Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-29 / 148. szám
2 2010. JÚNIUS 29., KEDD SZÉCSÉNYI NAPLÓ r Óriási károk a mezőgazdaságban Szécsény. A jóból is megárt a sok, s ha az csapadék formájában jelentkezik, különösen. Májusban és júniusban 500 milliméter csapadék hullott. Volt olyan nap, amikor a szakemberek 50 milliméter feletti mennyiséget regisztráltak. A hosszasan elnyúló esőzés, egyfelől hátráltatta a mezőgazdasági munkálatokat, másrészt a sok víz negatív hatással volt a növények fejlődésére. A belvizes területeken kipusztult a kultúrnövényzet. A nagy záporok felgyorsították a talajeróziót. Mindezeken túl jó néhány kellemetlen hatása volt a szélsőséges időjárásnak. Ezekről beszélgettünk a szécsényi mezőgazdasági szakemberekkel. Sótér Vilmosnak a Lipthay Béla Mező- gazdasági Szakképző Iskola igazgatóhelyettesének, az intézmény gyakorlati oktatásához kapcsolódó tangazdaság 72 hektáros földterület, szakmai vezetőjének véleménye: - egy hónappal ezelőtt azt nyilatkoztam, hogy ez a csapadék- mennyiség már nem az, ami aranyat ér. Elképzelheti, hogy az azóta lehullott nagymennyiségű csapadék után mi most a véleményem. A gondok, problémák halmozottan jelentkeznek. A talaj víztartalma túltelített, így a föld felszínén áll a víz, van ahol nagykiterjedésű belvíz borítja a földeket. A növény akkor fejlődik megfelelően, ha a talajban 30 százalék a levegő és 70 százalék a víz. Most csak a víz van jelen. Az esőzések miatt nagyon sok gazda, nem tudta elvégezni a szükséges növényvédelmet. Azokon a búzatáblákon, ahol elmaradt a permetezés, a gombabetegségek két irányból is „támadnak,,. Alulról, a lisztharmat és a különböző rozsdásodások, felülről a kalásznál a fuzéria gomba, ez rontja, akár tönkre is teheti a termést, olyannyira, hogy azt még az állatok takarmányozására sem lehet felhasználni. Az őszi káposztarepcét, a penészgombák károsítják. Azokon a területeken, ahol a belvíz nem tette tönkre a kapásnövényeket, gyomtalanítani kellene. Sok helyen olyan magas a gyom, mint a kultúrnövény. Viszont a nedves talajra a gépekkel nem lehet rámenni. Nagyon kellene a jó idő. A mi földterületünk nagy része is mély fekvésű, így több mint a felét víz borítja. Felhívnám a figyelmét a növényvédőszerek, műtrágyák bemosó- dására, aminek kettős kára van. Egyfelől nem fejtik ki kellő hatásukat, másrészt szennyezik a talajvizet, a patakokat, folyókat. A témával összefüggésben szólnom kell a talajerózióról. A sűrűn vetett növénykultúra, mint a búza, csökkenti a talajeróziót, de a tág térállású növényeknél, mint a napraforgó, kukorica, tök ez már nem áll fenn. Amikor éves szinten, hektáronként 80-100 tonna termőföld mosódik le, akkor azt mondjuk, erős mértékű a talajerózió. Sajnos, a mostani időjárásnál a nagy viharoknál a dombos területeken nem ritka az ilyen talajlemosás. Baksa Imre mezőgazdasági vállalkozónak 220 darab szarvasmarhája van, az állattartás mellet növénytermesztéssel is foglalkozik. - A május közepi többnapos esőzés 150 állatomat, az Ipoly közelében lévő legelőn érte, úgy kellett őket a vízből kimenteni. Autóval, pótkocsival szállítottuk őket a Mocsár-pusztán lévő állattartó telephelyemre. Hét hét alatt az állatokkal feletettem a tartalék takarmányomat. Kénytelen voltam valami megoldás