Jung László, hozzátéve: - A hajnali erdő hangjai egy megkomponált, tudatos, csodás zeneműhöz hasonlíthatók. Dr. Nagy Dániel, a Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztályának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: a „Muzsikál az erdő” program- sorozat évről-évre megpróbálja a koncerttermekből kivinni a zenét a természetbe. Mint mondta, a Nemzeti Erdőprogram kiemelt célja: az ember-erdő viszonyának javítása, amelyre az ilyen rendezvények a legalkalmasabbak. A köszöntőket követően felharsant a zene, elsőként a Schola Musica Fuvolaegyüttes adott koncertet, majd a Corpus Harsona Quartett és az Egri Szimfonikus Zenekar. A jelenlévők meghallgathatták Vasvári Csaba, színművész és dr. Szabó Irén, versmondó előadását. Felhangzott a „Muzsikál az erdő” fanfár a három hegycsúcsról. A gyermekeket agyagozás várta, az erdei étkek estjét és a borkóstolót pedig a Salgó Sramli előadása tette hangulatossá. Dr. Nagy Dániel (képünk bal oldalán) és dr. Jung László az ember-erdő viszonyának javítására hívták fel a figyelmet ■ Jung László: „Az erdőre az emberiségnek nélkülözhetetlenül szüksége van!” Drasztikusan csökken a képviselők száma Közleményében kitért arra: a 2010. évi L. törvény szerint a megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy 400 ezer lakosig minden 20 ezer lakos sy A jelenlegi negyven helyett az elkövetkezendő ciklusban tizenöt képviselője lesz a Nógrád megyei közgyűlésnek. Nógrád megye. A helyi önkormányzati képviselők és polgár- mesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (amely az azonos című 1990. évi LXIV. törvényt váltja fel) úgy rendelkezik, hogy a helyi (területi) választási iroda vezetője - a lakosságszám alapján - július 14-ig határozatban állapítja meg a települési (megyei) képviselő-testület tagjainak számát A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében a megye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város. Dr. Barta László, a Nógrád Megyei Választási Iroda vezetője 15 főben határozta meg a megyei közgyűlés képviselőinek számát. Dr. Barta László után egy képviselő, de legalább 15 képviselő választható. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által közölt, 2010. január elsejei adat szerint szűkebb hazánk lakosságszáma - vagyis az érvényes lakóhellyel, illetve ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkezők száma - 210.372 fő. Dr. Barta László közleményében rámutatott: a fentiek szerint elvégzett osztás eredményeképp a hányados 10,52 lenne, ezért a közgyűlés képviselőinek számát a „de legalább 15 képviselő (...) választható” fordulat szerint kell meghatározni. Mindez azt jelenti, hogy a 2010 és 2014 közötti ciklusban nagyjából kétharmadával csökken a megyei közgyűlés képviselőinek jelenlegi, negyven fős létszáma. GYÖRFFY SAROLTA: Emlékképek az „egyes számú” városi bérházról Lírai szociográfia egy tarjáni házról Tarjánban születtem 1947- ben. Biztosan vannak még né- hányan a városban, akiknek ismerősen cseng a nevem. Nemcsak azért, mert a Rákóczi úti iskolába jártam nyolc, majd a Madách Gimnáziumba négy évig, (1961-65) hanem talán azért is, mert néhány írásom megjelent ebben az újságban és a Palócföldben. Nagyon sok kedves és elismerő visszajelzést kaptam az Emlékképek az ötvenes-hatvanas évek Tarjánjáról című írásomra. Meg talán akad néhány tarjáni vagy Tarján környéki ismerősöm vagy ismeretlen ismerősöm, aki a 2006-ban a Kairosz Kiadónál megjelent írásgyűjteményem első kiadását ismeri, (Találkozások Pityuval - Egy tanárnő könyve), netán dr. Csongrády Béla kedves méltatását is olvasta a könyvről, vagy éppen a Kossuth Rádióban hallotta az általam felolvasott jegyzeteimet, amelyeket a városról is írtam. Vagy éppen azt az interjút is, amelyet Kondor Katalin készített velem a Kossuth Rádióban a könyv és tarjáni emlékeim kapcsán. Ezúttal szülővárosom egyik régi lakóépületét szeretném megidézni. Azt a házat, amelyben oly sokáig lakott családunk, illetve később már csak a szüléink, egyikük szinte halála percéig. A régi, úgynevezett Vásár téren található épületet köny- nyen megtalálhatja az Olvasó. A „csillagház" mögött, a vasútállomás közelében áll ma is. A lakcíme ma Úttörők útja 33, korábban 29 volt. Felépülése (1948) után kb. 15 évig az ide érkezett postai küldeményeket az I. számú városi bérházba címezték. Ez az épület a város első, háború után épült emeletes lakóépülete volt. Falán ma is áll egy kicsinyke tábla, rajta a szöveg: Ez a ház a három éves terv keretében épült. A ház igen jól megépített, kétemeletes, két lépcsőházas téglaépület, masszív (fa) bejárati ajtókkal, amelyek évtizedekig bizony mindig nyitva álltak. A ház - a szute- rén lakásokkal együtt - tizennégy családnak adott és ad ma is otthont. És legjobb tudomásom szerint az annak idején elsőként beköltözött családok közül - 62 év után! - kettő ma is benne él, természetesen már gyermekek nélkül; Tóth Ferencné Márti néni, akinek férje szeretett, tisztelt történelemtanárom volt a Madáchiban. Sajnos csak első osztályos koromban tanított, de ő szerettette meg velem az ókori történelmet. Csendes komoly magyarázatait soha nem fogom elfelejteni. Fráter Lóri bácsi és felesége, Sári néni, (aki már akkoriban, az ötvenes években is munkába járt. Csinos, magas sarkú cipőit mindig megcsodáltam) még két hozzám hasonló korú gyermekük, a sportos Jutka és a csöndes, komoly Lóri -aki sajnos már nem él. (Folytatás holnapi lapszámunkban.)