után nézni. Az állatok jelentős részét Nógrádmegyerben, egy ismerősöm magasabban fekvő legelőjére szállítottuk, azóta is ott vannak. Az újabb árhullám elöntötte a telepemet, ahol 40 cm magasan állt a víz. Az ott lévő állatokat kihajtottuk a betonozott részre. Az a kevés lekaszált és beszállított takarmány, ami ott volt a víz alá került. A gondok, problémák csak sűrűsödtek. Egy biztos, az Ipoly árterén lévő rétemről - amelyen még most is áll a víz - nem tudok kaszálni. Az állatok téli takarmányozását viszont biztosítanom kell. Nemtin, Homokterenyén béreltem kaszáló területet. Az emberek nem éltek vissza a szorult, kényszerhelyzetemmel, nem verték fel az árakat. Viszont az 50 km-es távolságnál, ha csak az üzemanyagot veszem figyelembe, máris jelentősen megnövekedett a szálastakarmány ára. Amikor az Ipoly menti rétről a víz visszahúzódik - s ki tudja mikor lesz az - a területet a sok hordaléktól meg kell tisztítani, hiszen gondolnunk kell a jövőre is. Ami a szántóföldi növényi kultúrát illeti, bizony a problémáim ott is nagyok. A belvíz miatt 40 hektárt nem tudtam megművelni, bevetni. Van hét hektár napraforgóm, amelynek 60 százaléka még vízben áll, a 40 százalékát pedig megöli a gyom, mert a puha, sáros talajra a gépekkel nem tudok rámenni, a gyomtalanítást nem tudom elvégezni. Amikor az idő engedte, megkésve ugyan, de június közepén elvetettem tíz hektár tököt, nyolc nap múlva jött, a június 21-i nagy eső, s a víz a csírázásban lévő magot kimosta. Van hét hektár tritikálém, azt mondhatom, hogy azzal van a legkevesebb bajom. Hogy ml lesz velünk őszre, azt nem tudom. A telepem korszerűsítésére hitelt vetem fel, hogy az év hátralévő időszakában honnan, és hogyan tudok fizetni, nem tudom. Nem azt kérem, hogy engedjék el a hitelt, csak az adósság átütemezését kérem. Csak így látom biztosítva a jövőmet. - vélekedett Baksa Imre. Végh Koméi: - Erre az időjárásra senki sem számított. Vártuk a májusi esőt, ami aranyat ér, de ez a mennyiség már aranyba kerül mindenkinek. A fő profilom a húshasznú szarvasmarha tartása. A telephelyem Ludányhalásziban van, az állatokat az ottani réten legeltetem. Június vége van, s az egyik gulyámat - amelyben 180 szarvasmarha és 120 borjú van - mindössze két napig tudtam legeltetni. A legelőm nagy része az Ipoly árterében van, amit elöntött a víz. Az Ipoly térségében, 6-7-en foglalkozunk húshasznú szarvasmarha tartásával. A kollégáim is hasonló helyzetbe kerültek. A másik gulyám, amelyben 60 állat van, magasabban fekvő réten, május 10-től kint van a legelőn. Különösebb gondom nincs velük. Igaz az állatok kondíciója nem olyan, mint lennie kellene. Az Ipoly térségben a második esőzés idején, az állatok a víz fogságába kerültek. A réten van egy magasabban fekvő terület, s a fiammal derékig érő vízben oda tereltük az állatokat, azóta is ott vannak a vízzel körbevett szigeten. A kis területen legelni nem tudnak, s amikor az ott lévő takarmánykészlet elfogyott kritikus helyzet állt elő. Járvány ütötte fel a fejét. Elpusztult 25 borjú és 15 felnőtt állatom. Az elhullást, annak ellenére nem tudtuk megakadályozni, hogy Pintér Gábor állatorvossal napi kapcsolatban álltam, szinte minden nap csónakkal, vagy más módon bementünk az állatokhoz a szigetre. A pusztuláshoz nagymértékben hozzájárult a fertőzött víz, ami a szigetet körülveszi, az állatok ebből isznak. Természetesen a járvány a legyengült szervezetű állatokat is könnyebben megtámadta. Az állattetemekből az orvos agyvelő mintát vett, amit vizsgálatra felküldött Budapestre. Minket az eredményről csak akkor értesítenek, ha komolyabb baj van. Szerencsére értesítést nem kaptunk. Az elhullott állatokat Debrecenbe vitték a megsemmisítő intézetbe. A kialakult helyzetben elkerülhetetlen volt, hogy a szigetre takarmányt szállítsak. Nem volt egyszerű a kérdést megoldani. Kovács Imre, Ludányhalászi polgármestere példaértékű segítségének, határozott fellépésének köszönhetően kaptam egy kétéltű gépet, amivel takarmányt tudtunk a szigetre bevinni. Természetesen a gépért fizetni kellett. A telephelyemen 15 üsző és 8 tenyészbika vem. A tenyészbikákat nem lehet a csordába a legyengült tehenek közé kiengedni. Ez azt jelenti, hogy az ivarzási ciklus csúszni fog. A téli szálastakarmány biztosítása sem lesz egy egyszerű dolog. Minden évben 120- 130 hektárt szoktam lekaszálni. Most a gépek helyett vizet és iszapot lehet a réten látni. Nem tudom, hogy honnan fogom a téli takarmányt biztosítani. Abban bízom, hogy az idő normalizálódni fog. Tizenöt éve gazdálkodom, de a ludányhalászi réten ilyen hosz- szú ideig tartó esőzésre még nem emlékszem, de a nálamnál régebben gazdálkodók sem. Összességében azt mondhatom, hogy a természet csapását kezelni kell, még akkor is ha nincs benne tapasztalatunk, talpon kell maradni. Rákóczi-diplomás Szécsény. Az általános iskolában hagyomány, hogy a ballagás napján azt, vagy azokat a tanulókat, akik nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt értek el, Rákóczi diplomában részesítik. Az idén Kővágó Luca 8.b osztályos tanuló kapta ezt a kitüntető címet, melyet Zsolnai Györgyné, az iskola igazgatója adta át részére. Kis matematikusok sikerei Ifjú amatőr csillagász A felújított utak átadása Szécsény. A városban elkészült, a Bem Apó, Bajcsy - Zsilinszky és a Báthory utcák felújítása. A megvalósításra a város 72,3 millió forintot nyert. A bekerülési költség 80,4 millió forint volt. A különbözet, a nyolcmillió negyvenezer háromszázötvennyolc forint az önkormányzati hozzájárulás. A három út ünnepélyes átadására június 30-án, szerdán, 10 órakor kerül sor. Irány Európa Szécsény. A n. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola általános iskolásai és gimnazistái közül hetvenen, július 3-tól, egyhetes londoni kiránduláson vesznek részt. A diákok egy napot töltenek Brüsz- szelben, majd négy napon át London és környéke nevezetességéveivel ismerkednek. A következő állomásuk Párizs, ahol egy napot töltenek el. Bővítés a Cs+Cs Épszeméi Szécsény. a cs+cs épszer Bt. Az Elektronikai és Mechanikai Kft-től 2007-ben megvásárolta a város déli részén, az egykori termelőszövetkezet pulyka telepének két csarnokát. Az egyik 1700 négyzetméter alapterületű csarnokot felújították és ott 2008 márciusában, tíz fővel elkezdődött a termelés. Az építőipar részére fémipari eszközöket gyártanak. Később a létszámuk húsz főre emelkedett. Idén, pályázati pénzből és önerőből a másik csarnokot is felújították, megvásárolták a szükséges gépeket, eszközöket, amelyek a beszerelése most van folyamatban. A fejlesztéssel korszerűbb technológiát valósítanak meg, s lehetővé válik, hogy a termelés valamennyi technológiai lépését helyben végezzék el. Természetesen a fejlesztés további munkaerő felvételét is jelenti. Szécsény. A n. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óva, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola négy csapata is bejutott a MATEKGURU Kárpát-medencei matematikaverseny döntőjébe, amelyet Nyíregyházán rendeztek meg. A szécsényi kisdiákok helytálltak a nemzetközi megmérettetésen. A gimnázium 5. osztályosai - Géczi Patrik, Petrovics János, Szabó Dávid, Szenográdi Balázs, Varga Bence, Várszögi Szabolcs - Lantos Sándorné tanárnő tanítványai a IV. helyen végeztek. Az általános Iskola 4.b osztályosai Buga Lászlóné tanárnő tanítványai Széles Lilla, Komár Bálint, Henzel Balázs, Ispán Róbert, Tácsik Péter, Mócsány Judit a VII. helyet szerezték meg. Két második osztályos csapat is ott volt a legjobbak szellemi tornáján. Honfi Istvánná tanítványai, Ádám Gréta, Gábor Noémi, Varga Dániel, Baranyi Hanna Karina, Balázs Krisztina, Fiikor Anna a VI. helyet szerezték meg. Zsíros Szüvia tanárnő diákjai, Hodúr Tibor, Oláh József Márton, Rigó Szabolcs, Szigeti Gergő, Zsidói Szamóca Kitti, Veréb Dominika VIII. helyezést érték el. Szenográdi Ferenc Szécsény. Baracki Zoltán, a szécsényi gimnázium 10. osztályos diákja a családi házuk kertjében esténként a csillagászati távcsövével az égboltot tanulmányozza. Elmondta, számára csodálatos élményt jelent a csillagos égbolt, a világegyetem megfigyelése, a szabad szemmel nem látható égitestek megismerése, egy-egy virtuális kirándulás a Hold felszínén. A földrajz órákon a csillagászati résznél tanára keltette fel érdeklődését a távoli égitestek iránt. Oly annyira, hogy tizen- hármas, tükrös csillagászati távcsövet vásárolt a megspórolt pénzéből és a szülők szponzorálásával. Mindez két évvel ezelőtt történt, közben felvette a kapcsolatot a Magyar Csillagászati Egyesülettel, amelynek ifjúsági tagozatának a tagja lett. Jó kapcsolatot alakított ki a ma már nemzetközileg is ismert és elismert Berkó Ernő, ludányhalászi amatőr csillagásszal. Az iskolában az érdeklődő diákoknak több alkalommal lehetővé tette, hogy esténként együtt vizsgálják a csillagos égboltot. Földrajz tanárának felkérésére, szakköri formában örömmel osztotta meg érdeklődését, tudását, hobbyját a diáktársakkal. Baracki Zoltán azon kevés diákok közé tartozik, akik az elmúlt napokban, az országban hozzá hasonló hét érdeklődő fiatallal, csillagászatból érettségizett, méghozzá dicsérettel. Elmondta, a tanév végén elbúcsúzott a tanáraitól, iskolatársaitól, ugyanis a szülei Budapestre költöznek és tanulmányait a fővárosban folytatja. A fényszennyeződés jóval nagyobb a fővárosban, így kicsi a valószínűsége annak, hogy éjszakánként a lakásukból megfigyelje az égboltot, viszont az egyesület keretében nagyobb lehetősége lesz esténként, éjszakánként „sétát tenni” a csillagok között. Zoltánt, a földrajz tanára a csillagászat mellett a geológiával is „beoltotta”. A fiú azt mondta, az utóbbit szeretné élethivatásul választani, de a csillagászatról sem mond le, azt amatőr szinten tovább folytatja. A ffa7(iál< vállán Unmnlv tprhpt tpft ^7Árcánv tprcppphpn a cnL ocn
